Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-12 / 138. szám

1983, június 12,, vasárnap

Körösújfalun

M

int azt neve is sejteti, igen fiatal település Körösújfalu. Nincs monográfiája, amelyből — a bőség zavarával küszködve — szemezgethettünk volna. Maradt tehát támpontul a községi tanács irattára és az őslakosok emlékezete.

Ebből derült ki a település kettős gyökere. A felszabadulás előtt a mai község közigazgatási területének egyik része Vésztő községhez tartozott, mint Kótpuszta, míg másik része Komádihoz, mint Ihrázpuszta. Ez utóbbi részen terült cl a nagyváradi káptalani birtok ihrázpusztai gazdasága, ahol mintegy hatvan cseléd lakott igen nyomorúságos körülmények között.

A felszabadulás után a földhöz juttatott családok saját házat építettek, növekedett a lakosság lélekszáma, s így szükségszerűen vetődött fel a település községgé szervezése. A nagy nap 1955. május elsejéhez kapcsolódik. Ekkor kapta meg új nevét is a település, talán a közelben, alig egy kilométerre folyó Sebes-Köröstől, no, meg újdonságától. így lett Körösújfalu. De megalapítani egy községet könnyebb, mint fejleszteni. Hiányzott a Vésztővel összeköt^ betonút az 1955- n megalakult első termelőszövetkezetnek, s a lakosoknak /ony tengelyig érő sárban lehetett csak eljutni a 11 kilo- lerre levő legnagyobb településre, Vésztőre. A betonút )2-ben készült el. de előtte, 1961-ben kigyúlt a fény is a .ásókban. Elkészültek a járdák, az új iskola, majd az óvo- . s 1965-ben az artézi kút is. Ezt a tényt azért is érdemes melni, mert a település legnagyobb gondja ma is az ivó- izcliátás.

A fejlődés az utóbbi évtizedben megakadt Körösújfalun. iunkalehetőséget csak a helyi Rákóczi Tsz tud biztosítani. művelődési lehetőségnek igazán csak a televízió és a könyv számít, mert az öreg, hetenként egyszer működő mozi es a kultúrház aligha. Talán még a könyvtár, amely hetente kétszer tart nyitva.

A lélekszám fogy, a fiatalok nagyobb településeken keresik a boldogulás útját. Két vegyesbolt, egy kocsma, egy presszó. No, meg a TÜZÉP. Ennyi és nem több a munkalehetőség a már említett termelőszövetkezetet leszámítva. Mégis, sok kisgyermeket toló édesanyát lehetett látni a délelőtti napsütésben. Ha a vízgond megoldódik, Körösújfalu nem jut Gyűrüfű sorsára ...

Összekovácsolt kollektíva

Odakint csalogatóan szórja sugarait a kora nyári nap. ám a gyerekek engedelmesen indulnak termeikbe, vége a szünetnek, kezdődik a következő óra... Ez a néhány nap, ami a vakációtól elválasztja őket. bizony nem könnyű. Ám várják az év végét a felnőttek, a tanárok is. Jól összekovácsolt kollektíva az övék. tízen vannak, ketten gyesen. Szeretnek itt. Süli Mihályné igazgatóhelyettes Békéscsabáról kilenc éve pályázat útján jött ide. Megszerette Körösújfalut, ma már annyira magáénak érzi a községet, hogy ő látja el a párttitkári teendőket is. Az iskolában egyébként négy képesítés nélküli pedagógus dolgozik, egy fiatal tanárnő most végzi a főiskolát.

A közművelődési feladatok ellátása is a tantestület -feladata. Kéri Józsefné népműan

velési ügyvezető irányítja ezt a tevékenységet. Télen TIT- előadásokra invitálják az érdeklődőket, az iskolában pedig rajz- és sakkszakkör működik.

Az ötnapos tanítás bevezetése óta a gyerekek szombati szórakoztatásáról is gondoskodnak. Délelőtt a könyvtár nyitja meg előttük a kapuit, délután pedig iskolamozit tartanak.

Az iskola büszkeségei közé tartozik a szépen gondozott gyakorlókért és a tanács melletti termek is hamarosan ide sorolhatók. A munkálatok végeztével újjászületve fogadja a gyerekeket ez az épület. Most, mikor ott jártunk, a vésztői tanács költségvetési üzemének dolgozói éppen a tetőcserén dolgoztak. Igyekezniük kell a munkával, hiszen sok iskola vár még' felújításra a nyár folyamán.

Az általános iskolások a mezőgazdasági gyakorlat alkalmával kitűnő, később is jól hasznosítható ismereteket szereznek. S hogy szeretik a munkát, bizonyítja az is, hogy a nagyobbak minden évben „bedolgoznak” a termelőszövetkezetnek a len kúpolásába. Természetesen felnőttekhez illő fizetésért

Kicsi a bors, de erős >

Jól jövedelmez a juhtelep

Békés megye legkisebb területen gazdálkodó mező- gazdasági termelőszövetkezete a körösújfalui Rákóczi Tsz, amely 1958-ban alakult. A termelőszövetkezet elnöke. Herczeg István azonban gyorsan hozzáteszi a leghez, hogy igaz. csak 1400 hektáron gazdálkodnak, de termelési értékük már közel sem a legkisebb.

A Sárréthez tartozó, meglehetősen alacsony aranykorona-értékű földeken a növénytermesztésé a főszerep. A fő növény a búza, a rostkender. s a fajtaborsó. Mégis a laikust a 45 hektár dinnye emlegetése lelkesíti fel. A tavalyi 45 millió forintos termelési értéket ebben az esztendőben 3 millió forinttal szeretnék túlszárnyalni.

— Hát — mondja hamis- kás mosollyal az elnök —, jól néz ki a búza, egyelőre nem szorultak be a szemek. Jól jött legalább ez a kis szél, ha már májusban mindössze 5 milliméter Csapadék hullott csak. Júniusban aztán egy csepp sem.

— Van-e munkaerő-problémájuk?

— Lényeges nincs, inkább a szakemberek hiányoznak. Szolgálati lakást pedig a középkáderekig tudunk biztosítani. A legtöbb vezető szakemberünk Vésztőről jár ki.

— Voltak-e már veszteségesek? — folytatom az árnyoldal kutatását.

— Még 1969—70-ben.

— "De a tsz állami támogatás nélkül, saját erőből állt talpra! — szól közbe Romsics Béla, az új főkönyvelő.

A szövetkezetben 143 tag.

36 alkalmazott dolgozik, s 64 nyugdíjas van. A fejlett háztáji gazdálkodásban a termelőszövetkezet támogatósa is benne van. Paszternákot — 16 hektáron — csak háztájiban termelnek. Fejlett a szarvasmarha- és sertéstartás is. A tsz lucernával, kaszálóval segíti a vállalkozó kédvűeket. Az elnök tréfásan meg is jegyzi: — Egy óvodásra nálunk 3 fejőstehén jut. ,

A tréfa után azonban a gondok jönnek. Igaz, hogy jó a gépi ellátottság, de a gépműhelyből hiányoznak a szakemberek, rossz a felszerelés, s egy új épület is elkelne. No, meg is lesz, ha nem is mindjárt. De a melioráció hiánya már nemcsak gond, de időnként kész csapás. Az első 500 hektár kiviteli terve el is készült. 11 milliós beruházásról van szó, s ez nem gyerekjáték. Mégis. eleinte saját erőből belevág a szövetkezet.

És azt se felejtsük ki, itt. a Rákóczi Tsz-ben is fújdo- gálnak az új szelek. Az ipari főágazatban villámhárítókat készítenek, és villany- szerelést vállalnak. Gyulai székhellyel működik egy érintésvédelmi vizsgáló részlegük. békéscsabai székhely- lyel egy irodagép-javító szakcsoport, s hamarosan 60 fővel a budapesti irodagépjavító szakcsoportjuk is megkezdi munkáját.

Évente 1600—1800 hízósertést értékesítenek. s 180 anyakoca és 2 ezer anyajuh is gyarapítja a szövetkezet vagyonát. A tagok az elmúlt évben átlagosan 42 ezer forintot kerestek.

Kicsi a bors, azaz a Rákóczi Tsz, de erős . ..

„Szeretnék ittmaradni”

Az óvoda előtt szépen rendezett virágoskert. Szorgos kezek nyoma hátul, a játszóudvarban is. A mintegy 30 apróság önfeledten játS a gyerekek? Körülveszik a „betolakodó idegeneket”, szemükben kíváncsiság. végtelen bizalom. Kérdéseinkre bátran válaszolszik, élvezi a jó időt s a szabad mozgást. Kovács Éva óvónő tekintete beszélgetés közben is mozdulataikat követi.

Mint elmondja, volt már itt 50, 60 gyerek is. Most egyébként is kevesen vannak, hiszen az évzárót követően a szülők már nemigen hozzák ide az iskolába készülődő kicsinyeiket.

nak, s mikor búcsúzunk, fennhangon, kórusban köszönnek.

Amint kifelé haladunk, a fiatal, képesítés nélküli óvónő szavain gondolkozunk. „A fiatalok jó része nem talál itt Körösújfalun munka- lehetőséget. Én mégis szeretnék ittmaradni, s megszerezni az óvónői képesítést. Szeretem ezeket a kedves kis apróságokat.”

Beszédes adatok

A lakosság lélekszáma 814 fő. A lassan öregedő településen a jövő hónap elején nyílik meg megyei tanácsi támogatással az öregek napközi otthona. Eleinte húsz idős ember gondozására nyújt lehetőséget.

S nézzük az utánpótlást! Minden évfolyamon egy osztály működik, ez 105’ általános iskolást jelent. Az óvodában két csoport van, 37 gyerekkel. Hiányzik két óvónő és két pedagógus. (A szolgálati lakás nem akadály!)

A településen 10 ezer 652 méter járda van és 2 ezer 600 négyzetméter park. A legmagasabb épület az egykori . uradalmi központ, a mai tanácsháza. Az éves költségvetés alig több mint 3 millió forint. A tanács apparátusa három főből áll. A vb-titkár — aki Vésztőn is ezt a funkciót látja el — hetente egy alkalommal jár ki.

A településen mindössze két ivóvízkút van, ahonnan

alig egy ujjnyi víz csordogál. (Sovány kisujjra tessék gondolni!) A tanács minden erejét a vízműtársulás megalakítására összpontosítja, s így még talán ebben az esztendőben megindulnak a munkálatok.

Az asszonyok többnyire a háztartásban és a háztájiban dolgoznak. Igen sikeresen folyik a liba-, a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés.

A község közigazgatási területe 2531 hektár.

Az aktív keresők többsége Vésztőn és Szeghalmon keresett munkaalkalmat, tehát sok az ingázó.

A település szerkezete szokatlan, de szép házak, rendben tartott porták, kellemes környezet jellemzi a települést. Az emberek — az akták ezt bizonyítják — az átlagosnál jobban szeretnek pereskedni. Az éves adótételek száma 350: Az orvos hetente kétszer jár ki Vésztőről.

Ennyit a számok nyelvén.

A Herceg házaspár vezetése alatt működű vegyesbolt igen széles áruválasztékkal várja a falubelieket. Az egyik vásárló meg is jegyezte: — Nem szabad hangosan dicsérni őket, nehogy elkutyuljanak. De lelkemre mondom, most elégedettek vagyunk

Az oldalt írták: B. Sajti Emese, Nagy Ágnes, a fotókat Gál Edit készítette.

!\lcg tető nélkül az iskola