Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-08 / 134. szám

termelésnövekedés a HTV-nél A gyengeáramú szereidében új fajta erősítők és szűrők ké­szülnek 1983. június 8., szerda Liba-galiba után... Rázós összhang Dinamikus A Híradótechnikai Vállalat békéscsabai gyáregységén kí­vül talán nincs is több olyan üzem Békés megyében, ame­lyikről elmondható lenne: két év alatt 50 százalékkal nőtt a termelése. .A HTV-nél ráadásul ez a növekedési ütem folytatódik: a tavalyi 220 millió forintnyi saját termeléssel szemben az idén már 260—270 millió forintot érő termék gyártása a cél. Az ilyen mértékű felfutás mindig gonddal jár, nincs ez másként most sem. Márton József igazgató szerint jó néhány szakembert tudná­nak azonnal felvenni. Saj­nos a gyáregység alacsony i A HTV békéscsabai gyár­egységének termékei a tava­szi BNV-n Megkezdődtek a nagy nyá­ri aratási időszak munkavé­delmi előkészületei. A ME- DOSZ — a SZOT munka­társaival együttműködve — ezekben a napokban országos ellenőrzéseket tart. Azt vizs­gálják, hogy a munkákban részt vevő gépek, felszerelé­sek megfelelnek-e a bizton­ságtechnikai előírásoknak. A balesetek megelőzésére tett intézkedésekről, erőfe­szítésekről a MEDOSZ-ban tájékoztatták az MTI mun­katársát. — A nyári betakarításnál és egyéb munkáknál foko­zottan előtérbe kerül a bal­esetek megelőzése, hiszen ebben az időszakban egy­szerre több tízezer ember dolgozik a határban; 14 ezer kombájn és 60—80 ezer to­vábbi gép áll üzembe. A fe­szített tempó fokozza a bal­esetveszélyt. Ezt mutatja a statisztika is, bár eszerint ta­valy a megelőző esztendőhöz viszonyítva némileg csök­kent a halálos és a csonku- lást előidéző balesetek szá­ma, az arány még mindig magas. Aggasztóan sok a közúti szállításnál előforduló üzemi baleset, ami elsősor­ban fegyelmezetlenségre, az előírások figyelmen kívül hagyására vezethető vissza. Az eddigi idei ellenőrzé­seknél a tapasztalatok ösz- szességében kedvezőek. Az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek vezetői a ko­rábbiaknál nagyobb gondot fordítanak a gépek, berende­zések biztonságtechnikai elő­írásainak betartására, a vé­dőfelszerelések elhelyezésére. Ez azért is fontos, mert a mezőgazdasági géppark egy része elöregedett, s ez pedig a balesetveszélyt is fokozza. A szemlék során kiderült, hogy amíg a gépek, bizton­ságtechnikája kellő figyelmet kap, addig a vegyszerek okozta veszélyt sok helyen még nem ismerik fel. Pedig jelenleg már több száz féle kémiai anyagot használ a mezőgazdaság, s növekszik a mérgezésekből adódó balese­bérszínvonala miatt nem tudják kellően megfizetni akikre szükség lenne és ez előbb-utóbb a termelést is fékezheti. * * * A gyáregység bérhelyzetét nemrég minisztériumi szin­ten is megvitatták és történ­tek lépések a javítására. Re­mélhető, hogy néhány éven belül elérik bérben is azt a színvonalat, mely a megye iparában elfoglalt helyük szerint megilletné őket. Kár lenne, ha a HTV-nél szakemberhiány gátolná a termelést, mert a gyáregység profilja jó, termékei kere­settek. Ezt jelzi például, hogy a nagyközösségi anten­narendszerekhez szükséges főállomásokból a tavaly igé­nyelt mennyiség dupláját kéri az idén a Szovjetunió: nyolcvan tartalékolt és 150 sima főállomást készítenek. Ebből a mennyiségből né­hány állomás már hazai megrendelőknek is jut, Bé­késcsabán is felszerelnek be­lőlük. A főállomások gyártásának kritikus pontja a bemérés, ez jelenti most a szűk ke­resztmetszetet a HTV-nél. Az OMFB segítségével most fo­lyik a komplex gyártó- és mérőrendszer kidolgozása. Az elképzelések szerint a rendszer alkalmazásával a jelenlegi körülmények kö­zött is duplájára lehet emel­ni a darabszámot. Az új rendszerbe illeszkedő spe­ciális műszerek egy része már megérkezett, a többiek beszerzése most folyik. * * * Ugyancsak szovjet meg­rendelésre készül a telefon- központ áramellátó berende­tek száma. Leggyakrabban a helytelen tárolás, kezelés, a szerek megfelelő ismereté­nek hiánya idézi elő a bajt. Éppen ezért a MEDOSZ fel­kérésére a helyi szakszerve­zeti szervek mindenütt fel­hívták a figyelmet a fokozott óvatosságra, ellenőrzik, hogy az előírásoknak megfelelő-e a vegyszertárolás. Közremű­ködésükkel a munkavédel­mi oktatásban is nagyobb helyet kapnak a vegyszerek kezelésével kapcsolatos isme­retek. Az oktatás egyébként is fontos része a munkavéde­lemnek. A nyári hónapokban több ezer olyan ember áll munkába, akinek nem szak­mája mezőgazdaság, kevés az ksmerete. s így védtele­nebb is. A szakszervezeti szakem­berek a KISZ-szel együtt­működve a nyári táborok nyitása előtt megvizsgálják: adottak-e a biztonságos munkavégzés és az egészsé­ges körülmények feltételei. A pedagógusokat is felkészítik a kukoricacímerezés, a gyü­mölcsszedés és más munkák során előfordulható balesetek megelőzésére. A vizsgálatok a szociális ellátásra is kiterjednek. E téren az általános helyzet kedvező. A mezőgazdasági üzemek mindenütt gondos­kodnak a nyári munkákban részt vevők jó színvonalú ellátásáról. Az üzemek dön­tő többségében naponta leg­alább egyszer biztosítják a meleg ételt. Legtöbb helyen a dolgozók kérésének megfe­lelő étrendet állítják össze, s a védőitalokról is folya­matosan gondoskodnak. A dolgozók szállításánál a te­herautókat égyre több he­lyen kényelmes buszokkal váltják fel. Gyártják már a mozgó pihenőkocsikat, ame­lyeket zuhanyozókkal is fel­szerelnek. A kulturált étke­zést és tisztálkodást segítő kocsikból az elmúlt évinél kétszázzal több áll majd a táblák szélén, a nyári mun­kák idején. zésének túlnyomó többsége. A röviden csak AT—SZK családnak nevezett készülé­kek a szovjet fél teljes meg­elégedésére működnek. Ed­dig még egyetlen garancián belüli vagy azon túli meg­hibásodásról sem kaptak jel­zést. A rendelt mennyiség tíz százalékkal több, mint tavaly. A múlt évi pangás után most újra felélénkült az NSZK-beli Hirschmann cég­gel folytatott kooperáció. A rendelésállomány már eddig 50 százalékkal több, mint az egész 1982. évi teljesítés volt, de további üzletekre is le­het számítani. A Hirsch­mann teljesen új erősítő- és szűrőrendszert dolgozott ki, s ezek gyártását bízta a A statisztikák szerint a gondosan szerkesztett fe­szültségmentesítési szabályok ellenére évről évre sok ha­lálos baleset történik a vil­lamos hálózatokon végzett javítási, karbantartási mun­kák közben. A bonyolult — viszonylag sok időt igénylő és kényelmetlen — kapcso­lási műveletsorozatot ugyan­is gyakran nem megfelelően hajtják végre a dolgozók. Akár könnyelműségből, akár figyelmetlenségből — a kö­vetkezmény ugyanaz. A villamos hálózatok üze­meltetői ezért a feszültség alatti munkavégzésnek (FÁM) a korábbinál sokkal korszerűbb technológiáját igyekeznek meghonosítani és elterjeszteni. Külföldi tapasz­talatok alapján ugyanis lé­nyegesen kevesebb baleset várható, ha a szerelők fe­szültség alatt, s nem a ha­gyományos feszültségmente­sítéssel végzik munkájukat. E látszólag ellentmondásos álláspont hívei azzal érvel­nek, hogy a feszültség alat­ti munkát csak az e célra HTV-re. Most folynak a tár­gyalások arról, hogy a HTV átveszi az NSZK-beli part­nertől a csatlakozódugók és -aljzatok teljes gyártmány- választékát és a jövőben tő­lünk rendeli a neki szüksé­ges mennyiséget. Amennyi­ben erre az üzletre sor kerül, az export ismét tekintélye­sen megemelkedik. * * * Már volt róla szó, hogy a profil bővítéséhez és a ter­melés felfuttatásához szak­emberek kellenek. A gyár­egység igyekszik helyben ki­nevelni a jövő szakembereit. Űj tanműhelyt építenek, mely a jövő tanévtől már üzemel. Kép, szöveg: Lónyai László kialakított, különleges szer-1 számokkal és védőfelszerelé­sekkel lehet végrehajtani, a technológiai előírások és a műveletek pedig egyszerűek és logikusak, általában min­denki számára könnyen be- láthatóak. A FÁM esetében a mun­kahely eltévesztésének —, ami a halálos áramütés egyik gyakori oka — nin­csen jelentősége. Az is a na­gyobb biztonságot szolgálja, hogy munka közben nem kell sietni, kapkodni, hiszen ez a technológia — a hagyomá­nyossal szemben — nem za­varja a folyamatos villamos- energia-ellátást. Képünkön: feszültség alat­ti hálózaton dolgozó szere­lőket láthatunk. A munkát kiváló szigetelőképességű és mechanikai szilárdságú, könnyű rudakra szerelt, és távolból működtethető szer­számokkal végzik. A szere­lőhöz közel kerülő kábeleket speciális szigetelőburkolattal látják el, a vezetékbontáshoz szigetelt áthidalásokat hasz­nálnak. (KS) Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ nyereségének általá­ban csekély hányada — egyhetede — származik ter­meltetésből, felvásárlásból. A múlt évben azonban még ennyi sem jött össze, a fő­osztály nem tudta teljesíte­ni a tervét. Az okokat ke­resve sok mindent felsorol­hatunk, a termelők szem­pontjából legjelentősebbnek az a zűrzavaros állapot te­kinthető, amely sok húslibát tartó kedvét vette el a to­vábbi munkától. ♦ Az ÁFÉSZ dolgozói a múlt évben 210 ezer naposlibát adtak ki hizlalásra, a tartás­hoz szükséges termelési elő­leggel együtt. Ugyanakkor megegyeztek az orosházi ba­romfifeldolgozóval ésazagy- varékasi Béke Tsz-szel a fel­dolgozásra. Év közben aztán kiderült, hogy nem megy a libahús a világpiacon, a fel­dolgozók nem képesek érté­kesíteni a készterméket. Az orosházi vállalat ugyan a szerződött mennyiség felett is feldolgozott még ötezer li­bát, de a zagyvarékasiak még a szerződésben vállaltak el­szállítására is képtelennek bizonyultak. Az ÁFÉSZ megpróbálta a termelők túltartás miatti ká­rait enyhíteni. Plusz előle­get adtak a tollat tépőknek, igyekeztek fedezni a több­lettakarmányozás költségeit. Mégis, két tűz közé kerül­tek: a hizlalók követelték, hogy vegyék át az állatokat, a zagyvarékasiak ingatták a fejüket, hogy sajnos, nem megy a dolog. Az ügy még most sem zá­rult le. Tíz termelő polgári peres eljárásban követeli a jussát: az ÁFÉSZ a zagyva- rékas iáktól követel kártérí­tést. Ráadásul ötezer liba még vígan hízik a különbö­ző udvarokban — az ÁFÉSZ szakemberei remélik, hogy nem sokáig. A liba-galiba következmé­nye, hogy a tavalyinál jóval kevesebben tartottak igényt az idén naposlibára — csak 120 ezerre találtak vállalko­zót. Kis öröm a nagy gond­ban, hogy ennek a mennyi­ségnek biztos a piaca, és ha rázósan is, de kialakult az egyensúly a termelés és fel­vásárlás között. ■ ♦ Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ szakemberei már a múlt évben keresték, mivel szerezhetnék vissza a terme­lők bizalmát. Felvették a kapcsolatot a Békéscsabai Konzervgyárral, amely nem­csak a korábban kért zöld­ségekre, hanem a laskagom­bára is igényt tartott. A múlt év őszén érkeztek Orosházá­ra és a környező községek­be az első, gombatermesz­tésre szolgáló alapanyag­szállítmányok a csepeli Du­na Tsz-ből és a Bács-Kiskun megyei Borotáról. Az alap­anyag beváltotta a reménye­Az egészséges táplálkozást, a diétázók, kórházi betegek ellátását segítő új terméke­ket mutattak be kedden Szolnokon a kereskedelmi és vendéglátóipari főiskolán a gabonaipar szakemberei. A már ismert szója-, rizs-, borsóliszten, étkezési búza­csírán, korpán kívül megis­mertették a bemutató közön­ségét a Székesfehérvári Ga­bonaipari Tésztagyár külön­féle panírporaival, a búza­csírával dúsított tejbegríz- porral, a fánkporral, az íze­sített daragombóccal. Ezek­ből rövid idő alatt-könnyű, táplálékban, vitaminokban gazdag ételek készíthetők. A felsorolt termékek egy ré­sze, többek között a szója­ket, a garantáltnál is több gombát adott. A konzervgyár az idén kétszáz tonnát kér a gombából, amely eddig húsz termelőt hódított meg, egyszerű kezelésével és jó jövedelmezőségével. A másik, már-már kurió­zumnak tekinthető ötlet az éticsiga felvásárlása. A ta­vasz elejétől tábla hirdeti Orosházán, hogy kilónként 12 forintot adnak a franciák kedvelt csemegéjéért. Jelent­keztek is gyűjtők jócskán, eddig ötven mázsát vásárol­tak fel az ÁFÉSZ-esek. Kis számolás után kiderül, hogy háromszázezer (!) csiga ke­rült a gyűjtőszenvedéllyel megáldott erdőjárók zsákjá­ba. ♦ Az újdonságok mellett szorgalmazzák a hagyomá­nyos áruk termeltetését is, négyszázezer naposcsibét he­lyeztek, illetve helyeznek ki a kisüzemekbe. Hozzáadják a neveléshez szükséges ta­karmányokat is — árukat utólag fizetik meg a terme­lők. Hasonló az érdeklődés a zöldségfélék iránt, az ÁFÉSZ 3500 tonna termeltetésére szerződött. A korábbi tapasz­talatokat felhasználva, nem­csak az egyes növényfajták­ban egyeztek meg a szak­csoporttagokkal, hanem ad­ták a szükséges vetőmagot, palántát is. Lassan a tudo­mány eredményeit is igény­be veszik a kiskerttulajdo­nosok : most még kevesen, de úgy tűnik, egyre többen igénylik a korszerű talaj­vizsgálati módszerek hasz­nosítását. Továbbra is népszerű a ga­lambtartás, nyúlnevelés, mé­hészet — ez utóbbi három szakcsoport égisze alatt mű­ködik. És szólnunk kell az apró cikkekről, ezek forgal­ma mutatja meg igazán egy- egy ÁFÉSZ rugalmasságát: termesztenek a tagok mákot, babot, sütnivaló tököt, pasz- tinákot — mind jól jövedel­mez. ♦ Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ termeltetési és fel- vásárlási főosztálya az idén hárommillió forintos nyere­séggel járul hozzá a terve­zett 35 millió forintos össz- nyereséghez. Kevesebbel, mint tavaly tervezték, de re­mélik, hogy ez legalább be­jön. Ügy tűnik, mindent megtettek a termelő és fel­vásárló törékeny összhang­jának kialakításához. A termékek 80 százaléka közvetve, feldolgozás után nem rubel elszámolású ex­portra kerül. A késztermék még többet hozna a kony­hára — ezt Orosházán is tud­ják. A „hogyan” most a nagy kérdés; a feldolgozás helyi megszervezése ad sok fejtörést a szövetkezet veze­liszt, a rizsliszt, más ételek­hez adalékanyagként szolgál, s kitűnően alkalmazható a búzalisztérzékeny betegek diétájában. A szójaliszt tar­talmazza az emberi szerve­zet létfenntartásához szüksé­ges növényi fehérjéket, rendszeres fogyasztása csök­kentheti a koleszterin érfal­ra történő lerakódását. A rizslisztben az aminósav- összetétel a rendkívül ked­vező. A bemutatott újdonságo­kat, a Fejér, illetve a Szol­nok megyei gabonaipari ter­mékeit minden megyében szakboltokban árusítják, a közületek, ipari felhasználók pedig közvetlenül a gyártó üzemektől szerezhetik be. Munkavédelmi felkészülés a nyári mezőgazdasági munkákra Biztonságos szerelés feszültség alatt tőinek. M. Szabó Zsuzsa Új termékek diétásuknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents