Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-03 / 130. szám

1983. június 3., péntek KGST-egyiittműködés a mezőgazdasági gépgyártásban n szakosítás lehetőség Nem is olyan régen a világ élelmiszer-termelésének helyzetét optimistán ítélték meg a szakemberek. A hat­vanas években alapja is volt a derűlátásnak, hiszen a vi­lág élelmiszer-termelése gyorsabban növekedett, mint a népesség száma. A KGST- országok érték el a legna­gyobb növekedési ütemet, a termelés évente 4,5 százalék­kal emelkedett. Egy évtized múltán a világ valamennyi térségében csökkent a növe­kedési ütem. Egyes KGST- országokban a hetvenes évek második felében csökkent az egy főre jutó élelmiszer-ter­melés. Ennek ' következmé­nye, hogy mérséklődött az önellátás képessége, emelke­dett az élelmiszerimport. Né­hány szocialista ország a mi éghajlati övezetünkben nem termelhető termékeken . kí­vül gabonából, húsból és egyéb mezőgazdasági termé­kekből is importra kénysze­rült. A kiegyensúlyozott élelmi­szer-ellátás valamennyi or­szágban fontos tényezője a közhangulatnak, éppen ezért a termelés fejlesztése a szo­cialista országokban megkü­lönböztetett figyelmet érde­mel. A lehetőség is adott ar­ra, hogy a KGST-országok sokoldalú együttműködésével úgy fejlesszék a mezőgazda- sági termelést, hogy az kielé­gítse a lakosság szükséglete­it. A szocialista országok te­rületén előfordul a hideg ég­öv, megtalálható a szubtro- pikus klíma, tehát sok-sok növény termelhető eredmé­nyesen. Egyes országokban együttműködésre ösztönöz a belföldi ellátás javítása, má- 'sutt — így hazánkban is — az élelmiszerexport fokozása. Mindehhez szükség van a tudományos és ipari háttér­re, ami az együttműködés révén szélesíthető. Hazánk mezőgazdasági ex­portjában és importjában is meghatározó szerepe van a KGST közösségének. Több szocialista országban vásáro­lunk gépeket, eszközöket, fát, s szállítunk mezőgazdasági termékeket. Az együttműködésben rej­lő lehetőségek kiaknázását serkenti, hogy egyes felmé­rések szerint a mostaninál ésszerűbb munkamegosztást lehetne kialakítani az élel­miszer-termelésben és a me­zőgazdaságot kiszolgáló ága­zatokban. Erre ösztönöz a nyugat-európai országok ag­rárprotekcionizmusa és az a technikai, technológiai fejlő­dés is, ami az utóbbi évek­ben világszerte kibontako­zott. A tapasztalatok szerint a KGST-országokban éppen a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termelést kiszolgáló gépek tervezése és gyártása jelenti a legfőbb gondot. A mezőgazdasági célprogram­nak ezért szerves része pél­dául a gépgyártási együtt­működés fejlesztése. Az élel­miszer-termelés anyagi, mű­szaki bázisának továbbfej­lesztése, a műszaki haladás gyorsítása mérsékelné a füg­gőséget a fejlett tőkés or­szágoktól. A törekvések ki­bontakozását sürgeti, hogy a szocialista országok mező- gazdaságának gépesítése fő­ként minőségileg marad el a kívánatostól. Ez különösen érzékelhető a traktorok, va­lamint a zöldség- és gyü­mölcstermesztéshez szüksé­ges gépek gyártásában. E gé­pek egy részét nem is gyárt­ják a szocialista országok­ban, holott a gépipar kapa­citása ezt lehetővé tenné. A szakembereknek gyakori pa­nasza az is, hogy hiányos az alkatrészellátás, ami eseten­ként akadályozza a gépek rendeltetésszerű használatát. A KGST-országok közötti munkamegosztásra az úgy­nevezett végtermék-szakosí­tás a jellemző. Ennek egyik alapja, hogy a piac biztosí­tott. Ez ugyan lehetővé te­szi a sorozatgyártást — ami a gazdaságosabb termelés feltétele —, ám kevésbé ser­kent a jobb, korszerűbb ter­mékek gyártására, hozzájá­rul a műszaki színvonal stagnálásához. Ezért egyes javaslatok szerint az együtt­működés során arra kellene törekedni, hogy a végtermék­szakosítást fokozatosan vált­sa fel a részegység- és al­katrészgyártás szakosítása. A KGST-együttműködés arra is lehetőséget ad, hogy a ko­operáció rte korlátozódjék a gyártásra, annak része le­gyen a tervezés, a műszaki fejlesztés, a szervizelés. Farkas József Több energiatakarékos építőanyag Az építőanyag-ipar tavaly — az előző évhez viszonyít­va — 4 százalékkal csökken­tette az energiafelhaszná­lást, s az egységnyi termék előállításához a korábbinál 5 százalékkal kevesebb ener­giát használt fel. Az építke­zők, felhasználók javát szol­gálva nagy figyelmet fordí­tottak és jelentős anyagi erő­ket, eszközöket összpontosí­tottak az energiatakarékos új termékek termelésének növelésére is. A Kazincbarcikai Gázbe- tongyár bővítése nyomán az idén megközelítően 80 ezer köbméterrel több, csaknem 400 ezer köbméter, gázbeton falazóblokkot szállít az épí­tőknek. A könnyű és jó hő­szigetelő termék iránt foko­zódó kereslettel számolnak, ezért a múlt év végén meg­kezdték a Mátra Gázbeton- gyár építését is. A tervek szerint 1985-ben adják át az új üzemet, amely évente 563 000 köbméter gázbeton falazóblokkot állít majd elő. A téglaipar négyféle ter­méke, a Poroton, a Thermo- ton, az Uniform és a Rába falazóblokk sorolható- a ki­váló hőszigetelő gyártmá­nyok közé, ezekből ugyanis olyan falazat építhető, amellyel a családi ház fűté­si energiaköltsége egyharma- dára csökken. Az értékesebb anyagokra fordított költsé­gek két-három év alatt meg­térülnek. A solymári, a má- lyi és a Bátaszéki Téglagyár az idén már 100 millió kis­méretű téglának megfelelő Poroton falazóblokkot gyárt, 30 millióval többet, mint a múlt évben. Jövőre a Szen­tesi Téglagyárban is befeje­ződik a fejlesztés, s így to­vábbi 14 millió téglaegység­nyi falazóblokkal bővítik a termelést. A Thermoton ke­rámia blokkokból a tavalyi­nak több mint kétszeresét, az Uniform falazóblokkból pedig másfélszeresét adják. Az idén az üzemek a terme­lés több mint 50 százalékos növelésével 323 millió tégla­egységnek megfelelő kiváló hőszigetelő képességű ' fala­zóblokkot állítanak elő; ez mintegy 10 ezer családi ház építéséhez elegendő. Az építőanyag-ipar ugyan­csak lehetőséget kínál arra, hogy utólagos kezeléssel a régi épületek hővédelmét is növeljék. Az idén fejeződik be a Könnyűbeton-és Szige­telőanyag-ipari Vállalat ta­polcai üzemének építése és berendezése. Az új üzemben évente 18 ezer tonna kőzet­gyapot szigetelőlemezt állíta­nak elő. Ebből négy-öt cen­timéteres réteg elegendő ah­hoz, hogy a régi épület fala is kielégítse a korszerű, energiatakarékos hőszigetelés követelményeit. Az új és a régi épületek hővédelmében egyaránt hasznos termék a hőszigetelő perlitvakolat, amelyből az idén csaknem megkétszerezik a termelést. A fűtőenergia tetemes ré­sze gyakran a rosszul záró­dó ablakok, ajtók résein szö­kik meg, s ezért előtérbe ke­rült a gyártmányfejlesztés. Az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat újabb konst­rukciós megoldásokkal, job­ban záródó szerelvényekkel, hőszigetelő üvegezéssel kor­szerűsítette ablpktípusait. így az idén gyártott abla­kok felhasználói a változta­tásokkal 24 ezer tonna fűtő­olajat takaríthatnak meg. Az idén fejeződik be a pvc be­vonatos faablak- és erkély- aj tógyártó üzem építése Szé­kesfehérváron, itt évente 300 ezer négyzetméter energia- takarékos terméket állíta­nak majd elő. A tervidő­szak végéig megvalósuló újabb beruházásokkal éven­te további 750 ezer négyzet- méter korszerű ablak és er­kélyajtó gyártását teszik le­hetővé. Konténer kazán Könnyen áthelyezhető, úgy­nevezett konténer kazánt fejlesztett ki a Pécsi Pol- lack Mihály Műszaki Főis­kola szakembereinek javas­latai alapján a Barcsi Uni- tech Ipari Szövetkezet. Fő­ként ipari és mezőgazdasági üzemek használhatják elő­nyösen csarnokok és állat­tartó telepek fűtésére. Az épületek mellé állítható ka­zán bármely fűtőanyaggal — szénnel, fával, faaprítékkal — jó hatásfokkal működik. A százezertől félmillió kaló­ria kapacitásig több válto­zatban készülő konténer ka­zán iránt nagy az érdeklő­dés. Kertbarátok tanácsadója A csonthéjasok — a szilva, a kajszi- és őszibarack, a cseresz­nye és a meggy — védelme megkülönböztetett figyelmet kí­ván nyáron, amikor számos ve­szélyes kártevő pusztít, ugyan­akkor a legtöbb fajtánál meg­kezdődik, vagy tart a szüret. Kézenfekvő tehát, hogy a vé­dekezéseket mindig a várható szürethez igazítsuk, sőt még fajtánként is differenciálni kell — ajánlja a MÉM Növényvédel­mi és Agrokémiai Központja. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a vegyszeres kezeléseknél nagyon pontosan be kell tarta­ni az előírt várakozási időket, amelyek a csomagolóburkolato­kon is fel vannak tüntetve. Ha erre nincs mód, akkor már ne permetezzünk, mert inkább legyen egy-két kukac a gyü­mölcsben, minthogy magunkat és a környezetünket mérgezzük. Kívánatos, hogy a szüret után se hagyjuk magukra a fákat, hiszen ilyenkor a növényvéde­lem ugyanolyan fontos, mint ta­vasszal, mivel a kártevők ez­után is szaporodnak és pusztít­ják a fákat, nem szólva arról, hogy a jövő évi termés forog veszélyben. Nyáron az őszibarackban el­sősorban a keleti gyümölcsmoly és a barackmoly, a szilvában a szilvamoly, a kajsziban pedig a barackmoly károsít. Ezeknek a kezelése — több évi megfi­gyelés alapján — augusztus 1. és 5. között, valamint augusztus 20. és 25. között a legoptimáli­sabb. A rendelkezésre álló kom­binációs lehetőségek közül á Dithane M—45, a Karathane és a Bi—58 szerek együttes alkal­mazását javasolják a szakembe­rek. A permetezés során, főleg az augusztusiaknál, ne hagyjuk ki a héjas termésüeket sem. Patyolathelyzet — patyolatakció Patyolat... Évtizedekig kedvenc kabarétéma, s a hu­moristák állandó céltáblája. Nemzeti ajándék még min­dig, mondta tavaly egy pesti háziasszony. Háztól viszik el a szennyessel tömött hatalmas hátizsákot, és hely­be hozzák vissza a tisztára mosott, keményre vasalt ágyneműt, a tenger törülközőt, konyharuhát. Vidéken azért más a helyzet, a díjak is mások voltak, és az is emelkedett. Igaz, még így is megéri, ha az otthoni mosás­vasalás idejét és fáradtságát mással, hasznosabbal tölt­heti valaki. A bérágyneműhöz is ragaszkodnak az embe­rek, pedig már egy garnitúra 17 helyett 26 forintba ke­rül 3 hétre. De nem a sajátunk kopik, és ami fő: ezt csak le és fel kell húzni. S végül is egy kiló májusi — apró és vízízű — cseresznye többe kerül. De hát a kényelmét ki úgy, ki így méri, sőt taksál­ja. Az asszonyok egy részé­nek ez nem is kérdés, nekik csak az a jó, amit maguk csinálnak. Nem kevesen van­nak viszont, akik kénytele­nek egyre jobban megfogni a pénzt, s ha kedvük elle­nére is, otthon csinálni ezt a nem könnyű és nem hiány­zó munkát. Ilyen többrétű a szolgáltatást meghatározó fogyasztói magatartás. — De maga a szolgáltató milyen helyzetben van? — kérdem Knyihár Jánost, a Békés megyei Patyolat Vál­lalat igazgatóját. — Egy sablonmondat is igaz lenne.: az előzmények, és a jelenlegi gazdasági kö­rülmények szerintiben. Csak ez így kevés, és semmit sem mond. Inkább részletesen beszélek. A hetvenes évek közepétől a nyolcvanasig a dinamikus igényfelfutás ha­sonló fejlesztéssel párosult. Most látjuk csak, hogy ez volt a szolgáltatás aranyko­ra. Zárójelbe téve viszont, a mából nézve: elkésetten. Annyi volt ekkor a munka, hogy alig győztük, pedig a létszámunk megduplázódott, 40 milliós beruházással köz­ponti üzemet és szalonháló­zatot hoztunk létre. A 8 sza­lonból 5-öt vidéken. S az akkori támogatási rendszer, és a rögzített árak mellett nyereségünk az árbevétel 10 százaléka körül mozgott. Ennek vetett véget az egy­re nehezebb gazdasági hely­zetből fakadó, különböző népgazdasági döntés. Főleg a lakossággal közösen meg­osztott teher. — Az áraink valóban irreálisak voltak, már ré­gen kellett volna kisebb és fokozatos áremelés. De az el­sőre csak 1979-ben került sor, 30 százalékkal, majd rá 1980-ban a 24 százalékos lé­pett be. Közben emelkedett minden szolgáltatás ára, sőt. másé is, ami mind érzéke­nyen érintette az embereket. A közületeknél pedig az egyre több és szigorúbb in­tézkedés követelte meg a nagyon is szükséges takaré­kosságot. Igen ám, de itt jött az — ami érthető, noha ne­künk kellemetlen —, hogy a nekik jó, nálunk rosszra válik. A közületek —- példá­ul a kollégiumok — a heti két mosatásról a három­hetesre tértek át, s a lakos­sági igény is csökkent, szin­tén takarékossági okokból. A vészt jelző év 1980 volt, nem is akármilyen mérték­ben. Ha nem kapnak támo­gatást, 1,5 milliós veszteség­gel zártak volna. 1981-ben pedig a megyei tanács 600 ezer forintos segítsége húzta ki a kátyúból a vállalat sze­kerét. Jó jel viszont, ..hogy 1982-ben támogatás nél­kül, már szerény — 300 ez­res — nyereséget produkál­tak. — Az adatok mutatják, hogy cselekedni kellett, és azt is: elindult valami. És a folytatástól még többet várunk, először is a költsé­gek csökkentését. Az olajról áttértünk, a gázra, és a fel- használás módja is más lett. Ebben az évben ez már 1 millió forintot jelent. Aztán kiegészítő tevékenységet ve­zettünk be, nemcsak a ha­szon, hanem az eszközök és a munkaerő jobb kihaszná­lása miatt is. Ez a tavaly el­indult, 20 fős építő-szerelő­ipari részleg, mely igazán új­évtől működik. S munkájuk­tól 2,5 milliós árbevételt, . s 12. százalék körüli nyeresé­get várunk. És a festődét is „fölélesztettük”. Nem mentség, hanem tény, hogy a hetvenes évek elején a központi elv a tiszta profil volt, az egész támogatási rendszer a régi, hagyomá­nyos, tisztítást kiegészítő profilok ellen dolgozott. A felszabadulás előtt is már jól dolgozó festöde meg is szűnt, a jó szakemberek, és országos elismerés ellenére. Az adó- és árpolitika — a profiltisztítás jegyében — megpecsételte a sorsát. S most újból az egyen kellett kezdeni. — A gazdasági- fennmara­dás, még inkább az eredmé­nyesség másik útja a szer­vezett korszerűsítés. De szer­vezetinek is mondhatjuk. Egy csomó áttételt kell le­faragni, hogy a döntések a megfelelő helyre kerüljenek. És még jobbá tenni a kap­csolatot azokkal, „akikből” élünk, vagyis emelni a ki­szolgálás kultúráját, és al­kalmazkodni az igényekhez. Sőt, elébük menni. Még ke­reskedni is, az ide illő dol­gokkal. Hogy a szalonokban, felvevő boltokban tisztító- szert; térítőt, törülközőt, konyharuhát vehessenek az asszonyok. És ami nagyon fontos még: élünk a szerző­déses üzemeltetés lehetősé­gével. Ez a szőnyegtisztításban már a tavasszal megtörtént. Utána a szalonok kerültek sorra, kettő már bérletben működik, kettőre előszerző­dést kötöttek, a többi ügye is folyamatban van. S az egész szerződéses üzemelte­téstől egy egész évre egy­millió forintos eredményt, vagyis hasznot várnak. V. M. Orosháza Együttműködés a kistermelés segítésében Orosházán a Hazafias Nép­front városi bizottságának legutóbbi ülésén a háztáji és kisegítő gazdaságok tevé­kenységéről, valamint áruér­tékesítéséről tartott tájékoz­tatót Petrik László, a gaz­dálkodási társulás főelőadója. Elöljáróban utalt arra, hogy a .Politikai Bizottság határozatai alapján a nép­frontmozgalom kiemelkedően foglalkozik a kisüzemi ter­melés , segítésével. Ennek kedvező hatását támasztják alá többek között az elmúlt hét év növekvő eredményei is. Orosháza és a városkör­nyék községei 1976-ban mintegy 20 ezer, 1980-ban már több mint 38 ezer vágó­sertést adtak át a népgazda­ságnak. Hasonló, illetve még ennél is nagyobb fejlődés ta­pasztalható más területen. Például tavaly a központi készlet céljára a vágómarha 28, a baromfi 68, a tej 19, a tojás, a galamb és a nyúl 100 százaléka szintén a kisgaz­daságokból származott. Az eredmények elérésében — a népfronttestületekkel együttműködve — jelentős szervező, termeltető és ér­tékesítő szerepet töltenek be a tsz-ek és az ÁFÉSZ-ek. Ez utóbbiak integráló tevékeny­sége — a felvásárlás meg­szervezésén kívül — a kü­lönböző szakcsoportok létre­hozásában jut kifejezésre. A termelés anyagi és műszaki feltételeinek biztosításában pedig a mezőgazdasági szak­boltok is közreműködnek. Vz Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ központi felvásárlótelepén Szabados Györgyné átvevő ellenőrzi az exportra kerülő éti­csigák méretét A sok, egyéb adattal ki­egészített, részletes tájékoz­tató jelentést, az .elhangzott véleményeket és ajánlásokat jól hasznosíthatják feladata­ik ellátásakor a HNF kerü­leti bizottságai a jövőben. Kép, szöveg: Bukovinszky István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents