Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-14 / 165. szám
1983. július 14., csütörtök Stadler József iiruska Zsuzsanna Huszka Sándor Fiatal párttagok Társadalmunk a szocialista építőmunka valamennyi területén igényli a fiatalok munkáját. Különösen nagy feladatok hárulnak a fiatal párttagokra, akik munkahelyeiken és a társadalmi tevékenységük ellátása során is eredményesen dolgoznak. A fiatal munkásgeneráció képezi a párt utánpótlásának egyik fő bázisát, A kővetkezőkben három, harminc éven aluli munkást, fiatal párttagot mutatunk be. Stadler József, az Orosházi Üveggyár járműjavítóüzemében 1976 óta dolgozik. A bajuszos, 29 éves fiatalember 1969-ben lett a KISZ tagja, s két esztendeje, 1981- ben vették fel a pártba. , — A gyárban, a mi üzemünkben. ahol dolgozom, zömmel fiatalok vannak, s közülük többen párttagok. Jómagam a KISZ-ben tevékenykedtem. Korábban is hívtak már a párttagok közé, míg azután 1981-ben én is úgy láttam: most már tettem annyit, a közösség asztalára, hogy megfelelek a követelményeknek. Így lettem párttag. Azóta, pártmegbízatásként továbbra is a KISZ-ben tevékenykedek, emellett gyári klubvezetőségi tag vagyok. Kissé megtorpant ez a mozgalom nálunk. A jövőben szeretnénk minél több embert megnyerni a hasznos klubprogramoknak. Napjainkban az a jellemző a gyárra, hogy egyre több fiatal kap nagy felelősséggel járó beosztást. Ezek az emberek képesek teljesíteni a rájuk bízott feladatokat. Külön öröm számomra, hogy közösségünk több hasznos kezdeményezését elfogadták. Van súlya szavunknak, meghallgatnak bennünket. Igen, most mondhatná, hogy jó néhány fiatal itthagyta a gyárát. De szerencsére jönnek is. Ügy érzem, hogy jó úton járunk. Beszél még arról is, hogy a Ságvári Endre ifjúsági brigád,, amelynek a helyettes vezetője, elnyerte a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Stadler Józsefet a munkatársai, vezetői megbecsülik. A közösségben elfogadták véleményét, mert tudják, valamennyiük érdekét képviseli. Hruska Zsuzsanna, a békéscsabai RUTEX 22 éves női varrója az igazán fiatal párttagok közé tartozik. A múlt év novemberében vették fel a csendes, szerény kétsopronyi kislányt az MSZMP-be. — A RUTEX-ben 1977 óta dolgozom. Itt szakérettségiztem, jelenleg is tanulok, a technikusminősítő vizsgára készülök. A mozgalmi, munkába 1981-ben kapcsolódtam be, akkor léptem be a KISZ-be. Mivel még csak néhány hónapja vagyok párttag, jószerivel csak ismerkedem a pártélettel. Jelenleg KISZ-vezetőségi tagként dolgozom, ez a pártmegbízatásom. Gondot jelent, hogy gyakran volt KlSZ-titkárvál- tás az utóbbi években a szövetkezetnél, de úgy látom most már rendeződnek a dolgok, előrébb léphetünk. A szocialista munkaverseny- mozgalomban is részt veszek. Az Egyetértés brigád — amelynek a tagja vagyok — elnyerte a Kiváló Brigád címet. Különböző társadalmi munkaakciókban vettünk részt. Patronáljuk a Békéscsabai 9-es számú Általános Iskola tanulóit. KlSZ-szerve- zetünk kiállítást rendezett hazánk felszabadulásának évfordulója tiszteletére. Azt szeretném elérni, hogy azok a fiatalok, akik hozzánk jönnek, megszeressék a szakmát, s minél többen itt maradjanak. Az ő segítségüket, támogatásukat, a különböző fórumokon érdekeik képviseletét fontos feladatnak tartom. Hruska Zsuzsanna — fiatal kora ellenére — éretten beszél a további tennivalókról. Látja, tudja, el kell érniük, hogy minél több fiatal maradjon a szövetkezetben, s ebben segíthet az is. hogy az eddiginél magasabb szintű a KISZ-munka, amelynek ő az egyik irányítója. Huszka Sándor magas, szakállas fiatalember. Az Orosházi Üveggyár műszerész tmk-üzemében dolgozik 1979 óta, mint irányítástechnikai műszerész. A KISZ-nek 1974 óta tagja, az MSZMP-be 1980. november 24-én vették fel. — Vannak dátumok, amelyeket megjegyez az ember, így vagyok én a pártba lépésem időpontjával — kezdi a beszélgetést a 24 éves műszerész. — Sok a fiatal a mi üzemünkben. Akkor még KISZ-alapszervezeti titkár voltam, amikor hívtak maguk közé a pártba az idősebbek. Mi tagadás, jólesett a bizalom. Egy fél évig különböző megbízatásokat kaptam, azután kerültem be a pártba. Nálunk egészen más a párttaggyűlések légköre, mint általában. Sajátságos helyzetet teremt, hogy szinte mindannyian fiatalok vagyunk. Vitatkozunk egymással. bátran elmondjuk a véleményünket. Legutóbb egy csoporttal — pártmegbízatásként — felmértük, milyen a munkahelyi légkör. Jelenleg a gyárunk egyik KISZ- alapszervezetének szervező titkára vagyok. Ha majd ..kiöregszem” a KISZ-mun- kából, akkor a propagandisták felelősségteljes, egyáltalán nem könnyű tevékenységét szeretném ellátni. Mindez még odébb van... — mondja befejezésül. Huszka Sándor még arról is beszél, hogy most az átcsoportosítások után kevesebben folytatják az eddigi munkát. Ennek ellenére nincs fennakadás. Ez is igazolja, a munkaszervezésben jelentős tartalékok vannak. Bátran szól a hibákról is. „Persze lehet, hogy ezt a feszített tempót — különösen, ha többen távol vannak —nem sokáig bírjuk.” Három fiatal párttag portréját rajzoltuk meg. Munkájukon, magatartásukon, közéleti tevékenységükön — és a hozzájuk hasonló többi fiatal párttagon — is sok múlik abban, hogyan teljesülnek megfogalmazott célkitűzéseink. Verasztó Lajos Fotó: Veress Erzsi lövő tavaszi-nyári modellek a Soproni Ruhagyárbál A Soproni Ruhagyár divattervezői kidolgozták az 1984-es tavaszi-nyári kollekciót, s a varrodákban már el is készítették a modelleket. Mintegy 150 különféle öltözéket terveztek a lányka, a serdülő és a felnőtt női korosztály számára. Azért igyekeztek a munkával, mert a kereskedelmi vállalatok, a divatüzletek azt tapasztalták, hogy az idén már a tél vége felé sokan keresték a tavaszi, nyári öltözékeket. A jövő évi divatfazonok tiszta pamut, illetve pamut- poliészter-keverék kelmékből készültek. A kora nyári öltözékeknél használják a pa- nyova legújabb anyagát, a gold sport nevű kelmét rózsaszín, fehér, nyers és okkersárga színekben. A leg- • gyakoribb a pettyes és a csíkos minta, amelyeket egy- egy ruhánál együttesen is alkalmaznak. A vonalak valamelyest szűkültek, a szoknyahosszak rövidülnek. Ügy vélik, továbbra is népszerű lesz a nadrág könnyű szélkabáttal és a romantikus nyári ruha, amelyet anyagától eltérő, kontrasztos árnyalatú fodrok díszítenek. A felkínált modellek egy részét a nagykereskedelmi vállalatok már megrenedel- ték. Ezekből még az év végéig mintegy 50 ezer öltözéket állítanak elő s adnak át a hazai kersekedelemnek. így a soproni ruhák már a tavaszi szezon élőt a boltokba kerülhetnek. D KKM megyei hálózata Szervezeti robbanás a külkereskedelemben „Nekünk a kis üzlet is nagy üzlet” — hirdette a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat, jelezve, hogy nemcsak a tíz- és százmillió dolláros, rubeles, tételek érdeklik, hanem a kisebbek is. Vagyis az ismert „sok kicsi, sokra megy” közmondás újra éled a termelők és külkereskedők körében egyaránt. És érvényessége immár országos, hiszen a Külkereskedelmi Minisztérium megyei megbízottai hét. megyében telepedtek le. Mielőtt azonban a minisztérium megyei képviselőiről szólnánk, nézzük meg, hogyan fejlődött a külkereskedelem szervezete, hiszen ennek részeként foghatjuk fel a minisztérium megyei hálózatát is. Önálló exportjog A külkereskedelem iparosítása, vagy az ipar külke- reskedelmesítése 1968-ban kezdődött, amikor is több nagyvállalat vette saját kézbe a külkereskedelmi tevékenységet. S ezáltal például nemcsak a Magyar Optikai Művek, a Lampart, a Labor Műszeripari Művek, vagy a Ganz Műszer Művek kapott exportjogot, hanem a vidéki gyáregységek is közelebb kerültek a nemzetközi piachoz. E folyamat a nyolcvanas években gyorsult fel. A számok ugyanis azt mutatják, hogy 1981-ben 20 vállalat, tavaly 26, az idén pedig 27 gazdasági szervezet szerzett jogot önálló külkereskedelmi tevékenységre, illetve bővíti a meglevő profilt. Ebben az évben például a Békéscsabai Kötöttáru- gyár, a Fékon Ruházati Vállalat, a Pannónia Szőrmeipari Vállalat, a szombathelyi Savaria Cipőgyár és az Energiagazdálkodási Intézet kért és kapott önálló külkereskedelmi jogot termékeinek értékesítésére. Bizonyára nemcsak érdekességként, hanem gazdasági megfontolásként is említhető, hogy a békéscsabaiak az Intercoope- ration Rt-t bízták meg a külkereskedelmi teendőkkel. Megfigyelhető az is, hogy az iparvállalatok társulásokat hoznak létre, amire jó példa a Modex, amelyben 14 ruhagyár és a Hungarotex állt össze, hogy konfekciót értékesítsen külföldön. A Me- dimpex Gyógyszer-külkereskedelmi Vállalat pedig újjászerveződött, vagyis 7 gyógyszergyár közös külkereskedelmi vállalatává alakult, kiegészülve a termelőeszközkereskedelmi funkcióval is. S ide tartozik a Hungarotex által alapított leányvállalat, a Tríkotex, amely önállósult a nagyvállalaton belül, Vagyis az ott dolgozók jövedelme attól a forgalomtól függ, amelyet elérnek. S még mindig nincs vége a külkereskedelemben bekövetkezett szervezeti robbanásnak. Jelenleg ugyanis 120 külkereskedelmi társaságot tartanak nyilván, amelyek részben a mezőgazdasághoz kapcsolódó területeken, részben a határmenti, szövetkezeti árucserékre épülve alakultak. Az előbbiekre jó példa a nyúltársulás, vagy a boriroda, az utóbbiakra pedig a Konsumex által létrehozott regionális szervezetek, amelyek átfogják az ország csaknem valamennyi határmenti régióját. Mindkét felállásnál döntő, hogy közvetlenebbé teszi a nyereségérdekeltséget és az önelszámolás irányába halad, miközben a termeléskoordinációt igyekszik megoldani. Fővárosi partnert keresnek Nos, ebben a képben kell elhelyezni a Külkereskedelmi Minisztérium megyei megbízottait is, akik között az elsők Vas, Békés, Bács- Kiskun, illetve Csongrád megyében kezdtek dolgozni. Elsőrendű feladatuk, hogy a tanácsi vállalatokkal, szövetkezetekkel felvéve a kapcsolatot. feltérképezzék azokat az árukat, illetve kapacitásokat, amelyeket értékesíteni lehet konvertibilis devizáért. Lényegében tehát olyan házasságközvetítést folytatnak, ahol a megyei „vőlegénynek”. illetve „menyasszonynak” keresnek fővárosi partnert. valamelyik külkereskedelmi vállalatnál. A Monim- pex például frigyre lépett a csongrádi meggytermelőkkel, s magozott formában, szeszszel tartósítva sikerült nagy mennyiséget elhelyezni külföldön, ebből a gyümölcsből. A békési Viharsarok Tsz fazekas üzemének tájjellegű kerámiáit a Ferunion karolta fel. pontosabban vitte el Londonba. A juhtartó gazdaságok kaskaval sajtját pedig a Terimpex és az Inter- invest közvetítésével exportálták. Újabb megyékben A kisebb tételek értékesítése jelentős summát hozhat az országnak. Egy tavalyi felmérés szerint például 1982- ben 450 vállalat és szövetkezet 800-féle cikkéből 43 millió dolláros bevétel származott, vagyis egy-egy tételre átlagosan évi 53 ezer dollár jutott. Ennek köszönhető, hogy 200 millió dolláros összeghez jutott az ország a kis volumenű exportból. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium hálózata az idén tovább bővült, és május 1-től már Baranyában, Zalában és Szolnok megyében is dolgoznak a megyei megbízottak. Amennyiben jól látják el feladatukat, s az általuk felderített kapacitások híre eljut az illetékes külkereskedelmi vállalatokhoz, és sikerül összehozni a házasságot, akkor alighanem áldásos házasság- közvetítőként tartják majd őket számon. S az így létrejött kapcsolatok talán tartó- sabbak lesznek, mint a Magyarországon kötött igazi házasságok, amelyeknek nem kis része rövid jdőn belül felbomlik. Persze erről sohasem a házasságközvetítő tehet. Ernőd Pál Negyvenezer hektoliter befogadóképességű új üzemet épített Csopakon a Balatonfelvidéki Borászati Társulás, a kitűnő, hegyvidéki borok exportjának fokozása céljából. Képünk az új létesítmény laboratóriumában készült (MTI-fotó: Czika László felvétele — KS) Békéscsabán, a megyei tanács épülete és a Szoborsétány közötti Körös-csatorna szakaszon díszeleg napok óta a képünkön látható úszó szemétdomb. A környezetszennyezés ékes példázata nemcsak a takarítást juttatja eszünkbe, hanem azt is, mikor büntetik meg végre jó kiadósán azokat, akik piszkolnak, szemetelnek földön és vizen, utcákon, tereken és közintézményekben Fotó: Fazekas László
