Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-02 / 129. szám

NÉPÚJSÁG 1983. június 2., csütöítök „Ismerjük meg együtt” Véget ért a megyei pályaválasztási játék A porondon a körösnagyharsányi úttörők Fotó: Fazekas László „Gyerekek, most üzemlá­togatásra megyünk, visel­kedjetek úttörőkhöz méltó­an!” — jelenti be a „rajve- zető”, és hipp-hopp, máris az üzem előcsarnokában to­long a raj. „Gyárunkban, a Békéscsabai Konzervgyárban sokféle terméket állítunk elő, itt készülnek például a rostos gyümölcslevek, kon- zervek, száraztészta ...” Nos, mindez csupán játék, „nem igazi” sem a rajveze­tő, sem a gyárat bemutató vezetők — az egész üzemlá­togatást ugyanis eljátssza most, itt, a békéscsabai ifjú­sági és úttörőház nagyter­mében az úttörőkből álló közönségnek a békéscsabai Padrach. Lajos úttörőcsapat Zalka Máté raja. Az él­mény azonban valóságos, az 1982—83-as évre ismét meg­hirdetett, ezúttal „Ismerjük meg együtt!” című pályavá­lasztási játék kapcsán való­ban ellátogattak a gyerekek több gyárba, üzembe, hogy ismerkedjenek a szakmák­kal. S ezzel egyben jeleztük e hasznos játék célját is: a gyerekek közös és egyéni fel­adatok megoldásával rajzo­kon, tablókon, albumokban, összegyűjtött fényképekkel feldolgozzák a- különböző pá­lyákról, szakmákról szerzett ismereteiket. A megyei úttörőelnökség és a megyei pedagógiai in­tézet pályaválasztási cso- portja által meghirdetett ve­télkedőt megszervezték a kisegítő iskolások hetedike­sei, és külön az 5—8.-os út­törőrajok számára, három, il­letve két fordulóban. A kise­gítő iskolások közül kilenc raj nevezett be a megyei ve­télkedőre, s közülük kiemel­kedően szerepelt a békéscsa­bai Szabadság, a dévaványai Ványai Ambrus, a tarhosi Gagarin, a gyulai Mogyorós- sy és a békési Petőfi raj. Az 5—6—7—8.-os úttörő­rajok közül összesen huszon­heten vettek részt a játék­ban, s az ötödikesek közül a szarvasi 2-es iskola Her­mann Ottó, valamint a kö­rösnagyharsányi József Atti­la raj, a 6.-osok"közül a bé­késcsabai Padrach úttörőcsa­pat Zalka Máté raja, a he­tedikesek közül a szarvasi 1- es iskola Vajda Péter és Móra Ferenc raja, a szarvasi 2- es iskola Ságvári raja és a kaszaperi Dózsa raj érte el a legtöbb pontot. A 8.-osok kö­zül a szarvasi 1-es iskola Móra Ferenc, a gyomaendrő- di 2-es iskola Vadász és a csorvási iskola Petőfi raja szerepelt a legeredménye­sebben. A pályaválasztási játék megyei eredményhirdetésén, június 1-én a legjobbak kö­zül hét raj rövid műsorban mutatkozott be a békéscsa­bai ifjúsági házban, majd Selmeczi László, a megyei pedagógiai intézet pályavá­lasztási csoportjának mun­katársa adta át a jutalma­kat a rajvezetőknek és a ra­joknak. (t. i.) GYORSLISTA a? 1983. május 31-én megtartott május havi lottó jutalomsorso­lásról, amelyen a 18. heti szel­vények vettek részt. A gyors­listában az alábbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalv. (1000 Ft) B Dácia 1310 típ. sze­mélygépkocsira utalvány. C La­da 1200 S típ. személygépkocsi­ra szóló utalvány. D Videoton Hi-Fi-torony. (37 900 Ft) E tele­vízió. (5800 Ft) F színes tv. (30 000 Ft) G szerencseutalv. (30 000 Ft) H iparcikkutalv. (25 000 Ft) I Otthon lakberende­zési utalv. (25 000 Ft) J zenesa- rok-utalv. (20 000 Ft) K tv II. (10 000 Ft) L vásári, utalv. (10 000 Ft) M vásárlási utalv. (9000 Ft) N vásárlási utalv. (7000 Ft) O vá­sárlási utalv. (5000 Ft) P vásár­lási utalv. (4000 Ft) R vásárlási utalv. (3000 Ft) S vásárlási utalv. (2000 Ft) HÁROMMILLIÓ 256 142 S 288 457 O 294 920 P 327 235 R 340 161 M ?46 624 N 353,087 L 359 550 O 404 791 O 437 106 R 443 569 L 475 884 K 482 347 H 495 273 A 508 199 D 514 662 G 521 125 G 534 051 I 540 514 M 546 977 M 566 366 N 572 829 N 579 292 N 598 681 K 605 144 O 624 533 O 630 996 O 663 311 H 669 774 o 676 327 P 695 629 p 702 089 H 708 552 H 715 015 i I 727 941 P 73Í4 404 P 740 867 R 747 330 S 753 793 I 773 182 J 786 108 P 792 571 J 799 034 J 805 497 P 811 960 M 818 423 S 824 886 G 831 349 H 837 812 I 844 275 L 850 738 M 857 201 M 863 664 N 870 127 N 876 590 O 889 516 R 902 442 R 934 757 R 954 146 S 979 998 E 986 461 F 992 924 S NEGYVENNÉGY­MILLIÓ 671 046 S 677 509 E 683 972 F 690 435 N 890 788 S ÖTVENÖTMILLIÓ 690 461 S 890 814 J 903 740 N 910 203 O HETVENNYOLC­MILLIÓ 233 405 M 239 868 M 252 794 N 259 257 O 265 720 P 291 572 N 298 035 P 317 424 R 323 887 K 330 350 M 343 276 N 349 739 N 369 128 M 375 591 N 382 054 G 388 517 H 394 980 I 401 443 O 407 906 O 420 832 S 433 758 S 440 221 P 446 684 M 466 073 H 472 536 K HÉT VEN KILENC­MILLIÓ 054 206 M 060 669 S 092 984 H 099 447 O 105 910 N 112 373 D 118 836 G 125 299 L 131 762 H ' 138 225 I 151 151 K 157 614 L 164 077 J 170 540 N 177 003 O 196 392 N 202 855 N 209 318 O 215 781 M 222 244 O 228 707 F 235 170 F 241 633 G 248 096 L 254 559 N 261 022 O 267 485 O 273 948 O 280 411 P 286 874 P 293 337 L 306 263 P 312 726 G 319 189 J 325 652 R 332 118 J 338 578 O 345 041 G 251 504 H 257 967 O 364 430 P 370 893 R 377 356 N 383 819 R 390 282 I 396 745 O 403 208 R 416 134 N 422 597 O 429 ' 060 J 435 523 N 441 986 P 448 449 J 454 9Í2 K 461 375 N 480 764 P 487 227 L 493 690 O 500 153 K 506 616 B 513 079 M 519 542 G 526 005 M 532 468 P 538 931 K 545 394 E 551 857 F 558 320 G 564 783 N 571 246 P 577 709 P 584 172 O 590 635 O 597 098 L A nyertes szelvényeket 1983. június 25-ig kell a totó-lottó ki- rendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság címé­re (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista (amelyben a me­gyénkben vásárolt nyertes szel­vények számát közöljük) köz­vetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Tanácsülés Mezőberényben Tegnap, szerdán délután ülést tartott Mezőbereny Nagyközségi Közös Tanácsa. Először Szűcs Lajos tanácsel­nök előterjesztésében beszá­moló hangzott el a lejárt ha­táridejű tanácshatározatok végrehajtásáról, a végrehaj­tó bizottság két tanácsülés kpzötti munkájáról, vala­mint a fontosabb intézkedé­sekről. A második napirendi pont keretében, ugyancsak a ta­nácselnök előterjesztésében került a testület elé a hato­dik ötéves terv időarányos teljesítéséről és a tervidő­szak további feladatairól szó­ló beszámoló. A részletes anyag átfogó képet adott a nagyközségben folyó tanácsi beruházásokról. A teljesített kiadásokból a 36 millió 600 ezer forint a beruházás, s csaknem 3,5 millió forint a nem beruhá­zási célú felhasználás. A na­gyobb beruházások közül — a teljesség igénye nélkül — befejezték az általános isko­lai tornaterem építését, elké­szült az 1. számú általános iskola sportudvara, csaknem 2 kilométer portalánított út épült, megkezdték a gyógy­szertár és az egészségügyi központ építését, korszerűsí­tették a villanyhálózat egy részét, újjávarázsolják a Maxim Gorkij utcai óvodát. A jelentősebb beruházások között szerepel a tervidőszak végéig átadásra kerülő DÉ- MÁSZ szolgáltatóház építése, valamint tovább is tervsze­rűen folyik a gázvezeték­hálózat építése, az óvodai hálózat bővítése, korszerűsí­tése. Az elmúlt évekhez ha­sonlóan a községi beruházá­sok megvalósításából jelen­tős részt vállal a helyi épí­tőipari szövetkezet, vala­mint a tanács költségvetési üzeme. A harmadik napirendi pont keretében az ügyrendi, és igazgatási bizottság mun­káját vitatta meg a testü­let, majd á tanácsülés beje­lentésekkel zárult; — sz — II nyugdíjról a Házi logtanácsadó májusi számában Hazánkban több mint két­millió nyugdíjas van, s szá­muk évente mintegy ötven­ezerrel nő. Körülbelül öt­százezren vállalnak munkát a nyugdíj mellett, s valószí­nű; mind többen élnek az újabb szabályozás adta lehe­tőségekkel. Érthető, hogy a nyugdíjtörvény és a végre­hajtási szabályok iránt ál­landó az érdeklődés, szer­kesztőségi postánk nagyobb részét teszik ki a nyugellá­tással kapcsolatos érdeklődő levelek. Ezért döntöttünk úgy, hogy a SZOT Társada­lombiztosítási Főigazgatóság közreműködésével két rész­ben közreadjuk a nyugdíjjal összefüggő tudnivalókat. Az első részben a nyugdíjjogo­sultság és a nyugdíj kiszá­mítására vonatkozó szabá­lyok szerepelnek, míg a jú­niusi folytatás a nyugdíj igénylésével, megállapításá­val, folyósításával — ide­értve a nyugdíj mellett mun­kát végzőkre vonatkozó sza­bályokat —, továbbá a jogor­voslattal foglalkozik. Néhány kérdés a hét feje­zetből álló májusi főté­mánkból: Ki jogosult öreg­ségi nyugdíjra? Milyen idő­szak keresete képezi a nyug­díj alapját? Kinek jár ösz­tönző nyugdíjpótlék? Ki jo­gosult rokkantsági nyugdíj­ra? Hogyan számítják ki a hyugdíj alapját képező át­lagkeresetet? Hogyan szá­mítják be a mellékfoglalko­zásból, vagy a másodállásból származó keresetet? Milyen esetben vehető figyelembe a bedolgozóként eltöltött idő? Kinek jár házastársi pót­lék? Ki kaphat hozzátarto­zói nyugellátást? Kaphat az élettárs özvegyi nyugdíjat? Mikor jogosultak a mező- gazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelen­ségei járadékra? Soron következő számunk­ban közöljük a televízió „Jo­gi esetek” márciusi adásának teljes szövegét, és folytatjuk dr. Erőss Pál „Zárójelben” című rovatának közlését, amely ez alkalommal a vég- rendelkezés tartalmi követel­ményeivel kapcsolatos tudni­valókat ismerteti. A Házi Jogtanácsadó kap­ható az újságárusoknál, elő­fizethető a postahivatalok­ban. Szarvasmarha-tenyesztesi tanácskozás A szarvasmarha-tenyesz- tésben kimunkált új mód­szerekről, a gyepre alapo­zott, a tejfeldolgozó üze­mekre épülő koncentrált ipa­ri tejtermelésről, a tejhoza­mú szarvasmarha 'húshasz­núvá alakításáról tanácskoz­tak tegnap, szerdán Békés­csabán, az SZMT székházá­ban Békés megye mezőgaz­dasági üzemeinek vezető ál­lattenyésztői. A résztvevőket dr. Horn Artur akadémikus tájékoz­tatta azokról a kutatási eredményekről, amelyeket a nemzetközi tapasztalatok ha­zai megvalósításával eddig elértek. Az előadó rámuta­tott: a tejtermelésben, vala­mint a húselőállításban ha­gyományos módszerekkel már nem lehet kielégíteni a hazai szükségleteket, célsze­rű alkalmazni a nemzetközi tapasztalatokat, s ezen belül is lényegesnek ítélte az ál­lategészségügyi és technoló­giai kutatások eredményei­nek adaptálását. Ma érkezik a lottógömb A 42. heti lottónyerőszá­mok sorsolását június 3-án Békésszentandráson, a helyi művelődési házban rendezi a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. A faluban és kör­nyékén nagy az érdeklődés, az OTP Békés megyei Igaz­gatóságától kapott tájékoz­tatás szerint az előző hetek­ben szokásos szelvénymeny- nyiségnek csaknem négysze­rese került forgalomba. A szakmai értekezleten részt vevők tájékoztatást kaptak a Kaposvári Szarvas­marha-tenyésztési Közös Vállalat szolgáltatásainak 'bővüléséről is. Egyebek kö­zött a tenyésztésszervezés,' a szaporítás biológiájáról, a takarmányozás, takarmány- gazdálkodás legújabb ered­ményeinek alkalmazásában szerzett tapasztalatairól, a fejéstechnológia korszerű gé­peiről, a borjúnevelés egész­ségügyi problémáiról. A ka­posvári szakemberek bemu­tatták azokat az új techno­lógiákat is, amelyeket a kö­zös vállalat szakemberei dol­goztak ki. így például a nap­elemmel is működtethető villanypásztort, a vákuumdi­agnosztikai fejőgépet, az elektromos ivarjelzőt. Végül azokról a szolgáltatásokról, amelyet a szarvasmarha- egészségügy területén mun­káltak a közös vállalat állat­orvosai. Békésszentandrásra Megyénkben legutóbb egyébként 1982-ben Sarka­don húztak nyerőszámokat, mégpedig a következőket: 1, 10, 38, 67, 77. Ekkor ötös találatot senki sem ért el, a négyesekre egyenként 138 ezer forintot fizettek. A 90 számot tartalmazó lottógömb ma érkezik Bé­késszentandrásra. Tartalékunk a másodtermesztés a parasztemberek min­denkor családi taná­csot ültek gazdálko­dási . elképzeléseik fölött. Gondosan számba vették, mi­ből, mennyit termeljenek földjeiken. Nem is tehették másként, mert a néhány hol­das birtoknak kellett eltar­tani a gyakorta népes csa­ládot. így aztán a föld ter­mőképességét kihasználták, ahogy csak tudták. A késő tavaszon feletetett takarmá­nyok helyére csalamádét ve­tettek, legeltették a tarlót, s olykor még ezt is elvetették a repce magjával. Kedvelt igavopó állatuk, a szarvas- marha tavasztól késő őszig a szántóföldről élt, abrak­ban alig dúskálhatott. A gondos tervezés a leg­több mezőgazdasági nagy­üzemnek is sajátja, ám .a föld kétszeri hasznosításáról már sok gazdaságban lemon­danak. S aki keres, elfogad­ható érvet is talál a lemon­dás ''magyarázatára. Mező­gazdászok gyakorta hangoz­tatják, hogy hazánk éghaj­lati adottságai nem kedvez­nek a kettős termesztésnek. A nyári hónapokban kevés csapadék áztatja a szántó­földeket, eloszlása sem a leg­kedvezőbb a nyár elején ke­lő magoknak. így bizonyos kockázattal jár a kettős ter­mesztés, amit nem mindenki vállal szívesen. A nagyüze­mek valójában nem kény­szerültek rá korábban a föld többszöri hasznosítására. Ele­gendő területük volt a ter­mesztéshez, látványosan gya­rapodtak a gazdaságok, s a tartalékok föltárására nem kellett idejűket, energiáju­kat vesztegetni. • Igazán mostanában került napirendre a gazdálkodás apró részleteinek, tartalékai­nak föltárása. Gazdasági kényszer az üzemekben, hogy többet termeljenek, olcsób­ban állítsák elő az állati ter­mékeket is. így aztán me­gint sok helyen „felfedezték” a kettős termesztést, pedig voltaképpen csak apáik örö­kébe léptek. Másutt nehezen tudnak szakítani a beideg- ződött gyakorlattal, így a kettős termesztés még nem foglalhatta el megérdemelt helyét a termelés szerkeze­tében. A mezőgazdaság VI. öt­éves terve szerint mintegy 200 ezer hektárral kell csök­kenteni a szántóföldi szálas- ús tömegtakarmány-termő területet. Az intézkedés cél­ja, hogy szántóföld szaba­duljon fel az árunövények termeléséhez. A takarmányok helyén ugyanis lehet termel­ni búzát, kukoricát, olajos növényeket, s ezek termése kedvezően értékesíthető 'a vi­lágpiacon. A váltásnak per­sze csak akkor van értelme, ha közben az állati termé­kek termelése sem csökken, így a kisebb takarmányt«-- mő-területeken kell eltartani a változatlan, vagy növekvő számú állatállományt. Nem valótlan a célkitűzés, hiszen melhetők a takarmányok il-rmésátlágai, a korábbinál lényegesen jobban hasznosít­hatók a gyepterületek, s a kettős termesztés is jórészt kiaknázatlan lehetőség. Az ágazati elképzelésekhez eddig nem igazodott a gaz­daságok' gyakorlata. A terv­időszak első két évében mindössze 40 ezer hektárral csökkent a takarmánytermő­terület, s az üzemi vezetők szándékai szerint a jövőben sem várható lényeges válto­zás. A holtpontról való el­mozdulás pedig üzemi ér­dek is, hiszen számos gazda­ság tapasztalata bizonyítja, hogy tömegtakarmányokkal olcsóbban, gazdaságosabban lehet a kérődző állatokat tartani. Másfelől a szántó­földi növények vetésszerke­zete is olyan, hogy jelentő­sen fokozható a kettős ter­mesztés területe. A Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium adatai szerint a gazdaságok mintegy 300—400 ezer hektáron termelnek olyan növényeket, " amelyek jó előveteményei a másod­vetésű kultúráknak. Ezzel szemben az elmúlt esztendőben csak 100 ezer hektáron fordultak meg két­szer a vetőgépek. A minisz­térium felmérése szerint az idén 120—130 ezer hektáron, jövőre 160—170 ezer, a terv­időszak végén pedig mint­egy kétszázezer hektáron kel­lene másodvetésű növénye­ket termelni ahhoz, hogy az ágazati tervek megvalósulja­nak. Az aggályoskodó nagyüze­mi vezetőket megnyugtat­hatja a számos gazdaságban elért kedvező eredmény. Az elmúlt évben például 35 ezer hektáron termeltek má­sodvetésű' silókukoricát, s hektáronként 18 tonna ter­mést takarítottak be átlago­san. Ez nem sokkal maradt alatta a fővetésű silókukori­ca átlagtermésének, ami 22 tonna volt. A növényneme- sítők ugyanis^ olyan kukori­cafajtákat állítottak elő, amelyek 85—90 nap alatt be­takaríthatok silóként, s biz­tonságos termést adnak. Ezért javasolják az ágazat irányítói, hogy a kétszer hasznosított területek 50—60 százalékát célszerű az úgy­nevezett szpperkorai kukori­cával elvetni. A kettős ter­mesztés lehetősége persze ko­rántsem ennyire korlátozott. Eredményesen termelhető a takarmányrepce, az olajre­tek, a szudánifű, a silócirok. A többféle növény és szá­mos fajtaváltozata egyben azt is kínálja, hogy a szak­emberek szűkebb hazájuk éghajlati adottságaihoz leg­jobban igazodó növényt vá­lasszák ki. D kettős (másod)-ter­mesztés tehát egyik kiaknázatlan, de könnyen föltárható tartalé­ka a mezőgazdaságnak. Si­kerre persze csak akkor vi­hető, ha a vállalkozók meg­fontoltan készülnek rá, s sze­repét nem tartják másod­rangúnak. Farkas József Környezetvédelmi világnap A környezetvédelmi világ­nap alkalmából rendezett megemlékezést a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkársága tegnap, a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság arborétumá­ban. Antoni Ferenc akadé­mikus mondott beszédet a környezetvédelem időszerű kérdéseiről, az elkövetkező feladatokról. Mint hangsú­lyozta: a világszerte egyre gyorsuló műszaki-technikai fejlődés számos új — a ter­mészetes környezetet veszé­lyeztető — szennyező for­rást teremtett. A nemzetkö­zi környezetvédelmi mozgal­mak és az állami intézkedé­sek hatására az elmúlt idő­szakban ugyan kisebb mér­tékű volt az ember környe­zetének károsítása, de a ve­szély nem múlt el. Hazánk­ban elsősorban a kémiai sze­rek fokozott felhasználásá­ra, valamint az automobiliz­mus egyre nagyobb térhódí­tása okozta tekintetben ko­moly gondokat. Az előadást követően Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára 33 akti­vistának a környezet védel­mében és fejlesztésében ki­fejtett eredményes tevékeny­ségéért kitüntető jelvényt adott át. A rendezvény az arboré­tumban és a budakeszi va­dasparkban tett látogatással fejeződött be.

Next

/
Thumbnails
Contents