Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-29 / 152. szám
NÉPÚJSÁG 1983, június 29., szerda Számítógépek a mezőgazdaságban Tájékoztató a Márkus-hegyi bányaszerencsétlenség vizsgálatáról Mikroszámítógépes együttműködést hoztak létre négy éve Fejér megyében, amelyhez később csatlakozott Baranya, Csongrád és Komárom megye, illetve a programba bekapcsolódni szándékozik Békés megye is. Gazdasági társaság alakult és működik július 1-től a számítógépes programok, alrendszerek adaptálására, terjesztésére. Megyénkben tizenegy VT—20-as mikroszámítógép van jelenleg, s további gépek beállítását tervezik a mezőgazdasági üzemekben. Számítógéppel tartják nyilván a készleteket, az állóeszközöket a Békéscsabai Állami Gazdaságban pedig — többek között — takarmányoptimalizálási és szarvasmarha-telepirányító információs rendszer működik. A gazdasági társaság csatlakozása a székesfehérvári együttműködéshez azt eredményezheti, hogy a társaság tag-termelőszövetkezetei kedvező áron juthatnak hozzá a helyi adottságokra alkalmazható programokhoz. De a társaság nem pusztán az együttműködés fejlesztő- gárdája által kidolgozott programok alrendszereinek átvételére vállalkozott, hanem például a BAGE taggazdaságának, a Békéscsabai Állami Gazdaság két alrendszerének szélesebb körű alkalmazására is. A gazdasági társaságba belépett tizenegy vállalkozó tagnak az a törekvése, hogy olyan alrendszerek kerüljenek alkalmazásra, amelyek gazdasági hasznot hoznak, mint például a teljesítményelszámolási és a jövőre elkészülő gazdasági-matematikai, valamint a pénzügyi programrendszer. A mikroszámítógépre vitt programok igazán akkor lehetnek értékesek, ha gazdasági előnnyel járnak, a termelés hatékonyságát szolgálják, és felszínre hozzák azokat a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket, amelyekkel a termelés gazdaságosabbá tehető. A gépek alkalmazásával improduktív munkaerő szabadul fel, ugyanakkor biztosítani kell ezekhez a berendezésekhez a szakemberpótlást és -utánpótlást. A Márkus-hegyi bányaszerencsétlenség kivizsgálására alakult kormánybizottság befejezte a helyszíni szemléket valamennyi érintett bányatérségben, meghallgatta a robbanáskor a bányában tartózkodó és megmenekült bányászokat a baleset körülményeiről. A baleset okainak sokoldalú tisztázására több intézet szakértőit is bevonták a vizsgálatokba, s az utolsó helyszíni méréseket vasárnap végezték el a bányában a Nehézipari Műszaki Egyetem szakemberei. A kormánybizottság Már- kus-hegyen a vizsgálatok alapján szigorú intézkedéseket hozott a technológiai és munkavédelmi előírások ellenőrzésének kiterjesztésére, szigorítására. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, a Bányaműszaki Dolgozók Szakszervezete és az Ipari Minisztérium közösen engedélyt adott a robbanással nem érintett bányamezőkben a termelés folytatására és a sérült bányarészek gondos helyreállítására kidolgozott program munkálatainak megindítására. A kormánybizottság intézkedéseket rendelt el az egész bányászat biztonságtechnikai követelményeinek fokozott ellenőrzésére is. Többek között elrendelték az üzemzavar-elhárítási tervek felülvizsgálását, a bányák szel- lőztetési rendszereinek a tervezettnél korábbi, soron kívüli ellenőrzését, s a robbantási és egyéb bányaművelési technológiák fokozott ellenőrzését. A gondos orvosi kezelés ellenére belehalt sérülésébe Horváth Mihály 29 éves bányalakatos, a Márkus-hegyi bányaszerencsétlenség harminchetedik áldozata. Temetése július 1-én 13 órakor lesz az oroszlányi városi temetőben. Előadás ásványi nyersanyagainkról, energiaforrásainkról II Magyar Földrajzi Társaság közgyűlése A Magyar Földrajzi Társaság kedden az MTA székházában tartotta tudományos ülésszakát és 107. közgyűlését. Pécsi Márton akadémikus elnöki megnyitója után Martos Ferenc akadémikus, az MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztályának elnöke Magyarország hasznosítható ásványi nyersanyagairól, energiaforrásairól tartott előadást. Hangsúlyozta: túlhaladott az a vélemény, amely szerint Magyarország ásványi nyersanyagokban szegény ország. A földtani, kutatások eredményei bizonyítják: ásványi nyersanyagokból a „jó, közepesen ellátott” országok közé tartozunk. Magyarország a világ mintegy 140—150 ásványi nyersanyagot termelő országainak sorában területi nagysága alapján körülbelül a századik helyet foglalja el. A termelt anyag egy lakosra jutó értéke alapján az 55— 60. helyek közé kerül. Barnaszéntermelésünket tekintve például a 10—12., bauxit- termelésünket tekintve a 9— 10., bentonittermelésünket tekintve 4—6. helyen állunk, s földgáztermelésünk is jelentős. Az összesen mintegy 70 féle nyersanyagból álló hazai ásványvagyon fele ma is gazdaságosan kiaknázható. A készletek általában lehetővé tehetik a > nyersanyagtermelés megkétszereződését. Pécsi Márton akadémikus előadásában ismertette országunk domborzati formáit, s azok minősítésének elvimódszerbeli eljárásait, amelyek az oktatásban, a mező- gazdaságban, a mérnöki gyakorlatban hasznosíthatók. Füsi Lajos főtitkári beszámolójában hangsúlyozta: az akadémia legnépesebb — 2200 tagú — társasága az utóbbi évben jelentős tudományos, gazdasági, társadalmi feladatok megoldását segítette elő. A geográfusok a többi között részt vettek az új földrajzi tankönyvek elemzésében, a megújuló földrajzi atlaszok és fali térképek szerkesztésében. Közreműködtek a környezetismeretet tanító pedagógusok továbbképzésében, az ifjú geográfusok oktatásában, nevelésében. A közgyűlés jóváhagyta, hogy a Körösi Csorna Sán- dor-emlékérmet Pécsi Márton akadémikusnak gazdag szakirodalmi és geomorfológiai térképszerkesztői tevékenységéért, Ligeti Lajos egyetemi tanárnak nemzetközi jelentőségű kutatásaiért, a keleti népek kultúrájának ismertetéséért, valamint André Journoux, Caen-i egyetemi tanárnak kiemelkedő geográfusi tevékenységéért, a magyar— francia földrajzi kapcsolatok fejlesztéséért adományozta a társaság. Udvarhelyi Károly nyugalmazott főiskolai tanárnak a Lóczy Lajos-em- lékérmet adományozták több évtizedes magas szintű szervezői és vezetői tevékenységének elismeréseként. Július 1-töl megszűnik a jegyes tej Július 1-től megszűnik a tejjegy, illetve a kereskedelemben árusított félliteres — hétvégeken és dupla ünnepeken egyliteres — zacskós, úgynevezett jegyes csecsemőtej. A napi félliternyi, garantáltan 3 százalékos zsír- tartalmú tejet a kismamák 4 hónapos terhességüktől a szülést követő első év végéig, a csecsemők pedig megszületésüktől 6 éves korig kapták, 1 forint 50 fillérért literenként. A jegyes csecsemőtej árusításának bevezetését 1952- ben a fővárosban és 15 vidéki városban főként az indokolta, hogy a tejipar csak korlátozott mennyiségben volt képes előállítani magasabb zsírtartalmú tejet. Az eltelt több mint 30 év alatt az élelmiszerellátásban, és nem utolsósorban a nagy- üzemileg előállított tej minőségében bekövetkezett változások ma már nem indokolják a városi és falusi lakosság eltérő tejellátását. A tej minősége is javult, választéka bővült. A korábban 2 százalék körüli zsírtartalommal szemben ma már kapható 1,5, 2,8, illetve 3,6 százalékos zsírtartalmú tej. A közelmúltban adták át a népművészetéről híres Sióagárdon egy százéves parasztportából kialakított tájházat. A szobákat régi bútorokkal rendezték be és bemutatják a sióagárdi népviseletet is. <mti fotó — Gottvaid Károly felvételei — ks> Gépkocsiátvételi sorszámok: Másodszorra sikerült 1983. JÜNIUS 28-AN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 839 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 41 Trabant Lim. (Bp.) 16 308 Trabant Lim. (Debrecen) 11 999 Trabant Lim. (Győr) 16 040 Trabant Combi (Bp.) 1143 Trabant Combi (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 8 211 Wartburg Lim. (Győr) 5 002 Wartburg de L. (Bp.) 11366 Wartburg de L. (Győr) 6182 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1508 Wartburg de L. tolót (Bp.) 2 339 Wartburg Tourist (Bp.) 4 171 Wartburg Tourist (Győr) 1612 Skoda 105 (Bp.) 6 991 Skoda 105 (Debrecen) 5 352 Skoda 105 (Győr) 5 832 Skoda 120 (Bp.) 13 703 Skoda 120 (Debrecen) 8 401 Skoda 120 (Győr) 9 854 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 22 502 Lada 1200 (Debrecen) 14 840 Lada 1200 (Győr) 8 122 Lada 1300 (Bp.) 9 927 Lada 1300 (Debrecen) 6 715 Lada 1300 (Győr) 2 491 Lada 1500 (Bp.) 8 742 Lada 1500 (Debrecen) 5 960 Lada 1500 (Győr) 2 593 Lada Combi (Bp.) 4 664 Lada Combi (Debrecen) 2 531 Moszkvics (Bp.) 12 095 Polski Fiat 126 (Bp.) 16 587 Polski Fiat 126 (Győr) 4 926 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 13 514 Dácia (Debrecen) 6 165 Zastava 1100 GTL (Bp.) 2 283 Mint már beszámoltunk róla, a Kettős-Körös dobozi régi hídját robbantással bontják. Az eredeti terv szerint az elmúlt csütörtökön került volna sor a hadműveletre. Minden elkészült a robbantáshoz, ami eredménytelen volt. A különleges vágótöltetek felrobbantak ugyan, a híd viszont a helyén maradt. Az újabb robbantási kísérlet tegnap, kedden este már eredményes volt. Pontosan 19 óra 35 perckor munkához látott á robbantómester, s a levegőbe repült a híd középső, a meder felett átívelő része. Miután eltávolították a roncsokat a folyóból, a szerkezet többi részét is robbantással bontják majd. A 168 méter hosszú, mintegy 400 tonnányi acélszerkezetet a parton darabolják majd, s ezután szállítják beolvasztásra a kohókba. Községek társulása Nagyobb önállóságot kérnek a tanácstagok E gy kisközség tanácstagi csoportjának vezetőjével beszélgettünk a falu orvosi rendelőjében, ahol főállásban férje mellett ő az asszisztensnő. Arról faggatom: milyen konkrét változásokat jelentett a település életében, hogy a falut néhány éve közigazgatásilag a szomszédos nagyközséghez csatolták. Pontosabban a falu önálló maradt, csak a tanácsháza költözött a székhelyközségbe. Beszélgetőpartnerem nem panaszkodik, azt mondja, tulajdonképpen azóta is segítik, támogatják a települést, sőt a közös ÁFÉSZ, a téesz még a korábbinál is jobb ellátást biztosít. Az emberek mégsem elégedettek igazán, valahogy többet vártak a közös tanácstól, ha már mindenképpen az egyesülés látszott célszerűnek. „Azt gondoltuk, valóban társak leszünk” — fogalmaz a kisközség tanácstagja, aki tudja, hogy a székhelyközségnek is égető szüksége van a kultúrházra, az új iskolára, de hát mindez nekik is kellene. Akárcsak a vezetékes ivóvíz. A pénz persze kevés, s a fejlesztési lehetőségeket abszolút igazságosan, mindenki teljes megelégedésére elosztani szinte lehetetlen. Különösen, ha a társközség tanácstagjai kisebbségben vannak a közös tanácsban, aligha tudják megszavaztatni saját falujuk gyorsabb fejlesztését. Nemcsak egy vagy két község gondjáról van szó: a legfrissebb statisztikák szerint a mintegy háromezer magyar falu közül már több mint 2300 valamelyik közös tanácshoz tartozik, alig 700 községnek, nagyközségnek van teljesen önálló tanácsa. Sokan éles hangon támadják a közigazgatás ilyen méretű körzetesítését, ami tulajdonképpen a hetvenes években bontakozott ki. A tanács nélkül maradt kisebb falvak lakói elsősorban nem is az ügyintézés centralizálását kifogásolják, hiszen ezen segíthet a helyi tanácsi ki- rendeltség. Nem kell az ügyfeleknek minden apró-cseprő intéznivalóval a székhelyközségbe utazni, ha a tanácsiak helyben összegyűjtik a kérelmeket, panaszokat, s azokat együtt viszik át a szomszédos közös tanácshoz. A lakosság főleg a saját, önálló tanácstestületet hiányolja, ami ha úgy tetszik jelképes jelentőségű, az emberek szemében a falu szuverenitásának egyik legfontosabb kritériuma. Az állampolgárok tulajdonképpen érthetően aggályoskodnak amiatt, hogy a szomszéd faluban ülésező tanács dönt a településük sorsáról, jövőjéről, még akkor is, ha a tanácstagok között saját választott képviselőik is ott ülnek. Történtek kísérletek arra, hogy a községi közös tanácsok kihelyezett üléseket tartsanak az egyes társközségekben, mintegy ezzel is demonstrálva: olyan településszövetségről van szó, amely egyszerre szeretné szolgálni valamennyi falu érdekeit, fejlődését. Be is vált ez a módszer, közelebb hozta a közös tanácsot a helyi lakossághoz. De az említett gondok, ellenérzések valódi, érdemleges megoldásáról még mindig nem beszélhetünk. Milyen változásokra lenne szükség? Azt követelni képtelenség, hogy a kisebb falvakban sorra állítsák vissza az önálló tanácsokat, erre nincs is szükség. Az már viszont megalapozottnak tűnő, jogos javaslat, hogy a társközségek tanácstagjai kapjanak a jelenleginél lényegesebb, nagyobb önállóságot. Így az általuk választott testületet a helyi lakosok a falu igazi gazdáinak tekinthetnék, különösen, ha azt is látnák, hogy van miről dönteniük. Például saját anyagi alappal rendelkeznek a legsürgetőbb fejlesztési gondok megoldására, a társadalmi munkák szervezésére, támogatására és még sorolhatnánk. Talán felesleges magyarázni, milyen nagy lendítőerőt jelenthetne ez a falvak égetően szükséges fejlesztésében, mennyire megnövelhetné a tanácstagok presztízsét. Lehet vitatkozni azon, hogy a kis falvak tanácstagi csoportjait községi elöljáróságnak hívják-e, vagy másként. De az nem lehet vitás hogy szükség van a döntési hatáskörök decentralizálására, már amennyire ez a jelenlegi közigazgatási formák között lehetséges. A tanácstagok szerepe, megítélése alapvetően meghatározhatja egy- egy kisebb község politikai közhangulatát. Ahol a tanácstag szót tud érteni az emberekkel, meg tudja magyarázni, miért maradt el egy régóta várt fejlesztés, el tudja fogadtatni választóival a nehézségeket is — ott nagy valószínűséggel jó a közösségi élet. Amihez persze szükségszerűen az is hozzátartozik, hogy a tanácstag intézkedni is tud választói érdekében, eredményesen képviseli a jogos feltevéseket, sürgeti a .reális javaslatok megvalósítását. Még akkor is, ha a tanács történetesen a szomszéd faluba költözött. Ehhez azonban nemcsak közéleti érdeklődés, politikai rátermettség, hanem megfelelő hatáskör, intézkedési jogkör is szükséges. Deák András Mezőhegyesi építőtáborok A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban ezen a nyáron két héttel hamarabb kezdődött meg a kukorica címerezése. Az állami gazdaság öt kerületében egyetemisták és középiskolás diákok szedik a kukorica virágait, a hibridek közül az idegeneket, és fattyazzák a kukoricát. A legnagyobb a táborok közül a peregpusztai, ahol 163 Bács-Kiskun megyei középiskolás kezdte meg június 27-én a kéthetes táborozást. Három turnusban közel hatszáz hektár kukoricát címereznek le a diákok, az állami gazdaság összes hibridkukorica-területe egyébként kétezer hektár. Reggel hattól délután 2-ig dolgoznak a diákok, majd elfogyasztják az ebédet. A keresetek várhatóan megközelítik a kétszáz forintot is napona. A napi keresetből azután levonásra kerül az étkezési hozzájárulás, a többi a diákok nyári keresete marad. A tizenegy munkanapot színesítik sportrendezvények és kulturális programok is. Ahogyan Kovács Endre táborvezető elmondta, szerveznek a két hét alatt lövészetet, katonapolitikai fórumot vetélkedővel egybekötve, szegedi, illetve gyulai kirándulást, sor kerül bemutató táncra, politikai dalestre, filmvetítésre. Indítanak a táborban önköltséges tánctanfolyamot kezdő és haladó csoportoknak, s eközben elkezdődik a hét munkacsoport között a tábori tízpróba sport- és ügyességi versenysorozat. — sz. j. —
