Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-13 / 164. szám

1983. július 13., szerda D kimlei találkozó nyomán Megújhodik-e a falusi színjátszás? Milyen az amatőr színját­szómozgalom országos képe 1983-ban? Erre kívántak vá­laszt kapni a szakemberek és az ágazat megyei szakfel­ügyelői ez év május végén a Győr-Sopron megyei Kim- le községben megrendezett Falusi színjátszók első orszá­gos találkozója című három­napos rendezvénysorozaton. Az eseményre 14 falusi szín­játszó együttes tagjai; szak­mai vezetőkkel, s az ügy országos irányítóival együtt mintegy 280-an gyűltek ösz- sze. Valamennyien arra ke­restek választ: beszélhe­tünk-e ma egyáltalán falusi színjátszásról, mint mozga­lomról, s ha igen, merre tart és milyen színvonalon? A kérdés: van-e egyálta­lán falusi színjátszás, úgy vé­lem, jogos. Bár ezt az or­szágos ' vezetők közül többen megkérdőjelezték, s szá­momra nem egészen érthető derűlátással vontak le mesz- sze látó általános következ­tetéseket az országos hely­zetre nézvést: lám, lám. akadtak kicsinyhitűek, akik megkonditva fölötte a lé­lekharangot, „halálhangula- tot” keltettek a mozgalom iránt. Noha milyen szép és megnyugtató az a kép, ami Kimién a három nap alatt kirajzolódott előttünk ... Kétségtelen: láttunk na­gyon szép és értékes produk­ciókat is a 14 bemutató kö­zött. Az is, hogy az összkép sokkal kedvezőbb, mint ami­lyet vártam. Különösen, ha figyelembe vesszük az előz­ményeket. A kimlei találko­zót ugyanis egy éve a Nép­művelési Intézet országos felhívása vezette be. A fel­hívás a falusi színjátszás fölkarolására, új együttesek megalakítására, régiek fel­élesztésére ösztönzött. Ennek lett is eredménye, ugyanis a 14 látott produkciót mintegy 300 közül választották ki az év első negyedében lezajlott megyei bemutatókon. A ki­választás szempontjai is he­lyesnek bizonyultak. Ugyanis nem a „legjobbak” kerültek el az országos bemutatóra. Inkább aszerint válogattak: milyen műfajok, stílusok, igényességi és igénytelenségi mutatók reprezentálják az amatőr színjátszás formáit, és minőségét jelenleg, falun. E eszerint valóban színes, változatos kép bontakozott ki. Láttunk hagyományos stí­lusban előadott színdarabot (pl. Illyés: Tűvé tevők; Ta- barin-komédiák; Sásdi S.-í Nyolc hold föld); s volt itt folklórműsor, dokumentum­dráma, ún. szerkesztett szín­padi játék, gyermekműsor vagy éppen Nóti Károly ze­nés vígjáték is. Természete­sen eléggé eltérő színvona­lon. A falusi színjátszás kü­lönböző előzmények, s főleg a turnézó vándortársulatok hatására virágzott fel a szá­zadforduló tájékán. Szinte valamennyi magyar faluban rendeztek a téli hónapok­ban műkedvelő előadásokat. A különböző vallásos egye­sületek, gazdakörök, olvasó­körök, tűzoltóegylet stb. gondozásában, általában a „báli" hónapokban. Ezen elő­adásokban fontos közönség­szervező erők rejlettek; egy- egy népszínmű bemutatása eseményszámba ment. ami­re odafigyelt az egész falu, a környék. Sajátos ellent­mondás, hogy többségében — jóllehet a népszínművek közt is született érték —, az ál­paraszti, álromantikus; sziru­pos-cicomás, sírva vigadó népszínművek típusait mu­tatták be. Igényesebb nép­tanítók Szigligetit, Csiky Gergelyt, Gárdonyit, később Zilahyt is betanítottak. De nem ez volt a jellemző. Az viszont igen, hogy az ország­ban több ezer falusi együt­tes működött. Rendszeresen és a falu egész társadalmát megmozgatva. A felszabadulás után már voltak felívelések és hul­lámvölgyek is. Az 1948-as országos kultúrverseny új lendületet adott a színját­szásnak. A rá következő évek irányított műsorpoliti­kája (darabcímek: Vetés, Lecke, Fény a tanyán, Ifjú gárda) mellett több klasszikus mű (pl. Danáin György, A kőszívű ember fiai) is elju­tott a nézőkhöz, műkedvelők előadásában. Majd a köz­vetlen agitáció szolgálatába állítva napi feladatokat „megéneklő” rigmus-brigá­dokká alakultak a színját­szók (csasztuskák”). A be­gyűjtés, a beszolgáltatás, a békekölcsönjegyzés, tsz­szervezés stb. sikere érdeké­ben ... A falusi színjátszás az ötvenes évektől fokozato­san válságba került. Sema­tikus „iránydarabok”, gyen­ge színvonal, csökkenő játék­kedv fonnyasztja a meglevő ambíciókat. 1957-től ismét valamelyes föllendülés ta­pasztalható. Somogybán pél­dául több, mint 100, Bara­nyában is 90—100 műkedve­lő színjátszó csoport szere- pelget aktívan ismét. Ám a hatvanas évek első felétől a falusi színjátszás kettévált. A „fentről” érkező szakmai irányítás a mozgalom meg­újulását az irodalmi színpa­doktól várta. Módszertanilag ezt az irányzatot ösztönöz­ték. s a színjátszás hagyo­mányos formái háttérbe szo­rultak. Jelentkezett ez idő­ben a tv nyomában támasz­tott magasabb igények szo­rongása is, de elsősorban a mesterségesen felpumpált, s uralkodóvá tett vonulat, az irodalmi színpadok hatására — amelyek kétségtelenül sok értéket is teremtettek —; s az állandó műsorpolitikai bí­rálatok, tiltások nyomában a mosdóvízzel, a pitykés-lajbis álparasztokkal együtt bizony kiöntöttük a „gyermeket” is. A falusi színjátszás előbb ha­gyományos formáiban, majd csaknem teljes egészében el­sorvadt. A műkedvelő együt­tesek ritka kivétellel meg­szűntek, szétszóródtak. S ennek a hatása országosan ma is érezhető. Békés me­gye akár csúcstartónak is számíthatna: itt 1983-ban 16 állandó működő felnőtt együttest és mintegy 18—20 iskolai színjátszó csoportot jegyeznek, örménykúton pél­dául nyugdíjas korúakból. Okányban huszonéves fiata­lokból áll a színjátszó cso­port. Igaz, a több év óta rendszeresen dolgozó felnőtt együttesek száma itt is na­gyon csekély. De van . .. Ellentétben Pest, Zala. Szabolcs és Tolna megyék­kel, ahol vagy nincsenek, vagy olyan kevés a csopor­tok száma, hogy megyei be­mutatót sem rendeztek ön­állóan. S ilyen megvilágítás­ban már egészen más a kép. A Népművelési Intézet felhí­vása (pályázata) nyomán van — szerencsére nagyobb részben —. ahol feltámadt, életre kapott a falusi szín­játszás. azaz elindult vala­mi — és van, ahol nem . . . Erről különben — főképp tartalmi szempontból — a Ki mién látott produkciók is megközelítően reális képet nyújtottak. A jászfényszarusi Fortuna Színpad (Szolnok m.), job­bára tizenéves fiatalok cso­portja, például Sásdi Sándor — valaha kulákellenes irány­darabként fölkapott — Nyolc hold földjét olyan korszerű, mának szóló felfogásban ját­szották el, a „szerzés” el- embertelenítő jellemrajzait a színjátszás valami kivételes egyszerűségével, tisztaságával megadva, ami egyértelműen a legnagyobb tiszteletet és csodálatot váltotta ki. Ha­sonló értéket hordozott a nagymágocsi (Csongrád m.) állami gondozott gyerekek Piripócsi történetek c. gro­teszk színpadi játéka, közép­pontjában egy falusi tanács­ülés elbűvölő humorú paró­diájával. Láttunk több nívó­sán szórakoztató darabot, pl. Nóti Nyitott ablak (Adács, Heves m.) vagy Szántó—Szé- csény Paprikáscsirke c. bo­hózatát (Szerencs, Borsod m.), s láthattunk jó néhány középszerű vagy kifejezetten gyönge, illusztratív jellegű színjátszást is. Summázva: a falusi szín­játszók első országos találko­zója sikeres, hasznos volt. Eredményei ezután bonta­kozhatnak ki, ha az itt lá­tott előadásoknak, a szakmai értékelésnek — bizakodunk — erjesztő, szétsugárzó ha­tása lesz. S ahol majd a me­gyei szakmai irányítás is hi­vatása magaslatára emelke­dik, s nem hagyja magára a jó szándékkal vergődő ki­sebb csoportokat sem, úgy ez év őszétől a falusi színját­szás föllendülésének, megúj­hodásának kezdeteiről szól­hatunk — talán országszerte is. VVallingcr Endre Pótfelvétel két tanárképző főiskolán A Művelődési Minisztéri­um pótfelvételt hirdet a szegedi Juhász 'Gyula Ta­nárképző Főiskola és az egri Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola nappali tagozatára. Jelentkezni lehet Szegeden matematika-fizika, rr)atema- tika-kémia, matematika­technika és fizika-technika szakokra, Egerben pedig ma­tematika-kémia, matemati­ka-technika, kémia-technika és fizika-technika szakokra. A felvételi vizsga tárgyai a meghirdetett szakoknak fe­lelnek mep, a matematika­technika szakon matemati­kából és fizikából, a fizika­technika szakon fizikából és matematikából, a kémia­technika szakon pedig ké- -miából és fizikából kell írás­beli és szóbeli vizsgát tenni. A jelentkezéseket^ 1983. jú­lius 25-ig kell annál a főis­kolánál benyújtani, ahova a pályázó felvételt szeretne nyerni. Az ^írásbeli vizsgák augusztus 1-én 9 órakor lesz­nek. Ebben az időpontban a pályázók minden külön ér­tesítés nélkül jelenjenek meg abban az intézményben, ahova jelentkezésüket be­nyújtották. Ekkor kapnak tájékoztatást a szóbeli vizs­gák időpontjáról is. A meghirdetett szakokra jelentkezhetnek mindazok, akik a felsőoktatási intézmé­nyekbe való jelentkezés ál­talános feltételeinek megfe­lelnek, függetlenül attól, hogy ebben az évben már tettek-e felvételi vizsgát vagy sem. Akiknek idén ér­vényes felvételi vizsgájuk van azokból a tárgyakból, amelyekből jelentkezésük esetén felvételi vizsgára kö­telezettek, kérhetik vizsga- eredményük beszámítását. Ebben az esetben elbírálá­sukra ennek alapján kerül sor. Kérni lehet egy tárgy írásbeli és szóbeli eredmé­nyének beszámítását is, de csak írásbeli vagy csak szó­beli vizsgaeredmény nem számítható be. Üj felvételi vizsgát tehetnek azok is, akik már ebben az évben ugyan­ebből a tárgyból eredmény­telenül vizsgáztak. A felvételi vizsgára min­den pályázó hozza magával személyi igazolványát, író­szert, körzőt, vonalzót és a dolgozat írásához szükséges papírlapokat. A matematika és fizikai tárgyak dolgoza­taihoz függvénytáblát min­denki a helyszínen kap. Azok a pályázók, akik eb­ben az évben más intéz­ményben tettek felvételi vizsgát, és annak beszámítá­sát kérik, a jelentkezéskor közöljék, hogy a felvételi anyaguk melyik felsőoktatá­si intézményben található, mert azokat a felvételiztető intézmény onnan hivatalból átkéri. A felvételi döntésre au­gusztus végén kerül sor, a döntés ellen fellebbezésre le­hetőség nincs. Békéscsabai szoborsétány, Borsos Miklós Múzsa szobrával Fotó: Gál Edit Munkahelyi Művelődés Az Ember és környezete el­nevezésű közművelődési mozga­lomba benevezett és a Politika című témakört választó szocia­lista brigádok tagjainak az aláb­bi, a júniusi lapszámokban meg­jelent cikkeket javasoljuk el­olvasásra, tanulmányozásra. NÉPSZABADSÁG: — A kínai külpolitika válto­zatlan (jún. 7., 2. o.). — Világméretű összefogást! (jún. 9., 2. o.). — Munka nélkül — segélyen (jún. 15., 4. o.). — Kapcsolat az emberiség jö­vőjével (jún. 18., 3. o.). — Vietnam — ASEAN (jún. 21., 2. o.). — Befejeződött a béke-világta- lálkozó + Felhívás . . . (jún. 28., 1. o.). MAGYARORSZÁG: — Franciaország (23. szám, 5. o.). — Anglia (25. szám, 3. o.). — Kína (25. szám, 6. o.). — Közös Piac (26. szám, 4. o.). — A1 Fatah (26. szám, 8. o.). Mi kerül az elsősök táskájába? Az 1983 84-es tanévben több mint 170 ezer első osz­tályos kisdiák ismerkedik meg az általános iskolákban a betűvetés, olvasás, számo­lás tudományával. Az el­múlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szülők már jó előre szeretnék megvásá­rolni az elsősöknek szüksé­gese tanszereket, füzeteket.1 A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint a pa­pírüzletekben kapható egy­ségcsomagok tartalmazzák mindazt az iskolaszert, ame­lyet a tanulmányaikat kez­dő kisdiákok számára köte­lezően előírtak. Az egységcsomagnak tar­talmaznia kell: egy csomag írólapot, 2—2 darab 14—16, illetve 17—16 számjelű, va­lamint egy 21—16 számjelű füzetet. Szükséges még egy technikai egységcsomag, szí­nes — hálós és pontrácsos — papírkészlet, betűtartó és sín, 2—2 grafitceruza, posta- iron és dobókocka, 6—6 szí­nes ceruza, zsírkréta és víz­festék, egy-egy papírcenti, 32 centiméteres vonalzó, 1 8-as rajztábla, 4-es és 10-es ecset, egy doboz számolóko­rong, egy köteg számolópál­ca, 10—10 rajzlap és hurka­pálca, egy-egy tubus fehér tempera és ragasztó, vala­mint fél kilogramm gyur­ma. Sem golyóstollat, sem töl­tőtollat nem kell vásárolni az induláshoz, a táskából pe­dig célszerű a legkönnyebb, háton hordhatót választani. Jó ha tudják a szülők, hogy a tanuláshoz szükséges logi­kai játékot, építődobozt és a színes - rúdkészletet nem ne­kik kell beszerezniük, ezek­kel az iskolák várják a gvermekeket. Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.25: Máté evangéliuma. 9.06: Operaáriák. 10.05: Gyermekeknek.- 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: Otto Klemperer vezényli a Philharmónia ének- és ze­nekart. 12.45: Házunk tája. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.09: A felvilágosodás kora, a XVIII. század. 15.05: Heinz Holliger oboázik. 15.38: Népi műemlékek védelmé­ben. 16.03: Nótacsokor. 16.49: Kritikusok fóruma. 17.05: Bejáratás. 17.30: Filmzenerészletek. 17.42: Lemezmúzeum. 19.20: Gondolat. 20.16: Gulyás László: Első szere­lem. 20.30: A zenéről. 21.30: Háttérbeszélgetés, kb. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 23.30: A budapesti madrigálkórüs énekel. 0.10: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zeneka­rából alakult rézfúvós- együttes Ottó Ferenc-mű- veket játszik. PETŐFI RÁDIŐ 8.05: Ábrahám Pál operettjeiből. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Sudi Farkasnál népi ze­nekara játszik. Varga László nótákat énekel. 10.00: Zenedélelőtt. 12.05: Muzeális nótafelvételeink­ből. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Rímek és ritmusok. 14.00: A Petőfi Rádió zenés dél­utánja. 15.49: Messziről — messzire. 16.40: Veszélyben. 17.10: Könnyűzene Moszkvából 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Varázskeringő. 19.04: Palóc népdalkörök énekel­nek. 19.45: Eric Clapton felvételeiből. 20.35: Válasz. 21.27: Népdalok. 22.04: Házkutatás. 22.30: Behár György szerzemé­nyeiből. 23.20: Nyáréji muzsika. III. MŰSOR 9.00: Kamarazene. 9.40: Zenekari muzsika. 10.30: A Stúdió 11 felvételeiből. 11.05; Gioconda. 12.04: Dalok, hangszerszólók — magyar szerzők műveiből. 13.07: Rádiószínház. 13.54: Zenekari muzsika. 15.00: Gasparone. 16.06: Üj lemezeinkből. 16.49: öt földrész zenéje. 17.00: Két szimfonikus költemény 17.40: Donald Mclntyre Wagner operáiból énekel. 18.15: Magnósok, figyelem! 19.05: Debreceni dzsessznapok. 20.00: Kamarazene. 21.11: A főszerepben Jelena Ob- razeova. VII/2. rész. közben: 22.00: . . arcomban lásd arco­dat” SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. If­júsági magazin. Szerkesz­tő : Benkő Imre. 18.00: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Szünidei matiné. Kristóf úr állatai XIII//8. 8.10: A hétfejű tündér, (ism.) 8.40: Plusz egy fő. (ism.) 9.15: Muzsikáló szerszámok II. 9.40: A kalózkisasszohy V/l. 10.10: Delta. 10.35: Kint vagyunk a vízből. 12.00: Képújság. 16.25: Hírek. 16.30: Galambocska. IV/2. 17.20: A nyelv világa. 18.05: Reklám. 18.10: Aratás ’83. II. 18.25: Képújság. 18.30: A közönségszolgálat tájé­koztatója. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek. 20.45: A hét műtárgya. 20.50: Egymilliárd évvel a világ vége előtt. 21.55: Zene, zene. zene. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Formakeresés. 20.25: Autó-motorsport. 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Objektív. 22.05: Az ifjú utód. BUKAREST 16.35: Kulturális hírek. 17.00: Fórum. 17.30: Dalok. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.35: Eredményeink. 20.45: Zizi Jean Marie műsora. 21.00: Stop egy percre. 21.15: Száguldó bolygó. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Alice és barátai — tv-so- rozat gyermekeknek. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Filmest: szórakoztató film- kolázs. 22.00: Reklám. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Tribün. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Ünnepség Cetinje megala­pításának 500. évfordulója alkalmából, közvetítés. 21.00: A mi helyi közösségünk — humoros sorozat. 21.45: Reklám. 21.50: Zenei események. 22.35: Hírek. MOZI Békési Bástya: 4-kor: Nem él­hetek muzsikaszó nélkül, 6-kor: Keresztapa i.—II. Békéscsabai Szabadság: de 10. du. 6 és 8-kor: Jézus Krisztus Szupersztár,du. 4-kor: A Betyárkapitány. Bé­késcsabai Terv: Vérszerződés. Gyulai Erkel: fél 6-kor: A nők városa I.—II. Gyulai Petőfi: A hatodik halálraítélt. Gyulai Kert: Ez igen! Orosházi Partizán: Ősszel a tengernél.

Next

/
Thumbnails
Contents