Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-19 / 144. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG I MEGYEI PÍRIBIZOlTSflG ES I MEGYEI TINtCS UPI« 1983. JÚNIUS 19., VASÁRNAP Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM Összevonták a városi-járási úttörőelnökséget Szarvason Ez év márciusában vonták össze a KISZ városi és járá­si bizottságát Szarvason, teg­nap, június 18-án pedig a városi-járási úttörőszövetség egyesítésére került sor. Az úttörőkonferencián a járás és a város területéről delegált közel 100 küldött jelenlété­ben egészítette ki az írásos beszámolót Honsági Ferenc- né, városi úttörőelnök. Megállapította, hogy az 1979. áprilisban megtartott úttörővezetők VII. konferen­ciája óta eltelt időszakban a városban és a járásban is erősödött az úttörőszövetség politikai és gyermekszerve­zeti jellege, szervezeti élete. Az úttörőelnökség számba vette az elért eredményeket, feltárta a hiányosságokat, és azok okait is. A város, járás területén 14 úttörőcsopot működik, 6 ezer 111 kisdo­bossal és úttörővel. A beszá­molási időszakban javult tu­datos és tervszerű munká­juk, fejlődtek az őrsi közös­ségek, a munka politikai, tárgyi és személyi feltételei. A tárgyi feltételek javulása kevésbé kedvező. Fejlődött a testvérkapcso­lat a KISZ-szervezetek és úttörőközösségek között. A város-járás területén erősö­dött az Egy család — egy őrs mozgalom. A pedagógu­sokra számíthatnak a leg­jobban továbbra is, s ezért elismerésként 110 pedagógus kapott munkájáért mozgalmi vagy állami kitüntetést. A gyerekek közéleti, politikai ismeretszerzésének és gya­korlatának színterei az úttö­rőközösségek, az iskola, a diákotthon, a lakóhely. Az úttörőparlamenteken többsé­gében jónak ítélték a csa­patprogramokat, számon kérték az egyéni feladatvál­lalásokat és a közösségi megbízatások teljesítését. A szocialista hazaszeretet ápo­lására gondot fordítottak, gyarapították a pionírbarát­ságot külföldi pajások meg­keresésével. A csapatvezető­ségek é» önkormányzatok együttműködésére általában a demokratikus viszony a jellemző. Nagy hangsúlyt kapott a KISZ-életre való felkészítés, a tudományos­technikai úttörőszemlék ren­dezése, a közművelődési programok szervezése. A munkára nevelés ered­ményes területei a mezőgaz­dasági munkavégzés, a köz­ségszépítés, a hulladékgyűj­tés, a felsősök nyári munka- vállalása, az iskolaszövetke­zetek tevékenysége. A prog­ramok szerves része a sport, a természetjárás, a táborozás és a honvédelmi munka. A beszámoló foglalkozott még a különféle szakbizott­ságok munkájával, az ifive­zetők tevékenységével, majd előterjesztette határozati ja­vaslatát. A határozat főbb gondolatai: a nyitott úttörő- csapat, az ifivezetői munka támogatása, az úttörőönkor­mányzati rendszer fokozása, a gyomaendrődi úttörőtábor cseretáboroztatásának meg­valósítása, fokozott támoga­tás az úttörővezetők és gyermekvezetők képzésében, s a járás úttörőcsapatainak fokozott bevonása az úttörő­ház programjának alakítá­sába. • A beszámolóhoz kapcsoló­dóan többen mondották el véleményüket, így például Dankó Pál, a járási művelő­désügyi osztály vezetője, Varga Sándor, a megyei út­törőszövetség elnöke, Magi- nyeczné Bárdos Zsuzsa, az Óvónőképző Intézet KISZ- titkára. Pataki József, a KISZ megyei bizottságának első titkára (képünkön) hoz­zászólásában értékelte a be­számolót, s beszélt az úttö­rőszövetség további felada­tairól. A városi-járási úttörőveze­tői konferencia az összevont elnökség titkárának Mocs- konyi Gábort, elnökének Honsági F.erencnét válasz­totta meg. A konferencián a küldöttek mellett jelen volt még többek között Kőris György, a városi-járási párt- bizottság titkára, Győri Im­re, a járási hivatal elnöke és Bulla Ottó vái ősi-járási KISZ-titkár. Bedé Zsóka Fotó: Kovács Erzsébet Őrsvezetők országos találkozója Szombaton Egerben meg­kezdődött az úttörő őrsveze­tők 15. országos találkozója. A megnyitó ünnepségen Gá­ti József, a munkásőrség or­szágos pararnesnokának he­lyettese átadta a Magyar Úttörők Szövetsége és a munkásőrség országos pa­rancsnoksága „Csillagos iránytű” 1983. évi pályázatá­nak díjait. A kiírásra, amelyre az úttörőközösségek a munkásmozgalom helyi hagyományait ápoló műveik­kel nevezhettek, 2350 pálya­munka érkezett. Közülük — az úttörőszövetség és a mun­kásőrség közös zsűrijének döntése alapján — tíz őrs, köztük a szarvasi Delfin őrs kapta meg a munkásőrség országos parancsnokának ju­talmát, a Várhegyi György szobrászművész plakett­jét. A találkozó 120 részt­vevője a megnyitó ünnep­séget követően fáklyás me­netben végigvonult a tör­ténelmi városon, és koszorút helyezett el az egri hősök emléktáblájánál. Az őrsvezetők hatnapos egri programjuk során is­merkednek a város műemlé­keivel, történelmi nevezetes­ségeivel, részt vehetnek majd egy vidám vitézi próbán, csillagkereső játékon indul­hatnak, kirándulnak a Sza- lajka-völgybe, és kicserélik mozgalmi tapasztalataikat. Az őrsvezetők országos ta­lálkozója szerdán tábortűz­zel zárul Egerben. Diplomaoszló ünnepség az óvónőképzőben Az 1982,83-as tanévben 107 nappali és 159 levelező tago­zatos hallgató vehette át a diplomát tegnap, június 18- án Szarvason, az Óvónőkép­ző Intézetben. A Vajda Pé­ter Művelődési Központban rendezett ünnepségen Daró- czi Erzsébet igazgatóhelyet­tes és Bencsjk Endre igaz­gató mondott beszédet, majd az igazgató átnyújtotta a hallgatók diplomáját. Az év­folyam igen szép eredmény­nyel, 3,67 átlaggal végzett, s a nappali tagozaton vörös­diplomát kapott Kosztyu Gyuláné és Saléti Erzsébet. A levelező tagozat legjobbjai: Gombkötő Valéria és Deme­ter Erzsébet. Az idei évben is sokolda­lúan képzett óvónőket bo- csájtott pályájára az intézet, hiszen speciális kiegészítő vizsgát tettek például báb­szakkör- és néptáncoktatás­ból, közlekedési szakreferen­si ismeretekből, egészségügyi tudnivalókból. Többen olyan speciális kollégiumban vet­tek részt, amely a korrekci­ós oktatásban, a nevelőott­honi és a napközi otthoni munkához ad ismereteket. Közéleti és kulturális tevé­kenységük, tudományos munkájuk garancia arra, hogy akár városban vagy fa­luban dolgoznak tovább, szervezői, mozgatói lesznek a fejlődésnek. A következő tanévben az óvónőképző in­tézet tartalmi munkája újabb kísérlettel bővül; spe­ciális szakkollégiumot indí­tanak az arra alkalmas diá­koknak, s ezzel a tanítókép­zés alapismereteit nyújtják számukra. A szakkollégium befejezését követően ezek a diákok hamarabb szerezhet­nek majd tanítói oklevelet. A diplomaosztó ünnepély megható pillanata volt, ami­kor az ötezredik diplomát átnyújthatták Nagyné Szoko- lai Éva végzős hallgatónak. (Képünkön). Az‘óvodások is elbúcsúztatták az újdiplo­másokat, majd az intézet kamarakórusa énekelt. B. Zs. Fotó: Kovács Erzsébet BÉKÉS MEGYEI A NÉPÚJSÁG Körösnagyharsányban Községriportunk a 4. oldalon. II béke- és barátsági hónap eseményeit értékelték Az Országos Béketanács­nál elkészítették a béke- és barátsági hónap eseményei­nek összegezését. A beszá­molóból is kitűnik, hogy az immár hagyományos ese­ménysorozat jól szolgálta a béke, a társadalmi haladás ügyét, megfelelő fórumokat teremtett a cselekvő béke­vágy kifejezésére. A prog­ram összeállításakor figye­lembe vették a társadalmi szervezetek, politikai moz­galmak — így a Hazafias Népfront, a KISZ és a SZOT — ajánlásait. A béke- és barátsági hó­nap eseményeinek közép­pontjában a kedden kezdődő prágai béke-világtalálkozó állt. A fórumokon hangsú­lyozták: az európai bizton­ság és leszerelés ügye elvá­laszthatatlan a nemzeti füg­getlenségért, a társadalmi haladásért vívott harctól. Ennek jegyében szervezték meg és bonyolították le a szolidaritási akciókat. A hó­nap nyitányaként május 6- án kibővített tanácsülést tartottak a Parlamentben. A tanácskozás alkalmával megalakult a prágai béke­világtalálkozó magyar nem­zeti előkészítő bizottsága. Ebben az időszakban ala­kult meg az Országos Béke­tanács ifjúsági és diákbi­zottsága, azzal a céllal, hogy összehangolja a fiatalok bé­kekezdeményezéseit, hozzá­járuljon a tudatos politizá­lás fórumainak megteremté­séhez. Ennek jegyében adott otthont május 7-én Budapest a nagyszabású ifjúsági béke­fesztiválnak. Május végén rendezték meg hazánkban a keresztyén egyházak békekonferenciá­ját, amelyen számos külföl­di delegáció vett részt, és foglalt állást az emberiséget érintő legfontosabb kérdé­sekben. A béke- és barátsági hó­nap idején megemlékeztek Simon Bolivár születésének évfordulójáról, Afrika nap­járól, a magyar—lengyel ba­rátságról. Vendégünk volt Romes Csandra, a Béke-vi- lágtanács elnöke is. Prága ’83 Közös akarat — öt földrészre Néhány napig a békemozgalmak központja lesz Prága: június 21. és 26. között itt rendezik meg a békéért, az éle­tért és az atomháború ellen folyó küzdelem világkonferen­ciáját. Mintegy két és fél ezer küldöttet várnak a világ­nak valóban minden tájáról, Argentínától Ausztrálián át Indiáig és természetesen Európáig, Észak-Amerikáig. S ahogyan az égtáj és a résztvevők bőrének a színe külön­böző lesz, úgy tér majd el a megjelentek hivatása is: po­litikusok jönnek és papok, írók, művészek, jogászok, tudó­sok, háziasszonyok, fiatalok és idősek, nők és férfiak. De folytathatnánk az eltérések sorolását: világnézetük is kü­lönböző, politikai meggyőződésük sem feltétlenül azonos. A tény, hogy itt lesznek ezen a héten, az arany Prágában, mutat valami nagyon fontosat és alapvetően közöset: egyet­értenek a találkozó nevében foglalt céllal. S most ez a dön­tő. Nem véletlen, hogy békemozgalmakról szólunk, többes számban. Lehet felfogásbeli különbség közöttük is, ha a teljes világszínteret tekintjük — Prága azonban arra tö­rekszik, hogy egy nagy közös cél irányába sorakoztasson fel mindenkit. Keddtől vasárnapig szorgos munka folyik majd. A nyi­tó és a záró összejövetelen kívül viszonylag kevés lesz az ünnepélyesség és sok a lelkiismeretes tanácskozás, a tü­zetes eszmecsere. Olyan kisebb csoportokba gyűlnek, ame­lyekben valóban gyakorlati eredményekre vezető beszél­getések, viták folytathatók. Mindenki azzal találkozhat, aki­vel óhajt, aki számára mondanivalója van. Hivatás és té­ma szerinti megbeszélés tölti majd ki az idő jó részét. Kü­lön-külön asztalhoz ülnek a nők, a fiatalok, a szakszer­vezeti emberek, a pedagógusok, az orvosok, az egyházak képviselői és mások. Munkacsoportok foglalkoznak a fe­szültség, illetve a nemzetközi enyhülés problémáival. Té­ma lesz a nukleáris háború veszélye, az európai biztonság, a békemozgalmak tapasztalatcseréje. Érdekesnek ígérkezik a fegyverkezés gazdasági hatásának szociális, lélektani és erkölcsi vonatkozásainak a vizsgálata, a válsággócok: a Közel-Kelet, vagy Latin-Amerika helyzetének elemzése. Vajon mi haszna lehet mindennek? Egy társadalmi bé­kekonferencia önmagában nem változtathatja meg a nem­zetközi helyzetet. A döntő szót a kormányok mondják ki, szerződéseket hivatalos tárgyalásokon dolgoznak ki és ír­nak alá. De az ilyen találkozónak mint a prágai, mégis nagy a jelentősége. A résztvevők, népük reprezentánsai, megszilárdulnak az összefogás erejében, s hazatérve így hatásosabban tudnak fellépni az ügyért. A közös akaratot öt földrészre viszik el. Prága ’83 — fontos esztendő ez. Ennek az évnek a vé­gére tervezik az amerikai közepes hatótávolságú rakéták felállításának a megkezdését, ami tovább rontaná a föld­rész és vele a föld politikai légkörét. Van még idő — ha nem is túl sok — hogy Genfben a két fél, a Szovjetunió és az Egyesült Államok megegyezzen. Ha mégsem sike­rülne, úgy a fegyverzet korlátozásáért és a nemzetközi enyhülésért folyó küzdelem természetesen nem áll meg. Ellenkezőleg, még nagyobb lendülettel kell folytatódnia. Mint azt a prágai témakörökből látni, hosszú távú prog­ram ez, nagyszabású és elhúzódó feladatok oldandók meg. Prágában népes magyar küldöttség lesz jelen. Közéle­tünk számos kiválósága képviseli az ország óhaját, kész­ségét a békés nemzetközi együttműködésre. Sikeres mun­kát kívánunk nekik, igaz szívünkből. Tatár Imre

Next

/
Thumbnails
Contents