Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-07 / 133. szám

1983. június 7., kedd o IJHaUKTiW n közművelődés a medgyesegyházi tanácsülés előtt Hétfőn délután 14 órakor a pártbizottság székházá­ban ülésezett a medgyesegy­házi Nagyközségi Tanács. Makros János tanácselnök mondott bevezető szavakat, ismertette a lejárt határide­jű határozatok végrehajtá­sának eredményeit, és a ta­nácstagi beszámolókon el­hangzott kérdéseket, beje­lentéseket, javaslatokat. A tanácsülés első napi­rendjén az oktatási és köz- művelődési bizottság beszá­molóját vitatták meg a köz- művelődési intézmények te­vékenységéről, az életmódra és a tudatformálásra gyako­rolt hatásukról. A beszámoló — melynek előadója Z ám János tanár, a bizottság el­nöke volt — kiemelte, hogy a tudat formálása Medgyes- egyházán is hosszú, türelmes meggyőző munkát igényel. A helyi művelődéspolitikai el­képzelésekről szólva meg­állapította, hogy a feladato­kat a nagyközség egységes közművelődési terve tartal­mazza, ennek összeállításá­ban valamennyi intézmény és gazdasági szerv részt vett, ugyanakkor a megvaló­sításra a közös munka a jel­lemző. A művelődési ház felújítás előtt áll, mely hosszas előkészületek után — a jelek szerint — ez év júniusában megkezdődik.. A felújítást a mezőkovácsházi TÖVÁLL vállalta, a med- gyesegyháziak remélik, hogy az elképzeléseknek megfe­lelően, időben átvehetik majd.a korszerűsített intéz­ményt. A továbbiakban szólt a beszámoló arról is, hogy a könyvtár állománya nem megfelelő, és igen kevés a f elnőttolvasó j a; megemlítet­te, hogy a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat medgyesegyházi boltja az el­múlt esztendőben 1 millió 100 ezer forintos forgalmat bonyolított le, mely igen szép eredmény. A beszámoló második részében az oktatá­si és közművelődési bizott­ságának munkáját értékelte, megjegyezve, hogy erre leg­utóbb 1976-ban került sor. A bizottság számos felada­ta közül különösen kiemel­kedően végzi a világnézeti névelést, vizsgálja az okta­tási és közművelődési dol­gozók élet- és munkakörül­ményeit, és megfelelően el­látja feladatokkal a gyer­mek- és ifjúságvédelmi albi­zottságot. A napirendhez hozzászólt Keresztényi Tibor tanácsel­nök-helyettes, Hubai And­rás, az általános művelődési központ igazgatója, Zana Mihály, a művelődési ház igazgatója és Kucsera Lajos, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának főelőadója. Második napirendként dr. Tóth Pál megyei .tanács­tag számolt be a' megyei tanácsban végzett munkájá­ról. (s—n) Bz SZKP pártmunkás- küldöttsége hazánkban Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására május 31.—június 5. között Iván Klimenkónak, az SZKP KB tagjának, a Szmolenszk területi pártbizottság első titkárának vezetésével szov­jet pártmunkásküldöttség tanulmányozta az MSZMP tájékoztatáspolitikájának el­vi és gyakorlati kérdéseit, a közvéleménykutatás tapasz­talatait. A delegációt fogadta Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja; a Központi Bizottság titkára. Megbeszéléseket folytatott a küldöttséggel Lakatos Ernő, a KB agitá- ciós és propagandaosztályá­nak vezetője, Ritter Tibor és Látos István, a KB osz­tályvezető-helyettese. A szov­jet vendégek látogatást tet­tek Veszprém megyében, valamint a budapesti XIII. kerületi pártbizottságon. Békeplakettet kapott a konzervgyári brigád Perei Károlyné, a Magyar—Szovjet Barátság Szocialista Bri­gád vezetője átveszi a kitüntetést Szeljak Györgytől, az SZMT titkárától Fotó: Fazekas László Bensőséges ünnepség volt tegnap, június 6-án délután a Békéscsabai Konzervgyár­ban. Az aranykoszorúval öt­ször kitüntetett Magyar— Szovjet Barátság Szocialista Brigád megkapta az Orszá­gos Béketanács által adomá­nyozott A békemozgalom emlékplakett j ét. Az eseményen Szeljak György, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának titkára mondott rövid be­szédet. Megemlítette többek között, hogy a .béke és a barátság az emberiség leg­nagyobb értéke, amely át­hatja hétköznapjainkat, egyéni és közös munkánkat. Most, amikor újra veszély fenyegeti a békét, nagyon sokat számít az egységes cselekvés. Szót emelni a bé­kéért, ápolni a barátságot a felszabadítókkal, a testvéri népekkel, erőt ad a további küzdelemhez. A kitüntetett konzervgyári brigád immár tíz éve együtt dolgozik, az alapító tagok még régebben, és valameny- nyien kiváló dolgozók. Kar­dos Ernőné, a vállalat igaz­gatója, a párt, a szakszerve­zet képviselői egyöntetűen hangsúlyozták: a különböző átszervezések sem törték meg a brigád lendületét, ott vannak a Penza klub és a vállalat egyéb kulturális rendezvényein, kapcsolatot tartanak a penzai óragyár nyugdíjas igazgatójával, a szovjet emberekkel. Az elismerő szavakat Pe­rei Károlyné, a brigád veze­tője köszönte meg. S. S. Két tucatnyi olajképpel szerepel Gaburek Károly festőmű­vész a sarkadi művelődési házban nyitott kiállításán. A meg­nyitón — melyet összekapcsoltak a nagyközség pedagógus­napi ünnepségével — nagy számú érdeklődő közönség ismer­kedett a bemutatott alkotásokkal, portrékkal és tájképekkel. Képünk: a művész és a tárlat látogatói Fotó: Fazekas László Oxidkerámia horgászoknak A horgászbot fontos tarto­zéka* a zsinórvezető gyűrű, melynek óriási hatása van a horgászzsinórok élettarta­mára. Régebben kemény, krómozott huzalból készítet­ték, de ez könnyen megko­pott és utána már szálkásí- totta, rongálta a zsinórt. Külföldön ezért néhány éve hozzákezdtek a kerámiabeté­tes zsinórvezető gyűrűk gyártásához. Ez a kerámia- betét rendkívül kemény, így sok éves használat után sem észlelhető rajta kopás. A magyar horgászok ed­dig csak nyugati gyártmá­nyú, főleg japán gyűrűket szerelhettek botjaikra — méregdrágán. Ez a gond azonban megoldódott, mert az Orosházi KAZÉP ipari célú oxidkerámia-termékei mellett gyártani kezdte a zsinórvezető gyűrűket is. A vizsgálatok szerint ezek a gyűrűk egyenértékűek a ja­pán Fuji-gyártmányokkal, de azoknál lényegesen olcsób­bak. A termelésnél figyelem­be vették a hazai botállo-" mány összetételét, és olyan rögzítési megoldást alkal­maznak, mellyel a három gyűrűsor valamelyike bizto­san felszerelhető bármelyik horgászbotra. Az újfajta, kerámiabetétes zsinórvezető gyűrűkből a szövetkezet a sorozatgyártás­ra felkészült, és az első szé­riát már átadták értékesítés­re az Univerzál Kiskereske­delmi Vállalat békéscsabai horgász-vadász boltjába. Könyvhéti gyorsmérleg Bontják az ünnepi könyvhét sátrait — befejeződött a hagyo­mányos tavaszi könyvseregszem­le, s máris elkészültek a gyors­mérlegek. Az előzetes adatok szerint úgy tűnik, hogy a ‘fővá­rosban és vidéken egyaránt újabb rekordok dőltek meg, fo­kozódott a könyvvásárlási kedv. Budapesten összesen 67,8 mil­lió forint értékű könyvet, 1 670 000 példányban vásároltak az Állami Könyvterjesztő Válla­lat 131 könyvesboltjában, 53 könyvsátrában, 148 pavilonjában és a 2110 munkahelyi könyvter­jesztőnél. A fővárosban az elő­zetes számítások szerint 3,3 mil­lió forinttal, azaz 5,2 százalék­kal magasabb forgalmat értek el, mint az elmúlt évben. Az ér­tékesített művek száma 170 ezerrel, azaz 11,6 százalékkal nőtt. A tapasztalatok szerint a vá­sárlók többsége elégedetten tá­vozott az árusítóhelyekről, bár néhány korán elfogyott könyv hiánya az idén is sok bosszúsá­got okozott. A könyvterjesztők összegezték véleményüket a kí­nálatról is: a műfaji arányok változásában örvendetes, hogy az ismeretterjesztő irodalom — a keresletnek megfelelően — gazdagabb volt a korábbi évek­nél. A vidéki állami könyvterjesz­tés gazdája a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 51,5 mil­lió forintos forgalma 5 száza­lékkal haladta meg az előző évit. Különösen nagy volt az érdeklődés ar könyvünnepet kí­sérő munkahelyi, üzemi, hivata­li, iskolai rendezvények iránt. A vidéki országos megnyitó színhelyén, Pécsett 55,9, Veszp­rémben 37,5, Békéscsabán 35,2, Egerben pedig 34,3 százalékkal emelkedett a forgalom. Egy diák — Több mint két évtizedes múltra tekint vissza az Egy diák — egy könyv politikai könyvakció. A Kossuth Könyvkiadó és a megyei KISZ-bizottság szervezésé­ben ez évben, a FIN kereté­ben, annak részeként ren­dezték meg, 29 iskolai KISZ- bizottság közreműködésével. A középfokú tanintézeték­ben az akció keretében mintegy 13 ezer politikai könyvet vásároltak a ta­nulók. összességében átla­gosan 1,2 könyv jutott egy diákra — hallottuk tegnap, hétfőn délután Békéscsabán, a KISZ Békés megyei bizott­sága Politikai. Képzési Köz­pontjában Roszik Györgytől, a Kossuth Könyvkiadó Bé­kés megyei kirendeltségé­nek vezetőjétől az ' ünnepé­lyes eredményhirdetésen. Az eseményen részt vett dr. Forrni József, a KISZ MB titkára és dr. Soós Tibor, a egy könyv megyei pártbizottság mun­katársa. Valamennyi tanitézetben a korábbi évekhez képest több politikai tárgyú könyv talált gazdára, s ebben jelentős szerep jutott a KlSZ-tanács- adó tanárokra, akik segítet­ték a fiatalokat a válogatás­ban. Igen kelendőnek bizo­nyult a korábban a Népsza­badság hasábjain cikksoro­zatban megjelent, az 1956-os eseményeket kötetbe foglaló kiadvány. Keresett volt az Európa veszélyben ; és a Népköztársaságunk Alkot­mánya című kiadvány. Igen népszerűnek bizonyult a Leonyid Brezsnyev életraj­zát bemutató kiadvány és a „Mit kell tudni ?”-sorozat. Az iskolák közötti ver­senyben ismét az első helyet szerezte meg a sarkadi Ady Endre Gimnázium és Posta- forgalmi Szakközépiskola. Egy tanulóra 3,4 könyv ju­tott, ezzel immáron másod­Lakossági kötvény — közös haszon A z ember, ha nagyobb háztartási gépet, au­tót, lakást vagy ép­pen hétvégi telket szeretne vásárolni (hacsak npm For­tuna kegyeltje), 'össze kell gyűjtse a rávalót. Manapság már kevesen őrizgetik oda­haza megtakarított pénzü­ket — részben az érte járó kamat, részben pedig a biz­tonság miatt —; hosszabb- rövidebb ideig az OTP-fiók vagy a takarékszövetkezet gondjaira bízzák. A pénzintézeteknél átme­netileg elhelyezett lakossági megtakarítások — miután lehetőség van arra, hogy be­vonják őket a gazdaság pénzügyi folyamataiba — az egész ország hasznára szol­gálhatnak. Egyebek között a legkülönbözőbb betétformák teszik lehetővé, hogy a pénz­intézetek hiteleket nyújtsa­nak a különféle lakossági el­képzelések megvalósításához, például a lakásépítéshez, háztartási gépek és híradás- * technikai eszközök vásárlá­sához, kisvállalkozásokhoz és így tovább. A lakosság nemcsak be­tétjei révén részese a nép­gazdaság pénzügyi folyama­tainak, hanem — például ipari vagy fogyasztási szö­vetkezet tagjaként — vagyo­na egy részével járul hozzá a kisebb-nagyobb kollektíva anyagi boldogulásához. En­nek formája például a rég­óta alkalmazott részjegyvá­sárlás, amely a tagsági vi­szony előfeltétele. A rész­jegy után a szövetkezet tag­ja osztalékot kap, azonban az értékpapír nem adható él, legfeljebb örökölhető. Ugyancsak a — fogyasztási — szövetkezetek gyakorla­tából ismert a célrészjegy, amelyet a gazdálkodó szer­vezetek abból a célból bo­csátottak ki, hogy kiegészít­sék saját tőkéjüket, és így teremtenek anyagi fedezetet a különböző fejlesztési cé­lokhoz. A célrészjegy nem forgal­mazható, nem jogosít oszta­lékra, emellett korlátozott az egy személy tulajdoná­ban tartható mennyisége is. Ilyenformán — ha kizárólag a pénztulajdonos anyagi, gazdaságossági megfontolá­saiból indulunk ki — ez az értékpapír nem túl vonzó pénzbefektetési forma. En­nek is köszönhető, hogy az OTP vezérigazgatója az egyik országos napilapban megjelent cikkében javasol­ta: a célrészjegyet alakítsák át érdekeltségi kötvénnyé. Az érdekeltségi kötvény olyan — fix címletű — ér­tékpapír, amely után ka­mat, és a vállalt kockázat alapján nyereség jár. Az érdekeltségi kötvény az egyik formája azoknak az új kezdeményezéseknek, amelyek a hagyományos megtakarítási formák mel­lett a korábbinál változato­sabb lehetőségeket adnak a lakosság átmenetileg félre­tett pénzeinek hasznosításá­hoz. Ennek elméleti és gya­korlati bázisaként tekinthe­tő a tavaly kísérletképpen tíz településen bevezetett kommunális kötvény. Kide­rült: jóllehet, a kommuná­lis kötvények fogadtatása településenként eltérő volt, a kötvényjegyzés révén fel­gyorsulhat a városok és a falvak fejlődése. Természetesen csak akkor, ha az állampolgárok a pénz- befektetés mellett emberi és érzelmi szempontból is von­zó célt látnak a meghirde­tett beruházásban. Tatabá­nyán például kommunális kötvények kibocsátása révén igyekeznek meggyorsítani egy óvoda építését, és ha­sonló célokat szolgál a So­mogy megyei Lábod község­ben kibocsátott kötvény is. Hajdúszoboszlón rendelőin­tézet, a Tolna megyei Ta­mási községben új orvosi rendelő lesz a lakosság ta­nácsnak kölcsönadott pénzé­ből. Makón és a Baranya megyei Bolyban az öregek szociális otthonát korszerű­sítik, másutt a víz- és szennyvízcsatorna-hálózat vagy az út készül el a re­mélt határidőnél előbb, a kommunális kötvények se­gítségével. A kommunális kötvényt az OTP a beruházás befe­jeztével visszavásárolja és a névértéken felül kamatot is fizet. Három-négy esztendő után évi 5,S százalék, öt után pedig évi 6 százalék kamat jár. A kommunális kötvények­ről időközben kiderült: az adminisztrációban, a jegy­zésben akad finomítani, csi­szolni való. Mindazonáltal az is tény, hogy ez az ér­tékpapír, ha nem is az egyetlen, mindenesetre az egyik járható útja a megta­karított lakossági pénzek hasznosításának. Ezt bizo­nyítja, hogy a pénzintézetek, a vállalatok és a tanácsok a jövőben szélesebb körben számítanak a lakosság (nem kizárólag a kommunális) kötvényjegyzéseire. Azt re­mélik, hogy elsősorban a he­lyi, de az országos célok (autópálya-építés, új ener­giahálózat és így tovább) is megmozgatják a pénztulaj­donosok fantáziáját. T ény: aki kötvényt je­gyez, számolnia kell azzal, hogy pénzét csak meghatározott idő múl­va kapja vissza. Előnyös vi­szont a kötvény után járó kamat nagysága, és az is, hogy a sok „apró pénz” hoz­zájárulhat környezetünk, életkörülményeink, közérze­tünk javításához. Nem lé­nyegtelen eredmény ez, mint ahogy az sem, hogy az or­szág számára is kedvező, ha a szűkös anyagi helyzetben lehetőség nyílik néhány be­ruházás meggyorsítására. Molnár Patrícia A sarkadi gimnázium és szakközépiskola képviselője átveszi a zászlót, a könyvtári utalványt és az oklevelet dr. Forrai Józseftől Fotó: Szekeres András szór nyerték el a vándor­zászlót, és a megyei KISZ- bizottság 3 ezer forintos kis­könyvtárát. Második helyen végzett, és a Kossuth Könyv­kiadó 2 ezer forintos kis­könyvtárát kapta a gyulai román gimnázium. Harma­dik lett, és a megyei tanács ifjúsági titkárának ezer fo­rintos kiskönyvtárát kapta a békési mezőgazdasági szakközépiskola. A győztes­nek a zászlót, és a helyezet­teknek a jutalmat, az okle­velet, a terjesztésben élen­járónak a könyvjutalmat dr. Forrai József nyújtotta át. — sz —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents