Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-16 / 141. szám

NÉPÚJSÁG 1983, június 16., csütörtök D gabonaipar felkészült a felvásárlásra Az aszályos időjárás miatt korai aratásra készülnek a mezőgazdasági nagyüzemek. A gabona felvásárlásával, el­helyezésével és a takarmány- gazdálkodással kapcsolatban tartottak értekezletet tegnap Békéscsabán, a GMV-nél. A tanácskozáson a mezőgazda- sági nagyüzemek, vállalatok képviselői vettek részt. Bordás Mihály, a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazga­tója tájékoztatójában először az elmúlt év tapasztalatait összegezte. Kiemelte: tavaly a kölcsönös érdekek figye­lembevételével jó volt a vál­lalat együttműködése a me­zőgazdasági nagyüzemekkel. Ezt követően az idei felvá­sárlásról szólt. Elmondotta, hogy a vállalat felkészült a gabona átvételére. Felhívta a mezőgazdasági szakemberek figyelmét arra, hogy minde­nütt alaposan tisztítsák és fertőtlenítsék a tárolótereket. Az idén enyhít a raktározá­si gondokon, hogy több ter­melőszövetkezetben épült tá­roló az elmúlt időszakban, s emellett több szerfás tároló is elkészült. A vállalat fel­vásárlóhelyein az. átvétel tárgyi és személyi feltételei biztosítottak. Naponta mint­egy négyezer vagon gabona átvételét tervezik. Az átvé­tel zavartalansága érdeké­ben fontos a szállítók részé­ről, hogy a napi ütemezést betartsák. Befejezésül a má­sodik félévi vállalati elkép­zeléseket ismertette az igaz­gató. Ezt követően dr. Bagi Jó­zsef, a Gabona Tröszt ve­zérigazgató-helyettese hoz­zászólásában elmondotta: az idén mintegy 120—130 ezer hektárral nagyobb területről kell betakarítani hazánkban a kalászosokat. Majd takar­mánygazdálkodási kérdések­ről beszélt. Hangsúlyozta: csökkenteni szükséges a fe­hérjefelhasználást az állatok takarmányozásában. Növelni kell a lucerna- és fűliszt termelését, mivel ezek bizto­sítják az állatok számára szükséges rostmennyiséget a tápokban és keveréktakar­mányokban. V, L. Fűnemesitési és gyepfenntartási ankét A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület dísznövény- és zöldfelületi szakosztálya, a Szarvasi öntözési Kutató Intézet és a Kertészeti Egye­sülés közös rendezésében tartották meg azt az orszá­gos ankétot Szarvason, melynek témája a fűnemesí­tés és a gyepfenntartás volt. Először dr. Janovszky Já­nos, az OKI tudományos osz­tályvezetője a fű nemesíté­séről tartott előadást. Beve­zetőjében hangsúlyozta: nem közömbös az, hogy egy nép ízléskultúrája alapján meny­nyit akar, anyagi lehetősége révén pedig mennyit tud ál­dozni a városi zöldterületek, nyilvános parkok és egyéb célokat szolgáló gyepfelüle­tek ápolására, gondozására. A magyar pázsitkultúra új szakaszát 1970-től számítják. Az új, és egyre differenciál­tabban jelentkező igények biztosítása á hazai gyepnö- vénynemesítés számára vi­lágossá tették azt a felisme­rést, hogy az eltérő intenzi­tású gyepek, azok használa­ti módjai, valamint a külön­leges rendeltetésű gyepek te­lepítése speciális fajtákra alapozható. Ezek telepítése csak széles körű nemesítési munkával valósulhat meg. A pázsitok létesítésére al­kalmas fűfajok nemesítésé­vel az ÖKI kiemelten fog­lalkozik, eredményeik alap­ján kilenc, államilag elis­mert fajta, fajtajelölt a ha­zai fajtaválaszték 80—85 százalékát adja. Ezt követően Szendrői Jó­zsef, a FŐKÉRT osztályve­zetője a gyepfenntartás idő­szerű kérdéseivel foglalko­zott. Az ankét szabadföldi bemutatóval ért véget. — sz — D fénysorompó tilosat jelzett! Három halálos áldozat Kedden délután Dévavá- nya és Körösladány között a kéthalmi közút—vasút ke­reszteződésében — amelyet működő fénysorompó védett — 'személygépkocsi és mo­torvonat ütközött. A szeren­csétlenség következtében Pu- porka Jenő körösladányi, Fe­hér Zoltán és Fehér János szeghalmi lakosok a helyszí­nen életüket vesztették. Gyöngyösi Józsefet, a ZH 01-90 forgalmi rendszámú Polski személygépkocsi ne­gyedik utasát a mentők a bé­késcsabai kórházba szállítot­ták, életveszélyes állapot­ban. A helyszíni vizsgálat ed­digi megállapítása szerint a gépkocsit Puporka Jenő ve­zette, s a szerencsétlenséget ő okozta, mivel figyelmen kí­vül hagyta a fénysorompó tilos jelzését. A békéscsabai kórház, baleseti sebészetén a kedd esti órákban kapott tá­jékoztatás szerint Gyöngyö­si József, szeghalmi lakos állapota súlyos, borda- és koponyasérülést szenvedett. A rendőrségi vizsgálat fo­lyamatban van. Kedden, június 15-én megkezdődött a gyulai 613-as Munká­csy Mihály Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolában a szakmunkásvizsga és érettségi. Az első napon a tanulók egy csoportja az írásbeli feladatokkal birkózott. A kötő-hur- koló szakmunkásvizsgát tevő lányok (képünk) nagy figye­lemmel, s nem kevés izgalom közepette írják a dolgozatot. A szakmunkásképző intézetben július 1-ig 321 tanuló szak­munkásvizsgázik, a szakmunkások szakközépiskolájában pe­dig 22 felnőtt érettségizik Fotó: Gál Edit Napirenden a komplex energiagazdálkodás Tegnap, szerdán délután Szarvason, a Dózsa Tsz-ben tartotta kihelyezett ülését a Békés megyei Termelőszö­vetkezetek Szövetsége köz- gazdasági bizottsága. Az ülésen két napirendi pont került megvitatásra. Először a szövetkezetek gaz­dálkodását érintő jogszabá­lyokat, azok egységes alkal­mazását vitatták meg a bi­zottság tagjai. Második napirendi pont­ban a komplex energiagaz­dálkodást elemezte a bizott­ság. A vitában megerősödött az a nézet, hogy ahol lehe­tőség nyílik rá, ott folyama­tosan ki kell váltani az olaj- tüzelési-, a gazdaságosabb földgázfűtéssel, s ahol lehe­tőség van rá,- célszerű hasz­nosítani a termál energiát. Az utóbbiban jól példaként szerepel a szarvasi Dózsa Tsz, mely közös gazdaság a szomszédos állami gazdaság­gal, 60 millió forintos költ­séggel valósítja meg a ter­málvízzel való fűtést. A be­ruházás nyomán a Dózsa Tsz és az állami gazdaság együttesen 25 millió forint értékű olajat takarít meg egy év alatt. A beruházás részleges üzembe helyezése ősszel várható, teljes elké­szültével meleg vízzel fűtik majd a műhelyeket, állatte­nyésztési telepeket, szociális létesítményeket, s ugyancsak a geotermikus energiát hasz­nálják fel a terményszárítók. — sz — Meliorációs szakemberek megyénkben Szabolcs megyei meliorá­ciós agrárszakemberek jár­tak tegnap, június 15-én délután Kaszaperen. A nagy- bánhegyesi Zalka Tsz ven­dégeiként ismerkedtek a ka­szaperi meliorációs rendszer­rel. A termelőszövetkezet párt- és állami vezetése, va­lamint szakembergárdája fo­gadta az országos kőrútról hozzájuk érkezőket. Szilágyi Gézáné, a megyei tanács meliorációs szakfel­ügyelője tájékoztatta a ven­dégeket megyénk termőterü­leteinek állapotáról. Az or­szág gabonaszükségletének 10 százalékát Békés megye biz­tosítja, annak ellenére,' hogy földjeink 45 százaléka köze­pes és gyenge adottságú. A jó termés csak gondos és jól szervezett meliorációval ér­hető el. 1980-ig a komplex meliorációt 28 ezer diektáron valósították meg Békésben. ’81-ben újabb 12 ezer hek­táron biztosították a talaj megfelelő vízgazdálkodását. A belvízzel veszélyeztetett területek jövőjét alakító ta­nulmánytervnek megfelelő­en dolgoznak megyénk me­liorációs agrárszakemberei az V. és VI. ötéves terv sor rán. A Békés megyei TESZÖV rendezésében sorra kerülő tapasztalatcsere vendégei ma. júhius 16-án a megye más településeire is elmennek. b. zs. Súlyos bányaszerencsétlenség Komién Sjílyos bányaszerencsétlen­ség történt kedden Komlón: a Mecseki Szénbányák Béta bányaüzemének 7-es szint­jén 20 óra 30 perckor rob­banás következett be. A rob­banás pillanatában 139 bá­nyász dolgozott a veszélyez­tetett körzetben, s a bánya­mentők gyors beavatkozásá­nak és a biztonsági beren­dezések kifogástalan műkö­désének köszönhetően száz- huszonhárman sértetlenül el tudták hagyni a vágatot. Hat bányász életét vesztette, to­vábbi tíz pedig súlyosan megsérült. Hősi halált halt Füzési Márton vájár, 37 éves kom­lói, Dómján János földalatti lakatos, 53 éves magyareg- regyi, Ömböli Márton vá­jár, 45 éves hidasi, Sziebert László vájár, 48 éves rháza- szászvári, Szabó József csil­lés, 20 éves komlói és Kalá- nyos Sándor csillés, 20 éves kovácsszénájai lakos. A baleset okának vizsgá­latát az Országos Bányamű­szaki Felügyelőség, az Ipari Minisztérium, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és a Baranya megyei Rendőr-fő­kapitányság szakemberei megkezdték. A helyszíni vizsgálatban részt vett Ka- polyi László ipari miniszté­riumi államtitkár, Menyhárt László, az Országos Bánya­műszaki Főfelügyelőség el­nöke és Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára is. Új strandok és kikötök Üjabb strandok, hajó- és hor­gászkikötők építésének az elő­készítését kezdték meg a Ve­lencei-tónál a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakembe­rei. A munkálatok során a kor­szerű vízminőség-védelmi szem­pontokat is figyelembe véve igyekeztek megőrizni a termé­szetes partot, s megtartani a víz megszűrésére szolgáló jó minő­ségű nádasokat. A dinnyési par­toknál 14 hektárnyi tórészt ko­tornak ki a horgászok részére. Itt nem építenek betonpartot, hanem a nádszigetek megtartá­sával öblöket, csendes leshelye­ket alakítanak ki. Dolgoznak a kotrógépek az északi parton a pákozdi szú­nyogsziget és az evezőspálya közötti területen is, ahol né­hány év múlva ugyancsak strand lesz. A brigádtagság elkötelezettség □ közelmúltban zajlott le a szocialista bri­gádvezetők VI. or­szágos tanácskozása. Negyed­század telt el a szocialista brigádmozgalom megalakulá­sának első lépései óta. A munkásosztály legjobbjainak ez a kezdeményezése azóta a dolgozók százezreit ragadta magával és napjainkra haté­kony tömegmozgalommá ' vált. Az elmúlt évtizedek iga­zolták — s azt a mostani ta­nácskozás is megerősítette —, hogy a szocialista brigád­mozgalom egyre növekvő, meghatározó, semmi mással nem pótolható szerepet tölt be társadalmi, gazdasági »•létünk formálásában, mi­közben maga is átalakul. Az elmúlt időszak nehezebb gazdasági feltételei között is a szocialista brigádmozgalom bizonyult emberi oldalról a legaktívabb tényezőnek gaz­dasági és társadalmi céljaink eredményes megvalósításá­ban. A tanácskozás felszólalá­saiból is kitűnt, hogy a szo­cialista brigádok többségük­ben a munkaköri kötelezétt- seget meghaladó munkával .■árultak hozzá a vállalati vrvek, a munkahelyi prog­ramok megvalósításához, a gazdálkodás eredménye­sebbé tételéhez és ezen ke­resztül hazánk gazdasági erejének gyarapításához. Példamutatóan segítették a 1 ermékszerkezet korszerűsí- •esével járó feladatok meg­oldását, a vállalati munka- ! "S üzemszervezési, a taka­rékossági intézkedések való­ra. váltását, a pályakezdő natalok beilleszkedését a munkahelyi közösségekbe. Áldozatkészségük • megnyil- ánulásának szép példái: tö­meges részvételük az olyan ársadalmi méretű akciók­ban, mint íi kommunista műszakok a termelésben, a mezőgazdaságnak . nyújtott • mkéntes segítség, a városok • s lakótelepek szépítése, a .yermekintézmények létesí­tse és fejlesztése, az. „Egy ar.igád egy iskola” mozga- mm, az ingyenes véradás. Megnőtt a szocialista bri­gádok közéleti aktivitása, s ma mutatkoztak is gyengesé­gek, továbbra is a munkás- művelődés és a közéleti te­vékenység legszélesebb tö­megbázisának bizonyultak. Sok éves tapasztalatok iga­zolják, hogy elsősorban a szocialista brigádmozgalom répes a vállalati és munka­helyi célokat, gondokat em­berközelbe hozni és az egyé.- nek személyes ügyévé, tö­rekvéseik céljává tenni. Magy társadalmi ereje abból s fakad, hogy résztvevői •úllátnak a vállalati horizon- ion, az országos és nemzet- hözi jelentőségű célokra és mondókra is érzékenyen rea­gálnak. A mostani tanácskozás elé .:/. egész ország várakozással 'ekintett. Sokakban fogal­mazódott meg a kérdés, mi­lyen változásra, mi újra van szükség a szocialista brigád- mozgalomban? A tanácskozáson egyönte­tű vélemény alakult ki. To- abbra is arra van szükség, hogy a szocialista brigádok minden munkahelyen a dol­gozó tömegek vezető-nevelő közösségei legyenek, akik ■mozgósítanak és példát mu­stnak a munkavégzésben, a művelődésben és a közélet- •m egyaránt. A tanácskozás állásfogla­lása leszögezte, hogy azt az erőt, amit a mozgalom mil­liós tábora képvisel, az eddi­ginél hatékonyabban kell gazdasági és társadalmi cél­jaink megvalósításának szol­gálatába állítani. Ez azt je­lenti, "hogy még inkább szá­mít az ország a szocialista brigádok kezdeményezésére az intenzívebb gazdálkodás követelményeinek érvényesí­tésében, a társadalmi terme­lés hatékonyságának, főként a munka termelékenységé­nek erőteljes növelésében, a gazdálkodás hatékonyságá­nak javításában. A fejlődés fontos kritériu­ma, hogy minden munkahe­lyen váljék általánossá az a felfogás és gyakorlat, amely szerint a munkaverseny a gazdálkodás színvonalát ja­vító tevékenység és egyben szocialista emberi magatar­tás formálásának egysége is. Ezért a jövőben a szocialista kötelezettségvállalásokban a termelési, gazdálkodási fel­ajánlások mellett erőtelje­sebben szükséges érvényesí­teni a szocialista viszonyok alakítására", a műveltség nö­velésére, a munkaerkölcs erősítésére, a közéletiség fej­lesztésére. irányuló törekvé­seket is. A szocialista brigádmozga­lom szocialista jellege erősö­désének, minőségi tovább­fejlődésének alapfeltétele a kezdeményezőkészség, és az igényesség növelése. A szo­cialista közösségek akkor tölthetik be eredményesen hivatásukat, ha önmagukkal szemben is igényesebbekké válnak, ha tudatosodik ben­nük, hogy a brigádtagság egy életre szóló elkötelezett­séget jelent új életünk for­málásában. Külön hangsúlyt kapott, hogy a gazdasági és társa­dalmi szervezetek vezetőinek feladata, felelőssége növek­szik a szocialista brigádmoz­galom irányításában, szerve­zésében. A szocialista brigádmozga­lom 25. évfordulójának tisz­teletére már eddig is sokol­dalú kezdeményezések szü­lettek. Az országos tanács­kozás köszöntötte a szocia­lista brigádok e nemes elha­tározásait és úgy fogta fel őket, mint országos felada­taink végrehajtása érdekében tett fontos lépéseket. O z országos tanácsko­zás felszólalói a mozgalom nevében Múltúkénak vallották és ki­fejezésre juttatták, hogy tet­tekkel támogatják az MSZMP politikáját, a párt XII. kong­resszusán kitűzött társadal­mi és gazdasági célok meg­valósítását. Az országos ta­nácskozás felhívta a mozga­lom résztvevőit, a szocialis­ta brigádokat, hogy fokozot­tan segítsék elő az 1983— 1985. évi népgazdasági és vállalati tervek megvalósítá­sát; a népgazdasági egyen­súly és a vállalati gazdálko­dás szempontjából alapvető hatékonysági, export-, im­port-, anyag- és energiata­karékossági feladatok ered­ményes megoldását. E célok megvalósítása a leghatáso­sabb eszköze gazdaságunk fejlődésének, társadalmi fel- emelkedésünknek, az elért életnívó megőrzésének és fejlesztésének. Dankovics I.ászló Zene a bélyegeken A .békés-tarhosi zenei na­pok eseménysorozatának ke­retében a békési városi mű­velődési központ rendezésé­ben érdekes kiállítást láthat­nak a bélyegek gyűjtői és kedvelői. Június 25-től július 4-ig a tarhosi zenepavilon emeleti galériáján egy magángyűjtő anyaga kerül kiállításra a MABÉOSZ dél-magyaror­szági területi irodája és a Békés városi bélyeggyűjtő kör közös szervezésében. A Magyarországon egyedülálló gyűjtemény sok külföldi ki­állításon szerepelt és díjat is nyert. A Zene a bélyegeken című gyűjtemény tulajdonosa Neszmélyi Károly. A meg­nyitó napján, 25-én, este 18.30 órakor a kollekció tu­lajdonosa mond megnyitó beszédet, és előadást tart bélyegeiről. b. zs.

Next

/
Thumbnails
Contents