Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-11 / 137. szám
fl háztartás kincsesbánya Vidám malacfejes, élénkpiros műanyag vödrök jelentek meg jó másfél évvel ezelőtt drezdai házunkban, a folyosó végén, rajta németül a felírás: a cocának. Az épület hirdetőtábláján a városi köztisztasági vállalat udvarias hangú levélben fordult a lakókhoz, arra kérvén őket, hogy a konyhai hulladékot — krumplihéjat, zöldség- és gyümölcsmaradékot, száraz kenyeret és péksüteményt, fölösleges ételt — ne dobják ki a szemétbe, hanem öntsék a röfi bödönébe. A házmester azóta reggelente öt órakor egy nagy kukaedénybe gyűjti össze a tizenhat emeletes ház folyosóiról a piros vödrök tartalmát. Hatkor megjelenik a köztisztasági vállalat takarmánygyűjtő kocsija, elnyeli és elszálítja a háziak fölöslegét. A malacfejes vödröt a házmester természetesen alaposan elmossa, mielőtt visz- szaállítaná a helyére. Egy tonna háztartási ételhulladékért húsz márkát (106,40 forintot) kap takarmányprémium címén. Milliószámra áll a miénkhez hasonló röfibödön az NDK-beli házakban. A szemeteskukák tárolóiban ennél jóval nagyobb edény látható, rajta az ismert malacfejes jelzés, és egy nagy F betű: Futter, azaz takarmány. Az állami vállalat nem tett mást, mint hasznosította az élelmes maszekok rég bevált ötletét, azo- két, akik a Trabant vagy Wartburg után akasztott utánfutójukra rögzített edénybe gyűjtik körzetükben a disznóhizlalásra használt étel-, zöldség- és gyümölcshulladékot. A maszek a malacainak félretett finom falatokért újév táján egy hízott disznóval szokott fizetni, amelyet kóstolóként visz szét a reá és állataira gondoló ismerősöknek. Az állami vállalat persze nem kedveskedhet kóstolóval, de arra van lehetősége, hogy a cocáknak valót szorgalmasan gyűjtögető közösségeknek kisebb-nagyobb összegeket utaljon át a ház és környékének csinosítása céljából, vagy éppen a lakótömb klubfelszerelésének a gyarapítására. A takarmánygyűjtő mozgalom egyik legfőbb agitátora egyébként a hazafias front aktívahálózata. A Gondolj röfire [-mozgalom első számú érve: az NDK-nak évente több mint 700 millió dollárt kell kiadnia gabona- és takarmányvásárlásra. Ebből a nem kis összegből szeretnének a lakosság segítségével néhány számilliót lefaragni. Tavaly 913 244 tonna háztartási étel-, gyümölcs- és zöldséghulladékot gyűjtöttek össze a köz- tisztasági vállalatok kocsijai. Ez több mint 200 ezer tonna takarmánygabona tápértékének felel meg, amelyből mintegy 40 ezer tonna sertéshús állítható elő. És ehhez nem számították hozzá az éttermek, vállalati konyhák, gyermekélelmezési vállalatok, kórházak, üdülők stb. által „hivatalból” összegyűjtött konyhai maradékot, a zöldség-gyümölcsüzletekben félretett fonnyadékot. A megyei napilapok — a Gondolj röfirel-mozgalom népszerűsítése céljából — nemrég pályázatot hirdettek olvasóik számára. Száz márkát értek a válaszok a következő három kérdésre: Hány tonna konyhai hulladék keletkezik évente a megyében? Hány sertést lehet meghizlalni az országban összegyűjtött háztartási élelmiszer-hulladékkal? Menynyi idő alatt hízik vágásra éretté a sertés? Kulcsár László Vér helyett hemoglobin oldat? Páviánokat sikerült életben tartani úgy, hogy igazi vér helyett hemoglobinoldat volt az ereikben. Ez a művér később még értékes gyorssegély lehet a baleseti vagy sebészeti intenzív osztályokon, és helyettesítheti a vérátömlesztést — közölték a minap Detroitban amerikai tudósok. A hemoglobinoldat akkor is életben tartotta a páviánokat, amikor vérük csak egy részét csapolták le, ami arra enged következtetni, hogy a hemoglobin nem rongálta meg a vörös vérsejteket. A tudományok ápolására alakult amerikai társaság évi közgyűlésén chicagói orvostudósok elmondták, hogy a hemoglobinoldat legutóbbi, fejletteb változata, amelyet Poly SFH—P- nek neveznek, tízszer hosz- szabb ideig marad az állatok testében, mint az oldat korábbi fajtár. A kezdeti variánsok esetében csak hat órán át maradt meg az oldat fele az érrendszerben, míg a legutóbbi oldat felét 46 órán át tartotta magában az élő szervezet. A hemoglobinoldat előnye a hagyományos vérátömlesztéssel szemben az is, hogy teljesen mindegy, milyen vércsoporthoz t artozik az élőlény, amely az oldatot kapja. Az egyes vércsoportokat egyebek között a vörös- vérsejtek külső falának sajátosságai alapján állapítják meg. Ha az idegen vér nem „veszi figyelembe” ezeket a sajátosságokat, akkor megtámadja a vörös vérsejtek külső falát. A hemoglobinnak nincsenek ilyen tulajdonságai, és nem vált ki ilyen válaszokat a szervezetből, de az még nem ismeretes, vajon más módon „nem kezdi-e ki” a test immunrendszerét. Ha a hemoglobinoldatról megállapítják, hogy nem izgatja az immunrendszert, akkor elsősegélynyújtáskor lehetséges lesz a sebesült vércsoportjának megállapításáig — vér helyett — ilyen oldattal segíteni a páciensen. A hemoglobinoldat másik nagy előnye az, hogy jóval tovább tárolható, mint a vér, s ezzel enyhíthet a kórházak vértárolási gondjain. Az oldat tulajdonképpeni funkciója az, hogy oxigént szállít a tüdőből a test más részeibe, és széndioxidot visz a tüdőbe. Két dolgot azonban sajnos nem tud: nem tud ellenállni a kórokozóknak, és tápanyagot szállítani szét a testbe. Az emberi alkalmazás előtt még azt is tisztázni kell, mennyire biztonságos az új oldat. Még nem ismeretes, milyen a toxicitása. Meg kell azt is állapítani, milyen hatással van a vesére, és meg kell bizonyosodni arról, hogy nem vált-e ki immunválaszt a testből. 1983. június 11., szombat Szovjet környezetvédelem Ha valaki télen érkezik Moszkvába, s járja a város utcáit, parkjait, meglepődik a sokszor hetekkel korábban esett patyolattiszta hó láttán. A szovjet főváros ma a világ egyik legtisztább levegőjű metropolisa, bizonyítva az országszerte évek óta átgondoltan, hatalmas anyagi eszközök felhasználásával végzett környezetvédelmi munka eredményességét. A Szovjetunióban ma külön intézmény, a hidrome- teorológiai és a természeti környezetet ellenőrző állami bizottság foglalkozik a természeti környezet védelmének, helyreállításának irányításával. Tevékenységének alapja az a jól átgondolt környezetvédelmi koncepció, amely nemcsak az ökológiai egyensúly megbontásának elkerülését célozza, hanem az emberi tevékenység által korábban okozott károk megszüntetését is. E munkához szilárd jogi hátteret biztosítanak azok az országos érvényű környezetvédelmi törvények, amelyek száma 1980- ban kettővel szaporodott: a Legfelsőbb Tanács elfogadta a levegőtisztaságra és a vadon élő állatok védelmére vonatkozó törvényt. A környezetvédelem gazdái a Szovjetunióban a jelenlegi ötéves tervben mintegy 30 milliárd rubeles költségvetéssel gazdálkodhatnak. Ez csupán egy része az országban e célra fordított ösz- szegeknek. A Szovjetunióban ma már nem épülhet úgy ipari üzem, hogy azt fel ne szerelnék a környezet károsítását megakadályozó levegő- és víztisztító berendezésekkel. Négyszázötven nagyvárosban és ipari központban működnek a szigorú levegőszennyezési normák betartását ellenőrző állomások. A légkörbe juttatott szennyező anyagok mennyisége csupán az utóbbi két évben egymillió tonnával csökkent. A Szovjetunió nagy ipari körzeteinek folyóit, tavait már régen nem fenyegeti az a világ sok ipari országában még ma is meglevő veszély, hogy bűzös kanálisokká, szennyvígyűjtőkké válnak. Az iparban felhasznált víz háromnegyedét megtisztítják, s újból felhasználják, s amit nem tudnak újból hasznosítani, az előírások szerint az is tisztítva kerül vissza a természetes vízfolyásokba. Természetesen a szovjet szakemberek is tisztában vannak azzal, hogy az egyre fejlődő ipari tevékenység újabb és újabb darabokat kénytelen kiszakítani a természetből. Ha megakadályozni ezt a folyamatot ma még nem is lehet, üteme azért jelentősen csökkenthető. Ebben az évben például a természet-helyreállító munkák eredményeként 130 ezer hektárnyi területet adnak visz- sza az erdőművelésnek és a mezőgazdaságnak. A Szovjetunióban az új telepítések hatására ma már a hatalmas mennyiségű fakitermelés ellenére sem csökken az erdők területe. Ahol csak lehetőség van rá, mindent megtesznek azért, hogy eredeti formájában őrizzék meg a természetet, annak élővilágát. Az országban ma hatvan különböző típusú, összesen több mint 5 millió négyzetkilométer nagyságú természet- védelmi terület van. Az állat és növényvilág védelmét a ritka és kiveszőiéiben levő fajtákat felsoroló Vörös könyv szabályozza. Ez jelenleg 457 állat- és 685 növényfajta nevét tartalmazza. Legújabbi kiadása, ha nem is sokkal, de már rö- videbb. mint az előző. Nem szerepel benne nyolc olyan, korábban végső kihalástól fenyegetett állat — köztük az usszuri tigris, az európai bölény, az új-földi rénszarvas, a közép-ázsiai kobra — neve, amelyek száma úgy megnőtt, hogy végleg elmúlt kipusztulásuk veszélye. Tudományos innen— Kinetikus szobrászat A kinetikus, mozgó szobor fogalmával egy Amerikába elszármazott hazánkfia, Mo- holy-Nagy László ismertette meg a világot. Ezen belül a fénydinamikus szobrászat elméletét ugyancsak egy magyar származású ember, Schöffer Miklós dolgozta ki, és tette közzé Párizsban, 1948-ban. Nicolas Schöffer 1912-ben Kalocsán született és 1937 óta, Párizsban él. Egyike korunk új utakon járó, új kifejezési formákat kereső művészeinek. A 71 éves művész a modern festészet, szobrászat, építészet egyik legnagyobb egyénisége. A világhírű ember szülővárosát a Chronos—8 nevű fénytoronnyal ajándékozta meg, amely felállítása óta nevezetessége lett á városnak (nagyobb társait nyugati városokban — San Franciscóban. Münchenben, Párizsban, Bonnban, Liége-ben — állították fel, egyik elődje (a Chronos—5) pedig a kalocsai Schöffer-emlékház- ban található). A csaknem 30 méter magas szürke fémépítmény nappal „pihen”, alig keltvén különösebb feltűnést. Amint azonban sötétedni kezd, ki- gyúl és életre kel. A tornyon ötven színes lámpa világítja meg a forgó-lengő tükröző lapocskákat, s az építmény csúcsán négy reflektor küldi magasba sugarait. A szerkezet elektronikája csak sötétedéskor lép működésbe, s azt követően a fények felgyulladását és kialvását a mindenkori forgalom lüktetése szabja meg. A járművek mozgásáról tájékoztatást adó érzékelők jelei működtetik a fényjátékot, be- és kikapcsolva a fényforrásokat és mozgató motorokat. A torony „fényruhája" sohasem mutat két teljesen azonos képet, megunhatatlan változatosságban idézi a tűz lo- bogását, a lángok villódzását, és kelt sohasem látott, különlegesen mozgó fényhatásokat. Képünkön: nappali formájában láthatjuk a Kalocsa buszpályaudvara előtti téren felállított nevezetességet. (KS) Uj típusú fürdőkádak A fürdőszoba világszerte a lakások szerves részévé válik. Legfontosabb berendezési egységének, a fürdőkádnak egyre újabb változatai látnak napvilágot. Ilyen például az egy darabban öntött műanyag kád, mely jóval könnyebb a hagyományos típusnál és nagy előnye, hogy nem pattogzik le róla a zománc. Nem olcsóbb ugyan a zománcozott fürdőkádaknál, viszont jóval kevesebbe kerül a felszerelése: egy ember is haza tudja szállítani, helyére tudja emelni, és el tudja végezni a bekötésével kapcsolatos szerelőmunkát. Üvegszál-erősítésű műanyagból készül az a formatervezett kád, amelynek érdes lapján nem csúszik el a fürdőző. (Különösen idősebb embereknél és kisgyerekeknél fontos szempont ez.) S hogy még biztonságosabb legyen, három, külön magasságokban felszerelt fogódzó fémrúd is van oldalain. Amerikában a jövő kádjaként reklámozzák azt a henger alakú, mintegy 2 méter átmérőjű tisztálkodóegységet, amelyben a kádon kívül törülközőmelegítő, beépített hajszárító, erős sugarú kézi zuhany, egy hosszú tükör és sok polc is helyet kapott. A masszírozó tusolok után megjelentek és egyre többféle változatban készülnek a masszírozó fürdőkádak is. A vizet erős légsugarak hozzák örvénylésbe. Az egyszerűbb változatok négy fúvókával készülnek. az igényesebb ovális alakúak hattal; ez utóbbiak 60 fokos köröző mozgást is végeznek, ami még hatásosabbá teszi a masszírozást. Mindegyik típusnál szabályozható a légáram erőssége és előre beállítható a masszázs időtartama. Figyelembe véve azt, hogy energiatakarékos korban élünk és a környezeti zajok ellen is védekeznünk kell, nyugatnémet szakemberek a képen látható zaj- és hőszigetelt fürdőkádtípust fejlesztették ki. Az ilyen kádban sokkal tovább meleg marad a fürdővíz és kevésbé zavarja a szomszédokat a vízeresztés. a csobogás zaja. (KS) Röviden OLDÓDÖ PAPÍR Egy pennsylvaniai (USA) cég dissolvo néven vízben oldható papírt hozott forgalomba. A vízben oldódó papír cellulóz polimerből készül. Elsősorban a rozsdamentes acélcsövek hegesztéséhez alkalmazzák, amikor argon védőgázban dolgoznak. Az acélcsöveket hegesztéskor papírdugóval zárják el, hogy az argon ne tudjon elszökni. A hagyományos papírt a hegesztés után ki kell égetni. A dissolvo papírból készült dugót egyszerűen ki lehet mosni vízzel, vagy gőzzel. Az anyag nem mérgező, használható például cukor csomagolására, a burkolat feloldódik a tartalommal együtt. A gyártó cég szerint kitünően megfelel címkék és ' eldobható papírruhák gyártására, de papírpelenka természetesen nem készíthető belőle! A jövőben a kalandregények hőseinek nem kell lenyelni a terhelő dokumentumokat: elegendő, ha vízbe dobja őket. MEGNEMTÁMADÁSI SZERZŐDÉS — 3000 ÉVE Törökországban őrzik a világ ismert legrégibb megnemtámadási szerződését. Az okmányt i. e. 1269-ben írta alá III. Hatu- zillisz hettita király és II. Ram- ses egyiptomi fáraó. A két uralkodó a szerződésben örök barátságot, tartós békét, területi sérthetetlenséget fogad, és kötelezi magát arra, hogy a másik fél ellen minden támadó eseménytől tartózkodik, és egymást kölcsönösen támogatja. A szerződést 1906-ban fedezték fel Közép-Anatóliában. és egy isztambuli múzeumban őrzik. BÉKALENCSÉBÖL — TAKARMÁNY Szovjet kutatók megállapították, hogy az igénytelen békalencse rendkívül tápláló, és az állattenyésztésben eredménnyel alkalmazható. Ezért olyan eljárást dolgoztak ki, amelyek alkalmazásával egy hektárnyi vízfelületen naponként 1,5 tonna békalencse aratható. E zöldtömeg egyharmada fehérjéből, egyharmada keményítőből, 4,5 százaléka zsírokból áll, és vitaminokban gazdag. A kísérletek azt mutatták, hogy a hasznos állatok takarmányához hozzáadott csekély mennyiségű békalencse a sertések, a marhák, a juhok és a kecskék súlyát tetemesen gyarapítja, a növényevő halak is gyorsabban nőnek, és a tyúkok több tojást tojnak, ha eledelüket békalencsével fűszerezik. HOGYAN ALSZANAK A DELFINEK? A Szovjet Tudományos Akadémia állatfejlődés-morfológiai és -ökológiai intézetének munkatársai választ adtak erre a kérdésre. Valamennyi magasabb rendű állattól eltérően, amelynek bizonyos ideig feltétlenül rendszeresen aludnia kell, a delfinek sohasem maradnak teljesen mozdulatlanok. Sőt, egyes tudósok azt az álláspontot védelmezik, hogy egyáltalán nem is alszanak. Mint a szovjet kutatók most megállapították, a nagyagyféltekék nem egyidejűleg, hanem felváltva vannak az alvás állapotában. Az egyik mindig ébren van, és biztosítja a lélegzéshez szükséges mozgékonyságot.
