Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-16 / 141. szám
1983. június 16., csütörtök Pierre Székely békeemlékmííve Budapesten Június 14-én, kedden avatták a fővárosban, a Nagyvárad téren Pierre Székelynek, a Franciaországban élő, magyar származású szobrász- művésznek monumentális békeemlékművét. A hatvan évvel ezelőtt Budapesten született kiváló művészt, aki munkásságával tevékenyen hozzájárult a magyar—francia együttműködés előmozdításához, a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntette ki az Elnöki Tanács. Székely az a fajta alkotó, aki mindig több irányban keresi a kife-" jezés lehetőségeit, a kor művészeti törekvéseivel szinkronban. A grafika, a festészet, a szobrászat és az építészet ma ’ egyaránt ' foglalkoztatja az alkptótevékeny- sége teljében levő művészt. Tanulmányait az egykori Atelier művésziskolában Dallós Hannánál végezte. A történelem vihara hamar megismertette vele a társadalmi igazságtalanságokat, az üldözöttek vigasztalan sorsát. Mégsem esett kétségbe. A kilátástalanság, a bizonytalan jöv5í a túlélés reménye erői összpontosítására késztette. Az élete központját adó kőfaragással éppen a negyvenes években, a munkatábor idegtépő zaklatottságai közepette ismerkedett meg. A szenvedések elmúltával a kor nyomásától felszabadulva, a második világháború vége óta fogadott hazájában, Franciaországban él, ahol azonnal magával ragadta a háború utáni évek nagy művészeti fellendülése, amelynek rövid idő múltán nemcsak résztvevője, hanem egyik formálója is lett. Tevékeny művész, alkotómunkásságának rangját nemcsak a legnagyobb francia múzeumokba, a Musée National d’Art Moderne Centre Pompidou, a reimsi, az amiensi, és a világ számos nemzetközi hírű gyűjteményébe került alkotásai, hanem előkelő művészeti kitüntetések is hírül adják. A hatvanas években érdeklődése az építészet felé fordult; Valenciennesben egy, a modern építészetben úttörő jelentősegű templom és kolostoregyüttest, valamint Dél- Franciaországban egy üdülőfalut épített, korszerű formai és technológiai megoldásokkal. A Nagyvárad téren felállított, konstruktív formaadá- sú, széttárt karú madárszimbóluma alkotói munkásságának legjobb tulajdonságait, a jelképteremtő erőt, a drámai lendületet és a monumentalitást hangsúlyozza. Talapzata is jelképes, a földgömböt példázza, gránitkockáin a világ népeinek „Béke”felirataival, melyeknek sorát Kádár János és a francia államelnök kőbevésett kézjegye nyitja meg. Egyedi technikával, robbantásos kőrepesztéssel készült, amely a felületeknek dinamikus feszültségét fokozza. Az emlékmű személyes élményekben gyökerező, ma is nagyon időszerű, megtestesített gigantikus kiáltás, amely arra int bennünket, ne engedjük, hogy az egész föld Hirosima vagy Coventry sorsára jusson. Brestyánszky Ilona flz antik kultúra tudósa Trencsényi-Waldapfel Imre emlékezete A görög és a latin gondolkodás éltető szelleme szinte kezdeteitől átjárta a magyar kultúrát. Hosszú évszázadokig az antik költői hagyomány volt a meghatározó, a későbbi korokban tudósaink is egyre intenzívebben idézték föl a klasszikus gondól- kodást, mert felismerték benne azt a példát, mely megtermékenyítheti minden kor emberies szemléletmódját. Hogy ez a hol rejtett, hol tudatos kapcsolatkeresés miként változott évszázadról évszázadra, arra vonatkozóan az első adatokat a háromnegyed százada született, és sajnálatosan korán elhunyt Trencsényi-Waldapfel Imrének köszönhetjük, aki a Horatius noster kötet bevezető tanulmányában, 1935-ben példamutató alapossággal tárta föl az antik és a magyar költői szellem rokonságait. Az akkor fiatal tudós költőként kezdte pályáját. Szemléletére és módszerére elsősorban Kerényi Károly gyakorolt elhatározó befolyást. Trencsényi-Waldapfel Imre azonban hamarosan fölismerte, hogy az antikvitáshoz való viszonyunk — ahogy ő írta — „mindig korszerűen determinált”, azaz minden kornak van tanulnivalója az ókor nagy szellemeitől. Az ő számára a második világháború felé sodródó korszakban az volt annak legfontosabb tanítása, hogy az ember természetes hajlamai miatt is mindig a béke igézetében élt. Képzeletében felsejlett egy Trencsényi-Waldapfel Imre portréja hatalmas vállalkozás képe: egy nagy költői békeantológia terve, melyben a reményét mindinkább elvesztő olvasó együtt találta volna a világirodalom nagy békeverseit, mintegy erőforrásul és kora ellenhatásául. Ennek első láncszeme volt a Pásztori magyar Vergilius című kötet, benne Radnóti Miklós híres eklogafordításával, amely saját, a világirodalomban is kivételes helyet elfoglaló eklogaműfajának volt első kedvcsináló próbálkozása. S ahogy egyre félelmetesebb árnyak borultak hazánk fölé, a negyvenes évek legelején, úgy szaporodtak Trencsényi-Waldapfel Imre könyvei, tanulmányai és fordításai, melyekben azt a görög gondolatot igyekezett igazolni: „Milyen szép dolog embernek maradni és lenni, ha az ember igazán ember!” Az új korszakban Trencsényi-Waldapfel Imre a klasz- szikus antikvitással foglalkozó tudományág legtekintélyesebb, nagy kisugárzású alakja lett. Mint egyetemi tanár "nemzedékek sorát nevelte, s nem szűnt meg azért küzdeni, hogy a görög és latin nyelv oktatása vissza ne szoruljon, mert különben egyik éltető forrásától zárná el magát a magyar kultúra. Aligha véletlen, hogy legjelentősebb tanulmányait ösz- szefoglaló kötetének ezt a címet adta: Humanizmus és nemzeti irodalom. Mintha azt akarta- volna bizonyítani ezzel is, hogy az antik humanizmus és a magyar irodalom egymástól elválaszthatatlanok. Vallástörténeti tanulmányaival a nemzetközi tudományosságnak is egyik vezéralakja lett, szimpozionok megbecsült előadója, kinek írásait mindenütt számon tartották. Egyre kevesebb ideje és energiája maradt a műfordításra, holott egyike volt azoknak a fordítóknak, akik az élőbeszéd természetes hajlékonysága felé közelítették a régi szövegeket, s példát teremtettek arra, hogy a görög és latin klasszikusok igenis tolmácsolhatok korszerű magyar nyelven. (Műfordításait ezzel a sokat mondó címmel rendezte kötetbe tanítványa, Szabó Kálmán: Ember vagy!) A feszített, hatalmas méretű munka korán őrölte föl szervezetét. De elsősorban az a tanítása, hogy az ókori kultúra ma is termékeny erőforrásunk, életben tartja munkásságának legjobb darabjait. Rónay László Befejezték az avar kori temető feltárását Tápon Új képzési forma a műegyetemen Szeptembertől a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedés- mérnöki Karán — a kari tanács által most megszavazott — új képzési formát vezetnek be. Az új rendszer szerint a járműgépész hallgatók üzemmérnöki oklevelet kaphatnak akkor is. ha nem fejezik be egyetemi tanulmányaikat, de legalább három évfolyamot, hat szemesztert sikeresen elvégeznek. Erre az öt évvel ezelőtt bevezetett, s most már mind az öt évfolyamra kiterjedő, úgynevezett konduktív felépítésű tanterv ad lehetőséget. így az alaptudományi — matematikai, mechanikai, fizikai stb. — és az alkalmazott tudományi — pl. a gépjármű-szerkezettani — ismereteket, az elméletet és a gyakorlatot párhuzamosan oktatják. Az első három évfolyam általános gyakorlati, szakmai tananyaga után a felső évfolyamokon előtérbe helyezik azokat az elméleti ismereteket, amelyek a fejlesztő, tervező mérnököknek szükségesek. A jövő tanévtől arra is lehetőség nyílik, hogy évkihagyás nélkül a kar nappali tagozatának negyedik évfolyamán folytathatják. tanulmányaikat a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán harmadik évüket befejező autógépész és vasútgépész üzemmérnökjelöltek közül azok, akik konstruktőri, kutató-fejlesztői munkára készülnek.1 ' Befejezték a tápi avar kori temetőfeltárás idei munkáit a győri Xantus János Múzeum régészei. A szakemberek már több éve vallatják a föld mélyét, s mostanáig 328 sírt bontottak ki. A VII—VIII. századfordulóból való temető elhelyezkedése, viszonylag kis kiterjedése miatt jó lehetőséget -nyújt a kutatóknak az avar kori temetkezési szokások megfigyelésére. A régészek az idén május közepén láttak munkához, s egy hónap leforgása alatt harmincnál több sírt tártak fel. Ezúttal bukkantak az eddigi leggazdagabb leletre: egy nő sírjában megannyi különleges ékszert, fülbevalót, karperecét, három gyűrűt, gyöngysort és bizánci keresztet találtak. Az apró gömböcskékkel díszített arany fülbevaló csavart ezüst karikán lógott, a karperec bronzból készült, a gyűrűket kék üveggyöngyök díszítik. A gyöngysort apró fekete és sárga üvegpaszta gyöngyszemekből fűzték. A legkülönlegesebb lelet a vastagon aranyozott bizánci ezüst kereszt, amelynek díszítését préselték, a míves ötvösmunkát készítői üveggyöngy berakásokkal ékítették. Ehhez hasonló ékszert mostanáig mindössze egyet, a me- zőszilas—tótipusztai avar fejedelmi sírban találtak a kutatók. Ugyancsak préseléssel állították elő a női sír egyéb ékszerleleteit: az aranyozott ezüst mellboglárt, amellyel viselője köpenyét kapcsolta össze, és a rombusz alakú ezüst nyakbavaló amulettet. Ezek a tárgyak segítették hozzá a szakembereket a sír korának megállapításához, ugyanis a nemesfémeket a korai avar korban, a VII. század végén préselték, a későbbiekben már más eljárással munkálták. Több sírban használati tárgyakra, késekre, orsógombokra, továbbá kardokra, nyílhegyekre, csont íjmerevítőre és egyéb fegyverekre bukkantak. Az idei ásatás gazdag leletanyagát restaurálják, majd a győri múzeum régészeti kiállításán tárják az érdeklődők elé. HANGSZÓRÚ Késő este Hitchcock-film este, utána Bakonyi Péter 10 perce a Kossuth rádióban a ruhare- parátor Tóth Mártáról: jöhetett az éjféli óra, a kísérteties 12 ütés, habár féltve őrzött ingaórám " már régóta nem kongatja a feleket és az egészeket. Ennyi rejtély után magyarázattal tartozom. Hitchcock ugyebár „idegfeszítő” rendező, mindent tud, ami a művészi .hátbor - zongatáshoz szükséges. Filmmúzeumban látott filmje, a Manderley ház asszonya — nem is képzeltem — miféle alaphangot üt meg a Bakonyi-riporthoz, mely tíz percben vállalkozott arra, hogy „Késő este” címmel közelebb viszi a hallgatót a ruha- reparátor, illetve restaurátor Tóth Mártához, aki nagyon szimpatikusán és kedvesen magyarázta, hogy a csodálatos selyemruha, amit éppen "re- parál, 200 éves, a XIX. század elején temettek el benne egy fiatal lányt a miskolci, avasi templom kriptájába. A riporter kellő ügyességgel és szakmai fogással „megrökönyödve” kérdezte: „Tehát ez egy halotti ruha, halott viselte?” így került össze — akaratlanul — Hitchcock és Tóth Márta ruhareparátor izgalmas meséje a 200 évvel ezelőtt meghalt kisasszonyról, akit bokáig érő, tiszta selyem, csipke és virágosszövésű, hófehér ruhában temettek el. „Ilyen anyag nincs manapság, azért nehéz a restaurálása. Ugye, gyönyörű?” És következett a ruha leírása. Buggyos ujjú, sima, bokáig futó, tipikusan XIX. századi viselet, mely attól lett olyan barnás-aranysárga amilyen, mert a halott testén hevert két évszázadig ... Még le sem telt a műsoridőből 5 perc, amikor kellő borzongással arról is értesülhettünk, hogy a halottviselte női ruhák általában barnás-sárgás, vöröses színt öltenek a test hatására. „És nem fantáziái, amikor kézbe veszi?” — csapott le újfent a kérdéssel Bakonyi, mire a riportalany bájosan csevegve mondta: „Ami itt van az asztalon, az fertőtlenítés, konzerválás után kerül ide ... Persze, én is elgondolkozom, milyen lehetett, aki viselte? Biztosan szép, fiatal lány volt.” A második öt perc már inkább a realitásoké. A ruhareparátor lány elmesélte, hogy egy japán szamurájmellény _ restaurálásával diplomázott, és, hogy hazánkban mindössze 15 éve igazi tudomány a textilrestaurálás ... Azelőtt szappannal mosták ki a híres emberek híres ruháit, ami több kárt okozott, mint hasznot. A tíz perc gyorsan letelt. Kitűnő volt! Várjuk a következő „Késő esté”-t. Éjfél előtt, valamivel. Sass Ervin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Fúvósindulók. 8.37: Menotti: A médium. 9.41: Nefelejcs. 10.05: Verebes, a túlművelt bokszoló. 10.20: Két keréken Magyarországon. 10.35: Népdalok, néptáncok. 11.19: A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. 11.39: Tom Jones. 12.45: Nyárelő. 13.00: Svéd Sándor emlékezetes szerepei. 13.30: Most jelent meg. 14.00: Zentai Anna és Varga András nótákat énekel, Kecskés Sándor klarinéto- zik. 14.35: Kóruspódium. 15.05: Záray Márta és Vámosi János énekel. 15.28: Kagylózene. 16.00: Tatay Sándor: Hét szűk évtized. 16.10: Egy éj Velencében. 17.05: Anti — Nagyfa. 17.33: Délutáni Rádiószínház. 19.15: .........elmondom mind a s ok tréfát...” 19.56: Nemzedékek önismerete. 20.36: Századok zenéjéből. 21.40: Szív a képernyőn. 22.30: Pablo Casals gordonkázik. 23.21: Antigoné. 0.10: A Hungária együttes dalaiból. PETŐFI RÁDIÓ / 8.05: Pere János nótákat énekel. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.00: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.35: Régi zene Erdélyben. 14.00: Lelátó. 16.00: Látogatóban. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Rádióexpressz. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Szociológiai figyelő. 21.05: Kabarécsütörtök. 22.15: Magnósok, figyelem! 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Híres színészek sanzon- felvételeiből. 9.59: Zenekari muzsika. 11.05: Magyar művészek operafelvételeiből. 11.55: Bécsi klasszikus muzsika. 13.07: Töltsön egy órát kedvenceivel ! 14.07: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 14.27: Liszt: Dante szonáta. 14.44: Vivaldi-művek. , 16.00: Zenei Lexikon. ' 16.20: Kamarazene. 16.55: Popzene sztereóban. 18.18: A Magyar Rádió Brahms- ciklusa. 19.05: Zenekari muzsika. 20.35: A Prognózis, a GM—49, a Rodeo és a KFT együttes műsorából. 21.30: Jomes McCracken és Victoria de Los Angeles operafel vételeiéből. 22.14: Korunk költői. 22.34: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Gitármuzsika. 17.10: Napjaink. Palatinus István jegyzete. 17.20: Jánoshalmi népdalokat furulyázik Keszthelyi Pál. 17.25: Kell-e három diploma? Riporter: Dalocsa István. 17.45: Demis Roussos slágereiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.25: Hírek. 16.30: Állatkölykök. XVIII/14. 16.35: Utazz velünk! 17.15: Kikapcsoló. 17.25: Reklám. 17.30: Pedagógusok fóruma. 18.05: Telesport. 18.30: Képújság. 18.35: Napfényes Bulgária. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Mike Andros. 20.50: A hét műtárgya. 20.55: Panoráma. 21.55: Mondod-e még? 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Képmagnósok, figyelem! 20.35: Kikapcsoló, (ism.) 20.45: Nyitott műhely. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Wallenstein IV/1. 22.50: Képújság. BUKAREST 16.05: Család és iskola. 16.30: Fiatalok stúdiója. 17.50: A -legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.30: A valóság képei. 21.10: Az Atlantic embere. Filmsorozat. 5. rész. 21.30: Eszmék, áramlatok. 22.05: Fiataloknak. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: A kék mint tarka — tvsorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Színkép — politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: A nagy város — dráma- sorozat. (ism.) 22.25: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Tudomány. 18.45: Érdekes utazás. 18.55: Kiválasztott pillanat. 19.00: Ifjúsági képernyő — ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Drámaest. 21.10: Reklám. 21.15: Zágrábi körkép. 21.30: Adás a kultúra köréből. SZÍNHÁZ 1983. június 16-án, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: PROFESSZOR AZ ALVILÁGBAN Móricz-bérlet 20 órakor Martfűn: A KAKTUSZ viraga 1983. június 17-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: A KAKTUSZ VIRAGA Sarkadi-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A hét szeplő, 6 és 8 órakor: Harc a vízen. Békéscsabai Szabadság: de. 10, du. 6 és 8 órakor: Atlantic City, du. 4 órakor: Flep, a róka. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Szűz és a szörnyeteg, fél 8 órakor: Üldözők. Békéscsabai Kert: Szuperexpressz. Gyulai Erkel: Egy zsaru bőréért. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Éretlenek, 6 és 8 órakor: A ka- ratézó Cobra visszatér. Gyulai Kert: Örizetbevétel. Orosházi Béke: Akit Bulldózernek hívtak. Orosházi Partizán: fél 6 órakor: Panda Maci kalandjai, fél 8 órakor: Vad fajzat. Szarvasi Táncsics: A 34-es gyors.
