Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-14 / 165. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek l N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1983. JÜLIUS 14., CSÜTÖRTÖK • Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM Soha ilyen szép nem volt még a kukorica Sarkadkercsztúr határában! Az aszályos idő után jól jött a csapadék a kapá­sokra, s ennek hatásaként jó termést ígér a kukorica Foto: Béla Ottó Tanácskozott a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetősége A szakszervezetnek az ál­lamigazgatásban és az igaz­ságügyben végzett szakma- politikai és érdekképviseleti munkáját értékelte, és a to­vábbi feladatokat határozta meg a Közalkalmazottak Szakszervezetének közpon­ti vezetősége szerdai, kibőví­tett ülésén, amelyet Prieszol Olga főtitkár elnökletével a szakszervezet székházában tartottak. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ko­rom Mihály, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A tanácskozás nagy fi­gyelmet fordított az állam- igazgatási és igazságügyi szervezet korszerűsítésével kapcsolatos tennivalókra, a feladatok és hatáskörök át­rendeződésének. a létszám- gazdálkodásnak. az élet- és munkakörülmények alaku­lásának tapasztalataira. Ezekkel összefüggésben Szabó Endre, a Közalkalma­zottak Szakszervezetének főtitkárhelyettese az írásos előterjesztéshez fűzött szó­beli kiegészítőjében hang­súlyozta, hogy növekszik az állam szerepe a társadalmi élet folyamatainak irányítá­sában, szervezésében és el­lenőrzésében. Ugyanakkor a fokozódó, sok tekintetben bonyolultabb, feszítettebb követelményeknek csak egy, a funkcióiban, tevékenysé­gében, eszközrendszerében az új körülményekhez al­kalmazkodni képes, műkö­désében demokratikusabbá és hatékonyabbá váló ál­lamszervezet felelhet még. Ennek megértetése, s elfo­gadtatása a szakszervezet szemlélet- és tudatformáló munkájának egyik köz­ponti feladata volt. és ma­rad a jövőben is. A központi vezetőség ülése foglalkozott az államigazga­tási és igazságügyi szervezet személyi állománya anyagi és erkölcsi megbecsülésé­nek helyzetével is. Ezzel kapcsolatban Szabó Endre megállapította, hogy az itt dolgozók szakértelme, poli­tikai felkészültsége növeke­dett, tervszerűbbé vált az utánpótlás képzése. A vezető testület második napirendi pontként megtár­gyalta a Közalkalmazottak Szakszervezetének tavalyi gazdálkodását elemző jelen­tést. Nagy népszerűségnek örvend a mezőkovácsházi ÁFÉSZ vad- ételeket kínáló vendéglője. A nagy forgalmat indokolja, hogy ilyen vendéglő csak egy van a megyében és sokan szeretik a különlegességnek számító vadételeket. A kínálat változa­tos és a konyhája is kitűnő. Havi forgalma megközelíti a fél­millió forintot Béla Ottó felvétele Befejeződött a búza aratása Szolnok megyében Befejeződött a búza aratá­sa Szolnok megyében, az ország egyik legnagyobb ga­bonatermő megyéjében. Az ezernél több kombájn, a Csehszlovák és az északi megyék vendégkombájnosai- val kiegészítve, tizenhat munkanap alatt aratták le, csépelték el, és hordták fe­dél alá 137 és félezer hek­tárról a kenyérnekvalót. A nagy nyári mezőgazdasági munkát a szervezettség, a kombájnosok kitartó mun­kája jellemezte. A kisebb esőszünetek kivételével meg­állás nélkül vágták a ter­mést. A kombájnok elvonu­lása után sem maradt üres a tarló: az arató-cséplő gé­pek helyét nyomban átvet­ték a talajművelő, műtrá­gyaszóró gépek és a vetőgé­pek. Másodvetésként eddig megközelítően nyolcezer hek­táron tették a földbe a rö­vid tenyészidejű kukoricát, borsót, zöldbabot, elsősorban az öntözhető területeken. Ahol még kint van a szal­ma, ott gyorsított ütemben dolgoznak a lehordásán. A felszabadult kombájnosok egy része — viszonozva az északi megyék és a szlová­kiai kombájnosok segítségét — azokon a területeken dol­goznak, ahol későbben ért be a kalászos. Új és bővülő kooperációk a szocialista országok vállalatai között A szocialista országok közötti gazdasági integráció erősödését jelzi, hogy Magyarország külkereskedelmében a szakosítás alapján, illetve kooperációban gyártott ter­mékek forgalma gyorsabban növekszik a hagyományos exportnál és importnál. A múlt esztendőben az egész magyar exportnak 34 százalékát tették ki a szakosítás és kooperáció keretében gyártott termékek. Készülnek a cukorgyárak a szezonra Leggyorsabban a gépipar­ban bővül a magyar és a szocialista országok vállala­tainak együttműködése. A Csepel Autógyár az elmúlt évtizedekben számos együtt­működést épített ki partne­reivel. Az újabb keletűek közé tartozik a lengyel Jelez Autógyárral tervezett koope­ráció. A tervek szerint a Csepel Autógyár járóképes motorral, sebességváltóval, kormánnyal felszerelt padló­vázat szállít Lengyelország­ba, ahol a járművekhez szükséges karosszériákat ké­szítik. Az új padlóvázak kö­zül néhány darab már elké­szült, az elsőt tavasszal küld­ték ki Lengyelországba, s ősszel további tízet adnak át a partnereknek, hogy elvé­gezhessék a szükséges vizs­gálatokat és próbákat. Tovább fejlődik' a Lada- kooperáció is, a veszprémi Bakony Művekben még eb­ben az évben újabb korsze­rű szerelőrendszert állítanak munkába. Az év utolsó ne­gyedében már ezen gyártják a hagyományos és az új gyújtáskapcsolókat. Ez utób­biakból a tervek szerint évente félmillió darab ké­szül a Lada 2108-as személy­autóhoz. A vállalatnál lé­nyegesen korszerűsítették a szerelés technikát és nagy termelékenységű új/szerelő- rendszereket állítottak mun­kába. A mostani fejlesztés befejezésével a magyar— szovjet gépkocsi-kooperáció­ban gyártott mind a négy termékcsalád — az ablak­törlő, a kürt, a gyújtáselosz­tó, az év végétől pedig a gyújtáskapcsoló is — a leg­modernebb technológiával készül. A személygépkocsi-gyártá­si kooperációban részt vevő másik magyar vállalat, az MMG Automatikai Művek az idén a különböző Lada autókhoz több százezer mű­szerfalat szállít a Szovjet­unióba. Üjabban a Moszk- vics-gyár is jelezte, új típu­sú gépkocsijához korszerű műszerfalat szeretne rendel­ni, a kooperációs tárgyalások megkezdődtek. A magyar vállalatnál a kapacitások bő­vítése lehetővé tette, hogy a jugoszláv Zastava Autó­gyárral gyártási együttmű­ködést alakítsanak ki. Ennek keretében két-há- rom Zastava gépkocsitípus­hoz készít a vállalat komp­lett műszerfalakat, a terme­lés fokozatosan felfut, a múl^ évi 5 ezer darabos kollekciót az idén 30 ezer műszerfal­garnitúra átadása követi. A részegységekért a jugoszláv partner kész gépkocsikat szállít. A jövő évi mennyi­ségről most folynak a tár­gyalások, és szó van arról is, hogy később teherjár­művekhez és kisautóbuszok­hoz is készít műszerfalat az MMG. A háttériparban ma még korántsem használták ki a kooperációs lehetőségeket a szocialista országok vállala­tai. Ezért is figyelemre mél­tó, hogy újabb együttműkö­dések révén az idén a Csa­varipari Vállalat lényegesen növeli kötőelemek szocialista importját. A megállapodás alapján a METALIMPEX Külkereskedelmi Vállalat különböző profilacélokat szállít Bulgáriába, amelyért partnere cserébe több mint egymilió rubel értékű ter­méket, különböző csavaro­kat, kötőelemeket exportál Magyarországra. Hasonló együttműködés keretében Lengyelországból mintegy 2 millió rubelért érkeznek kü­lönböző kötőelemek, cserébe a kohászatunk, a kötőelem­gyártáshoz szállít alapanya­got. Mindezek eredménye­ként az idén jelentős mér­tékben javul a hazai ellátás a hiánycikknek számító ter­mékekből, és kis mértékben csökkenthető a kötőelemek konvertibilis importja is. ígéretesen fejlődik a szo­cialista országok együttmű­ködése a számítástechniká­ban. A Videoton az elmúlt néhány év során Jugoszlá­viában két új gyártási együttműködést is kialakí­tott. A jugoszláviai Novká- bel — amely korábban nem gyártott számítástechnikai eszközöket — a múlt eszten­dőben Újvidéken új elektro­nikai gyárat épített a közös számítástechnikai gyártás feltételeinek megteremtésé­re. A termelés 1982-ben meg­kezdődött, a megállapodás keretében a Videoton kü­lönböző részegységeket, elemeket, számítógép-perifé­riákat szállít Jugoszláviába, míg az új gyár erősáramú egységeket és nyomtatott áramköröket fog exportálni Magyarországra. Az ország 12 cukorgyárá­ban megkezdődött a felké­szülés a szeptemberben kez­dődő szezonra. A majdani szállítási csúcsok enyhítésé­re már most gondoskodnak a cukorgyártáshoz nélkülöz­hetetlen segédanyagokról, így többi között beszerzik a kokszot, a mészkövet. Leg­több helyen a szerelő-kar­bantartó brigádok tevé­kenykednek ezekben a na­pokban, felújítják a gépe­ket, hogy a szezonban minél nagyobb biztonsággal mű­ködjenek a berendezések, minél kevesebb legyen a géphibából adódó kiesés. A legrégebbi cukorgyárban, az ácsi üzemben újakkal vált­ják fel az elöregedett gépek egy részét, és folytatódik a szerencsi gyár rekonstruk­ciója is. A termelés költsé­geinek csökkentésére olyan műszaki megoldásokkal pró­bálkoznak, amelyekkel az energia jelentős része meg­takarítható. így például a szerencsi üzemben kevesebb energiát igénylő főzőauto­matákat szerelnek fel, más­hol a kokszról földgáztüze­lésre térnek át. A re­konstrukciók, felújtások so­rán bővül a kapacitás is, az idén a tavalyinál 5 száza­lékkal több cukrot állíthat­nak majd elő naponta. A gyárakhoz befutó jel­zések szerint kedvezőek a terméskilátások. A meleg, száraz tavaszi napok ugyan megritkítotátk a vetést, a júniusi esők azonban meg­gyorsították a répa fejlődé­sét, s így, amennyiben az időjárás nem szól közbe, az idén is megterem a jó szín­vonalú hazai ellátáshoz szükséges cukorrépa-mennyi­ség. A BAGE egyik helikopterét munkája befejezése után tisztítják a kiszolgáló személyzet dolgozói, kihasználva azt a néhány órát, amit nem a levegőben tölt el a gép Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents