Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-01 / 154. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG > MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP1A 1983. JÚLIUS 1., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM A Medgyesegyházi Vasipari Szövetkezet ponthegesztői fémből készült szerszámos ládák fedeleit hegesztik. A késztermékeket belföldi forgalomban értékesítik Fotó: Fazekas László Látogatás az Ikarusban, ismerkedés Budapest nevezetességeivel H török miniszterelnök csütörtöki programja Bülend Ulusu török miniszterelnök Székesfehérvárott Nagy Gábor vezérigazgató társaságában meglátogatta az Ikarus gyárat (Teiefotó) Illést tartott a megyei tanács Békés megye Tanácsa június 30-án, tegnap — dr. Szabó Sándor általános tanácselnök-helyettes vezetésével — ülést tartott. A tanácskozás munkájában részt vett Buda István államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke, dr. Saly Ferenc, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság főosztályvezetője. A napirendek a következők voltak: — jelentés tanácshatározatok végrehajtásáról, ezen belül a megye demográfiai tényezőinek alakulása az 1977. évi értékelés óta, a népesedéspolitika állami és társadalmi feladatai a kistelepülések népességmegtartó képességének fokozásában; — beszámoló az 1982. évi költségvetés és fejlesztési terv teljesítéséről, a VI. ötéves terv végrehajtására készült cselekvési program időarányos teljesítése; — beszámoló Békés megye Tanácsa ifjúsági és sportbizottsága munkájáról, különös tekintettel a megye sportéletének fejlesztésére készült középtávú program időarányos teljesítésére; — bejelentések, közte tájékoztató a lakásgazdálkodási jogszabályok életbe léptetésének tapasztalatairól, interpellációk. Bülend Ulusu, a Török Köztársaság miniszterelnöke, aki nivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon, tegnapi programját Székesfehérváron kezdte: az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárat kereste fel. A vendéget elkísérte útjára Nagy János külügyi államtitkár, Fóti Iván, hazánk törökországi és Os- man Basman, Törökország budapesti nagykövete. A magas rangú vendégeket a székesfehérvári gyárban Gábor András ipari miniszterhelyettes, a megye, a város s az üzem vezetői üdvözölték. Balta Károly, a gyár igazgatója és Nagy Gábor, az Ikarus vezérigazgatója tájékoztatta a vendégeket az évi 13—14 ezer autóbuszt előállító, nagy múltú hazai iparvállalat eredményeiről. Elmondták, hogy a székes- fehérvári gyár szerelőszalagjairól az idén 8700 autóbusz kerül le, s többségét — 85— 90 százalékát — exportálják. A piac igényeire figyelő gyártmányfejlesztés eredményeként Ikarus—Renault kooperációban készülő buszokat szállítottak, illetve exportálnak Algériába, s feltűnnek az Ikarus termékei az Egyesült Államok, Irak, Kuvait országútjain is. Törökország útjain több mint 600 Ikarus emblémájú jármű gurul. Bülend Ulusu érdeklődött az alkatrész-utánpótlásról. a fejlesztési elképzeléA Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Békés megyei bizottsága ülést tartott tegnap Békéscsabán, az SZMT székházában. Az első napirendi pontban Fröner Béla, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályvezető-helyettese a tanácsi kereskedelemben alkalmazott új üzemelési formák tapasztalatairól terjesztett elő beszámolót. A szóbeli kiegészítésében kiemelte: — Megyénkben a szerződéses üzemelési forma terjedt el. Ennek lényege, hogy a kereskedelmi vállalat vagy szövetkezet egy adott üzlet üzemeltetésére polgárjogi szerződést köt egy arra vállalkozó magánszeméllyel. A vállalat költségének és nyereségének fedezésére havonként meghatározott összegű átalánydíjat fizet, egyéb kiadásait pedig a bevételből fedezi. A kötelezettségei teljesítése után megmaradó jövedelem pedig az övé marad, szabadon rendelkezik vele. Az új üzemeltetési formák bevezetésének alapvető célja az volt, hogy javuljanak a lakosság áruellátási és vásárlási körülményei. A ráfordítások csökkenjenek, és az üzletek működése gazdaságosabb legyen, mint korábban. Az egységek üzemeltetési formáinak korszerűsítése politikailag nem káros, gazdaságilag hasznos, társadalmilag kívánatos célsekről és az autóbuszgyártásban kialakítható magyar— török kooperáció lehetőségeiről. Ezt követően a vendégek a szerelőcsarnokban megtekintették a gyártási folyamat egyes mozzanatait, majd az üzem udvarán rögtönzött termékbemutatón ismerkedtek meg az Ikarus gyártmányaival, a belföldre és az exportra készített autóbuszokkal. Bülend Ulusu Budapestre visszatérve — Gérnyi Kálmán, a Fővárosi Tanács elkitűzéseket tartalmaz. Ezen az sem változtat, hogy az eltelt időszakban felszínre kerültek a rendszer árnyoldalai is. így például: az üzletvezetők egy része nem rendelkezik a szükséges szakmai ismeretekkel, mind gyakrab- bá válik az üzletvezető szemszögéből előnyös, de a fogyasztókat sértő üzleti magatartás is. Nem javult a fogyasztók érdekvédelmi helyzete sem, sőt, egyes üzletekben kifejezetten romlott. Ezt alátámasztja az ellenőrzések magas felelősségre vonási aránya is. A vitaindító anyaghoz többek között hozzászólt Pilisi Sándor, a központi vezetőség titkára. Felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy a szerződéses forma korszerűbb, mint az úgynevezett „gebin”, és igazodik a szocialista kereskedelemhez. Ez az üzemeltetési forma alapvetően abba az irányba fejlődik, amire bevezetésekor gondoltak. A fellépő hiányokat az egyre gyarapodó tapasztalatok tanulságainak leszűrésével ki lehet javítani. Az eddigieknél jobban meg kell szervezni az egységek ellenőrzését. A fogyasztók érdekét szolgálná, ha a vállalati belső ellenőrzés az eddigieknél nagyobb szerepet kapna. Mivel a problémák legtöbbje a hozzá nem értésből, tapasztalatlanságból adódik, ezért a belső ellenőrzés kiterjesztése mindenképpen jó irányba terelné az üzletmenetet. Dr. Varga Imre, az SZMT titkára rámutatott, hogy a közvélemény figyelme nem engedi meg, hogy az árnyoldalak, hiányosságok megszaporodjanak. Arra kell törekedni, hogy a felmerülő problémákat a lehető legrövidebb időn belül orvosolják az illetékesek. Rákóczi Ferenc, a megyei bizottság titkára a vita után összefoglalta az írásos anyagot és a hozzá kapcsolódó gondolatokat. Megállapította, hogy a vállalatok nyeresége kedvezőbben alakult, mint a korábbi esztendőkben. (A Békés megyei Vendéglátóipari Vállalatnál például a nyereség több mint 50 százaléka a szerződéses üzletekből származik.) Fokozott figyelmet kell a jövőben az árkalkuláció megtartására és az ellenőrzésekre fordítani. Az új formák emberi oldalának elemzése további tanulságokat adhat. A tanácskozás második részében a megyei bizottság megvitatta az elmúlt évi szociális tervek teljesítésének tapasztalatait, majd a szak- szervezeti politikai oktatás került sorra. Befejezésül a megyei» bizottság második félévi üléstervét fogadták el. Az elhangzott beszámolókat, írásos előterjesztéseket, a vitákat, hozzászólásokat követően a testület tagjai elfogadták. l. s. Az érdemi munka megkezdése előtt a testület egyperces néma felállással adózott a legutóbbi tanácsülés óta elhunyt Klaukó Mátyás, a megyei tanács nyugalmazott elnöke és Csepregi Pál, a megyei tanács nyugalmazott elnökhelyettese emlékének. Ezt követően Novák Mátyás, az ügyrendi bizottság elnöke bejelentette, hogy Dumitrás Mihály elhunytéval megüresedett megyei tanácstagi helyre ©rosháza város Tanácsa június 10-i ülésén Csont Józsefet, az üveggyár igazgatóhelyettesét választotta a megyei tanács tagjává. A továbbiakban dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese számolt be a végrehajtó uízo llsagnüK a két fa.iacs- ülés között végzett munkájáról. Az első napirendhez kapcsolódó jelentés megállapította, hogy a megyei tanács 1977-ben tárgyalta „Békés megye demográfiai tényezőinek alakulása 1990-ig és várható hatása a munkaerő- helyzetre” című előterjesztést. A jóváhagyott koncepció rendszeres felülvizsgálatára és a mostani elemzés elkészítésére ideiglenes bizottság alakult, amely ösz- szegezte tapasztalatait. Áttekintve az 1977-ben elfogadott koncepciót, megállapítható, hogy Békés megye népessége tovább csökkent. Az elvándorlás mérséklésére tett intézkedések még nem éreztették jelentősen hatásukat. Az 1977. évi előrejelzésnek a munkaerőhelyzetre való megállapításai lényegében helytállóak. Az előrejelzéstől eltérés mutatkozik a mezőgazdaságban foglalkoztatott létszámot illetően, a csökkenéssel szemben itt növekedés tapasztalható. Az iparra ez már nem jellemző, sőt a szolgáltató ágazatok létszámának növekedése sem következett még be. Az előrejelzések szerint a lakóné- nesség száma az évtized végén 424 ezer körül várható. A munkaképes koron belül a férfiak gazdasági aktivitása már elérte a demográfiai maximumot. Némi munkaerő-tartalékot jelentenek a háztartásbeli nők. Ami a szakképzettségi struktúrát illeti, 1990-ig a szakmunkások aránya tovább nő, és megközelíti az 50 százalékot. A betanított munkások aránya stagnál, a segédmunkásoké pedig lényegesen csökken. Az elkövetkező években Békés megye lakosságának iskolázottsága emelkedik. A megyében az elkövetkezendő évek feladata az egészségügy terén a fekvőbeteg- és a körzeti orvosi ellátás színvonalának javítása, az intézményi hálózat fejlesztése, a nő- és anyavédelem, a csecsemőgondozás fejlesztése, az idős korúak elhelyezését szolgáló intézmények bővítése. Az oktatás területén az általános iskolai oktatás színvonalának javítása, a szükségtantermek számának csökkentése, a korszerűbb képzési profilok kialakítása, a technikusképzés feltételeinek megteremtése, a kollégiumi férőhelyek létesítése és a gimnáziumi oktatás arányának javítása szerepel. Döntő dolog a kistelepülések népesség- megtartó képességének fokozása. Ez a munkahelyek bővítésével, a közlekedés fejlesztésével, a lakosság ellátása színvonalának emelésével, a községekben a lakásépítési lehetőségek javí-- tásával, a szolgáltatás színvonalának emelésével érhető el. Az írásos anyaghoz dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese tartott szóbeli tájékoztatót. A Hazafias Népfront illetékes munkabizottsága által megvitatott anyagot a tanácsülés elfogadta. Az 1982. évi költségvetési és fejlesztési terv teljesítéséről szóló beszámoló megállapította, hogy az elmúlt esztendő nehézségei ellenére a feladatok rangsorolásával, az ésszerű takarékosság érvényesítésével a tanácsi terv legfontosabb társadalompolitikai célkitűzései megvalósultak. Nőtt a tanácsok önállósága, kezdeményezőkészsége. A lakossági erőforrások bevonásának új formái alakultak ki. Fokozódott az együttműködés a gazdasági egységekkel, javult a koordinációs tevékenység. A kedvező tendenciák és a tett erőfeszítések ellenére sem sikerült a kedvezőtlen hatások kivédése. Tanácsaink egy része gazdálkodásában nem, vagy nagyon nehezen változtatja meg a korábbi szemléletet és gyakorlatot. A feszültségek feloldását a megyétől várják, kevésbé jellemző az öntevékenység. Terven felüli feladatok megyei segítséggel történő megvalósítására pedig nincs lehetőség. A beszámoló mellett erről szólt Szűcs Lajos, a számvizsgáló bizottság elnöke és Araczki János tanácselnök-helyettes is, aki a feladatok rangsorolására, az ésszerű takarékosságra és az ezeknek megfelelő szemlélet erősítésére hívta fel a figyelmet. A testület az előterjesztést elfogadta. Békés megye Tanácsa ifjúsági és sportbizottsága munkájáról szóló beszámoló foglalkozott a bizottság szervezeti felépítésével, feladataival, a tennivalók időarányos végrehajtásának tapasztalataival. Elemezte a testnevelés és sportmozgalom főbb területeit, kiemelve az oktatási intézményekben folyó színvonalas, szakszerű munkát. Szólt a tömegsport helyzetéről, megállapítva, hogy az Edzett Ifjúságért tömegsportmozgalomban egyre kevesebben vesznek részt. Foglalkozott a létesítmények helyzetével, az utánpótlásnevelés rendszerével, és a szakemberképzéssel. A vitában felszólaló Buda István államtitkár, az OTSH elnöke részletesen beszélt az iskolai testnevelés fontosságáról, a tömegsport fellendítéséhez szükséges változásokról, az utánpótlás-nevelés erősítéséről, a bázisháttér szélesítéséről, a társadalmi munkások elismeréséről, valamint a sportban az állami irányítás és a társadalmasítás összefüggéseiről. Végül szólt a Békéscsabai Előre Spartacus. ról, amely, mint ismeretes, kiemelt sportegyesület. Épp ezért és a többi sportágban elért országosan kiemelkedő eredményekért nem lenne szerencsés kizárólag a labdarúgáson keresztül megítélni az egész egyesület munkáját. Tény, hogy az első osztályból kiesett labdarúgócsapat csalódást okozott, az egész egyesületet azonban emiatt nem érheti hátrányos megkülönböztetés vagy előítélet. A bejelentések sorában szó esett a lakásgazdálkodási jogszabályok életbe lépésének tapasztalatairól, majd szervezeti és személyi kérdésekről volt szó. Békés megye Tanácsa — a tanácstörvény alapján — a tanácsi hatáskörbe tartozó közlekedési feladatok ellátására új szakigazgatási szervet létesített, amelynek elnevezése: Békés megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának közlekedési osztálya. A tanács Spröber Józsefet nevezte ki az osztály élére. Ezt követően a testület Gyarmati Irént — egyéb elfoglaltsága miatt — felmentette megyei NEB- tagsága alől és helyére megválasztotta dr. Szűcs Alajosáét, a Pedagógus Szakszervezet Békés megyei bizottságának titkárát. Nyugdíjazásuk miatt felmentette Bukva Pált, a szarvasi járási-városi NEB elnökét és Fekete Józsefet, a bizottság tagját. A szarvasi városi-járási NEB elnökévé dr. Bérces Lászlót, a megüresedett tagsági helyre Nyilas Miklóst választotta meg. A NEB új tagjai ezt követően letették az esküt. A tanácsülés további bejelentésekkel, interpellációkkal zárult. S. F. (Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozott a KPVDSZ megyei bizottsága
