Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-04 / 131. szám
II Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JŰNIUS 4., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM Pedagógusok köszöntése Budapesten és Békéscsabán Hazánk valamennyi pedagógusát: az óvónőket, a tanítókat, a tanárokat, a pedagógusképző intézmények és oktatásügyünk minden dolgozóját, az irányító szervek vezetőit köszöntötte Kö- peczi Béla művelődési miniszter a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében pénteken, a pedagógusnap alkalmából rendezett kitüntetési ünnepségen. Az eseményen megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője is. Tizenöt pedagógus az Apáczai Csere János-díjat, 130 pedig a kiváló pedagógus kitüntetést vehette át az ünnepségen. A szocialista nevelés területén végzett kiemelkedő munkájuk elismeréséül Kiváló Pedagógus kitüntető címet kaptak megyénkből Hídvégi Aladár, az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Ipari Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Jenei Béla, a békési 3. sz. Általános Iskola tanára, igazgatóhelyettes. Kertész Istvánná, a gyulai Bajcsy-Zsilinszky úti óvoda óvónője, felügyelő, Kiss Fe- rencné, a békéscsabai József Attila-lakótelepi Általános Iskola tanára, és Vaszkó Tamás, a szeghalmi Péter András Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója. Tegnap Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében rendezte meg a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei Bizottsága a XXXII. pedagógusnap megyei ünnepségét. Barbinek Péter, a Jókai Színház művészének szavalatát követően az ünnepeiteket és az elnökségben helyet foglaló megyei párt-, állami és tömegszervezetek vezetőit Vámos László, a megyei tanács művelődésügyi osztály- vezetője köszöntötte, majd néhány gondolatban méltatta a pedagógusnap társadalmi jelentőségét. Ezután dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei bizottságának titkára mondott ünnepi megemlékezést. Jogos öröm forrásaként említette, hogy hazánkban sok jó pedagógus és technikai dolgozó munkálkodik kitartóan a szocialista iskola megteremtéséért. — örülhetünk annak is — mondotta —, hogy a párt legmagasabb testületé állásfoglalásban erősítette meg az 1972-es oktatáspolitikai határozatban megfogalmazottak helyességét. Elismeréssel szólt népünk műveltségi színvonalának emelkedéséről, a különböző iskolatípusokban elért nevelési és oktatási eredményekről, örülhetünk, mert elismerte a pedagógusmunkát, igazat adott azon véleményeknek,, hogy stabilitás, nyugalom — az állandó, de meggondolt korszerűsítési törekvések mellett — legyen honos az iskolában. Ezután dr. Szűcs Alajosné mérlegkészítéssel és néhány fontos feladat megfogalmazásával folytatta ünnepi beszédét. Ebben többek között kiemelte: — Szocialista társadalmunk haladó rendje az előttünk álló nagy feladatok megoldása, a korszerű követelményekét következetesen érvényesíteni tudó, minden társadalmi csoport emelkedését egyenlő módon előmozdító, a képességeket kibontakoztatni segítő, öntudatában és hivatástudatában megerősödött, az egész társadalom és minden helyi közösség megbecsülését és támogatását élvező iskolát kíván. Kétségtelen — mondotta —, hogy minden politikai, társadalmi, szakmai fórumon felerősödött az ifjúság érdekében és az ifjúságért folyó munka, annak felelőssége. Sem a szülői ház, sem a társadalom nem veszi át, nem veheti át a nevelésnek azt a részét, amely az iskolára hárul, hiszen mint intézmény- rendszert, ezért hozták létre. Végezetül az ünnepi szónok jó kívánságait fejezte ki a kitüntetetteknek, s minden pedagógusnak és oktatásügyi dolgozónak. Ezután dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese átadta az 1983. évi pedagógusnapi kitüntetéseket. Nyolcvannyolc pedagógus és oktatásügyi dolgozó kapta a Kiváló Munkáért kitüntetést, 57-en részesültek miniszteri dicséretben. A 32. pedagógusnap megyei ünnepségén a kitüntetetteket fogadáson látták vendégül. B. S. F.. A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának képviselői Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának elnökletével pénteken megbeszélést tartottak a SZOT székházában. Megvizsgálták a legutóbbi együttes tanácskozásukon megjelölt feladatok és megállapodások végrehajtásának helyzetét. Megállapították, hogy azok megvalósítása rendben folyik, illetőleg egy részük teljesülőben van. A megbeszélésen a kormány képviselői tájékoztatást adtak az 1983. évi nép- gazdasági terv eddigi végrehajtásának tapasztalatairól és az időszerű feladatokról. Eszerint a gazdaság négyhavi fejlődése egészében elfogadhatóan illeszkedik az éves terv gazdaságpolitikai irányvonalába. Figyelmet érdemel azonban, hogy egyes területeken olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek — ezek közé tartozik, hogy az ipari termelés és az export az időarányosnál kisebb — ha nem történik változás, veszélyeztethetik a tervben kitűzött fő célok elérését. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a kitűzött feladatok teljesítése — különösen az egyensúlyi követelmények betartása — további folyamatos és célirányos intézkedéseket kíván. Mindenekelőtt a termelés olyan növelésére kell erőfeszítést tenni, ami hozzájárul a népgazdaság elosztható forrása, ezen belül is elsősorban a gazdaságos export árualapok növeléséhez. Egyetértettek abban, hogy több figyelmet kell fordítani a gazdaságosan kihasználható munkahelyek teljesebb kihasználására, másrészt biztosítani kell, hogy a belföldi felhasználás ne haladja meg a tervezett mértéket. A felhasználási előirányzatok betartása szempontjából is nagy fontossága van a teljesítmény szerinti bérezés következetes alkalmazásának. Erre azért is fel kell hívni a figyelmet, mert a gazdálkodó szervezetekben — bár a követelményt elvileg elfogadják — e gyakorlat még nem vált általánossá. A kormány vezetői tájékoztatást adtak arról, hogy az illetékes állami szervek utasítást kaptak a bérek és jövedelmek, valamint a teljesítmények összhangjának szigorú ellenőrzésére, ily módon annak az elősegítésére, hogy azoknak a dolgozóknak, akik az átlagosnál jobb minőségű, hatékonyabb vagy nehezebb munkát végeznek, az anyagi és erkölesi elismerése is nagyobb legyen az átlagosnál. A kormány kérte a szakszervezeteket, nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy e törekvésnek következetesen érvényt lehessen szerezni. A SZOT vezetői felhívták a korihány figyelmét egyes iparágak között meglevő bér- feszültségekre. Egyetértés alakult ki abban, hogy ezek megoldására — a gazdasági lehetőségek figyelembevételével — későbbi időpontban vissza kell térni. A kormány és a SZOT képviselői egyetértőén megállapították: a teljesítményhez igazodó egyéni bérezés szempontjából nagy fontossága van a besorolási és a tarifarendszer Á korszerűsítésének. A módosítás előkészítése — amely többek között azt célozza, hogy az-alap- bérarányokban a jelenleginél jobban kifejeződjék az egészségre ártalmas, a nehéz, a bonyolult és nagy felelősséggel járó fizikai és szellemi munka anyagi elismerése — a szakszervezetek részvételével folyamatban van, és az év végéig előreláthatóan befejeződik. A tanácskozáson véleményt cseréltek a családi pótlékok és a legalacsonyabb nyugdíjak részleges emelésének előkészítő munkálatairól. Ezek megfelelően haladnak. Azokról az előkészületekről is tárgyaltak, amelyek lehetővé teszik az iparban a 40 órás munkahét bevezetésének jövő évben való megkezdését. A SZOT és a kormány képviselői megállapították, hogy a számításba vehető árualapok összességében biztosítják a kereslet kielégítését. Egyetértettek ugyanakkor abban, hogy sok a javítanivaló az árualapok megfelelő elosztásában, az üzletek nyitva tartásában, és, hogy jobban meg kell követelni az áruk minőségének a raktározás és a szállítás közben való megőrzését. Azt is szükségesnek tartották, hogy az árak ellenőrzése folyamatosabb, az indokolt felelős- ségrevonás pedig szigorúbb legyen. A kormány és a SZOT vezetői értékelték a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozását. Jóleső érzéssel nyugtázták: a brigádok készek arra, hogy hagyományaik szellemében még cselekvőbb részesei legyenek társadalmi-gazdasági feladataink megoldásának. A kormány és a SZOT vezetői megállapodtak abban, hogy ez év végéig a brigádtanácskozásokon felvetődött kérdések közül a hatáskörükbe tartozókat segítenek megoldani. Dr. Szűcs Alajosné, beszédet mondja a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának titkára ünnepi Fotó: Gál Edit Szakszervezeti bizalmiak az egészségügyi gyermekotthonban Határozattervezet az IPU-konferencia előtt Az Interparlamentáris Uniónak az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó V. konferenciája pénteken bizottsági ülésekkel folytatta munkáját az Országházban. A tanácskozás három szekciója megvitatta a záródokumentum három fő fejezetének tervezetét. A módosító indítványokkal együtt az I. számú bizottsági ülés résztvevői elfogadták a 13 pontból álló határozattervezetet, amely mindenekelőtt leszögezi a helsinki záróokmány alapelveinek érvényességét; felhívja a parlamenteket, hogy támogassák annak az európai leszerelési konferenciának összehívását, amelynek első találkozóját Stockholmban rendeznék; felszólít a fegyverkezési verseny megfékezésére, a nukleáris leszereléssel kapcsolatos tárgyalások eredményes folytatására, s kitér a terrorizmus elleni harcra is. A gazdasági kérdésekkel foglalkozó II. számú bizottság vita nélkül tudomásul vette és a mai plenáris ülésnek elfogadásra javasolta szerkesztő csoportja határozattervezetét, amely a mostani IPU-tanácskozás záródokumentumának gazdasági részét képezheti majd. A humanitárius és egyéb ügyekkel foglalkozó, III. számú bizottság szintén vita nélkül hagyta jóvá, és a plenáris ülésnek elfogadásra javasolta szerkesztőinek csütörtökön kidolgozott határozattervezetét. Ennek alapjául a semleges és el nem kötelezett országok tervezete szolgált, a módosításokhoz a magyar javaslatokat, a nyugati és a szocialista országok küldötteinek felszólalását vették figyelembe. Tegnap, június 3-án délután ülésezett az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezetének Békés megyei bizottsága. Elsőként megtárgyalták a megyei egészség- ügyi gyermekotthon szak- szervezeti bizottságának beszámolóját. A bizottság képviselői elmondották, hogy 1979. január 2-án kezdte meg a gyermekotthon rendeltetés- szerű működését. A 172 állásból 149 betöltött, s a legtöbb dolgozó szakszervezeti tag. A tisztségviselőket 1980. áprilisában választották újjá. Még ekkor sem volt hagyománya, kialakult formája az intézetben a szak- szervezeti mozgalomnak. A munkát az alapoknál kellett elkezdeniük. 1981- ben a bizalmiak és bizalmihelyettesek oktatására is sor került. Az intézet dolgozóinak gyakori változása hatással volt a szakszervezeti mozgalomra is. Az összevont taggyűlést évente legalább háromszor össze kellene hívni, s ez eddig ilyen gyakorisággal nem sikerült. Rendszeresek az szb ülései, de gyakran eltérnek az ülésterv betartásától. A legrendszertelenebbek sajnos még mindig a csoportértekezletek. Meghatározó szerepet tölt be munkájukban a partneri kapcsolat, amelyet felső vezetői szinten jól, középvezetői szinten viszont kevésbé sikerült megvalósítani. A munkahelyi vezetők nem minden területen és kérdésben tekintik egyenrangú partnernek a bizalmiakat. Ezt magyarázzák a bizalmiak ismereteinek hiányosságával, nem megfelelő hozzáállásával is. Ahhoz, hogy a partneri kapcsolatok megfelelően alakuljanak, a vezetők és a bizalmiak részéről egyaránt sok a tennivaló. Nagyob felelősséggel kellene a jövőben képviseleti és érdekvédelmi szerepüket betölteniük a szak- szervezeti bizalmiaknak. 1980 júniusában fogalmazták meg a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben a munkaügyi szabályzatot. Munkaügyi vita nem volt, a díjazást és a bérfejlesztést az intézet vezetése közösen dolgozta ki a szakszervezetiekkel. Egyetértési joggyakorlásuk nem kielégítően hatásos az új dolgozók felvételének, bérbesorolásának eldöntésénél. Amikor a munkahelyi vezető javaslattételi jogával él, a bizalmiak megkérdezése alkalmanként elmarad. Ilyen esetek előfordulnak a kitüntetésre való felterjesztésnél, a lakásvásárlási kölcsön nyújtásának eldöntésénél. A kitüntetések esetében a szak- szervezeti titkárt megkérdezik a vezetők. A bizalmi is jogosult arra, hogy ellenőrizze a munkahelyi vezető döntéseit, amelyek a körülmények alakításával, - a munkadíjak megállapításával kapcsolatosak. Sem a munkahelyi vezetők, sem a bizalmiak nincsenek tisztában azzal, hogy e területen mi a teendő. A mozgalmi munka feltételei adottak, de az intézet sajátos nehézségei, munkaidőbeosztása mellett nehéz az embereket társadalmi munkára ösztönözni. A legfontosabb feladat a gondozott gyermekek maradéktalan ellátása, de a szakszervezeti munka is jelentőségének megfelelő helyre kell hogy kerüljön. A szakszervezeti bizottság. és a pártcsoport kapcsolata jó, de a tisztségviselők között nincs egyetlen párttag sem. Szeretnék, ha önálló pártalapszervezet működne az intézetben, így a párttagok száma is bizonyosan gyarapodna. A gyermekotthon szakszervezeti bizottsága a továbbiakban munkájának javításához kérte a megyebizottság fokozott segítségét. A következő napirendi pont során a bizottság tagjai megismerkedtek a megyei tanács szabályzatával, amely a szakigazgatási szervek, a járási hivatalok, a községi tanácsok irányítása alatt álló intézmények dolgozóinak lakásvásárlási tá- naagatásával foglalkozik. Befejezésül Csamangó Vilmos, a megyebizottság titkára tájékoztatta a résztvevőket a tömegpolitikai oktatás tapasztalatairól. Bedé Zsóka
