Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-29 / 152. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JÜNIUS 29., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM Közlemény a szocialista országok párt- és állami vezetőinek 1903. június 20-i moszkvai találkozójáról 1983. június 28-án Moszkvában találkoztak a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársa­ság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége párt- és állami vezetői. A találkozón részt vett: a Bolgár Népköztársaság részéről Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK minisztertanácsának elnöke, Dobri Dzsurov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK nemzetvédel­mi minisztere, -Petr Mladenov, a BKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a BNK külügyminisztere; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustáv Hu- sák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője, Lubomir Strougal, a CSKP KB elnök­ségének tagja, a CSSZK kormányának elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSKP KB titkára, Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, a CSSZK külügyminisztere, Martin Dzur, a CSKP KB tagja, a CSSZK honvédelmi mi­nisztere; a Lengyel Népköztársaság részéről Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnö­ke, a küldöttség vezetője, Józef Czyrek, a LEMP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a LEMP KB titkára, Stefan Ol- szowski, a LEMP KP Politikai Bizottságának tagja, az LNK külügyminisztere, Florian Siwicki, a LEMP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, nemzetvédelmi miniszterhelyettes, a lengyel néphadsereg vezérkari főnöke; a Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője, Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MNK Minisztertanácsának elnöke, Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, az MNK külügyminisz­tere, Csémi Károly, az MSZMP KB tagja, az MNK Honvé­delmi Minisztériumának államtitkára; a Német Demokratikus Köztársaság részéről Erich Ho- necker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság államta­nácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az NDK miniszter- tanácsának elnöke, Heinz Hoffman, az NSZEP KB Politikai Bi­zottságának tagja, az NDK nemzetvédelmi minisztere, Oscar Fischer, az NSZEP KB tagja, az NDK külügyminisztere; a Román Szocialista Köztársaság részéről Nicolae Ceauses- cu. a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocia­lista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője, Constantin Dáscalescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK kormányának első minisztere, Constantin Olteanu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK nemzetvédelmi minisztere, Miu Dobrescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP KB titkára, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának póttagja, az RSZK külügyminisztere; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről Jurij Andropov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a kül­döttség vezetője, Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZSZKSZ minisztertanácsának elnö­ke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZSZKSZ minisztertanácsa elnökének első helyet­tese, az SZSZKSZ külügyminisztere, Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZSZKSZ honvé­delmi minisztere. A találkozó résztvevői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzetben az utóbbi időben végbement változásokról és kö­zös nyilatkozatot fogadtak el. Budapesten, a Péterfy Sándor utcai Kórház Rendelőintézet­ben elkészült a központi automatizált laboratóriumi adat- feldolgozó rendszer. Az ország első ilyen jellegű számítógé­pes rendszere csaknem 250 féle laboratóriumi vizsgálatot ke­zel, a leleteket összesíti, továbbítja a kórházi osztályokra, il­letve a kerületi rendelőintézetek laboratóriumába. Minden adatot tárol memóriaegységében, jelentősen csökkentve az adminisztrációt (MTI fotó: Pintér Márta felvétele — KS) Hazánkba érkezik a török miniszterelnök Bülend Ulusu, a Török Köztársaság miniszterelnöke Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására június 29-én, ma hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. Holnap megYei tanácsülés Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a me­gyei tanácsot 1983. június 30-án, csütörtökön délelőtt 9 órára összehívta. A tanács­ülés — amely nyilvános — Békéscsabán, a megyei ta­nács székházában lesz. A na­pirendek a következők: — Jelentés tanácshatáro­zatok végrehajtásáról, a me­gye demográfiai tényezőinek alakulása az 1977. évi érté­kelés óta, a népesedéspoliti­ka állami és társadalmi fel­adatai, a kistelepülések né­pességmegtartó erejének fo­kozása. — Beszámoló az 1982. évi költségvetés és fejlesztési terv teljesítéséről, a VI. öt­éves terv végrehajtására ké­szült cselekvési program idő­arányos értékelése. — Beszámoló Békés megye Tanácsa ifjúsági és sportbi­zottsága munkájáról, külö­nös tekintettel a megye sportéletének fejlesztésére készült középtávú program időarányos teljesítésére. — Bejelentések, tájékozta­tó a lakásgazdálkodási jog­szabályok életbeléptetésének tapasztalatairól; interpellá­ciók. Közös nyilatkozat A találkozó résztvevői ele­mezték az európai és a vi­lághelyzetet, és szocialista államaik nevében aggodal­mukat fejezték ki a feszült­ség éleződése, a nemzetközi kapcsolatok destabilizálódása és a katasztrofális következ­ményekkel járó nukleáris háború veszélyének növeke­dése miatt. Szükségesnek tartják felhívni minden or­szág és nép figyelmét e ve­szélyekre. A találkozón megerősítet­ték a Varsói Szerződés tag­államai Politikai Tanácsko­zó Testületének 1983. január 5-i prágai ülésén elfogadott politikai nyilatkozat értéke­lését és következtetéseit a nemzetközi helyzet alakulá­sáról. A népek, valamennyi ha­ladó és békeszerető erő el­tökéltsége egyre növekszik, hogy véget vessenek a fegy­verkezési hajszának, térje­nek át a leszerelésre, külö­nösen a nukleáris leszere­lésre, és biztosítsák minden állam fejlődését az_ együtt­működés, a biztonság és a béke szellemében az egyen­jogúság, a szuverenitás és a nemzeti függetlenség feltéte­lei között. Megerősítették a prágai politikai nyilatkozat követ­keztetéseit azokról a negatív tényezőkről is, amelyek éle­zik a nemzetközi helyzetet. Az utóbbi időben mindezek még erőteljesebben éreztetik hatásukat. Példátlan méreteket ölt a fegyverkezési hajsza. Az USA és egyes szövetségesei maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törekednek. Néhány nyugat-európai NA- TO-országban hozzáfogtak támaszpontok létesítéséhez új amerikai közép-hatótávol­ságú nukleáris rakéták tele­pítése céljából. Folyik a föl­di telepítésű, a tengeri és a légi állomásoztatású új ha­dászati nukleáris eszközök gyártása és rendszerbe állí­tása. Hadi célokat szolgáló kozmikus rendszereket dol­goznak ki, amelyek egyaránt képesek csapást mérni a vi­lágűrben és a földön levő célpontokra. Minőségileg új hagyományos fegyverrend­szereket fejlesztenek ki, amelyek tömegpusztító hatá­sa a nukleáris fegyverekéhez hasonló. Rohamosan nőnek a — népek vállára súlyos te­herként nehezedő — katonai kiadások. Ebben a helyzetben a ta­lálkozó résztvevői hangot ad­nak aggodalmuknak, hogy nincs előrehaladás a fegy­verzetkorlátozási és -csök­kentési tárgyalásokon. Ez ér­vényes mind az európai nuk­leáris fegyverzetek korláto­zásáról és a hadászati fegy­verzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokra, mind a genfi leszerelési bizottság munká­jára, és a közép-európai fegyveres erők és fegyverze­tek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokra. A találkozó résztvevői ar­ra is felhívják a figyelmet, hogy miközben a fegyverke­zési hajszát szítják, nyilat­kozatok hangzanak el a fegy­verzetkorlátozási és -csök­kentési tárgyalásokon tanú­sított állítólagos rugalmas­ságról, és azt a hamis tételt hangoztatják, mintha a ka­tonai potenciál növelése a népek békéjét és biztonságát szolgálná. A találkozón kép­viselt államok határozottan elutasítják ezt a politikát. A nemzetközi helyzetet to­vább élezi a fokozódó impe­rialista erőpolitika és diktá­tum, amely az államok kö­zötti konfrontációra, az „ér­dekszférák” megszilárdításá­ra és újrafelosztására irá­nyul, csakúgy, mint az im­perializmus agresszív csele­kedeteinek szaporodása. Gyakoribbá válnak a szocia­lista és más államok bel- ügyeibe való beavatkozási kísérletek, károkat okoznak a kölcsönösen előnyös gazda­sági kapcsolatoknak, ellensé­ges kampányokat folytatnak a szocialista országok ellen, és a nyomás egyéb módsze­reit alkalmazzák. A világ különböző térségeiben meg­levő háborús feszültséggócok és válsághelyzetek még bo­nyolultabbá válnak, és újak keletkeznek, nő annak a ve­szélye, hogy ezek kiszélesed­nek. Számos független állam ellen folyik hadüzenet nél­küli háború, erősödik a nem­zeti érdekektől idegen kül­földi katonai jelenlét. Az új világgazdasági rend megte­remtésének igazságos köve­telése elutasításra talál, to­vább mélyül a szakadék az országok gazdasági fejlettsé­ge között. E politika merőben ellen­tétes Európa és az egész vi­lág népeinek alapvető érde­keivel és törekvéseivel, ame­lyek oly erőteljesen nyilvá­nulnak meg a személyiség és a nemzetek szabad, ember­hez méltó és békés létezésé­hez való jogának biztosítá­sát követelő háborúellenes tömegmozgalmakban, a par­lamentek, tudósok, orvosok, valamint a széles közvéle­mény képviselőinek megnyi­latkozásaiban, és az olyan nemzetközi találkozón, mint a „Békéért és az életért, a nukleáris háború ellen” el­nevezéssel nemrég Prágá­ban megtartott világfórum. A találkozó résztvevőinek véleménye szerint a mosta­ni helyzet minden állam és minden nép előtt felveti a kérdést: miként gátolható meg, hogy e veszélyek to­vább fokozódjanak, miként akadályozható meg, hogy a világ katasztrófába sodród­jék. A moszkvai találkozón képviselt szocialista államok az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatban szé­les körű programot terjesz­tettek elő a nemzetközi fe­szültség csökkentésére, a háborús veszély elhárítására. Megerősítik, hogy ez a program időszerű és érvé­nyes, ismételten fellépnek a nukleáris fegyverkezési ver­sennyel és mindenfajta ka­tonai versengéssel szemben. Szilárd meggyőződésük, hogy semmilyen világproblémát — beleértve a szocializmus és a kapitalizmus történelmi vitáját is — nem lehet ka­tonai úton megoldani. A mostani helyzetben olyan halaszthatatlan intéz­kedésekre van szükség, ame­lyek csökkentik a háború veszélyét és az államközi kapcsolatok javulása az eny­hülés medrébe terelik a nemzetközi helyzet alakulá­sát. A találkozó résztvevői ko­runk kulcskérdésének a fegy­verkezési hajsza mielőbbi beszüntetését és a leszerelés­re, különösen a nukleáris le­szerelésre való áttérést te­kintik. Meggyőződésük, hogy mindent meg kell tenni e rendkívül fontos célok meg­valósításáért, a béke, a ci­vilizáció és az élet megőrzé­se érdekében. Megerősítik, hogy készek minden erőfe­szítést megtenni e kérdések tárgyalásos rendezéséért. E tekintetben az a legfon­tosabb, hogy az európai kon­tinensen megszűnjön a nuk­leáris konfrontáció veszélye. Mivel a találkozó résztvevői Európának a közép-hatótá­volságú és a harcászati nuk­leáris fegyverektől való tel­jes megszabadítására törek­(Folytatás a 2. oldalon) Kétnapos KGST-tanácskozás Moszkvában kedden meg­nyílt a KGST végrehajtó bi­zottságának 106. ülése. A tagországokat a tanácskozá­son az illető ország minisz­terelnök-helyettese, állandó KGST-képviselője képviseli. A magyar küldötséget Mar­jai József miniszterelnök-he­lyettes vezeti. Mint a vb megnyitása előtt tartott sajtótájékozta­tón elmondták, a kétnapos tanácskozás résztvevői töb­bek között megvitatják azo­kat a gazdasági, együttmű­ködési feladatokat, amelyek sokoldalú összehangolását a KGST-szervek a XXXVI. ta­nácsülés megbízása alapján az 1986—90-es, illetve az azt követő időszakra kidol­goztak. Ez szorosan össze­függ a tudományos-műszaki együttműködéssel, és módot ad arra, hogy a tagországok közvetlenül megkezdjék a következő öt évre szóló nép­gazdasági tervek összehan­golását. Tárgyalnak annak az 1982. június 10-én aláírt sokolda­lú keretegyezménynek a megvalósításáról, amely az ipari robotok szakosított és kooperációs gyártásának ki­dolgozásáról és megszerve­zéséről intézkedik. Az egyez­mény végrehajtása — mon­dották — egészében jól ha­lad, a KGST-országokban már több mint 200 ipari ro­bottípus terveit dolgozták ki. A vb értékeli ezt a mun­kát és kijelöli, milyen úton lehet meggyorsítani e fontos népgazdasági feladat megol­dását, közte az ipari robot­manipulátorok egységes rendszerének megteremtését. A végrehajtó bizottság ülésének résztvevői megvi­tatják továbbá a KGST XXXVII. tanácsülésére elő­készített anyagokat is. Napirenden a nyugdíjasok helyzete A textilipar nyugdíjasai­nak száma jelenleg csak­nem 35 ezer. A szakszerve­zetnek több mint 27 ezer nyugdíjas a tagja, számuk 1976 óta 17 százalékkal emelkedett. Mivel a Textil­ipari Dolgozók Szakszerveze­téhez tartozó tagság csaknem egyharmada már nem aktív munkás, a szakszervezet kü­lönös figyelemmel kíséri e réteg életkörülményeinek alakulását. Helyzetükről az idén felmérést készítettek, amelynek tapasztalatait ked­di ülésén vitatta meg a szakszervezet központi veze­tősége. Megállapították, hogy vi­szonylag kedvezőbb azoknak a nyugdíjasoknak a helyzete, akik családjukkal együtt él­nek, fokozottabb támogatást, törődést igényelnek az egye­dülállók. A textilipari nyug­díjasok kétharmada nő, kö­zülük minden második egye­dül él. Megélhetésük külö­nösen nehéz, mivel a textil­ipari nyugdíjak általában alacsonyak, a nőké pedig 600—700 forinttal kevesebb a férfiakénál. Nehezíti a hely­zetüket az is, hogy többsé­gük egészségi állapota miatt nem vállalhat munkát. A textiles nyugdíjasok 50 szá­zaléka állandó orvosi ellá­tásra szorul, jelentős azok­nak az aránya is, akik egész­ségük megromlása miatt rendszeres gondozást igé­nyelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents