Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-24 / 148. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA \983. JÚNIUS 24., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Tegnap délelőtt 10 órakor, a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Törvényhozó testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Apró Antal, az országgyűlés elnöke a napirend előtt — egész népünk érzéseit kifejezve — megemlékezett a Márkus-hegyi bányaszerencsétlenség áldozatairól. Az országgyűlés egyperces néma felállással adózott a hősi halált halt bányászok emlékének. Az országgyűlés elnöke megemlékezett a legutóbbi ülésszak óta elhunyt három képviselőről, Klaukó Mátyásról, Békés megye Tanácsának nyugalmazott elnökéről, Cseterki Lajosról, az Elnöki Tanács nyugalmazott titkáráról és dr. Várkonyi Imre prépost kanonokról, az Actio Catholica országos igazgatójáról. Emléküket az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak részvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Elfogadták a nyári ülésszak napirendjét: O A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról és további feladatairól. O A Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. Ezután Lázár György, a Minisztertanács elnöke számolt be a kormány munkájáról. Lázár György beszéde — Alkotmányos kötelességünknek teszek eleget, amikor a kormány nevében számot adok az országgyűlésnek arról, hogy miként éltünk a bizalommal, amit 1980-ban munkaprogramunk elfogadásakor kaptunk — mondotta bevezetőben Lázár György. — Központi Bizottság' ez év áprilisi állásfoglalásával egyezően mi is úgy . látjuk, hogy társadalmi-gazdasági fejlődésünk a XII. kongresz- szuson meghatározott irányban halad, belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott, a népi hatalom, a törvényes rend szilárd. Az állam intézményei rendeltetésszerűen működnek, népgazdaságunk kiállta az elmúlt évek nehéz próbatételeit. A Magyar Nép- köztársaságnak tekintélye, szavunknak hitele van a világban, megbecsült tagja vagyunk a szocialista országok közösségének. Közvéleményünk előtt ismert, hogy munkánkat más nemzetközi körülmények között folytatjuk, mint ahogyan programunk elfogadásakor azt feltételeztük. Azóta megnövekedtek az Európa és az egész világ békéjét fenyegető veszélyek. Fokozódott a fegyverkezési verseny, éleződött a társadalmi rendszerek közötti harc, az imperializmus . szélsőségesen reakciós körei meg-megújuló támadást indítanak a szocialista országok, a társadalmi felemelkedésért és a nemzeti függetlenségért küzdő népek ellen. Romlott és ingatagabb lett a világgazdaság állapota. A kapitalista világot sújtó társadalmi, gazdasági válság tükrében még szembetűnőbb szocialista rendünk életereje. Az elmúlt nehéz években is sikerült megőrizni vívmányainkat, s ha a korábban megszokottnál szerényebb ütemben is, de tovább haladtunk a szocialista építés útján. A kormány elnöke hangsúlyozta: — A megbecsülést érdemlő eredmények sem feledtethetik gyengéinket, tisztában vagyunk vele, hogy a következő években jobban és másként kell dolgoznunk. Társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt mindenkor, a legnehezebb helyzetben is képes volt megmutatni a kivezető utat és választ adni nemzeti létünk kérdéseire. — Amint azt programunkban terveztük, folytattuk az állami irányítás munkamódszereinek korszerűsítését. Szándékainkkal egyezően növeltük a törvények és a fontosabb jogszabályok előkészítésének demokratizmusát, teljesítettük a jogalkotás időarányos feladatait. Sor került az államigazgatási eljárás új törvényi szabályozására, meggyorsítottuk az igazgatási munka tárgyi feltételeinek kiépítését, folytattuk az ügymenet egyszerűsítését. Az előrelépés mérhető, de még nem elégséges. Lázár György hangsúlyozta: — Újra és újra visszatérő feladat, hogy az irányítás módszereit és intézmény- rendszerét időről időre hozzáigazítsuk a társadalmigazdasági fejlődés történelmileg meghatározott szükségleteihez. Munkaprogramunkban szerepel, hogy az állami élet és a gazdaságirányítás rendszerének továbbfejlesztésében összehangoltan a jövő évben tervet dolgozzunk ki a központi és a helyi irányítás hatásfokának egyidejű javítására. Az állami funkciók jobb ellátása a szocialista demokrácia fejlesztése is nélkülözhetetlen eleme. E téren is van előrehaladás. Most azonban a korábbinál is nagyobb szükség van a demokratikus fórumok tartalmas működésére, a tanácsi önkormányzat erősítésére, a cselekvő közéletiség teljesebb kibontakoztatására. A VI. ötéves terv minden korábbinál nagyobb hangsúllyal állítja előtérbe a hatékonyság növelését, az egyensúly javítását — mondotta Lázár György. — 1980 óta tervünk végrehajtásának feltételei nehezebbek lettek. Ennek legfőbb oka a külgazdasági feltételek további romlása. Helyzetünket esetenként nehezítik a szocialista országokkal szemben alkalmazott, főleg az Egyesült Államok részéről erőltetett politikai megfontolásokból fakadó kereskedelmi és pénzügyi korlátozások. A világ- gazdasági válság hátrányos következményei mellett saját munkánk fogyatékosságai is hozzájárultak gondjaink növekedéséhez. Ezért is megbecsülést érdemlő eredmény, hogy nemzeti vagyonunk az elmúlt két évben is növekedett. A nemzeti jövedelem az 1980. évi csökkenés után évi átlagban mintegy 2,5 százalékkal nőtt, és 1982-ben — hosszú idő óta először — meghaladta a belföldi fel- használást. Csökkent a költségvetés hiánya, az ipar termelése csaknem 5 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelése 6 százalékkal haladta meg az 1981. évit. Az anyagi ágak termelékenysége több mint 6 százalékkal nőtt, tehát nagyobb mértékben, mint a nemzeti jövedelem. A kivitel értéke kevés híján 16 százalékkal emelkedett, lényegesen gyorsabban, mint a behozatal. Minden viszonylatban eleget tettünk nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek. Mégis jogos a kritika, hogy az irányító és gazdálkodó területek részéről nem elegendő. de legalábbis egyenetlen az új viszonyokhoz való alkalmazkodási készség; lassan javul a versenyképesség, magasak a ráfordítások, olykor gyenge a piaci munka; még mindig sok a veszteséges, vagy alacsony hatékonyságú vállalat és szövetkezet. Nemzetközi fizetőképességünk fenntartása csak úgy volt elérhető, hogy a kivitel növelésére és az új piacok feltárására tett erőfeszítések mellett átmeneti importkorlátozást léptettünk élfetbe, csökkentettük a beruházásokat, a költségvetési kiadások egyes tételeit, és 1982-ben a tervezettnél nagyobb fogyasztói áremelést hajtottunk végre. Ezek az intézkedések a gazdálkodó szervezetek, a lakosság és főleg annak egyes rétegei számára gondot okoznak. Mégis cselekednünk kellett! A legfőbb célt elértük: a belső egyensúlyt és a nemzeti fizetőképességet egyaránt sikerült megőrizni. A gazdasági teljesítmény növelését most és a következő években a tartalékok feltárásával, műszaki fejlesztéssel, gyorsan megtérülő szellemi és anyagi befektetésekkel, a szervezettség, a munkakultúra növelésével kell elérni. Még erőteljesebben be kell kapcsolódnunk a nemzetközi munkamegosztásba, mindenekelőtt a szocialista gazdasági integrációba. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban növekvő szerepe van a fejlődő országokkal mind jobban kiépülő együttműködésnek. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján készek vagyunk a fejlett tőkés államokkal folytatott kereskedelem és kooperáció bővítésére is. Irányítási rendszerünk valamennyi fő elemének: a népgazdasági tervezésnek, a közgazdasági szabályozó eszközöknek — ezen belül az ár-, bér- és adórendszernek —, a piaci felügyeleti tevékenységnek, az intézményi és szervezeti rendszernek ösz- szehangolt és egyidejű továbbfejlesztésére van szükség. Még inkább olyan feltételeket kell teremteni, amelyek a központi állami gazdaságirányítás és a gazdaságszervező munka hatékonyságának fokozásával együtt növelik a vállalati önállóságot, az eredményekhez fűződő kollektív és egyéni érdekeltség érvényesülését. Tovább akarunk lépni azon az úton, amely lehetővé tette, hogy a vállalati kollektívák részt vehessenek a gazdasági tervek kialakításában, a gazdasági vezetők kiválasztásában, és véleményt mondhassanak munkájukról. A bevált alapelvekre építve intenzíven folynak, és a befejezéshez közelednek azok az előkészítő munkálatok, amelyek az 1968-ban bevezetett gazdasági mechanizmus továbbfejlesztését szolgálják. Az 1983. évi terv eddigi végrehajtásáról szólva Lázár György kifejtette: megfelelő volt a felkészülés, és a munka szervezetten indult. A nehéz külpiaci viszonyok ellenére a dollárelszámolású forgalomban kiviteli többletet értünk el. Kedvezőtlen, hogy az ipari termelés az első öt hónapban a tervezettnél alacsonyabb volt. Az exportárak tovább csökkentek, s a számítottnál nagyobb a belföldi, különösen a beruházási kereslet. A sokat ígérő kezdet után sajnos a mezőgazdaságban is vannak kedvezőtlen jelek. Az időjárás, mint eddig is sok alkalommal, az idén sem pártolt mellénk. A Minisztertanács elnöke az életszínvonal-politikáról szólva elmondotta: a vállalt kötelezettségek eddig teljesültek. Megőriztük olyan fontos vívmányainkat, mint a létbiztonságot szavatoló teljes foglalkoztatottság, vagy az egész lakosságra kiterjedő szociális gondoskodás. Ha szerény mértékben is, javultak az élet- és munkakörülmények. Általános az ötnapos munkahét, és növekedett az alapszabadság. 1982-ben a lakosság fogyasztása 4 százalékkal, reáljövedelme mintegy 3 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. — Tudjuk —, mondotta—, hogy az átlagok elfedik azokat a különbségeket, amelyek az egyes családok helyzetét elemzik, s hogy nem kevesen vannak, akiknek jobban be kell osztani a jövedelmüket, akiknek keve(Folytatás a 3. oldalon) Kiállítás a hétköznapok környezet- és életkultúrájárél A hétköznapok környezetés életmódkultúrájának terjesztését szolgálja az a sorozat, amelynek első rendezvénye tegnap délben nyílt meg Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központ nagytermében. Az érdeklődők ma és holnap délelőtt 10 órától este fél 9 óráig a városi kertészeti vállalat, a Herbária Vállalat és az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat 53. számú boltja által közösen létrehozott — Szilágyiné Kaplony Éva és Szilágyi Lajos által régen nem látott kitűnő ízléssel rendezett — kiállításon és vásáron többek között nyári hazai és külföldi gyártmányú finom kozmetikumok, a forgalomba először most kerülő egzotikus szobanövények, kerti és erkélyörökzöldek, a legkülönfélébb herbáriumok — köztük a keresett gin- zeng-tinktúrák — láthatók, illetve megvásárolhatók. A legközelebbi, az augusztusi alkalmon bútorok és lakás- textíliák seregszemléjét rendezik meg. Természetesen a rendezők szaktanácsadással is a közönség rendelkezésére állnak. (ni) Fotó: Gál Edit A KISZ és a munkásifjúság Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Két fontos témával foglalkozott június 23-án, tegnap délelőtt Békéscsabán a KISZ Békés megyei bizottsága. A testület Pataki Istvánnak, a KISZ megyei bizottsága első titkárának vezetésével elsőként a munkásifjúság körében végzett mozgalmi munka orosházi tapasztalatairól tárgyalt. A jelentést Kiss Pál, a KISZ orosházi városi bizottságának titkára terjesztette a testület elé. A város iparában meghatározó az üveggyártás, a szénhidrogán-termelés és az ehhez kapcsolódó alkatrész- gyártás, a mezőgazdasági gépgyártás, az élelmiszerfeldolgozás. Az iparban foglalkoztatottaknak igen jelentős hányada a fiatal, a munkásifjúság szerepe tehát meghatározó. A városban a KISZ-tagok száma megközelíti a háromezret, közülük több mint 1300 a fizikai munkás. A legelterjedtebb munkaversenyforma a szocialista brigádmozgalom: a város üzemeiben 585 szocialista brigád és 62 ifjúsági brigád működik. A KISZ-esek a brigádmunkát KISZ-megbízatásként végzik, s az alapszervezetek e szerint is értékelik. Igen eredményes a városban a munkásfiatalok társadalmi munkában való részvétele, kezdeményezőkészsége. Többek között így bővült négy tanteremmel a 4-es számú általános iskola, itt különösen az üvegegyár kollektívája dolgozott sokat. A HNF városi bizottságával együttműködve Gyopároson hét hektár erdő telepítésére került sor: e munkában zömmel a város KISZ-esei vettek részt. Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa két helyen, az üveggyárban és a kőolajipari gépgyárban tevékenykedik, összefogva és irányítva a fiatal műszakiak, közgazdászok munkáját, kezdeményezőkészségét, szakmai továbbképzéseket szerveznek. Követendő példa a kőolajipari gépgyári FMKT és a városi Gépipari Tudományos Egyesület együttműködése. Ugyanakkor a lehetőségekkel nem mindenütt élnek, nem készülnek kiírások az Alkotó Ifjúság pályázatra, és visszaesés tapasztalható az újítómozgalomban is. A városban is sorra alakulnak a gazdasági munka- közösségek, amelyekben igen magas a fiatalok aránya, így ezek a fiatalok nehezen vonhatók be a mozgalmi munkába. A vitában felszólalók közül többen kritikával illették a beszámolót, megállapítva — miként azt összefoglalójában Pataki István elmondta —, hogy nem ad kielégítő elemzést, értékelést Orosháza munkásifjúságának helyzetéről. Javítani szükséges egyebek között a KISZ szervezettségén, a párttaggá nevelő, ajánló tevékenységen. A napirendnek megfelelően ezután a tizenéves diákifjúság mozgalmi munkájának továbbfejlesztésére hozott KISZ KB-határozat végrehajtásában az első tan-: év tapasztalatairól tárgyalt a testület. A napirendet Kozák Ferenc, a KISZ megyei bizottságának titkára terjesztette elő. T. I. Aratják a búzát Miközben javában folyik megyénk szántóföldjein az őszi árpa és a repce betakarítása, több termelőszövetkezetben elkezdték a kenyérgabona betakarítását is. Aratja a búzát a szarvasi Dózsa Tsz, a nagyszénási Október 6. Tsz, de máshol is elindultak a kombájnok begyűjteni a több mint százezer hektár termését. Az enyhe tél, a korai tavasz és nem utolsósorban a hosszan tartó szárazság következtében az idei az utóbbi évek egyik legkorábbi aratása. Ennek ellenére a terméskilátások sok helyütt biztatóak. A szövetkezetek felkészültek az aratásra, felújították a kombájnokat és a szállítóeszközöket. Megfelelően gondoskodnak a nehéz munkát teljesítő emberekről is, az ebédet és a védőitalt általában az aratás helyszínére szállítják. — szí —
