Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-17 / 142. szám
NÉPÚJSÁG 1983. június 17., péntek Szövetkezeti vállalat II. Juttatás a vállalkozáshoz ÉTI, Rivál, Simplex Körös kazánok karrierje A mezőgazdasági nagyüzemek vállalkozásainak elengedhetetlen feltétele a sokat emlegetett emberi tényező. Nem elegendő ugyanis a jó ötlet, a hasznos gondolatok megvalósításához is emberek kellenek. Negyedszázada, a szövetkezetek szervezésekor a falun élők általában a városban kerestek munkát. Az otthonmaradók sem mindig bíztak a szövetkezetek jövőjében, hiszen sokáig a zsebükön is tapasztalták az elmaradottabb munkakörülményeket. A mai vállalkozásokhoz tehát legelőbb a bizalmat kellett visszaszereznie a szövetkezeteknek. Ez többségében sikerült is, hiszen emelkedtek a bérek, javultak a munkakörülmények, gyarapodtak a szociális juttatások, mérséklődött, több helyen kiegyenlítődött a különbség a mezőgazdasági és az ipari munkahelyek között. A változást megfogalmazta az MSZMP Központi Bizottsága áprilisi határozata is: „A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben kis mértékben növekedett a közös bevételből származó személyes jövedelem, amiben a kiegészítő tevékenység bővülésének is szerepe van”. Munkával arányos jövedelem A szövetkezeti tagság jövedelmének több összetevője van, de meghatározó élet- és munkakörülményeik alakulásában a közösben megszerezhető jövedelem. A gazdaságok folyamatosan korszerűsítették a munkadíjazás módszereit, s mindinkább közelítettek az iparban kialakult gyakorlathoz. A tagság többsége, a szorgalmas emberek igazságosnak tartják, hogy jövedelmük arányban áll végzett munkájukkal. A dolgozóknak mintegy hetven százaléka kapja teljesítménye után a fizetését; Különbség van az élen járó és a lassabban fejlődő gazdaságok dolgozóinak jövedelme között is. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben a személyes jövedelmek az országos átlagnak csak a 85 százalékát érik el. Természetesen itt is, ott is emelkedtek a jövedelmek. A tagság havi átlagkeresete 1980-ban meghaladta a 3700 forintot, s ez 25 százalékkal volt magasabb, mint öt eszA vegyipar helyzetéről, népgazdaságunkban betöltött szerepéről és jövőbeni kilátásairól nyilatkozott Körtvélyes István ipari miniszter- helyettes Szőke Lászlónak, az MTI munkatársának. — Az ágazat jórészt túljutott a korábbi' nehézségeken és nagyarányú fellendülés előtt áll, akárcsak néhány éve az elektronika — mondotta. — Az ágazat népgazdaságunkban szinte a legnagyobb termelési értéket állítja elő. A vegyiparnak 1960-ban még alig 7 százalék volt a részesedése az ipari termelésben, jelenleg annak már ötödét adja. Ez is tanúsítja, milyen jelentős fejlődésen ment át az iparág az elmúlt években. A magyar vegyipar azonban mindennek ellenére sem képes teljeskörűen kielégíteni a hazai igényeket; sokféle cikket továbbra is importálni kell. — Az eredményeire utal — s ez a magyar ipartörténetben először fordul elő —, hogy 1983 eddig eltelt időszakában a vegyipari üzetendővel korábban. A legújabb statisztika szerint tavaly a termelőszövetkezetekben 4229 forint volt a havi átlagkereset. Kedvező tapasztalat az is, hogy az éves jövedelmen belül eltolódnak az arányok az év végi részesedés javára. Ez jelzi az érdekeltségi rendszer erősödését. A vállalkozók, a kockázatot is vállalók így zárszámadáskor nagyobb jövedelemhez juthatnak. A módszer jelentőségét nem érti meg azonnal mindenki, hiszen régi elv, hogy az a biztos, ami a zsebben van. Türelmes magyarázattal, meggyőződéssel azonban a tagság többsége azonosul a számára is kedvezőbb módszerrel. A csóti termelőszövetkezetben például mindenkivel elbeszélgettek a vezetők, érveltek a teljesítménytől függő kiegészítő részesedés arányának növelése mellett, s megértésre találtak. Igaz, példát is mutattak ebben, mert a vezetők részesedése is a kollektíva teljesítményétől függ. Társadalmi igény volt az ötnapos munkarend bevezetése, amit a termelőszövetkezetek is alkalmaznak. Nem válhatott persze mechanikussá a bevezetés, hiszen a mezőgazdasági termelés sajátosságaira tekintettel kellett lenni. Segít a szövetkezet A szociális juttatásokban történelmi jelentőségű változásoknak lehettek tanúi a szövetkezeti tagok. A parasztság nagy megelégedéssel fogadta, hogy nyugdíj- korhatáruk azonos lett az ipari munkásokéval, s ez egyszersmind tovább erősítette is elkötelezettségüket a társadalmi-gazdasági feladatok vállalására. Kiterjed a szövetkezeti tagokra a családi pótlék intézménye, rendszeres a szülési, gyermek- gondozási segély. Több gazdaságban üzemorvos látja el a betegeket, óvja egészségüket a munkahelyi károsodásoktól. Az istállókban, műhelyekben, s a tűző napon dolgozók meleg ételt kapnak az üzemi konyhákon, fáradtságukat üdülőkben pihenhetik ki. Mindez fokozatosan vált természetessé, s a juttatások anyagi terheit az állam és a szövetkezetek vállalták. Családi pótlékban például több mint 130 ezer család részesül, a kifizetett összeg megmek termelési és árbevételi eredményei meghaladták a gépipariakét és a könnyűipariakét is. Petrolkémiai gyáraink kihasználtsága sokkal magasabb, mint azt sokan gondolnák és nagyobb, mint számos nyugat-európai cégé. Továbbra is igen gyorsan — évi mintegy 10 százalékkal — fejlődik a műanyag-feldolgozás, a gyógyszeripar, továbbá a növényvédő szerek, a háztartásvegyipari cikkek és a festékek gyártása. Jelenleg az egész hazai vegyiparban mindössze egyetlen veszteséges vállalat dolgozik. — Igaz, amikor az energiaárak gyorsan emelkedtek, sokan azt hitték, ez válságba juttatja a vegyipart. Most viszont mind több országban ismerik fel: vegyipari alapanyagokból készült termékekkel jóval energia- igényesebb gyártmányok egész sorát lehet előnyösen helyettesíteni. Különösen igaz ez azokra az országokra — tehát hazánkra is —, ahol kevés a nyersanyag. A különféle, gyakran természetes haladja a másfél milliárd forintot. A dolgozók 3 százaléka, mintegy 19 ezer édesanya neveli gyermekét otthon, nyugodt körülmények között. A szövetkezetek évente egymilliárd forint szociális és kulturális alapot képeznek. Ennek nagyobb részét fordítják az üzemi étkeztetésre, valamint a nyugdíjasok, járadékosok támogatására. A munkában megfáradt emberek rászorulnak a segítségre, hiszen a több mint 350 ezer nyugdíjas és a 184 ezer járadékos viszonylag kevés pénzből tartja fenn magát. A szövetkezeti tagok nyugdíja alacsonyabb a munkásokénál, mert az elmúlt évtizedekben jövedelmük is kevesebb volt, meg szolgálati idejük is rövidebb. A juttatások egyre bővülő köréből nem maradnak ki a fiatalok sem. Őket lakás- építési kölcsönökkel, letelepedési segélyekkel segítik a gazdaságok. Lehetővé teszik számukra, hogy családjukkal együtt töltsék pihenésüket. Szövetkezeti üdülők egész sora épült az elmúlt évtizedben, s számos gazdaság bérel szobákat az üdülési szezonban. Fiatal utánpótlás A tisztességes jövedelem kifizetése, a szociális gondoskodás ma már hozzátartozik a szövetkezetek gazdálkodásához. Felismerték érdekeltségüket ebben a szövetkezeti vezetők, hiszen csak így kaptak szakképzett munkaerőt a tervek végrehajtásához. Ma 20 ezer diplomás, 180 ezer szakmunkás és 280 ezer betanított munkás vállalja a munkát a közös gazdaságokban. Ugyanúgy több műszakra járnak, mint az iparban, s havonta átlagosan 184 órát dolgoznak. Nincs szükség arra, hogy hajnalonként a brigádvezetők szedjék össze az embereket egy-egy gyorsan elvégzendő munkához. A biztos jövedelem, a bővülő szociális juttatások megerősítették a bizalmat a szövetkezetek iránt. Megfiatalodtak a közös gazdaságok, az aktív tagok átlagos életkora nem éri el a 40 évet sem, az alkalmazottaké pedig a 33 évet. A fiatal utánpótlás így a vállalkozókészséget, s hozzá kapcsolódóan a teljesítést is ígéri. eredetű alapanyagokat rendkívül korszerű technológiákkal úgy lehet átalakítani, hogy fontos, széles körben felhasználható új nyersanyaghoz jussunk. Továbbra is áll a régi megállapítás: a gépiparban az anyag külső formáját, a vegyiparban magát az anyagot változtatják meg. A helyettesítési lehetőségek közül említeném például a különféle műanyag csomagolóanyagokat, zsákokat, amelyek eddig a drágább papírból készültek, vagy az ivóvízvezetékeket, amelyeket horganyzott acélcsövekből állítottak elő. — A vegyipari kapacitások ilyen irányú hasznosítása nálunk is megkezdődött, de még messze vagyunk a nemzetközi átlagtól. (Az USA-ban a csövek 64, Japánban 56 százaléka készül műanyagból, míg Magyarországon ez az arány egyelőre 28 százalék.) A műanyagok általános fel- használásában sem tartunk még ott, ahol a legtöbb iparilag fejlett ország. Ám biztató, hogy a gyártáshoz Űj nevet választott magának az idén a Békés megyei Vegyesipari Vállalat: most már Körős Kazángyártó és Gépipari Vállalatnak hívják. Az új név felvételére az adott okot, hogy számos mellékprofiltól megszabadultak, most szinte kizárólag kazángyártással foglalkoznak. A név tehát régi, megbízható gyártót, és hagyományos, jól bevált terméket takar. — Az azért nem teljesen igaz, hogy csak a nevünk változott, megújultak termékeink is — mondja Kiss János igazgató. — Annyiban minden változatlan, hogy kazánokat gyártunk, de a mai termékek már nem hasonlítanak a 15 évvel ezelőtti ÉTI-kazánokhoz. Az állandó, folyamatos fejlesztés eredményeként fokról fokra javult a kazánok hatásfoka, és a modernebb au- tomatikák egyszerűbb és kényelmesebb kezelést tettek lehetővé. Az idei évben egy teljesen átalakított típussal, az ÉTI-Superrel jelentkezett a BNV-n a vállalat. Ez már külsejében is eltér az eddigiektől, jóval kisebb, köny- nyebb, és emellett a hatásfoka is javult. Kevesebb gázzal több meleget ad ez a változat. A hatásfoknövekedés néhány konstrukciós megoldásnak, és a jobb hőszigetelésnek köszönhető. A mérések egyértelműen igazolták a tervezők elgondolásait, és a 29 kilowattos teljesítményhatárig már ezeket gyártják. Elkészültek a nagyobb, 116 kilowattig terjedő teljesítménytartományba eső kazánok „super” változatai is. Folyamatos átállással az év Kukoricatárolás hűtéssel Hűtve tárolnak már kilencedik hónapja nagy mennyiségű szemes kukoricát a bakonyszom- bathelyi termelőszövetkezetben. A tatai Hőtechnika Ipari Szövetkezet a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat megrendelésére készített ilyen célra alkalmas ipari hűtőket, amelyeket most nagyüzemi körülmények között vizsgáztatnak a gazdaságban. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a hazai mezőgazdaságban még újdonságnak számító módszer rendkívül gazdaságos, és a hűtve tárolt termény mikrobiológiailag kifogástalan minőségű. alapanyagunk van, s a feldolgozók teljesítménye eléri az évi 300 ezer tonnát. Tudjuk tehát, mit kell tennünk, ám a struktúra alapvető módosítása hosszabb folyamat, és ez nálunk — figyelembe véve erőforrásainkat és lehetőségeinket —, a következő időszak feladata lesz. — Van egy másik, véleményem szerint igen fontos és nagy jövő előtt álló lehetőség a vegyipar fejlesztése, ez a biokémia és a biotechnika, amely az élő anyagok kémiai átalakításával alapvetően megváltoztathatja a vegyipar arculatát. Erre kevés országban készültek még fel. Nálunk csak bizonyos területeken, elsősorban a gyógyszergyártásban és a génsebészetben tettük meg az első lépéseket, és könyvelhetünk el kezdeti eredményeket. A Biogál, a Chinoin, a Kőbányai Gyógyszergyár komoly erőfeszítéseket tesz a gyógyszergyártásban, az interferon előállításában. Bábolnán állati takarmánykiegészítők, antibiotikumok készülnek, amelyekkel csökken a takarmányfelhasználás. Hasonló eredmények születtek az állatgyógyászat gyógyszerkészítményei körében, s ez biztató a jövőre nézve — fejezte be nyilatkozatát Körtvélyes István. végéig befejezik az átállást az új típusra. Ez a hír persze csak alig vigasztalja azokat, akik várnak valamilyen ÉTI-kazán- ra, főleg a családi házak fűtésére alkalmas ÉTI—25-ösre. Hiába gyártanak többet, mint tavaly, a kereslet sokkal nagyobb, mint a kínálat. A feszültség feloldására vállalati gazdasági munkaközösségek jöttek létre a Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalatnál. Ezek a VGM-ek kizárólag az ÉTI—25-ös típust készítik, és remélhető, hogy a rövidesen belépő új fejlesztésekkel együtt már sikerül kielégíteni az igényeket. Gyomaendrődön, a vállalat ottani telepén nagy fejlesztés fejeződik be a napokban. Energiaracionalizálási hitelből és támogatással megteremtik a nagyüzemi kazán- gyártás feltételeit. E beruházás eredményeként az idén 18, jövőre pedig 50 százalékkal több kazán készül majd. Kétségtelen, hogy gázkazánt a legkényelmesebb üzemeltetni, de nem ez a legolcsóbb. Aki már mindkettőt kipróbálta, tudja, hogy a szeneskazánnál jelentős megtakarítás érhető el. Mégis sokan idegenkednek a szeneskazánoktól, a gyenge hatásfok, a nehéz kezelhetőség, és az állandó felügyelet kényelmetlensége miatt. A vállalat e hátrányok legalább részbeni kiküszöbölésére fejlesztette ki á Simplex széntüzelésű kazánokat. Ennek az a lényege, hogy egyaknás típus, ezért egyszerű, kezelése könnyű, és ami a fő előnye: egy feltöltéssel 10 órán át A búza után az egyik legrégibb magyar őshonos növényről, a lóbab termesztéséről kezdődött kétnapos országos tanácskozás csütörtökön Mosonmagyaróvárott, az agrártudományi egyetemen. Az emberi étkezési célokra is alkalmas magas fehérje- tartalmú növényt a világ számos részén termesztik, magyarországi termesztése az utóbbi években került ismét előtérbe. A rendezvénynek otthont nyújtó mosonmagyaróvári egyetem kutatói vállalkoztak a lóbab újbóli meghonosítására, elterjesztésére. Kinemesítettek egy új hazai fajtát is, és újabbak előállításán dolgoznak. Az országban jelenleg tizenhatezer hektáron termesztenek lóbabot. A termő- terület jó része a nyugati országrészen van, de Baranyában és az Alföld déli mezőgazdasági körzeteiben is eredményesen termesztik e növényt. Megfelelő időjárás működik, ellentétben a hagyományos típusok 3—4 órás üzemidejével! Hogy a lakosság mennyire várta már az ilyen kazántípus megjelenését, azt jól jelzik a számok: tavaly 1600, az idén már 2300 Simplex kazán gyártása a cél. A vállalat saját szabadalma az univerzális tűzterű Rivál kazán, mely 1980-ban BNV-díjat nyert. A kazán lényege, hogy gázra, olajra és szénre egyaránt használható, a tűztér minimális átalakításával. Tüzelőanyag-váltásnál tehát nem kell az egész berendezést kicserélni, egyszerű az átállítás. Ez elsősorban ott hasznos, ahol rövidesen várható a földgáz bevezetése, de addig is élvezni akarják a háztulajdonosok a központi fűtés előnyeit. Mivel mindhárom kazántípus jó néhány díjat nyert már a különféle vásárokon, kiállításokon, a vállalat nyugodtan ülhetne a babérain, a termékek jó ideig korszerűnek számítanak. Ezt a nemzetközi összehasonlítás is igazolja, állják a versenyt a konkurrens típusokkal. A helyben maradás azonban nem lehet cél, ezért a vállalat erőteljes fejlesztésbe fogott. Elsősorban a szeneskazánok hatásfokának javítása és hosszabb, automatizálható üzem a cél, úgy, hogy megmaradjon az egyszerű konstrukció. Az eredmények biztatóak, néhány prototípus kipróbálása már folyik, és a jövő évi BNV-n várhatóan új szeneskazánnal is találkozhat már a vásárlátogató közönség. L. L. és termesztési technológia esetén hektáronként 3-4 tonnás termést is betakaríthatnak belőle. A mosonmagyaróvári tanácskozáson az ország minden részéből érkezett több mint száz szakember, kutató egyetértett abban, hogy érdemes növelni a lóbab termesztési területét. A következő két évben mintegy tízezer hektár termőterület növelésével számolnak. Erre adottak a feltételek: a mosonmagyaróvári egyetem kísérleti parcelláin a szükséges vetőmagot megtermelik. A lóbab termelési területének, a terméshozamok növelésével a magyar mező- gazdaság olyan mennyiségű és minőségű fehérjedús takarmányhoz jut, amellyel tovább lehet növelni a húshozamokat az állattenyésztésnek csaknem valamennyi ágazatában; a lóbabbal teljes egészében pótolni lehet a szójadarát, s ezáltal számottevően csökkenthetők a termelési költségek. A múlt év júliusában vette át a Göngyölegellátó Vállalattól a dombegyházi Petőfi Tsz a faipari üzemet. Itt tizenöten készítenek ládákat, raklapokat bérmunkában Fotó: Fazekas László Farkas József Fellendülés előtt a vegyipar Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes nyilatkozata Tanácskozás egy elfelejtett növényről Nagyobb teret a lóbabnak
