Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-08 / 134. szám
1983. június 8„ szerda ISNUMM Sikeresen zárult az ünnepi könyvhét Gyulán tartotta ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) a három város együttműködésének jelenlegi állapotáról, amelyet meghatároz, hogy külön-külön is másmás jellegű alapellátási gondokkal küzdenek. A végrehajtó bizottság — megköszönve a megyei tanácstagi csoport véleményezését — elismerését fejezte ki a városi pártbizottság által nyújtott segítségért és hasonlóképpen a tanácsi tisztségviselők és apparátus munkájáért. A lakosságadóztatási feladatok teljesítéséről szóló előterjesztés vitájában részt vett dr. Cservény Vilmos, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. Bevezetőben az előterjesztés megállapította, hogy az új vállalkozási formák megjelenésével, a lakosság szabad időben végzett jövedelemszerző tevékenységének kiterjedésével bővült az adóköteles jövedelmek és jövedelemforrások köre. Számottevően nőtt a kisipar teljesítményértéke. Az egy főre jutó adóköteles jövedelem az 1980. évi 46 ezer 500 forintról tavaly 55 ezer 800 forintra emelkedett. A kisipari és magánkereskedelmi tevékenységből származó jövedelmek megállapítása körültekintőbbé és megalapozottabbá vált. Ugyancsak többletfeladatként jelentkezett a kereskedelmi és vendéglátóipari szerződéses üzemeltetésből származó jövedelmek adóztatása. A harmadik tényező a mezőgazda- sági kistermelés, amely az elmúlt években szintén növekedett. Az adózás mértéke összhangban van a termelési kedv biztosításával. A végrehajtó bizottság a téma kapcsán megállapította, hogy a lakosság adóztatásában az ügyintézés kulturált, hatékony, s az adófizetési morál jó. Ebben nagy szerepe van a pénzügyi szerveknek és a lakosság hozzáállásának. A testületi ülés bejelentésekkel ért véget. S. F. Hogy sikerült az idei ünnepi könyvhét Békéscsabán? Erről érdeklődtünk a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Radnóti és Tevan könyvesboltjában. A szakemberek elmondották, hogy a forgalom összességében megfelelt az előzetes várakozásnak. A Szabadság téren felállított 6 könyvsátorban, az üzletekben, a pavilonokban, az alkalmi elárusítóhelyeken és az üzemi könyvterjesztőknél mintegy 600 ezer forint értékű könyv talált gazdára. A kínálatra sem lehetett panasz, hiszen több mint 100 új kiadvány közül válogathattak az érdeklődők. A gondok között említették: jó néhány sikeres könyv már az első nap egy-két órájában elfogyott, s bosszúságot okozott azoknak, akik csak délután tudták felkeresni a sátrakat, az üzleteket. Kevésnek bizonyult az 50 százalékkal olcsóbban árusított Szép versek, a Körkép, a Rivalda, az írószemmel. Ugyancsak több kellett volna Csörsz István: Sírig tartsd a pofád, Hernádi Gyula: Drakula, Moldova György: Napló és Lawrence, David Herbert: Lady Chatterly szeretője című művéből. Örvendetes viszont, hogy ismeretterjesztő könyvekből gazdag volt a választék. Szép sikert aratott Szent- györgyi Albert két műve, valamint Pethő Gábor Pál: A repülő csészealjak rejtélye című könyve. Sokan megvették Nagy Olga néprajzról szóló könyvét, a Nemzet és emlékezet sorozatban megjelent Kristó Gyula: Tanulmányok az Árpád korról, Be- rend T. Iván: Gazdasági útkeresés 1956-tól 1965-ig című művét. A Tények és tanúk sorozat újabb darabja is felkeltette az olvasók érdeklődését, amely Hitler 68 tárgyalását írja le tárgyszerűen, mégis érdekesen. Színesítette az idei könyvhetet, hogy a két könyvesbolt Telekgerendáson az állami gazdaságban, Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban, a konzervgyárban is árusított olvasnivalót. S. S. Milyenek a nyolc osztályt és középiskolát végzettek elhelyezkedési lehetőségei? Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a tanácsok közreműködésével ez évben is felmérte az általános és középiskolát végzett pályakezdők elhelyezkedésének lehetőségeit. Megállapították, hogy az általános és középfokú tanulmányait befejező 236 ezer fiatal közül az idén munkát kereső százezer pályakezdőt 130 ezer munkahely várja. Kedvezőtlen viszont, hogy — noha az első ízben munkába álló fiatalok között 45,8 százalék a lányok aránya — a munkáltatók a munkahelyeknek csak 33,7 százalékára várnak lányokat. Az utóbbi években egyre csökken a pályakezdők részére felajánlott nem fizikai munkakörök száma. Ez évben a középfokú végzettségűek mintegy 12 százalékának tudnak a munkáltatók íróasztalt biztosítani, holott a felmérések szerint 30 százalékuk szeretne nem fizikai területen dolgozni. Csupán a fővárosban kedvezőbbek az esélyek, ahol a meghirdetett munkahelyek 22,5 százaléka nem fizikai, többnyire lányoknak hirdetnek gépírói, könyvelői, bérszámfejtői állást. A felmérésből kitűnik, hogy a végzős fiatalok jelentős hányada csak ingázással, vagy lakóhely-változtatással vállalhat állást. Az idén végző pályakezdők 45,8 százaléka ugyanis községi lakos, a munkahelyeknek viszont csak 23,4 százaléka található a községekben. A fővárosban és a vidéki városokban — kivéve az öt megyei jogú várost — a helyben lakóknál lényegesen több fiatal foglalkoztatására nyílik lehetőség. Elhelyezkedési gondok az északkeleti országrészekben várhatók, főként Szabolcs- Szatmár megyében. Szabolcs gondjainak enyhítését szolgálják a központi támogatással megvalósuló fejlesztések Fehérgyarmaton, Ikladon. Az általános iskolát befejezők közül várhatóan mintegy 18 ezer fiatal vállal munkát az idén. Elhelyezkedési lehetőségeik az ország néhány területének kivételével kedvezőek. Főként az iparban és a MÁVnál várják a fiatalokat fizikai munkára. A munkahelyek több mint 50 százaléka betanított munkalehetőség, s nagyon sok hiányszakmában szakmunkát helyettesítő munkára tanítják be a pályakezdőket, például hegesztőnek, tetőfedőnek. Több vállalat biztosítja a továbbtanulás valamilyen formáját is. A gimnáziumot végzett fiatalok elhelyezkedési lehetőségei kedvezőtlenebbek. A mintegy 12 ezer pályakezdő számára alig több mint 8 ezer munkahelyét tudnak biztosítani a vállalatok. A meghirdetett állások közül vidéken 17, Budapesten 63 százalék a nem fizikai munkakör, a többi lényegében betanított munka. Továbbra is kevés az olyan munkalehetőség — például laboráns, műszerész, asszisztens —, amelyet a fiatalok szívesen elfogadnak. Különösen a lányok elhelyezkedése okoz gondot, közülük sokan csak hosszabb várakozási idő után találnak elképzeléseikhez közel álló munkát. A szakközépiskolát végzettek elhelyezkedési esélyei javultak, de a korábbiakhoz hasonlóan jelentősek a különbségek a szakmák között. Az ipari, építőipari, mező- gazdasági és vízügyi képesítésű fiatalok elhelyezkedése nem okoz gondot. Néhány szakon és területen azonban az évek óta tapasztalható problémák alig mérséklődnek. A helyi igényekhez képest például Szolnokon túl sok szakembert képeznek a cipőiparban, Békés és Hajdú megyében a nyomdaiparban. Zala és Hajdú megyében az élelmiszeriparban, Baranya. Győr és Zala megyében az autóforgalmi ágazatban. Ezek a fiatalok lakóhelyük környékén csak szakmájuktól eltérő, jó esetben rokon területeken tudnak elhelyezkedni, esetleg vállalják az ingázást. Néhány női pályán — közgazdasági, kereskedelmi, vendéglátóipari, óvónői munkakörökben — egyes területeken szintén korlátozottak az elhelyezkedés lehetőségei. Miről ír a Kistenyésztők Lapja ? Somogy megye állattartásáról ad képet, számos ÁFÉSZ és kiterjedt háztáji ágazattal rendelkező termelőszövetkezet gazdálkodását mutatja be, ezenkívül a megye kisgép- és takarmányellátásáról, állategészségügyi hálózatáról is ír a Kistenyésztők Lapjának júniusi száma, amely várhatóan 20- án jelenik meg. A megyei anyagokon kívül természetesen szakmai cikkek is helyet kapnak a lapban. Ilyen a tehéntartás költség- és jövedelemviszonyai, s hasonló témájú cikk jelenik meg a nyúltenyész- tésről is. Folytatódik a prémesállat- tenyésztés című sorozat; ezúttal a róka gondozását, pré- mezését ismertetik. Szerepelnek a lapban a tejtermelési verseny győztesei; teljesítményükre csak egy adat: az első helyezett 121 ezer liter tejet értékesített egy év alatt. Végül beszámol a lap egy merőben új kezdeményezésről, a halastavak kisüzemi hasznosításáról. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. JÜNIUS 7-ÉN Skoda 120 (Debrecen) 8 130 Skoda 120 (Győr) 9 560 Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 813 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 47 Lada 1200 (Bp.) 22 176 Trabant Lim. (Bp.) 15 787 Lada 1200 (Debrecen) 14 411 Trabant Lim. (Debrecen) 11 811 Lada 1200 (Győr) 7 724 Trabant Lim. (Győr) 16 024 Lada 1300 (Bp.) 9 572 Trabant Combi Spec. (Bp.) 7 143 Lada 1300 (Debrecen) 6 556 Trabant Combi Spec. (Győr) 3 406 Lada 1300 (Győr) 2 299 Wartburg Lim. (Bp.) 8 134 Lada 1500 (Bp.) 8 742 Wartburg Lim. (Győr) 5 002 Lada 1500 (Debrecen) 5 960 Wartburg de Luxé (Bp.) 11 224 Lada 1500 (Győr) 2 593 Wartburg de Luxé (Győr) 6 182 Lada Combi (Bp.) 4 664 Wartburg Lim., tt. (Bp.) 1 391 Lada Combi (Debrecen) 2 524 Wartburg de Luxé, tt. (Bp.) 2 167 Moszkvics (Bp.) 12 095 Wartburg Tourist (Bp.) 4 171 Polski Fiat 126 (Bp.) 16 587 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Polski Fiat 126 (Győr) 4 926 Skoda 105 (Bp.) 6 991 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Skoda 105 (Debrecen) 5 352 Dácia (Bp.) 12 792 Skoda 105 (Győr) 5 832 Dácia (Debrecen) 5 577 Skoda 120 (Bp.) 13 128 Zastava 1100 GTL (Bp.) 2 245 Gyomaendrődön, a'szabóipari szövetkezetben a költségvetési üzem tavaly kezdte el, és előreláthatólag ez év júliusában fejezi be az új tanműhely és készáruraktár építését. Az áthúzódó beruházás költségeinek fedezéséhez 4 millió 700 ezer forint központi támogatást kapott a szövetkezet Fotó: Bukovinszky István Az általános orvoslás reneszánsza a egy tudományos értekezlet, tanácskozás hasznát az határozza meg, hogy az ott elhangzott új elméletek milyen gyorsan válnak eredményes gyakorlattá, a Magyar Általános Orvosok Tudományos egyesületének az elmúlt napokban Balatonfüreden megrendezett IV. országos kongresszusa kétségkívül a leghasznosabb eszmecserék közé sorolható. A kongresszus száz előadója csaknem kivétel nélkül körzeti orvos, akik — szintén a létfontosságú alapellátásban dolgozó kollégáik előtt — a szolgálat, a gyógyítás jelenéről és jövőjéről fejtik ki véleményüket, ismertetik a praxisukból merített, ám másutt is hasznosítható tapasztalataikat. Miközben úgy tűnik, hogy a beteg ember egészségének visszaadása egyre több — mind speciálisabb tudást, fel- készültséget igénylő — szakma képviselőinek összmunkája; a hazai általános orvoslás jelenleg reneszánszát éli. Törvényszerűen következik ez abból, hogy az ingyenes orvosi ellátás állampolgári jog lett, s a lakosság saját, főként a körzeti orvosnál szerzett tapasztalatai alapján ítéli meg az egészségügyi ellátás egészét. A kongresszus előadásai tükrözik ezt a tényt: akár közvetlenül, akár áttételesen kapcsolódnak a medicina szerteágazó kutatásaihoz, közös jellemzőjük, hogy újszerű feladataikat csak megfelelő elméleti tudás, a diagnosztizáló és terápiás eljárások sokaságának birtokában oldhatják meg jó színvonalon. Tükrözik, hogy — bár az orvostudomány további tagolódása visszafordíthatatlan folyamat — a körzetekben, az alapellátásban dolgozó általános orvos feladata a résztudományok eredményeinek ötvözése, harmonikus alkalmazása. Amíg a specialisták többnyire egy-egy szerv: a szív, az emésztőrendszer, a máj, a vese, az ízüle’tek stb. kóros elváltozásaira összpontosítják figyelmüket, a jó általános orvos nem pusztán a beteg szerv, még csak nem is a betegség, hanem a beteg ember gyógyítását tekinti hivatásának. Világszerte elismert tény, hogy a beteg ember pszichikumának gondos elemzésére csak a pácienset minden szempontból alaposan ismerő körzeti orvos alkalmas. Természetes, hogy ebbéli fáradozása csak akkor hozhatja meg a kívánt eredményt, ha páciense családi, munkahelyi, társadalmi kapcsolatainak ismerete mellett tisztában van az általában betegséghez vezető testi-lelki, szociális hatásokkal, a megelőzés módjaival. A körzetekben: kerületekben, kisvárosokban, falvakban, tanyákon élő és gyógyító, a betegséget, kóros elváltozást először észlelő orvosok számára — minthogy sokszor távol a kórház, a klinika — létfontosságú a korai tünetek gyors és helyes felismerése, az elébük kerülő esetek megfelelő ellátása. És mint a betegség, a veszélyhelyzet első észlelője lép akcióba: megteszi mindazt, amit az adott helyen azonnal meg kell (és lehet) tennie, ugyanakkor — minthogy a területi ellátás is teammunkává vált — mindvégig résztvevője annak a csoportnak, amely az otthoni betegágytól a speciális intézetig és vissza gondját viseli a beteg embernek. Mint a beteghez és környezetéhez legközelebb álló ember,' vitathatatlan, nélkülözhetetlen és kiemelkedő a körzeti orvos szerepe a tudatformálásban, a gondozásban, ápolásban, s a rehabilitációban egyaránt. A balatonfüredi tanácskozáson is kellő hangsúlyt kap a szociális gondoskodás rendkívül bonyolult, összetett, sokrétű feladatköre, és ami ezzel szorosan összefügg: az orvos együttérző, segítőkészséget, megnyugvást sugárzó megjelenésének, viselkedésének fontossága. Annál is inkább, mert ma még az emberek jelentős hányada nem tartja szükségesnek, hogy betegségével orvoshoz forduljon. Vagy ezért, mert nem veszi észre, vagy nem veszi komolyan a bajra utaló jeleket, illetve szívesebben „kezeli-kezelteti” magát hagyományos, népi módszerekkel. És sokszor azért nem keresi fel az orvost, mert jobban fél a fehér köpenyesektől, mint a betegségtől, vagy annak végső kimenetelétől. Ö étségkívül, még a bizalom elnyeréséért is sok a teendő. Nagy merészség lenne azt állítani, hogy a társadalom anyagi erőfeszítései az egészségügyi szolgálat szervezetében és működésében a lehető legjobban hasznosulnak. Azt azonban jó lelkiismerettel elmondhatjuk, hogy az általános orvos tevékenysége, ha nem is első az egyenlők között, de — és ezt a javuló körzeti ellátás tanúsítja — egyenlő az elsők között. Grenitzcr Köbért Felmérés készült a bükki barlangokról A Bükk hegység földalatti világát vizsgáló barlangkutatók munkája nyomán elkészült a hegység földalatti üregeit összegező felmérés. A rendszeres barlangkutatás harminc éve kezdődött meg a Bükkben. Azóta a lelkes amatőrökből kilenc kutató- csoport alakult. Három évtizedes munkásságuk során ötszázra emelkedett a feltárt és kutatott sziklaüregek száma. Ezekből kereken száz olyan, amelynek hossza meghaladja a harminc, mélysége pedig eléri az ötven métert. Az utóbbi években végzett térképezés alapján az eddigi feltárt barlangok együttes hossza több mint harminc kilométer. A Bükk hegység barlangjai között különlegességek is akadnak. Az istvánlápai barlang például hazánk egyik legmélyebb természetes sziklaürege. A kétszáznegyvenöt méter mélységben húzódó járatrendszer hossza több kilométer, s gazdag cseppkőképződmények díszítik. A Bükk-fennsíkon feltárt Szepesi-zsomboly a több mint százhatvan méter mélységben levő földalatti patak a medrében több szinten, valóságos csipkefüggönyre emlékeztető mésztufa gátakat épített. Százhatvanöt méter mélységben található a Bükkben az ország legnagyobb dolomitbarlangja, amelyet színéről Fekete barlangnak neveznek. A bükki barlangok feltérképezése után most geológiai és vízföldrajzi vizsgálatukat végzik el.
