Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

HDNGSZÚRÚ 1983. június 9., csütörtök Kemény Gábor-emlékiilés Budapesten Irodalmi alkotótábor Gyulán B Iákai Színház Aradon Nem éreztük vendégnek magunkat Ma, csütörtökön délelőtt 11 órakor rendezi meg a Peda­gógusok Szakszervezete, a Művelődési Minisztérium és a Magyar Pedagógiai Társa­ság megyénk szülötte, Ke­mény Gábor születésének századik évfordulója alkal­mából a Kemény Gábor-em- lékünnepséget. Az Építők Székházában sorra kerülő rendezvényt dr. Voksán József, a Pedagógu­sok Szakszervezete , főtitkára nyitja meg, majd dr. Köte Sándor tart előadást Ke­mény Gábor öröksége cím­mel. Dr. Szarka József tan­székvezető egyetemi tanár pedig Kemény Gábor és a mai közoktatás címmel elem­zi a nagy magyar pedagó­gus, kutató, közéleti szemé­lyiség hatását a jelenlegi ok­tatási rendszerre. A KÖVIZIG KlSZ-bizott- sága, a vízügyi ifjúsági klub, valamint a Magyar Ifjúság című hetilap július 5. és 22. között irodalmi alkotótábort rendez a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság gyulai ár­mentesítő osztag telepén, a Fehér-Körös bal partján. A rendezvényre meghívják a Magyar Ifjúság szerkesztőjét és két kritikusát, valamint az ország különböző részein élő és alkotó írókat, költő­ket. A tábor tevékenységé­ről emlékalbum kiadását is tervezik. A Körös-vidéki irodalmi alkotótábor megnyitó ünnep­sége július 15-én este 6 óra­kor lesz. Nyolc órától a tá­bor alkotói, a KÖVIZIG dol­gozói, valamint a békési Kö­rös ifjúsági klub részvételé­vel ismerkedési estet tarta­nak, melyen lemezlovas gon­doskodik majd a kötetlenebb hangulatról. Másnap, július 16-án dél­előtt a tábor környékével szabad program keretében is­merkednek a résztvevők. Délután a társklubok és in­tézmények meghívására író­olvasó találkozón mutatkoz­nak be a tábor lakói. A va­sárnapot a gyulai Várfür­dőben pihenéssel töltik a vendégek. Este Zoltay Dé­nes akadémikus a gyulai művésztelepen elhangzó elő­adását hallgatják meg. Érdekesnek,, hasznosnak ígérkezik a 18-i program. „A magyar drámairodalom 20 éve” címmel tanácskozá­son vesznek részt az alko­tók, a gyulai Városi Tanács dísztermében. Előadók az Írószövetség és a Várszínház képviselői lesznek. E nap délutánján — felüdülésül — az Univerzitás együttes elő­adását nézik meg a tanács udvarán. Este a tábor részt­vevői mutatkoznak be alko­Az országos rendezvényt követően Békéscsabán két­napos program keretében emlékeznek meg június 13- án és 14-én Kemény Gábor születésének századik évfor­dulójáról. A tiszteletére meg­rendezendő Békés megyei pedagógiai napok keretében több előadás is elhangzik munkásságáról, szellemi örökségéről, majd a békés­csabai Munkácsy Mihály Múzeumban kiállítás nyílik június 13-án, délelőtt fél 12-kor, amelyen dr. Hanga Mária miniszterhelyettes mond megnyitó beszédet. Másnap a békéscsabai Ke­mény Gábor Szakközépisko­lában szoboravatás, ünnepi emlékműsor, kiállítás szere­pel a programban, (bse) tásaikkal a vízügyi ifjúsági klubban megrendezésre ke­rülő irodalmi esten. Kellemes időtöltésre, ha­jókirándulásra invitálják vendégeiket a rendezők 19- én. A békési kikötőtől Bé- késszentandrásig nem csupán a Körösök szépségeivel is­merkedhetnek a résztvevők, hanem megyénk olyan neve­zetességeivel is, mint a gyo­mai Kner Múzeum vagy a szarvasi arborétum. Este a gyulai belvárosi apátsági templomban meghirdetett or­gonakoncertet hallgathatják meg az érdeklődők. A vendéglátó várossal, ne­vezetességeivel és művésze­ti életével július 20-án is­merkednek az alkotók. A vá­rosnézés programjai között szerepel a vármúzeum és a gyulai vár — vezetőjük dr. Bencsik János múzeumigaz­gató lesz — a „Százéves” műemlék cukrászda, a Ko- hán-képtár, az Erkel Fe- renc-emlékház, valamint a németvárosi templom. öt órától Koszta Rozália festő­művésszel terveznek kötetlen beszélgetést „Dürertől Kohá- nig” címmel, Gyula képző- művészeti múltjáról és jele­néről. Július 21-én az Erkel Ferenc Művelődési Központ­ban vagy a zeneiskolában rendeznek irodalmi műsort a Várszínház művészeinek közreműködésével. Másnap, 22-én a kikapcsolódásnak, a mozgásnak szentelik idejüket a tábor lakói. Délelőtt gya­logtúrát indítanak a Körö­sök összefolyásához Szana- zugba, ahol labdarúgó- és asztalitenisz-tudásukat mérik össze és akinek az úszáshoz lesz kedve, az sem unatko­zik majd. A búcsúest is itt, Szanazugban lesz, melyet szalonnasütés, tábortűz tesz majd hangulatossá. Nagy Ágnes A Békés megyei Jókai Színház Aradra látogatott egy hete, és ott két alkalom­mal bemutatta a hazai kö­zönség előtt már sikert ara­tott Cyranot. Lényegét tekintve, nincs ebben semmi különös, új­szerű. Arad és Békés megye közvetlen kapcsolata másfél évtizednél is régebbre nyúlik vissza. Nemcsak a közvetlen szomszédság — Arad megye nyugati oldala csaknem tel­jes hosszában Békés megye keleti határához simul —, nemcsak a közeli két határ- állomás, és az ennek révén kialakult, élénkülő kishatár- forgalom teremtette ezt a viszonyt, hanem . elsősorban az a közös törekvés, amely­nek céljában mindkét or­szág részéről a szocializmus teljes felépítése áll. Egymás tapasztalatait és eredményeit kölcsönösen ta­nulmányozni, a hasznosnak ítélteket gyümölcsöztetni, a meg nem értett dolgokat vi­szont kölcsönösen megbe­szélni, tisztázni: ez a lénye­ge, és ez is kell, hogy legyen mindenkor ennek a mélyülő, bár még nem mindig gon­doktól mentes kapcsolatnak. Egymás megismerése kul­túránk kölcsönös ismeretén, megbecsülésén keresztül le­hetséges csak igazán. Szín­házunk aradi látogatása ezt a célt szolgálta, viszonozván egyben az elmúlt év őszén nálunk járt aradi Román Ál­lami Színház társulatának vendégszereplését. Akkor Gyula és Kétegyháza román nyelvet ismerő közönsége tapsolhatta lelkes színházi produkciójukat. A Jókai Színház művé­szei, dolgozói átérezték ara­di szereplésük jelentőségét, bár nem először jártak most Aradon. Bizonyítani akarták színházuk művészi színvo­nalát, és természetesen ki­elégíteni az aradi közönség igényét. Mindkettőt sikerrel teljesítették. A közel nyolc­száz férőhelyes nézőteret a szakszervezeti művelődési házban úgy megtöltötték mindkét nap az érdeklődők, hogy egy gombostűt is nehe­zen lehetett volna ott még elhelyezni. Nem hiszem, hogy gyakran fogadna ennyi • vendéget, de különösen nem ilyen lelkes közönséget ez a modern, szép, új épület. Berzovan Liviu, az Arad megyei művelődési bizottság elnöke, Cornea Ovidiu, az aradi színház igazgatója, Dinulescu Radu, a színház főrendezője, Lukad Florea, a megyei pártbizottság pro­pagandaosztályának képvi­selője, többen ottani vezető színészek, mind-mind elis­meréssel szóltak a bemuta­tott produkcióról, a darab rendezéséről, a színészek alakításáról. A hivatalos ak­tusokon, baráti beszélgetése­ken ismételten visszatérő témaként hangsúlyozták azt az érzelmi hatást, amelyet a darab kiváltott, amellyel le­bilincselte a nézőket. Való­ban: a második előadáson, amelyen három-négyszáz gyermek is részt vett, pisz- szenés nélkül figyelték vé­gig, és éltek együtt nemcsak a darab cselekményes részé­vel, hanem a nosztalgikus zárójelenettel is. A felnőttek közül pedig többen szemük körül járatták zsebkendőt szorító kezüket. Joggal em­líthető hát a torokfájáson is úrrá levő Barbinek Péter nagyszerű alakítása, a Roxan szerepének emberi hitelt, és szép hangot adó Kővári Ju­dit, és lehetne sorolni a töb­bieket is, akik sikert hoztak e vendégjátéknak, e kapcso­latnak, de most nem ez a feladat. A búcsúfogadáson Berzo­van Liviu baráti hangú, kapcsolatot erősítő szavai után dr. Keczer András, a Jókai Színház igazgatója ta­láló tömörséggel fejezte ki e két nap sűrített tapaszta­latát: Aradra jöttünk, szíve­sen tettük, s nem éreztük vendégnek itt magunkat. Volt lehetőség e két nap alatt nemcsak a város ne­vezetesebb épületeinek, az egyre szebbé váló Maros­partnak, az aradi tizenhá­rom síremlékének megte­kintésére, hanem a jövő évi program egyeztetésére is. Eszerint jövőre Békéscsabán román, Aradon magyar da­rabot fognak játszani. Ná­lunk Ion Creanga: A fehér táltos című darabját adja elő a Jókai Színház 1984 tava­szán, Dinulescu Radu rende­zésében. A jövő év őszén pe­dig magyar darab kerül sor­ra az aradi színészek játéká­ban Aradon, magyar rendező közreműködésével. Színházi ügyben a színé­szeket, a rendezőt, a díszlet- tervezőt szokás általában di­csérni, vagy elmarasztalni. Ez alkalommal az előbbi a jogos, de ehelyett most in­kább mégis azt a barátságot kell dicsérni, amelyet az aradiak és a mieink e talál­kozás során is tovább erősí­tettek a két nép között. — S — Fotó: Veress Erzsi Senki többet? Harmadszor! Szinte a fülemben cseng a „Senki többet-? Harmad­szor!” szignálja. Nem csoda, hiszen csaknem mindig meg­hallgatom ezt a műsort, s bár jó néhány éve megy már, soha nem unatkoztam Szi­lágyi János népszerű műso­rán. Nem tudom, mi dönti el, hogy egy ilyen sorozat mikor érdekes, meddig me­het, vagy éppen mikor ful­lad érdektelenségbe ? Egy biztos, Szilágyi műsorát egy­általán nem fenyegeti az utóbbi veszély. Bár a forma a kezdet óta nem változott, a műsor mégis egyre, gazda­gabb, színesebb lett. Ez per­sze nem csupán annak kö­szönhető, hogy a kérdések változatosak, érdekesek, új- szerűek, hanem a díjat fel­ajánlók gyarapodásának is. Mert ha teszem azt, mindig ugyanazt — legyen az il­latszer vagy könyv, játék vagy csokoládé — lehetne nyerni, már közel sem len­ne olyan érdekes a vetélke­dő. Ráadásul a jó válaszok jutalma lehetőség szerint szinkronban van az adott kérdéssel. Például, ha vala­ki a komoly zene területén bizonyul tájékozottnak, bíz­vást hihetjük, hogy örül egy hangversenybérletnek. Aki pedig az irodalmi kérdések valamelyikére válaszolt jele­sen, az örömmel visz haza könyvheti csomagot. . . Ha a műsor sikerén me­ditálunk, feltétlen látnunk kell általában a vetélkedők előnyeit. Erőpróbák a javá­ból. Izgalmas, s egyben ter­mékeny perceket szereznek nemcsak a versenyzőknek, hanem nekünk, hallgatóknak is. Hányszor elgondolkozunk magunk is egy-egy csavaros kérdésen, és van esélyünk a válaszra is, hiszen a forga­tókönyv írói, Bölcs István és Kertész Iván mindig olyan magasra állítják a mércét, mely nekünk, köznapi em­bereknek is elérhető, nem csupán az adott kérdések szakértőinek. Szóltunk már a műsor for­májáról, a forgatókönyvről, s dicsérhetnénk a zenei szer­kesztés erényeit, ám hamar le kell szögeznünk; a műsor lelke a játékmester, Szilágyi János. Ö valószínűleg leg­alább annyira élvezi ezt a játékot, mint a vetélkedők, vagy a hallgatók. Talán éz az oka, hogy a készülék előtt mi is játszótársai va­gyunk. Játszani pedig ki ne szeretne? A „szellemi árverés a hú­szas stúdióban” — ez a mű­sor alcíme — igazi, kifor­rott csapatmunka. A rende­ző, Bodnár István, a szer­kesztő Petur István, a zenei munkatárs Palásti Pál érde­me? Vagy inkább a műsor szereplőié? A zsűrié? A já­tékvezetőé? Nem érdemes vitatkozni rajta, de meg­hallgatni annál inkább! N. Á. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Végvári Rezső: Diverti­mento. 8.37: Purcell: Az indián király­nő. 9.44: Zenés képeskönyv. 10.05: Az elefánt, amely részt vett a háborúban. 10.20: Két keréken Magyarorszá­gon. 10.35: A Bolzano-triő felvételei­ből. 11.24: Solti Károly nótákat éne­kel. 11.39: Tom Jones. 12.45: Kabdebó Lóránt: A há­borúnak vége lett. 12.55: Fúvósesztrád. 13.10: Híres karmesterek felvé­teleiből. 14.03: Olvasókör. 14.33: Daloló, muzsikáló tájak. 15.05: Magyar előadóművészek felvételeiből. 16.00: Rádiónapló. 18.00: Bemutatjuk új felvéte­lünket. 19.20: A víg özvegy. 20.00: Századok zenéjéből. 21.03: Mért vijjog a saskeselyű? 22.30: Svéd Sándor emlékezetes szerepel. 23.05: Késő este. 23.15: Verbunkosok, nóták. ✓ 0.10: Philip Jones rézfúvós- égyüttese játszik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Loránd István kórusmű­veiből. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 13.00: Kapcsoljuk a pécsi kör­zeti stúdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.35: Tündérkert. 14.00: Moszkvából érkezett. 14.35: Ez Is házasság, az is há­zasság. 15.07: Suppé: Költő és paraszt ■ — nyitány. 15.19: Messziről messzire. 16.00: Ritmus! 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Kézfogások. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.40: Hívja a 33-43-22-es tele­fonszámot! 22.00: Nosztalgiahullám. 23.20: A mai dzsessz. Dave Hol­land felvételeiből. HL MŰSOR 9.00: A Magyar fúvósötös ját­szik. 9.28: Zenekari muzsika. 10.30: Népdalkórusok, hangszer- szólók. 11.05: Klasszikus operettekből. 11.56: A Bartók vonósnégyes felvételeiből. 13.07: Magyar művészek opera­felvételeiből. 14.05: Bruckner: VII. szimfónia. 15.20: Újdonságainkból. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: A Vándor kórus énekel. 16.42: Popzene sztereóban. 18.00: Külpolitikai klub. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Kamarazene. 20.08: Bolgár költők versei. 20.30: A rocktörténet nagy elő­adói — I. rész. 21.30: Mignon. 22.08: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Van MeCoy együttesének felvételeiből. 17.15: Nők negyedórája. Szer­kesztő : Váczi Szabó Már­ta. 17.30: Felföldi Anikó énekel. 17.40: Nem hivatásos szimfoniku­sok. Riporter: Kutas Já­nos. 17.50: A kecskeméti városi zene­kar játszik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők elő­adásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. 9.00: Kémia. 10.15: Magyar nyelv. 10.35: Deltácska. 10.55: Képújság. 14.35: 14.55: 15.15: 15.45: 16.20: 16.25: 16.40: 17.20 17.30: 17.35: 18.00: 18.05: 18.55: 19.10: 19.15: 19.30: 20.00: 20.55: 21.00: 21.50: 22.25: Iskolatévé. Deltácska. (ism.) Magyar nyelv, (ism.) Kémia, (ism.) : Fizika, (ism.) : Hírek. : Állatkölykök. 18/12. (ism.) : Perpetuum Mobile. : Tv-itükör. Kéi »újság. Telesport. Rel lám. A nyugdíjas igazgató. Rel :lám. Tévétorna. Est mese. Tv- híradó. A legnagyobb ember a vili gon. A lét műtárgya. Hír háttér. Szti Tv­avinszkij: Pulcinella, híradó 3. körzeti stúdió II. MŰSOR 19.05: A pécsi műsora. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Gólyavár! esték. 12/7. 20.45: Nemzetközi kerékpáros pál ^averseny. 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Pannónia Kupa. 22.35: Ké] »újság. BUKAREST 16.05: A számítógép és az idő. Dől :umentumfilm. 16.30: Az ifjúsági stúdió. 17.50: A egkisebbeknek. 18.00: Műsorzárás. 19.00: Tv-híradó. 19.20: Gazdasági aktualitások. 19.35: Dokumentumok emlékeze­te. 19.50: Labdarúgó-mérkőzés: Svédország—Románia. 21.50: Diszkózene. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: A kék mint tarka — tv­sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma bste. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: A nagy város — drámaso­rozat. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Tudomány. 18.45: Érdekes utazás. 18.55: Kiválasztott pillanat. 19.00: Lépések — ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Egérvadászat és A halál fala — rövid játékfilmek. 21.10: Reklám. 21.15: Zágrábi körkép. 21.30: Ismerjük-e egymást elég­gé? — adás a kultúra kö­réből. SZÍNHÁZ 1983. június 9-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ Mazsola-bérlet 19 órakor Békéscsabán: PROFESSZOR AZ ALVILÁGBAN Vörösmarty-bérlet 1983. június 10-én, pénteken 15 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ Pinokkió-bérlet 19 órakor Békéscsabán: PROFESSZOR AZ ALVILÁGBAN Pécsi S.-bérlet MOZI Békési Bástya: 4-kor: Seriff az égből, 6 és 8-kor: A pilóta fe­lesége. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 6-kor: A szénbá­nyász lánya, 4 és 8-kor: A ka- ratézó Cobra visszatér. Békés­csabai Kert: fél 9-kor: A szén­bányász lánya. Békéscsabai Terv: Hatásvadászok. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Tamás bátya kutyhója I—II. Gyulai Kert: 9-kor: Atlantic City. Gyulai Pe­tőfi: Dutyi-dili. Orosházi Béke: 5-kor: Apaszerepben, 7-kor: Jobb ma egy nő, mint tegnap három. Orosházi Partizán: Hét merész kaszkadőr. Szarvasi Táncsics: Hattyúk tava.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents