Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-03 / 130. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JÚNIUS 3., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM Közös nagy ügyünk a környezetvédelem Megyei ünnepség Békéscsabán Említést tett az előadó arról, hogy hazánkban 1976. márciusa óta törvény határozza meg az emberi környezet — ezen belül a települési környezet — védelmét. Amint hangsúlyozta, a települési környezet védelme nem csupán passzív védelmet jelent, hanem a település tervszerű, rendeltetés- szerű, esztétikus fejlesztését, alakítását is. Építészeti és városrendezési téren az utóbbi években kedvező változások történtek, bebizonyosodott, hogy az új építés nem egyenlő a teljes rombolással, hogy figyelembe lehet és kell venni meglevő jó épületeket, értékes növény- állományt. Az előadás után dr. Takács János, a megyei tanács építési, közlekedési, és vízügyi osztályának vezetője a környezetvédelemmel összefüggő megyei kérdésekről beszélt. Elmondta egyebek között, hogy településeink lakóterületeinek kialakítása tervszerű. Egészséges, napfényes lakások épülnek, a lakótelepeken környezetkímélő fűtőanyagot használnak, a háztartási hulladékot szervezetten, gépesítve szállítják el a lakótelepekről. A települési környezet tervszerű, folyamatos védelmében van azonban még bőven tennivaló. Ilyen például a lakóterületeken a tervezett zöldfelületek, játszóterek, sport- létesítmények megvalósítása és karbantartása, a településeket védő zöldövezetek kialakítása, a közterületek tisztán tartása, a szennyvíz- elvezetés megoldása, a szemétszállítás és -kezelés. A’ korreferátum után elismeréseket, . kitüntetéseket adott át Szikszai Ferenc, a HNF Békés megyei titkára és dr. Varga Imre, az SZMT Vajon meddig szolgálja az embert a civilizáció, s mikor fordul meg ez a viszony? Milyen mértékig szabad növekedni hagyni az emberi lét mesterségesen létesített színterét; a várost, hogyan kell szabályozni, megakadályozni zsúfoltságát? — tette fel a kérdést beszéde bevezetőjében a környezetvédelmi világnap Békés megyei ünnepségén, június 2-án, tegnap dr. Darányi László, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Az ünnepségen, amelyet a HNF környezetvédelmi munkabizottsága, a megyei tanács településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága, az SZMT és a KISZ megyei bizottsága a KISZ-iskolán rendezett, Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese mondott megnyitót, ezután következett dr. Darányi László megemlékezése. Ebben mintegy válaszolva a bevezetőben idézett kérdésekre, áz építészet és a környezetvédelem kapcsolatáról szólt, amely az idei környezetvédelmi világnap meghatározó témája. Beszélt többek között arról, hogy a minden vonatkozásban kedvező környezeti adottságokkal rendelkező települések kialakítása — a sok kísérlet ellenére — ma napig megoldatlan. „Kötelességünk tehát, hogy a társadalom biztosította lehetőségekkel élve. azokat célszerűen felhasználva, minden lehetséges eszközzel megközelítsük azoknak az igényeknek a kielégítését, amelyek mindennapi életünk fizikai feltételeit jelentik” — hangsúlyozta az előadó. Kitért arra is, hogy a szükségletek hierarchiájában azonban nem első helyen szerepel a települési környezet. A legnagyobb hibát a lakó- és ipari területek koncentrált telepítésével okoztuk ... Talán törvény- szerű, hogy ez így volt, és hogy időbeni kielégítéséhez nem voltak meg az anyagi eszközök, ezért . a települési környezettel, illetőleg annak minősítésével csak az alapvető életfeltételek (mint például a lakás) biztosítása után kezdhettünk el foglalkozni. A KÖYTZIG képviselője átveszi a SZOT titkársága elismerő titkára. oklevelét dr. Varga Imrétől T. I. Szarvas, a Körös holtága Fotó: Gál Edit Folytatta munkáját az IPU konferenciája Az Interparlamentáris Uniónak az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó budapesti V. konferenciája tegnap a szerkesztőbizottságokban folytatta tanácskozását. Szerdán a konferencia három szekciója megválasztotta azokat a szerkesztőcsoportokat, amelyek a zárókozlemény három fő fejezetét dolgozzák ki, az előterjesztett javaslatok alapján. A tervezetről korábban javaálatot nyújtottak be a semleges és el nem kötelezett országok, a NATO-tag- államok, valamint a magyar és a román IPU-csoport. A megválasztott szerkesztőbizottságok — a korábban elhangzott javaslatokkal kiegészítve — ezeknek a tervezeteknek alapján alakítják ki mai, a pénteki bizottsági ülések elé kerülő szövegtervezetet. A konferencia külön munkacsoportja dolgozza ki a záróközlemény bevezető részének végleges szövegét. Este a Parlament kupola- csarnokában Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadást adott az IPU V. európai biztonsági és együttműködési konferenciája résztvevői tiszteletére. A fogadáson megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, és ott volt közéletünk számos más vezető képviselője is. Befejeződött a 21. ipari szeminárium Miskolcon tegnap véget ért a 21. ipari szeminárium. A háromnapos rendezvényen háromszázötven hazai, valamint bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK- és NSZK-be- li, továbbá szovjet energetikai és tüzeléstechnikai szakember vitatta meg az ipari berendezések tűztereiben lejátszódó hőcserefolyamatok optimalizálásának lehetőségeit. A szemináriumon hét szekcióban összesen negyven előadás hangzott el. Az első két napon elsősorban az ipari kazánok és kemencék hő- és égési folyamatainak legújabb kutatási eredményeit ismertették. A hazai szakemberek számára igen sokat nyújtottak azok a külföldi előadások, amelyek a számítástechnika alkalmazásával elérhető gazdasági eredményeket taglalták. A csütörtöki szekcióüléseken az üzemi energetikusok számára közvetlenül adaptálható hőveszteség-csökken- tési és hulladékhő-hasznosí- tási lehetőségeket mutatták be. Szó esett az acél- és nyersvasgyártás hőtechnikai kérdéseiről, aminek különös jelentőséget ad az iparág energiaigénye. Amint az előadásokból kitűnt, a magyar kohászat ösz- szes energiafelhasználásának csupán negyven százalékát hasznosítják a technológiai berendezésekben, a fennmaradó, nagyrészt elvesző, hatvan százalék gazdaságos fel- használásáról az energetikai szakembereknek kell gondoskodniuk a hőveszteség csökkentése, a hulladékhő értékesítése formájában. Városkút épül a megyeszékhelyen Már több elképzelés is született a békéscsabai városkút létrehozására, gyakorlati megvalósítására is történtek kezdeményezések, de eddig egyik megoldás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az a díszkút viszont — melynek kivitelezését néhány napon belül megkezdik Békéscsabán a posta előtt — feltehetően elnyeri majd a város lakosságának tetszését. Mint képünkön is látható, ez az alkotás tulajdonképpen ivókút, a négy kifolyóból ivóvíz csörgedezik majd. A kút környéke új térbürkolatot kap, és megfelelően parkosítják is. A kút létesítése járdabontással is jár, amiért a városi tanács a lakosság megértését kéri. A megye- székhely új, érdekes színfoltját a tervek szerint augusztus 20-án avatják fel. Megyei jogásznap Hagyomány már, hogy időközönként jogásznapon találkoznak megyénk jogászai, s ilyenkor egy-egy fontos témát vitatnak meg. Az idén tegnap, június 2-án rendezte meg Békéscsabán a megyei tanácsnál az eseményt a HNF megyei elnöksége, a megyei tanács vb, a Közalkalmazottak Szakszervezete MB és a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete. Dr. Fekete Antal, az MJSZ megyei elnöke köszöntötte a megjelenteket. Az elnökségben foglalt helyet többek között Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára. Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, dr. Horváth. Éva, a HNF megyei elnöke és dr. Forrai József, a megyei KISZ-bi- zottság titkára. Dr. Nagy László egyetemi tanár, a MJSZ főtitkára ünnepi megnyitójában a jogászok előtt álló feladatokról, a pálya társadalmi megítéléséről beszélt. Ezt követően dr. Borics Gyula, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a jog és gazdaság kapcsolatáról tartott vitaindító -előadást. Kiemelte; napjainkban a gazdasági életben jelentkező gyors változások adják a tárgyalásra kerülő téma időszerűségét. Beszélt arról is, hogy van-e túlszabályozás jelenleg hazánkban. Megállapította, hogy a fejlődés természetes velejárója: egyre több előírásra van szükség népgazdaságunkban. Gondot okoz, hogy az alacsonyabb szintű jogszabályok nem mindig felelnek meg az élet támasztotta követelményeknek. . Majd a törvényességről, annak szerepéről, mint a tartós eredményesség egyik zálogáról beszélt az előadó. A továbbiakban az , államnak a gazdaság irányításában betöltött szerepéről, a jogvédelemről, a gazdasági bíróságok feladatairól szólt az államtitkár. Beszéde befejező részében a jogászok felelősségtudatáról, lelkiismeretes munkájuk fontosságáról fejtette ki véleményét. A megnyitó előadás után szekcióülésekkel folytatta munkáját a tanácskozás. Az államigazgatási szekcióban dr. Fonyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettese „Az állam- igazgatási eljárási törvény a gyakorlatban” címmel tartott előadást. A polgári és vállalati szekcióban dr. Szép György, az Igazságügyi Minisztérium nyugalmazott főosztályvezetője a kisvállalkozások jogi és elvi problémáiról beszélt. V. L. Dr. Nagy László egyetemi tanár, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára ünnepi megnyitóját tartja Fotó: Kovács Erzsébet t Or. Darányi László beszél
