Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-29 / 152. szám

1983. június 29., szerda NÉPÚJSÁG Lányok a színpadon Fotó: Béla Ottó Véget ért a gyulai néptáncfesztivál Csak azért szorítottam, hogy a gyulai jubileumi néptáncfesztivál második elő­adásán kevesebb legyen az aprócska, de annál bosszan­tóbb hiba, mint az elsőn, a péntekin. Ünneprontás, tu­dom, de mégsem hagyhatom szó nélkül: azt először is, hogy bevárva a sötétedést, eleve este fél 9-re kellett vol­na kiírni a kezdést. így nem ácsorgóit volna a közönség a kapu előtt, várva a bebo- csáttatást. Az, hogy a nézők igen gyéren foglalták el he­lyeiket a szabadtéri színpa­don, két ókból is érthető. Az egyik a Várszínház előadása, a másik ok pedig, hogy so­kan a pénteki és a szombati előadás között válogattak. Nem csoda, ha ez utóbbi mellett döntöttek, hiszen az itthoniakat, megyénk együt­teseit mégiscsak többször adatik látni, mint a 25-i elő­adáson bemutatkozott cso­portokat. Aztán ott volt zavaró té­nyezőként az előadást meg­előző várakozás idején a hangszóróból üvöltő beatze­ne. Néptáncfesztiválról lévén szó, ha más nincs, még min­dig stílszerűbb lett volna a park természetes, mély csendje, mint ez. És ha már a hangszóróknál tartunk ... Az előadás hangosítása bi­zony némi kívánnivalót ha­gyott maga után. A fellépő táncosok, a bé­késcsabai Balassi, a gyulai Körös és a gyomaendrődi Kö­rösmenti néptáncegyüttes tagjai azért becsülettel helyt­álltak. A Körös, a Tápéi han­gulattal, a Körösmenti az Abaúji karikázóval, a fiúk pedig a Vasvári verbunkkal léptek először a színpadra. A „balassások” Néptáncok kék­festőben című produkciójuk­kal képviselték magukat az első részben, mely a gyo- maendrődiek széki táncával ért véget. Nem soroljuk fel a máso­dik rész számait is, ennél sokkal fontosabb, hogy kö­szönetét mondjunk a csabai táncosoknak, amiért — mél­tó emléket állítva Rábai Miklósnak — színpadra állí­tották az Ecseri lakodalmast. A közönség szűnni nem aka­ró tapssal jutalmazta táncu­kat. Másnap, szombaton este már csaknem telt ház előtt kezdték ugyanezzel, itt azon­ban még egy pillanatra meg kell állnunk. Egyrészt, hogy elismeréssel szóljunk a bé­kési kórus közreműködésé­ről — milyen is lenne az Ecseri lakodalmas jó dalo­sok nélkül? —, másrészt, hogy leszögezzük, technikai téren ez a második műsor már sok javulást mutatott az előző napihoz képest. 1948 tavaszán is ilyen szí­nes forgatag gyűlhetett ösz- sze, hogy hadat üzenve az ál­népies próbálkozásoknak, forradalmasítsa a néptánc­mozgalmat. Neves együtte­sekre, olyan személyiségek­re emlékeztek a mostani fesztivál résztvevői, mint Rá­bai Miklós, Molnár István és még sokan mások. A meg­emlékezés kedves színfoltja volt, hogy dr. Marsi Gyulá- né, a városi tanács művelő­désügyi osztályvezetőjének köszöntőjét követően ismét táncra perdült az 1948-as fesztivál szólótánc-győztese, a gencsapáti Vincze Ferenc. Huszár verbunkját — mely már korántsem volt a régi, hiszen a száz kilogrammot jócskán felülmúlta a hajdani győztes — derűs figyelem­mel kísérte a közönség. A derű, a jó hangulat a fesztivál egészét uralta, így a szombati gálát is, melyben nagy része volt a szerkesz­tő-rendező Vásárhelyi László koreográfus összekötő sza­vainak. Segítségével a be­mutatott koreográfiák és ké­szítőik helyét is megismer­hettük az elmúlt harminc év táncmozgalmában. Ezen fe­lül persze — ha csak csi­petnyit is — ízelítőt kap­tunk a fellépő együttesek repertoárjából. Láthattuk a budapesti Bartók, a HVDSZ Bihari, az OKISZ Erkel tánc- együttesét. Fellépett a Va­sas központi táncegyüttes, a Zalka Máté Katonai Főisko­la táncegyüttese, a szombat- helyi Hungaresca. valamint Debrecenből a Hajdú és az agrártudományi egyetem táncosai. A második részben nagy sikert aratott a Zsu- ráfszky Zoltán és Farkas Zoltán által bemutatott Pár­huzam című koreográfia. Megrázó volt Brieber János szólója a Rekviem egy for­radalomért, Táncolja a falu bolondja című számban. Mindhárman az Állami Népi Együttes szólistái. A mintegy háromórás mű­sor nagy élményt nyújtott számunkra és a táncosok számára egyaránt. Fellépé­süket követően a többiek műsorát nézték a nézőtér széléről, a színpad mögül: ki honnan. Kár, hogy az első rész len­dülete szünet után kissé megtört, s olykor a világítás is mintha megkésett volna... Mindezek ellenére méltón emlékezett meg a szombati előadás a jubileumról. A részt vevő együttesek, vala­mint a rendezők — akiknek korántsem volt könnyű ki­választani a legméltóbb tán­cokat — Born Miklós és Vá­sárhelyi László koreográfu­sok emlékplakettet és aján­dékot kaptak a jubileum em­lékére. A másnapi, vasárnapi prog­ramból érdemes megemlíte­ni a délelőtti szakmai ta­nácskozást. A művelődési központban Vásárhelyi László irányításával többek között Rábai: Ecseri lako­dalmas és Tímár: Fehér li­liomszál című koreográfiáját elemezték, újszerű formában. Mindezek mellett személyes élményeikről beszéltek a résztvevők, melyek Rábai Miklóshoz, Molnár István­hoz, valamint az 1948-as gyulai fesztiválhoz kapcso­lódnak. Nem volt könnyű a búcsú, ám reméljük, öt év múlva- a néptáncmozgalom képvise­lői ismét találkoznak itt, Gyulán. Mert bízzunk ben­ne, a nemes hagyomány to­vábbra is élni fog: fél évti­zedenként megemlékezni az 1948-as’ fesztiválról. Nagy Ágnes Eredményhirdetés Orosházán Munkahelyi művelődés (Tudósítónktól) Június 24—25—26-án rendezték meg külföldi és magyar társas­táncklubok részvételével, stan­dard és latin-amerikai táncok­ból az A és B osztályos tánco­sok csapatversenyét. A nemzetközi zsűri döntése teljes összhangra talált a közön­ség véleményével. Vasárnap es­te került sor a gálára és az eredményhirdetésre. A verseny legjobbjai: I. Koppenhága, II. Karl-Marx-Stadt, III. Poznan, IV. Lipcse, V. Szombathely, VI. Orosháza, VII. Nővé Zamky csa­pata. Az ember és környezete el­nevezésű közművelődési mozgalomban részt vevő szo­cialista brigádoknak — a Világunk témakörében — az alábbi, az Élet és Tudo­mány című ismeretterjesztő hetilap júniusi számaiban megjelent cikkek elolvasását, tanulmányozását ajánljuk: — A békés atom veszélyei (22. szám, 686—687. o.). — A tanyának van jövője! (23. szám, 718—719. o.). — Romboló ösztönök (24. szám, 750—751. o.). — A holnap embere (25. szám, 780—781. o.). A szórakozás és a kapcsolatteremtés helyszíne Dombegyházi beszélgetés Gerendeli Györggyel Gerendeli György szétnyit­ja a tekercset, s lendületesen belekezd. — A könyvtár a legfonto­sabb! A jelenlegi ötvenhat négyzetméter semmire sem elég. Dombegyháza művelődési házának rekonstrukciós ter­ve fölött ismerkedem a köz­ség közművelődésének közel­múltjával, jelenével és oly­annyira remélt, akart jövő­jével. Lassanként megisme­rem a tervet, amely igyek­szik minden szakkör munká­jára gondolni, s mobilabb, sokoldalúbb tereket létrehoz­ni. Szeretnék megoldani a zenei nevelés fájó hiányát, hisz tíz éve nincs ének-zene szakos pedagógus a faluban. A könyvtárban zenei részleg is volna. — 3,7 milliónk van és négy és. félre lesz szüksé­günk. Persze, nem egyszer­re akarjuk megvalósítani a teljes rekonstrukciót, több lépcsős megoldásra gondo­lunk. A tervezgetés józan stílu­sa szinte rímel arra a vissza­emlékezésre, amivel elemzi a művelődési ház munkáját, igazgatói tevékenységének tapasztalatait. — Amikor az egyetem után, 1974-ben ide kerültem, rögtön meg akartam váltani a világot. Aztán rájöttem, hogy az én heroikus népmű­velő elképzelésem és hurrá- optimizmusom nem mindig jó társ. Rengeteg kiscsopor­tot próbáltam szervezni. Gyorsan fotószakkört! Gyor­san barkácsszakkört! Gyor­san visszahívni az elzavart beatzenekart! De rá kellett ébrednem, hogy nem kita­lálni kell az igényeket, ha­nem reálisan felmérni azo­kat. Mosolyogva hintázik a széken, amikor áttér a dombegyházi közművelődés egyik legszebb eredményére, a Szabadidő-klubra. — Szöget ütött a fejem­ben, hogy miért nincsenek aktívan működő felnőtt cso­portok? Persze, a felnőtt em­berek számára a népműve­lés — legyünk őszinték — minden haszon nélkülinek tűnik. Ezzel a nehéz kérdéssel országosan sok népművelő küszködik. Gerendeli György három-négy-öt fős csopor­tokból a művelődési házban kártyázó, tévéző, olvasgató emberekből 62 tagot szám­láló szabadidő-klubot ho­zott létre, s ma már# ez a klub megalapozott művelő­dési programmal rendelke­zik. Előadások, vitafórumok, színházi előadások, kiállítá­sok, kirándulások váltogat­ják egymást. S ahogy a klub a kiscsoportokból jött létre, a folyamat meg is fordult, mert az azonos érdeklődésű emberek itt megtalálhatják egymást. — Egyszer előadást tar­tott a klubban Pócsik Dénes citeraművész, A magyar ze­ne ezer éve címmel. S az előadás nyomán az emberek­nek szinte eszükbe jutott el­felejtett citeratudásuk. Hi­szen sok falusi ember tud citerázni, régebben a zene­szeretőknek más lehetősége nemigen volt a zenélésre fa­lun. No, egyszer csak lett egy citerazenekarunk, s az 1982-es országos seregszem­lén már a „jól minősült” fo kozatig jutottunk. Beszélgetésünket egyre sű­rűbben szakítják meg az ér­kező klubtagok. Egy köszö­nésig mindannyian rányit­ják az ajtót az igazgatóra. Az iskolások szakköreiről kezdünk beszélgetni: — Remek, amit a . kis- dombegyházi díszítőművész­szakkör csinál. Békés me­gyei motívumokkal dolgoz­nak, s most már nemcsak a megyei kiállításon szere­peltek szépen, de az orszá­goson is. Ezek a gyerekek óriási hatással vannak kör­nyezetükre. A népi motívu­mokat beviszik az öltözkö­dés- és a lakáskultúrába is. A könnyűzenészek viszont itt is megszenvedik a gépze­ne, a diszkó előretörését. Hiába: egy amatőr zenekar nem tud lépést tartani tech­nikailag az egyre tökélete­sebb magnókkal, Hi-Fi-tor- nyokkal. így már diszkó ad­ja a talpalávalót. Pedig 1967 óta folyamatos volt az amatőr könnyűzenei tevé­kenység. S vagy negyven, többségükben autodidakta zenész találkozott itt a múlt évi tizenöt éves évfordulón. — Magam is doboltam, az­tán gitároztam. Jó volt ta­lálkozni a régiekkel. Elhatá­roztuk, hogy megalakítjuk a Nosztalgia Rt.-t. Van ugyanis egy furcsa ellent­mondás. Éppen az a harmin­cas-negyvenes korosztály marad ki a közművelődés­ből, amely még fogékony és aktív lehetne, ám a család- alapítás, a második gazda­ságban való fokozott részvé­tel túlzottan lefoglalja ide­jüket, energiájukat, s aztán már nehéz visszatérniük a közművelődés mozgalmaihoz, kezdeményezéseihez. Viszont az a spontán jó hangulat, ami ezen a tizenöt éves ta­lálkozón létrejött, reményt ad arra, hogy nem „elveszett nemzedék” ez a korosztály sem a kultúra számára. Jó volt kötetlenül beszélgetni, zenélni. Legtöbben elhozták családjukat is. Szóval, van esély... Körbejárjuk még ezt a té­mát, s a témakörben meg­jelent elméleteket, koncep­ciókat. Ki kell választani az ide legmegfelelőbbet, s eh­hez idő kell. De kell lennie megoldásnak, hiszen itt nem­csak művelődési intézmény a művelődési ház, hanem a kapcsolatteremtés helyszíne. Vitányi Iván munkájának fontos és szép gondolatát idézi: — A művelődési ház az a hely, ahol maga a másik ember a művelődési alka­lom. Űjból szétteríti a tervraj­zot, s megmutatja a barká­csolók műhelyeit. Ök ugyan­is már nem tudnak hol dol­gozni. Az új épületben 108 négyzetmétert kapnának. Csak az az egymillió ... — Az bizony kellene. De menni fog — mondja, s azonnal meg is indokolja op­timizmusát. — Gyakorlatilag minden munkára van már itt vállalkozó, társadalmi munkában. A téesz brigád­jaival nagyon jó a kapcsola­tunk, és én tudom, ha itt munka lesz, a falu minden iparosára számíthatunk. Pénz csak az anyagokra, meg a berendezésekre kell. Annyi­an szóltak már nekem, ha kezdődik az építkezés, hív­jam őket, és ők jönnek, hadd haladjon, hadd legyen kész mihamarabb. Kívánom, hogy kezdhesse­nek bele! Nincs bennem két­ség, itt nem lesz határidő- csúszás. Ungár Tamás Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: „Solferinói emlék.” 9.06: Magyar művészek opera- felvételeiből. 10.05: Gyermekeknek. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: A zeneirodalom remekmű­veiből. 12.45: Házunk tája. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.40: Kóruspódium. 15.05: Liszt: Hungária — szim­fonikus költemény. 15.28: Sziriusz és Corinta. 16.03: Kritikusok fóruma. 16.13: Nótacsokor. 17.05: Tovább a metrón. 17.30: Svéd Sándor emlékezetes szerepei. 19.15: Gondolat. 20.00: A kamarazene kedvelői­nek. 21.05: A magyar művelődés szá­zadai. 22.30: Hollay Bertalan nótákat énekel. 22.45: Közelkép — a vidéki szín­házakról. 23.00: Éjszakai muzsika. 0.10: Délhúsa Gjon saját dalai­ból énekel. PETŐFI RÁDIÓ 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Könnyűzene Moszkvából. 10.00: Zenedélelőtt. 12.05: Cigánydalok, csárdások. 12.35: Tánczenei koktél. 13.27: Nefelejcs. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 16.05: Fúvószenekari hangver­seny a 6-os stúdióban. 16.40: Fiatalok a seregben. 17.10: Üjhold. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: A koldusdiák. 19.25: Prizma. 19.45: A Santana együttes felvé­teleiből. 20.35: Ismeretlen ismerősök. 21.35: Népdalkörök pódiuma. 22.00: Nosztalgiahullám. 22.51: Ponce: Téma és változa­tok. 23.20: Kellemes pihenést. III. MŰSOR 9.00: Nagy mesterek kamaraze­néjéből. 10.24: A hamburgi Monteverdi kórus felvételeiből. 11.05: Könyvszínpad. 11.36: A Molnár-dixieland együt­tes játszik. 12.00: Szimfonikus zene. 14.00: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 14.20: Operafinálék. ^ 15.00: Két vonósnégyes. 15.47: Vokális zene. 16.55: öt földrész zenéje. 17.06: Barokk kamarazene. 18.15: ^Magnóról magnóra. 19.05: Két balettszvit. 19.56: Magyarország, 1983. 20.31: Üj operalemezeinkből. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismretetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Szerkesztő: Kardos Ernő. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Szünidei matiné. Jan és Tini a melegházban. 8.30: A hat kópé. III/2. (ism.) 8.55: Kaland az aranyöbölben. 10.00: Idesüss! (ism.) 10.25: Delta, (ism.) 10.50: Nyugtalan szeretet. V/4. 16.00: Hírek. 16.10: Cirkusz, cirkusz. 17.40: Képújság. 17.45: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. 17.50: Reklám. 18.00: ,.Reflektor magazin.” 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Csudapest. (ism.) 21.20: A hét műtárgya. 21.30: Foltyn zeneszerző élete és munkássága. 22.50: Tv-híradó 2. II. MŰSOR 17.35: A Román Televízió estje. Bevezető. 17.40: Az első lépések. 17.50: Tengeri expedíció. 18.25: Képek egy távoli faluból. 18.45: Alkotótábor. 19.00: A Letea-tető. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Bevezető. 20.05: Ház a mezőn. 21.25: öreg fényképész. 22.20: George Enescu: III. szvit. 22.45: Képújság. BUKAREST 16.05: A ma iskolája. 16.25: Kulturális híradó. 17.00: Telesport. 18.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Híres előadóművészek. 20.50: Dpkumentumműsor. 21.20: Tv-színház: Minden jó, ha a vége jó. Utolsó rész. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Csak Kata — tv-sorozat gyermekeknek. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szórakoztató adás. 21.00: Reklám. 21.05: Komolyzenei adás. 21.50: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Aktualitások. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Filmest. 22.00: Reklám. 22.05: Hírek. MOZI Békési Bástya: Elveszett illúzi­ók. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4-kor: Szegény Dzso- ni és Arnika, 6-kor: Végállomás, 8-kor: Éjszaka Casablancában. Békéscsabai Terv: Zsarolás. Gyulai Erkel: Mackenna ara­nya. Gyulai Petőfi: 4-kor: Gye­rekek a Kéktó-hegyről, 6 és 8-kor Maláji tigris. Orosházi Partizán: A profi.

Next

/
Thumbnails
Contents