Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-09 / 135. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PARTBIZOTTSÚC ES II MEGYEI TDIIOCS LAPJA 1983. JÜNIUS 9., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 135. SZÄM Kevesebb zöldség és gyümölcs szállítása várhaté Kádár János fogadta Romes Csandrát Kádár János, az MSZMP KB első titkára hivatalában fogadta Romes Csandrát, a Béke-világtanács elnökét (Telefotó) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházában fogadta Romes Csandrát, a Béke-világtanács elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet és a béke-világ- mozgalom időszerű kérdéseiről. A találkozón jelen volt Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke és Sarkadi Nagy Barna, az OBT főtitkára. * * * A Béke-világtanács elnökével tárgyalásokat folytatott Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint az Országos Béketanács több vezetője. Romes Csandra találkozott a magyar egyházak, és a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség képviselőivel. A tárgyalások során áttekintették a magyar békemozgalom és a Béke-világtanács együttműködése fejlesztésének lehetőségeit, valamint a június 21—26. között Prágában megrendezendő béke-világtalálkozó előkészületeit. Az elkövetkező hetek nagy fuvarozási feladatai szerepeltek napirenden tegnap délután Békéscsabán, a Békés megyei Szállítási Bizottság ülésén, melyen Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese elnökölt. Először a konzervgyár, a ZÖLDÉRT-vállalat és a hűtőház képviselője adott tá-_ jékoztatót a megye zöldség-, gyümölcs- és burgonyaszállítási feladatainak szervezéséről. A három nagy vállalat képviselője bevezetőjében hangsúlyozta: a szárazság miatt a zöldség- • és gyümölcsféleségekből várhatóan 10—12 százalékkal kevesebb kerül feldolgozásra, mint amennyit terveztek. A Békéscsabai Konzervgyár mintegy 80 ezer tonna különböző nyersanyag beérkezésével számol. A beérkező nyersanyag közúton jut a gyárba, a késztermékeket vasúton szállítják ki. A beérkező zöldség- és gyümölcsfélék többségét a gyár mintegy 45 kilométeres körzetében termelteti, s jelentős részük előre meghatározott program szerint kerül a feldolgozó helyre. Az. idén várhatóan mintegy 58 ezer tonna készáru hagyja el a konzervgyárat, melynek több mint 80 százaléka vasúton jut rendeltetési helyére. A gyár mindenben egyezteti szállítási feladatait a MÁV- val. Termékeik jellege viszont előszállításra lehetőséget nem nyújt, a fuvarozási feladatok jelentős része a vasút őszi csúcsidejére összpontosul. A ZÖLDÉRT idei szerződött árumennyisége mintegy 26 ezer 500 tonna, 1-2 százalékkal magasabb, mint az elmúlt évben termeltetett mennyiség. A vállalat a szerződésben lekötött árut 5 helyen vásárolja, illetve raktározza, legtöbbet Békéscsabán. A szerződött árumeny- nyiség háromnegyed yészéta nagyüzemektől, 15 százalékát a kistermelőktől, a többit az ÁFÉSZ-ektől vásárolják fel. Erre az évre 33 árumennyiségre kötöttek felvásárlási szerződést, ebből legnagyobb tétel a vöröshagyma, a burgonya, az alma, a dinnye és á káposzta. A hűtőház szállítási fel- datai sem kisebbek a tavalyinál. Zöldség- és gyümölcsfélékből mintegy 20 ezer tonna érkezik be, ennek 90 százaléka közúton. A készáru többsége a hűtőházból vasúton kerül elszállításra, saját iparvágányról. A belkereskedelem ellátása ez évben tovább bővül, várhatóan eléri az 5 ezer tonnát. Az elmúlt év végétől a hűtőház teríti termékeit Szolnok megyéből a Mezőtúr—Túrkeve között elterülő községekben. Az idén részt vesznek Hajdú-Bihar megye egy részének mirelitáruval való ellátásában is. Ehhez, mivel csak hűtőkocsiban szállíthatók termékeik, a Volán bővítette hűtőkocsiparkját, így minden bizonnyal a hűtőház zökkenő- mentesen tud eleget tenni feladatának. A második napirendi pont keretében Békés megye személyszállítási helyzetéről, majd a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat szállítási feladatairól hangzott el tájékoztató. A bejelentések kisebb szervezeti változásokkal és személyi kérdésekkel foglalkoztak. — sz — Magánlakás-építési kiállítás Békéscsabán Régészeti szenzáció Szarvasról Régészeti szenzációt hozott a Szarvas melletti'avarkori temető föltárása: Magyarországon elsőként az egyik sírból avar rovásírásos szöveg került elő. A nyolc centiméter hosszú, téglalap alakúra csiszolt csont tűtartó négy oldalán összesen 58 rovásjel látható. A hazánkban eddig előkerült avar csontleleteken is előfordult már rovásjegy, de egy-egy tárgyon egy-két, legföljebb négy rovás található. Az ötvennyolc jel a szakemberek szerint rovásírásos szövegnek tekinthető, melynek megfejtése egy sor tudományos kérdésre adhat választ, például, hogy azonos-e avagy rokonságban van-e az avar rovásírás a magyar (székely) rovásírással, s hogy milyen nyelven beszéltek az avarok. A Szarvason két hónapja folyó ásatás során eddig 173 sírt tártak föl, s még hatvan—hetven van a temetőben. Az időszámítás utáni 600—800 között itt élt avar köznép halottai közül — ősi szokás szerint elrejtve a holttesteket — nagyon sokat fülkesírban helyeztek el, ám a legtöbb sírt így is kifosztották. Ennek ellenére a hosszú ideig itt élt, nagy avar falu. temetőjében további jelentős leletekre bukkantak: sok lószerszám és ékszer került elő. A szarvasi ásatás várhatóan a hónap végére fejeződik be. Békéscsabán tegnap, szerdán délelőtt a városi tanács dísztermében nyílt meg a Békés megyei építési napok ’83 című kiállítás, mely a magánerős lakásépítőket hivatott segíteni. Az utóbbi esztendőkben országszerte mind nagyobb arányú a magánerős lakásépítés, ám a korábbi időszakban a feltételek nem voltak mindenütt azonosak, vagy kedvezőek, s bizony olykor a kelleténél hosszabb ideig is készültek az otthonok. A kiállítás megnyitója kapcsán dr. Takács János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője adott tájékoztatót a megye hatodik és hetedik ötéves tervi magánerős lakás- építési célkitűzéseiről. Vázolta az új telekellátással, közművesítéssel, engedélyeztetéssel kapcsolatos államigazgatási korszerűsítéseket. Dr. Csanády László, az ÉTK főosztályvezetője az Építésügyi Tájékoztatási Központ szerepét hangsúlyozta, taglalta azt, hogy az ÉTK milyen fontos szerepet tölt be a megyében már megalakult, illetve az alakuló szolgáltató irodák munkájában. Szólt a kis- és nagyüzemek, valamint a magánerős építtetők kapcsolatáról, vázolta a gép- kölcsönzés és a még kihasználatlan lehetőségeket a további együttműködésben. Mint mondotta, a magánerős építők anyagellátása is korszerűsítésre, további javításra szorul. Wágner Sándor, az OTP Békés megyei Igazgatóságának osztályvezetője részletes tájékoztatást adott a jelenlevőknek az új építési hitelfeltételekről, melyek kedvezőbbek a régieknél. Vozár Imre, Békéscsaba város főépítésze a megyeszékhely telekellátottságáról, az építési formákról beszélt, melyekben döntően a korszerű csoportos házépítés érvényesül. Szólt azokról a tanácsi anyagi támogatásokról, amellyel köny- nyíteni szeretnék a megye- székhelyen a telekhez jutást. A kiállításon tervezők, kivitelezők, forgalmazók és az építőanyag-ipar termékeivel képviselteti magát. Tablókon, fotókon, maketteken mutatják be azokat a családi, sor- és átriumházakat, amelyek már a korszerű építési anyagok felhasználásával készültek. A tervezők ezeknél már érvényesítették az új koncepciókat, így az energiatakarékos megoldásokat. A bemutató az építkezőket a tanácsadáson túl tervdokumentációkkal is ellátja. Mint megtudtuk, a kiállításon szereplő tucatnyi szervezet közreműködésével állandó jellegű tájékoztatási szolgáltató irodák segítik a jövőben az építkezőket, a szervezett építőipari egységek gépkölcsönzéssel, a hi- ánycikklist^n szereplő anyagok esetenkénti forgalmazáRészlet a kiállításból sával enyhítik a gondokat. A jövőben minden bizonnyal még nagyobb arányban terjed Békés megyében is a házgyári lakások építése, ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy félkészen, szerkezetkészen adják át a kivitelezők az otthonokat, amiket azután a tulajdonosok anyagi lehetőségükhöz és igényeikhez mérten fejeznek be. — szekeres — A szemle résztvevői a csorvási határban tanulmányozzák a búza fejlettségét Fotó: Fazekas László Aratás előtti határszemle Csorvástól — Csanádapácáig Hagyomány már, hogy évente az aratás megkezdése előtt határszemlét szervez a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya és a megyei tsz-szövet- ség. Az idén a megye különböző részeire nyolc határszemlét terveztek. Ezek közül az egyiket június 7-én, kedden rendezték meg, amelyen mintegy huszonöt szakember tanulmányozta a növények jelenlegi fejlettségi állapotát. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályát Nagy András és Koltai Zsoltné munkatársak, a TESZÖV-öt Csukás Gyula titkárhelyettes képviselte, velük együtt részt vettek a DÉTE szakemberei is a határszemlén. Csorváson, a művelődési házban indulás előtt Csukás Gyula adott rövid ismertetést az elmúlt év növénytermesztésének eredményeiről, a jelentkező gondokról, valamint az ez évi elképzelésekről. Ezt követően a résztvevők elindultak a csorvási Lenin Tsz határába. A csorvási szövetkezet ebben az évben több mint 1500 hektáron termel búzát. A nagy szárazságot megérezték a növények is. A búzatáblák nagy része már sárgállik, és a kalászok is rövidebbek a korábbi években megszokottnál. Az egyik tábla szélén a szakemberek gondosan tanulmányozzák az állományt. Tovább haladva fajtabotsó- táblák mellett visz az út. A fehérjében gazdag hüvelyes növény a földön fekszik, betakarítása az elkövetkező napokban nagy feladat elé állítja majd a dolgozókat. A tavaszi vetésű növények közül a kukorica és a cukorrépa eddig még jól tűrte a szárazságot. Hatalmas porfelhő érzékelteti azonban, mennyire szomjazik a csorvási határ is. A gerendási Munkácsy Tsz búzatábláinál szembetűnő a változásba Csorváson látottakhoz képest. Egyenes szárú, zöldes színű, nagy kalá- szú kenyérnekvalót ringat a szél. A gerendási szövetkezetben 1070 hektáron vetettek búzát az elmúlt év őszén. Egyöntetű vélemény alakult ki a szakemberek körében: biztató képet mutatnak a Munkácsy Tsz gabonatáblái. Az út során paszternákot és sárgarépát is láthattak a szakemberek Gerendáson. Mindkét növény termesztésének hagyománya van itt. A hibrid kukorica termelése nagy figyelmet, szakértelmet igényel. A gerendásiak az idén is jelentős területen termesztik e fontos vetőmagot adó növényt. A lucernatáblákon a második kaszáláshoz készülnek a közös gazdaságban. A csanádapácai határban a Széchenyi Termelőszövetkezet az idén több mint 1300 hektáron termel búzát. Az út mellett hirtelen egy kisebb víztócsában csillan meg a nap fénysugara. — Itt eső is volt? — kérdezi az egyik szakember. — Igen — válaszolja a házigazdák főagronómusa: júniusban már eddig kilenc milliméter csapadék hullott. Az itteni „életet adó” búzatáblák még zöldebbek, mint Gerendás határában. — Ilyen szép gabonát még nem láttam az idén — jegyzi meg a buszban ülők közül valaki, és többen rábólintanak. Autóbuszunk időközben egy dinnye- és egy kukoricatábla között megáll. A földön még jól érzékelhető a néhány napja hullott csapadék kedvező hatása. A görögdinnyetáblán öklömnyi nagyságú dinnyék kandikálnak ki a levelek alól, az út másik oldalán már combközépig ér a kukorica. A paradicsomtáblán szorgalmas emberek dolgoznak. A nagy- bánhegyesi Zalka Tsz földjein szembetűnő, hogy a búzatáblák sárgábbak, mint Csanádapácán. Elmúlt dél. A határszemle befejeződött. Nagy András rövid ösz- szegzést ad. Elmondja, hogy a megyében vegyes képet mutatnak az aratás előtt a gabonatáblák. Az idén 10 százalékkal nagyobb területről kell betakarítani a búzát. A meglevő kombájnpark sem bővült jelentősen a tavalyihoz képest. Közös összefogásra, az arató-cséplőgépek átcsoportosítására, kitartó, szorgalmas munkára lesz szükség ahhoz, hogy veszteség nélkül magtárakba kerüljön a jövő évi kenyér- nekvaló. (verasztó)
