Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-30 / 153. szám

NÉPÚJSÁG 1983. június 30., csütörtök A békési Viharsarok Tsz kerámiaboltjában békési és mező­túri edényeket, korsókat, tálakat árusítanak. A bolt forgal­ma egyre nagyobb, a szép kerámiát szívesen vásárolják a békésiek is és a város vendégei Fotó: veress Erzsi Északi segítség Jól jön a segítség a búza­aratásban Békés megye északi részén, azokban a gaz­daságokban, ahol a gépellá­tottság gyengébb, mint az erősebben felszerelt terme­lőszövetkezetekben, s ha ez a segítség megyén kívülről, Borsodból, Nógrádból, Haj- dú-Biharból és Szabolcs- Szatmárból érkezett, még nagyobb a becsülete. Ezek­ben a megyékben ugyanis mintegy tíz nappal későbben érik be a kenyérgabona, így már hétfőtől a békési Vihar­sarok Termelőszövetkezet kombájnosaival együtt dol­goztak a Hajdú megyei gör­beházi Béke Tsz kombájno­az aratásban sai, a zsadányi Magyar—Len­gyel Barátság Tsz gazdáinak betakarítási munkáját pedig a nógrádi endrefalvi kom- bájnosok és a Borsod megyei bükkábrányi tsz szakembe­rei gyorsítják. Az északi megyék és Bé­kés termelőszövetkezeti szö­vetségeinek megállapodása szerint a kölcsönös segítség- adásban mintegy negyven nagy teljesítményű kombájn vesz részt. Ezekben a napok­ban a szentistváni VII. Kongresszus Tsz négy E— 516-os kombájnja kapcsoló­dik be Nagyszénáson, az Ok­tóber 6. Tsz-ben a kenyér- gabona betakarításába. Tarhosi gyerekek sikere A hagyományoknak meg­felelően júniusban került sor a kisegítő iskolások komplex tanulmányi vetél­kedőjének országos döntőjé­re Szolnokon. Valamennyi megye és a főváros legjobbjai mérték össze tudásukat, felkészült­ségüket. Békés megyét, mint az elmúlt években is, a tar­hosi kisegítő iskola és ne­velőotthon csapata képvisel­te. Ezúttal a korábbinál jobb eredményt értek el a gyerekek, a második helye­zéssel járó ezüstplakettet nyerték el. Ugyancsak a tarhosiak képviselték Békés megyét a kisegítő iskolások országos sporttalálkozóján Zalaeger­szegen. A tarhosi iskola csa­pata már eddig is sok ér­met gyűjtött a korábbi évek hasonló rendezvényein, ez­úttal azonban sikerült a tar­hosi fiúcsapatnak megnyer­nie az országos bajnoksá­got. Gyorslista az 1983. június 28-án megtartott június havi lottó jutalomsorso­lásról és az előfizetéses lottó- szelvények között „Lottó juniá- lis” jelmondattal meghirdetett plusz 1 gépkocsi rendkívüli sor­solásról. A jutalomsorsolásban a 24. heti szelvények vesznek részt. ki Fiat 126 P típ. személygép­kocsira szóló utalvány. C Tra­bant Lim. Special típ. személy- gépkocsira szóló utalvány. D Vi­deoton Hi-Fi-torony I. (39 900 Ft) E Videoton Hi-Fi-torony II. (37 900 Ft) F szerencseutalv. (30 000 Ft) G színes tv. (30 000 Ft) H iparcikkutalv. (25 000 Ft) I otthon lakberendezési utalv. (25 000 Ft) J zenesarok-utalv. (20 ooo Ft) K televízió. (ío ooo Ft) L vásárlási utalv. (10 000 Ft) M vásárlási utalv. (9000 Ft) N vásárlási utalv. (7000 Ft) O vá­sárlási utalv. (5000 Ft) P vásár­lási utalv. (4000 Ft) R vásárlási utalv. (3000 Ft) S vásárlási utalv. (2000 Ft) Sz zenesarok-utalv. (20 000 Ft) és Lada 1300 S típ. személygépkocsira szóló utal­Figyelem! A plusz 1 Lada 1300 S típ. személygépkocsit a 80 320 957 számú előfizetéses lottószelvény tulajdonosa nyerte. A gyorslistában az alábbi rö­vidítéseket használtuk: A vá­sárlási utalv. (lt)00 Ft) B Pols­vány. hárommillió NEGYVENNÉGY­339 518 L 345 705 O 286 620 R 292 807 K MILLIÓ 351 892 O 358 079 O 298 994 O 311 368 S 696 211 N 702 398 N 370 453 N 376 640 M 329 929 G 336 116 L 900 382 R 906 569 R 382 827 S 389 014 E 348 490 S 373 238 S 912 7 56 s 395 201 H 401 388 M 379 425 s 391 799 H 413 762 K 419 949 O 404 173 s 410 360 K OTVENOTMILLIO 426 136 R 438 510 S 416 547 R 435 108 O 684 323 o 690 510 G 444 697 S 457 071 K 441 295 P 503 165 M 696 697 M 907 055 N 463 258 R 488 006 K 515 539 N 534 100 E 919 429 S 500 380 H 506 567 R 552 661 H 565 035 K NYOLCVAN 512 754 S 518 941 F 602 157 S 608 344 N TVITI r rí*» 525 128 H 549 876 M 626 905 M 651 653 N M1LL1U 568 437 S 574 624 S 664 027 R 682 588 P 011 607 M 030 168 L 580 811 R 593 185 J 688 775 J 713 523 H 036 355 P 042 542 P 719 710 E 725 897 L 048 729 O 054 916 P NYOLCVANEGY­732 084 O 738 271 P 061 103 R 067 290 M MILLIÓ 744 458 O 769 206 J 073 477 S 079 664 S 249 077 N 255 194 B rjne 393 7R1 5ÖÍ1 j 085 851 s 092 038 1 I 273 755 I 279 942 E 1 10 lol üOU 104 412 o 110 599 S 286 129 L 292 316 E 800 141 K 812 515 N 116 786 R 135 347 K 298 503 H 304 690 P 831 076 M 837 263 K 141 534 D 147 721 I 310 877 P 317 064 P 855 824 O 862 011 R 153 908 R 166 282 L 323 251 P 335 625 P 880 572 N 886 759 S 172 469 S 184 843 K 341 812 J 347 999 F 892 946 N 899 133 L 191 030 N 197 217 K 354 186 L 360 373 N 905 320 M 911 507 K 203 221 404 965 S H 215 778 234 339 E O 366 378 560 934 O R 372 385 747 121 R S 917 694 S 923 881 J 246 713 I 252 900 G 391 308 S 397 495 O 936 255 S 942 442 J 259 087 L 265 274 P 409 869 S 416 056 G 948 629 G 954 816 L 271 461 R 277 648 N 428 430 tvt 434 617 S 961 003 R 967 190 R 283 835 L 290 0?2 P 453 178 L 459 365 s 973 377 E 985 751 L 296 209 P 308 583 O 465 552 s 471 739 N 991 938 S 320 957 Sz 327 144 D 477 926 p A nyertes szelvényeket 1983. július 25-ig kell a totó-lottó ki- rendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság címé­re (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista (amelyben a me­gyénkben vásárolt nyertes szel­vények számát közöljük) köz­vetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. flz ÉDOSZ megyei bizottsága ü környezetvédelemről Jobban vigyázzunk rájuk! Biztonsági intézkedések a bányákban Nemcsak az ágazat dolgo­zóit érintő témáról volt szó az Élelmiszer-ipari Dolgozók Szakszervezete Békés megyei bizottságának tegnap dél­előtt Békéscsabán megtartott ülésén, amelyen Szabó Sán­dor, az ÉDOSZ megyei tit­kára elnökölt, s az ülésen részt vett és felszólalt Szél- jak, György, a Szakszerveze­tek Békés megyei Tanácsá­nak titkára is. A testület Varga István­nak, az ágazati szakszerveze­ti bizottság mellett működő munkavédelmi bizottság volt vezetőjének átfogó és rész­letező jelentését hallgatta meg megyénk 13 élelmiszer- ipari vállalatánál a közel­múltban — a SZOT utasítá­sára — megtartott környe­zetvédelmi vizsgálat tapasz­talatairól. Az üzemekben több mint kilencszázan dol­goznak olyan munkakörül­mények között, ahol jelentős a zajártalom. Közülük 156- an tartós károsító hatásnak is ki vannak téve. A dolgo­zók jelentős hányada nem használja az egyéni védőfel­szerelést. A zaj mellett a légszeny- nyezés is gondokat okoz, bár itt is csak a vállalaton be­lül. Az ebből származó ve­szélynek negyedezer dolgozó van kitéve. Személyi védő­eszközzel egyikőjüket sem látták el. Kellő műszaki in­tézkedéssel ez a veszély el­hárítható. Köztudott, hogy hazánk tájegységei közül megyénk az, amelyben a környezet- szennyezés a legenyhébb. A veszély azonban megvan, kü­lönösen a vizek szennyezésé­nek fokozódásában. Az élel­miszeripar az, amelyik ezen a területen „élen járó”. A vállalatok közül mindössze nyolc az, amelyik tisztítja szennyvizét, tíz csak előtisz­tít, három pedig minden óv­intézkedés nélkül folyatja el a környezetszennyező folya­dékot. A becslések szerint évente milliós nagyságrendű - köbmétert véve mértékegy­ségnek — szennyvíz keletke­zik a megyei élelmiszer-ipari üzemekben. A gyártási technológiai fo­lyamatok során keletkezett, már másra fel nem használ­ható hulladékok, használt göngyölegek elszállítása és megsemmisítése megoldott­nak tekinthető. A vállalatok közül mind­össze három olyan van, amely eddig még nem fize­tett bírságot. A többiek éven­te 5—6 millió forintot kény­telenek erre kifizetni. A kö­zelmúltban két nagyvállala­tunk kapott összesen har­mincmillió forint támogatást, hogy a környezetszennyezést megszüntesse, mérsékelje. A tervidőszak végére —ameny- nyiben a vállalati környezet- védelmi tervek megvalósul­nak — közel hatszáz dolgozó munkakörülménye javul meg lényegesen; mentesülnek a környezetszennyezés veszé­lyeitől. A jelentés kitért a környe­zetvédelmi tevékenységben jelentős feladatot is felvál­lalni képes szakszervezeti bi­zottságok szerepére. A témá­val az szb-k nem kellő mély­ségben és arányban foglal­koznak, noha a dolgozók „napi témái” ezek a kérdések. A testület tagjai hozzászó­lásaikban elsősorban a zaj- és vízszennyezés kérdéseivel foglalkoztak. Többen hang­súlyozták, hogy az egyéni védőeszközök mellőzésének témájában le kell már zárni az úgynevezett türelmi időt; a rendelkezésre álló legsú­lyosabb szankciókkal kell él­ni a .,jelentős egészségrom­lást, népgazdasági kárt oko­zó hanyagságért felelősekkel szemben. „Sokat pancsolunk!” — említette az egyik bizottsági tag. A talán komolytalannak tűnő megállapítás az elpaza­rolt sok százezer forinttal mégis bizonyítható. A tech­nológiai folyamatok átgon­dolt, rugalmas alakításával a környezetvédelem ügyét is szolgálni kell, lehet. A leg­több esetben nem is a pén­zen, hanem inkább szellemi munkán, erőfeszítésen múlik. Az ötletekkel, azok beveze­tésével, terjesztésével, az újítókedv és szándék bizta­tásával nem kell és nem szabad takarékoskodni. Ahogy az SZMT titkára is említette: a szakszervezeti bizottságoknak, aktivisták­nak ebben a témakörben az egyik legfontosabb feladatuk az, hogy a szemlélet változ­tatásán. munkálkodjanak Elsősorban a vezetők felfo­gását kell a jó irányba át­fordítani — s az egyéni vé­dőeszközök használatának mindennapossá tételét, il­letőleg — a munkafegyelmet szilárdítani. A testület ki­mondta: ű környezetvédelem váljék a technológia szerves részévé. Mindenkinek tisztá­ban kell lennie azzal, hogy a környezetvédelem egyenlő az ember védelmével! A kiegészítésekkel elfoga­dott jelentést a megyei bi­zottság továbbítja az ágazati szakszervezet országos veze­tőségének. Ezekben a he­tekben hasonló vizsgálatokat végeznek az ország többi megyéjében is; a tapasztala­tokat összegző, a következő évek nem kis feladatait meg­szabó országos jelentés ké­szül. Ezt követően a megyei bi­zottság meghallgatta tagjai beszámolóit az általuk pat­ronált alapszervezetek mun­kájának értékeléséről, majd a bejelentések sora követke­zett. A megyei titkár három bizottsági tagtól búcsúzott el, akik más területeken folytat­ják szakszervezeti-közéleti tevékenységüket. A testület abban is döntött, hogy lét­számát a jelenlegi tizenötről tizenháromra csökkenti. (nemesi) CEHM /. áldozatok sírján még i|jlB nem hervadtak el a iÜÉfll virágok, friss még a gj.i.sz, amelyben egy egész ország osztozik a hozzátar­tozókkal, az árván marad­iakkal. Lezajlott azóta a helyszíni vizsgálat, minden­kit meghallgatott a kormány- bizottság: azokat, akik a vészterhes percekben élve szabadultak a robbanás színhelyéről, és azokat is, akik irányító posztjukon kel­lett hogy megtegyék köteles­ségüket. Ne vállalkozzunk a döntő­bíró, az igazságtevő szerepé­re. Hamarosan — mint ezt kedd délelőtti tájékoztató­ján a márkushegyi bányasze­rencsétlenség kivizsgálására alakult kormánybizottság közölte — minden részletre kiterjedő, alapos vizsgálati anyag kerül nyilvánosságra. Addig csak annyit: korunk­ban — és nem utolsósorban a hazai bányák, ezek között is kiemelkedően a márkus­hegyi biztonsági felszereltsé­ge mellett — nem lehet ele­mi csapásnak, elháríthatat­lan „szakmai ártalom”-nak tartani azt, ami történt. A kormánybizottság a megfelelő, szigorító intézke­dések meghozatala után jó­váhagyta, hogy tovább mű­ködjék a márkushegyi bá­nya, és hogy állítsák helyre a sérült részeket. S ami en­nél is fontosabb: a bánya­szerencsétlenségből levonta a tanulságokat, és azok alap­ján intézkedéseket hozott — az egész bányászatban. így például felülvizsgálják a robbantási technikát, és an­nak ellenőrzését, soron kí­vül ellenőrzik a szellőztetési rendszereket minden bányá­ban, ugyanígy az üzemza­var-elhárítási terveket is. Aligha lehet néhány mon­datban összefoglalni mind­azt, amit a kormánybizott­ság megállapított — s ami­vel alaposan foglalkozik a közeljövőben a Miniszterta­nács —, s éppúgy oldalakat töltene meg mindannak a felsorolása, ami történni fog a bányászok fokozottabb biz­tonsága érdekében. Fekete hetei voltak mos­tanában a magyar szénbá­nyászatnak. Egymás után, szinte drámai gyorsasággal követte egymást' a komlói, a márkushegyi, a kányási tra­gédia, legutóbb pedig Doro­gon követelt halálos áldoza­tot a bánya. Méltatlan lenne az áldozatokhoz, ha számo­kat sorolnánk: melyik sze­rencsétlenségnek hány áldo­zata volt. Hiszen mindany- nyian egy-egy család tagjai — fiuk, apák, testvérek — voltak, s a gyászba borult hozzátartozók számára az az egy ember a legnagyobb veszteség, akit már soha nem várhatnak övéi a „sichta” után. Azok is, akiknek apja, nagyapja is naponta szállt a föld mélyébe, akiknél csalá­di hagyomány a bányászok szép és veszélyes mestersé­ge. S azok is, akik maguk választották — olykor az or­szág távoli sarkaiból, más mesterséget űzött családok sarjaiként — a bányászatot. Minden részvét megilleti azokat a soha nem látott, nem ismert családokat is, amelyek lengyel földön fo­gadják szerencsétlenül járt hozzátartozóik koporsóját. Mégis: előre kell nézni! A kormánybizottság nem csu­pán azt volt hivatott megál­lapítani — és kétségtelenül meg is állapítja —, hogy hol és kik követték el a végze­tes hibákat, amelyek embe­rek életébe kerültek. Felada­tuk a további hasonló ese­tek megakadályozása, a bal­eseti lehetőségek minimális­ra csökkentéséhez az intéz­kedések megtétele. Semmi nem változtat azon a té­nyen, hogy a bánya — ve­szélyes üzem. A veszélyt azonban csökkenteni lehet — és kell. Eddig is megvoltak a berendezések és felszere­lések, amelyek előírásszerű alkalmazásával elkerülhetők vagy legalább csökkenthetők lettek volna a bánya, a föld alatti munka veszélyei. Anél­kül, hogy a vizsgálat végső eredményeinek elébe akar­nánk vágni, minden okunk megvan annak a feltételezé­sére, hogy most és ott is akadtak — ahogyan manap­ság az ipar, a népgazdaság és a mindennapi élet leg­több területén akadnak —. akik a biztonsági berendezé­seket afféle „túlzott óvatos­ságnak” tekintik, akik a kor­szerű technológia szabályai­nak következetes megtartása helyett a „jó volt az apám­nak, nagyapámnak, nekem is jó lesz” életveszélyesen ma­radi álláspontjára helyez­kednek. Tragikus, hogy így, ennyi ember pusztulása árán kell rádöbbenteni őket, hogy a technológiai és biztonsági előírásokkal nem lehet tré­fálni, de még csak vitatkoz­ni sem. S a bányász-szeren­csétlenségek most talán fel­ébresztik azok lelkiismeretét is, akik az élet más terüle­tén dolgoznak könnyelműen, veszélyeztetik a maguk és mások biztonságát. Virtusko­dásból, vagy valami alapta­lan „szakmai büszkeségből”, mondván: én azt jobban tu­dom. mint akik elrendelik. Ö ' elmúlt hetekben tör- ’ént bányásztragédiák nem sorscsapástok voltak., nem törvényszerű következményei a bánya ve­szélyes üzem voltának. Ami­kor az áldozatok előtt tisz­teleg az ország, meg kell azt is fogadnunk: ezután jobban vigyázunk rájuk. Egymásra. Várkonyi Endre n gyógyszertárak hétvégi nyitva tartásáról, a gyógyszerellátás változásairól Köztudomású, hogy az egészségügyi kormányzat és a szakszervezet egyetértésé­vel július 4-től bizonyos vál­tozások lépnek életbe a gyógyszerek térítési díjainál, rendelhetőségénél és a vény nélküli vásárlásoknál. A rendelkezés néhány részleté­ről, a gyógyszertárak átállá­sáról kérdeztük Pálfi Ist­vánt, a Békés megyei Gyógy­szertár Vállalat gyógyszer­gazdálkodási osztályának ve­zetőjét: — Az utóbbi napokban már mindenki tájékozódha­tott e témakörről a rádióból, tv-ből és az újságokból. Nem lehet elégszer hangsú­lyozni, hogy a térítési díjak változtatására elsősorban szociális indokok alapján kerülhet sor, hiszen az így kifizetett összegek az előál­lítás költségeinek csupán kis részét fedezik ezután is. Olyan népességcsoportokat, főleg nyugdíjasokat érint majd előnyösen, akik tartós gyógyszerfogyasztásra szo­rulnak. Csak a munkaképes korúak terhére lehetett őket bizonyos mértékig mentesí­teni a gyógyszerköltségektől. A térítési díjak növekedése és csökkenése kiegyenlítő­dik, összességében az ország lakóinak nem jelent több­letkiadást. Bővül a térítés- mentesen rendelhetőek köre, így például ingyen kaphat­ják gyógyszereiket az aszt­mások, a daganatos, vagy cu­korbetegek. Kismértékben módosul egyes gyógytápsze- rek rendelhetősége és egyes gyógyszerek ismételhetősége is. Csak receptre lesz kap­ható például a Robébi A és B. Ez a recept a csecsemő meghatározott koráig egy éven át érvényes. Az anya­tej pótolhatatlan, ezért in­kább a szoptatásra szeret­nénk ösztönözni az anyuká­kat. Ezentúl térítésmentesen a Robébi-készítmények nem rendelhetők, de az áruk csökken és egyenlő lesz az azonos mennyiségű tejével. Változás még, hogy néhány eddig vény nélkül kapható gyógyszert ezentúl csak re­ceptre adunk. Ez az intézke­dés a túlfogyasztás, a divat­gyógyszerek szedésének el­hatalmasodása miatt is in­dokolt. Az ismételhetőségről annyit; ha például egy ma­gas vérnyomásos beteget négyszer 20 napra való gyógyszerrel elláttak, addig nem ment kontrollvizsgálat- ra, amíg el nem fogyott a gyógyszere. Ez a gyakorlat mindenképpen káros volt. A gyógyszertáraink gyor­san és folyamatosan próbál­nak meg átállni az új rend­re. A gyógyszerek készlet­átértékelése a patikák nagy részében pénteken, július 1- én történik. Reggel még ki­nyitnak, s a forgalom sze­rint déli zárással kezdik el a nagy munkát ott, ahol egyébként ügyeleti szolgála­tot nem tartanak. Minden nagyobb városban és község­ben lesz nyitva tartó gyógy­szertár, és az ügyeletesek is dolgoznak. Ezek a patikák vasárnap délután leltároz­nak. A nagy gyógyszertárak, például a békési, a mezőko­vácsházi, az orosházi 49-es, a szarvasi 71-es és a békés­csabai 1-es hétfőn tart zár­va. Kérjük a betegeket, hogy időben szerezzék be szüksé­ges gyógyszereiket. Az élet­mentő gyógyszerek az orvo­soknál megtalálhatóak. Az új rend, a térítési díjak válto­zása bizonyosan lelassítja majd az első hetek gyógy­szertári munkáját, ezért tü­relmet kérünk mindenkitől. A változások jegyzékét min­den gyógyszertárban kifüg­gesztjük majd. B. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents