Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-04 / 131. szám

1983. június 4., szombat o Gazdag szénatermés — érésbe hajló árpatáblák Határszemle Zsadányban Zsadányban ennyi aratni- való még nem volt — álla­pították meg a tegnapra szervezett határszemle előtti vezetőségi ülés résztvevői a Magyar—Lengyel Barátság Tsz-ben. A zsadányi közös gazdaság az 1982-es eszten­dőt még kilencmillió forintos veszteséggel zárta, ezzel együtt is vállalkozott arra, hogy az idén nyereségesre fordítja a gazdálkodást. Á tét nem kicsi: ha nem tesznek eleget a vállalásnak, elesnek valamennyi kedvez­ménytől, ami a szövetkezet pénzügyi rendezésével jár együtt. A vezetőségi ülésen elhangzott főállattenyésztői beszámolóból, majd a rend­kívüli szárazság ellenére is reményt keltő határ képéből a szemlére érkezettek arról bizonyosodhattak meg, hogy Zsadányban megnőttek az esélyek a gazdálkodás meg­erősítésére. A határszemlén a szövet­kezet vezetői, élen Matuska Sándor elnökkel, megmutat­ták a vendégeknek — Győr- fi Károlynak, a TESZÖV tit­kárának, Hankó Lászlónak, a megyei tanács osztályvezető­jének és Kovács Péternek, a zsadányi szövetkezetei pat­ronáló szarvasi Dózsa' Tsz elnökének — a várakozáson felül begyűlt szénakészletet, amiből bőven jut még el­adásra is. Az árpatáblák már-már kaszára éretten fo­gadták a szemlélőket, de az ígéretes búzatáblák érése is felgyoisult a májusi káni­kulában. A június 3-i határjáráson részleteiben vitatták meg a szövetkezet háromezer hek­tárjának több mint 70 száza­lékát lekötő gabona betaka­rításának feladatait is, ame­lyeknek megoldásához a szarvasi Dózsa Tsz ugyan­csak segítséget nyújt. Kép, szöveg: KÉP Polgári védelem Az éves kiképzési tervnek megfelelően nagyszabású kö­zös gyakorlatot hajtottak végre csütörtökön és pénte­ken a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat orosházi üzemében, a polgá­ri védelem és az orosházi munkásőr zászlóalj alegysé­gek. A gyakorlatra 30 fo­kos melegben került sor több nehézségi fokozatú feltevés beállításával, példamutatóan teljesítették a részükre meg­határozott feladatokat. A gyakorlaton részt vettek a szegedi, az egri, a szolnoki, a hajdúszoboszlói társüze­mek vezetői. Megtekintette a közös gya­korlatot Pápa Aladár vezér- igazgató, a Nagyalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelő Vál­lalat polgári védelmi pa­rancsnoka, Tóth Pál ezredes, a munkásőrség Békés megyei parancsnoka, valamint Gon- da József, az orosházi városi pártbizottság első titkára, akik elismerően szóltak a látottakról. Nívódíjas a Hagymácska Az elmúlt évben Katkics Ilona rendezésében a televízió és a Jókai Színház közös produkció­jában készült a Hagymácska cí­mű mesejáték, amely a kősze­gi gyermek- és ifjúsági tv-fil- mek szemléjén nívódíjat kapott. A produkció résztvevői közül Kővári Judit, Géczi József, Széplaki Endre, Csiszár Nándor színművészek. Holpert János zenei vezető és Simon József játékmester június 7-én, ked­den délben veszi át a nívódí­jat a televízióban. Emiatt meg­változik a keddi két előadás kezdési időpontja: a János vi­téz nem 3 órakor, hanem 4 órakor, a Professzor az alvilág­ban című darab 7 óra helyett 8 órakor kezdődik. II gyorsíró- és a gépíróbajnokság győztesei Ünnepség, kitüntetések a környezetvédelmi világnap alkalmából A környezetvédelmi világ­nap alkalmából pénteken ün­nepséget tartottak a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csa, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hiva­tal, a SZOT, valamint a Ma­gyar Építőművészek Szövet­sége közös szervezésében a TIT természettudományi stú­diójában. Az ünnepségen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottság"' tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Pozsgay Im­re, a Hazafias Népfront fő­titkára is. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter megemlékezésében utalt arra, hogy az idei kör­nyezetvédelmi világnap és a hozzá kapcsolódó esemény- sorozat legfontosabb vezér­fonala a környezetvédelem és az építészet összefüggései­nek vizsgálata. Mint mondot­ta, az építészet szerepe a kezdeti idők óta alapvetően megváltozott: régen a mos­toha természeti viszonyok, a szél, az eső, a hideg elleni védekezés volt az építészet legfontosabb feladata, ma, az urbanizáció korában elsősor­ban a mesterséges módon létrejött ártalmak, a zaj, a szennyezés ellen kell felven­nie a harcot, és kiemelkedő szerepe van abban, hogy új­ból harmonikus legyen az ember és környezete közötti kapcsolat. A miniszter beszéde után Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal el­nöke kitüntetéseket nyújtott át. A környezet- és termé­szetvédelem érdekében vég­zett kiemelkedő munkájáért Pro Natura-emlékérmet kap­tak hatan, elismerésre méltó munkájukért harmincán ré­szesültek „Az Emberi Kör­nyezetért” kitüntetésben, hu­szonötén pedig Széchenyi Ist- ván-plakettet kaptak a kör­nyezetvédelemben, a környe­zetfejlesztésben és a környe­zet megóvásában kifejtett eredményes társadalmi tevé­kenységükért. Az országos gyorsíró- és gépíró-versenybizottság pén­teken hirdette ki az ez évi gyorsíró- és gépíróbajnokság eredményeit. Magyarország 1983. évi gyorsíróbajnoka Baczony László (MTI). Á második helyezett és egyben Ma­gyarország 1983. évi női gyorsíróbajnoka Kiss Zsu­zsa (Intercooperation Rt.), harmadik Fenyvesi Mária újságíró. Negyedik Soós László (Református Zsinati Iroda). A 30 perces sebességi gép­íróverseny győztese, Ma­gyarország 1983. évi gépíró­bajnoka Ulbrich Sándorné Az utóbbi évtizedben a Körösök mentén hétvégeken több tízezren töltik szabad idejüket, s természetesen fürödnek is. Sajnos, a lubic­kolok között akadnak fele­lőtlenek, akik ittasan me­részkednek a vízbe, nem tudnak úszni, vagy elalsza­nak a gumimatracon és a csónakban, s felborulnak. Mentésükre szervezte^ meg három évvel ezelőtt a Békés megyei Vöröskereszt a vízi mentőszolgálatot, melynek tagjai tegnap vizsgáztak, s mától a hétvégeken ügyele­tet tartanak. (Ipari Minisztérium), máso­dik Erki Rozália (Országos Tervhivatal), harmadik Jár- my Péterné (MNB), negye­dik Bórbélyné Dvorszky Ka­talin (Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal), ötödik Má- tés Lajosné (OTP, Szek­szárdi. A hibátlansági verseny­ben Mohácsi Tiborné (Bara­nya megyei Tanács) lett Ma­gyarország 1983. évi hibát­lansági gépíróbajnoka, má­sodik Ulbrich Sándorné, harmadik Jármy Péterné, negyedik Bórbélyné Dvorsz­ky Katalin, ötödik Jakab Andrásné (Miskolc, közgaz­dasági szakközépiskola). A 36 tagú önkéntes men­tőszakasz az elmúlt két esz­tendőben 54 fuldoklót men­tett ki; ezenkívül a parton több mint 200 esetben ré­szesítették elsősegélyben- a rászorulókat. Motorcsónak­kal járják a 10 kilométernyi, a Békés és Szanazug közöt­ti folyószakaszt, a parton az ügyelő szolgálat több he­lyen csónakkal áll készenlét­ben. Az említett folyószaka­szon az utóbbi 2 évben sen­ki sem fulladt a vízbe. — sz — Irtani kell a levéltetveket! Vízi mentőszolgálat a Körösön A Békés megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Ál­lomás előrejelzőjétől, Tatár Józseftől kaptuk a követke­ző tájékoztatást. Megyénkben a kiültetett paprikapalántákon megjelen­tek a levéltetvek, valóságos kolóniákat alkotnak a leve­leken, szárakon. Feltétlenül irtani kell a levéltetveket, hiszen szívogatásukkal "el­pusztítják a leveleket, ame­lyek így képtelenek a nö­vény és a termés továbbfej­lődéséhez szükséges táp­anyagot előállítani. Ráadá­sul a tetvek vírust is ter­jesztenek, amelyek még to­vább fokozzák a károkat. A védekezésre jó: a Bi—58 EC, a Pirimor 50 DP és a Sino- ratox 40 EC. A káposztaféléken a ba­golylepkék tömeges kelése figyelhető meg. A Jepke her­nyói nemcsak a leveleket rágják, hanem befúrják ma­gukat a káposztafejbe, és komoly minőségi károkat okoznak. Ráadásul mikroor­ganizmusokat is terjeszte­nek, amelyek felszaporodva elrohasztják a káposztafeje­ket. Védekezésre használha­tó: az Unitron 40 EC, a Fii­ból E, a Ditrifon 50 WP — a csomagoláson feltüntetett töménységben. Külön figyel­jük, milyen élelmezésügyi és munkaegészségügyi várako­zási időt írnak elő a gyártó vállalatok! m. sz. zs. Újraélesztési gyakorlat Fotó: Szekeres András A SZOT elnökségének állásfoglalása A SZOT elnöksége pénteki ülésén megvitatta a munkavé­delmi helyzet 1982. évi alakulásáról szóló jelentést, valamint az 1984. évi szakszervezeti tagdíjbesorolás irányelveire tett előterjesztést. Az elnökség a továbbiakban állásfoglalást fogadott el az MSZMP KB 1983. április 12—13-i ülésének határozatáról. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége ta­nulmányozta a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának határozatát a XII. kongresszus óta vég­zett munkáról és a párt fel­adatairól. Nagy értéke e ha­tározatnak, hogy a Közpon­ti Bizottság a dolgozók vé­leményét, tapasztalatait szé­leskörűen figyelembe véve végezte el az értékelést és alakította ki álláspontját. A • SZOT elnöksége a politikai, gazdasági és ideológiai hely­zetről adott értékelést reá­lisnak, a célokat megvalósít­hatónak tartja, azok megfe­lelő programot biztosítanak az elkövetkező évek munká­jához. Társadalmunkban az el­múlt évtizedekben — éppen a párt helyes politikája, a dolgozó emberek alkotó mun­kája nyomán — olyan érté­kek jöttek létre, mint a szi­lárd munkáshatalom, a nem­zeti egységet megteremtő, szövetségi politika, az erő­södő, fejlődő szocialista gaz­daság, a szocialista kultúra elterjedése, a szocialista de­mokrácia. A Központi Bi­zottság által is elemzett okok miatt a jelen időszakban még nagyobb szükség van ezen értékek erősítésére, a fe­lelősséggel végzett jó mun­kára, a gondolkodó és elkö­telezett közösségi magatar­tásra. Ez a feltétele társa­dalmunk továbbfejlődésének, az anyagi és szellemi gya­rapodásnak. A szakszervezetek megér­tették, hogy a népgazdasági egyensúly javítását a beru­házások visszafogásával és a lakossági fogyasztás korláto­zásával kellett biztosítanunk. Egyetértenek azonban a Központi Bizottság megálla­pításával, hogy ez" hosszú tá­von nem járható út. A szak- szervezetek tapasztalata sze­rint a dolgozók nagy többsé­ge becsületesen és eredmé­nyesen dolgozik, megértik a megváltozott körülményeket, vállalják az abból adódó na­gyobb követelményeket. A munkafegyelem megszilárdí­tását, a munkaszervezettség javítását, a negatív vonások elleni fellépést a dolgozók eddig is sürgették. A szak- szervezetek szorgalmazzák, hogy vezetők és beosztottak egyaránt tegyenek eleget vál­lalt kötelezettségüknek, na­gyobb felelősséggel, fegye­lemmel végezzék a rájuk bí­zott feladatokat. A szakszervezetek tovább­ra is ségítik a XII. kongresz- szus határozatának megva­lósítását, az ezért érzett fe­lelősség és cselekvési .egység megőrzését, továbbfejleszté­sét. Fokozottabban töreked­nek a szocialista értékek megőrzésére, gyarapítására, annak a tudatosítására, hogy népünk az eredményeinket és értékeinket becsülje, büsz­kén érezze azokat magáénak. A szakszervezeti mozga­lom — a határozattal össz­hangban — növelni kívánja erőfeszítéseit a termélés, a gazdaság és az érdekvéde­lem, érdekképviselet terüle­tén. Feladatának érzi rész­vételét a népgazdasági egyen­súly megteremtéséért és az életkörülmények megőrzésé­ért végzett munkában. A bérből és fizetésből élő dol­gozók életszínvonalának és szociális körülményeinek ala­kulása szoros összefüggésben van a népgazdaság egészé­nek anyagi helyzetével. A szociálpolitika fejlődését szolgáló teendők kialakítá­sában a távlati célokat is fi­gyelembe vevő intézkedések szükségesek. A szakszervezetek megér­tenek és támogatnak min­den olyan törekvést, szándé­kot, amely társadalmunk fej­lődését. gazdasági életünk megújulását, gyarapodását szolgálja, mert ez alapvető követelménye és feltétele an­nak, hogy nagyobb ered­ménnyel töltsék be hivatá­sukat a dolgozók érdekkép­viseletében és érdekvédelmé­ben. A körvonalazott feladatok végrehajtásában, a tartalé­kok feltárásában, a mozgó­sításban nagy szerep jut a szocialista munkaverseny- mozgalmaknak és a brigád­mozgalmaknak. Keresni kell a módját, hogy e nagy te­kintélyű, milliókat tömörítő mozgalom tovább fejlődjön, még eredményesebben dol­gozhasson. A munkafegye­lem erősítése, a teljesítmény­arányos bérezés megterem­tése, a gazdasági egységek közötti jobb együttműködés gyakorlatának elterjesztése a szakszervezetek által is szor­galmazott, fontos feladat. A szakszervezeti életben szélesíteni kell a tömegkap­csolatokat, erősíteni a réte­gekkel való foglalkozást. Kü­lön figyelmet kell fordítani a fiatalok megnyerésére, mind szélesebb körű bevo­nására a mozgalmi életbe. A szakszervezetek a munkahe­lyi demokrácia fejlesztését a továbbiakban is úgy kíván­ják szolgálni, hogy a tagság­gal minden alapvető kér­dést megvitatnak. A szakszervezetek eddig is részt vállaltak a társadalom előtt álló feladatok megvaló­sításából. A társadalmi vív­mányok megőrzése, az elért eredmények megtartása olyan cél, amelyet a szakszerveze­ti mozgalom a jövőben is törekszik minden erejével még eredményesebben való­ra váltani. A mozgalom ez­után is részese kíván lenni a szocialista építés feladatai kimunkálásának, a XII. párt- kongresszus határozata meg­valósításának és a társada­lom továbbfejlődésének. Eh­hez rendelkezik mindazokkal a feltételekkel, lehetőségek­kel, amelyek biztosítékot te­remtenek hivatásuk betölté­séhez. Befejeződött a KGST ruházati munkacsoportjának ülése Pénteken Boglárlellén, az Ipari Minisztérium üdü­lőjében jegyzőkönyv aláírá­sával befejeződött a KGST- országok könnyűipari állan­dó bizottsága ruházati és öl­tözködéskultúrával foglalko­zó munkacsoportjának ülése, amelyen Bulgária, Csehszlo­vákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió kép­viselői vettek részt. A négynapos tanácskozá­son áttekintették az eddigi együttműködés tapasztalatait és számos témában eszme­cserét folytattak. Mint meg­állapították: a szocialista or­szágok lakossága körében is egyre növekvő öltözködési igények kielégítése érdeké­ben tovább kell erősíteni az együttműködést, a korszerű technológia elterjedését. Szorosabb együttműködést alakítanak ki a műszaki fej­lesztésben, a méretek egyez­tetésében, a szakmai szabvá­nyok közös alkalmazásában. A kutatási témák között fog­lalkoznak a mikrotechniká- nak a ruhaiparban történő bevezetésével, a ragasztásos technológiák közös vizsgála­tával. Keresik a módját a kellékgyártásban való együttműködésnek, valamint az ipari termékcsere maga­sabb szintű megoldásának. i

Next

/
Thumbnails
Contents