Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-08 / 108. szám
1983, május 8., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Kamuion K amut majdnem pontosan Békés megye mértani középpontjában található. A mai község területén már jó néhány száz éve is voltak települések. Igaz, a történelem során többször vált lakatlanná a környék, de újra és újra benépesült. Az utolsó nagy pusztítást — 1702—1707 között — a rácok sorozatos támadása okozta, és majdnem 100 év kellett a puszta benépesítéséhez. De 1798 után sorra telepedtek le a családok, és kialakultak a szórvány tanyacsoportok, kisebb majorok. A felszabadulás Kamut életében is jelentős változást hozott. 1950-től közigazgatásilag is önálló község lett. A legutolsó, 1980-as népszámlálás adatai szerint 1638-an laktak itt. Azóta azonban 150-nel csökkent a lakosság száma. Az elvándorlás talán legnyomósabb oka az volt, hogy a fiatalok a környező városokban könnyebben kaptak lakást, mint itt. A hitelpolitikai elvek változása óta az elvándorlás lelassult. Az önerős építkezésekbe kevesebb saját pénzzel kezdhetnek bele az új családot alapítók. Az idén tavasszal már 15 telek talált gazdára, jóval több, mint bármikor az előző években. A község óvodája, általános iskolája egyaránt jól felszerelt, nincs viszont bölcsőde. Az egészségügyi ellátás kielégíti az igényeket, és a kulturális intézmények is megfelelőek. Az itt élők leggyakrabban a kereskedelmi hálózatra panaszkodnak. „Elkelne már egy ABC-áruház” — mondják vagy 10 éve. Kamut ellátása a Békés és Vidéke ÁFÉSZ feladata. Az ÁFÉSZ azonban pénzügyi helyzetére hivatkozva elzárkózik az ABC építésétől. Pedig a tanács kijelölte az ingyen telket, és a lakosság napjainkig 420 ezer forint célrészjegyet fizetett be erre a célra. A kamutiak tehát reménykednek, hogy a közeljövőben mégis megoldódik ez a kérdés. Integrált művelődésügyi intézmények Kisebb települések, falvak, __községek kulturális é letére az ott élő értelmiségiek munkája rányomja a bélyegét — jó és rossz értelemben egyaránt. S ha valahol, valamiből végesek a lehetőségek, akkor a gazdálkodás nem tűri a legkisebb pazarlást sem. A község anyagi lehetőségei márpedig végesek, a kulturális életre sem költhetnek annyit, amennyit szívük szerint szeretnének. Két évvel ezelőtt próbálták megnyújtani azt a bizonyos rövid takarót. Az oktatási és közművelődési intézményeket egységes irányítás alá vonták, hogy a lehetőségeket maximálisan tudják kihasználni. — Jelentkezett-e már az irányítás változtatásának pozitív vagy negatív hatása? — kérdeztük Dávid Ber- talannét, a művelődési integráció egyik vezetőjét. — Két év a közművelődésben nagyon rövid idő. Átfogó értékelés ezért véleményem szerint még nem készíthető. Van mégis néhány dolog, amit már most ki lehet emelni. Sikerült elérni, hogy az óvodás és általános iskolás oktatás, nevelés a tantervi követelményeken túl is célirányosabb. A pedagógusok jobban besegítenek .a közművelődési munkába. Irányításukkal a gyerekek fokozatosan „beszoknak” a művelődési házba. Ez nem mondható el a középiskolás korosztályról, nem beszélve a húszon-, illetve harmincévesekről. Célunk az, hogy a mostani gyerekek öt—tíz év múlva úgy jöjjenek be a házba, mintha hazamennének. Mindennapos igényük legyen a kulturált szórakozás, aktív művelődés. A kezdeményezés figyelemre méltó még akkor is, ha a számvetést el kell halasztani. Azt azonban már leírhatjuk, hogy Kamuton kerestek valami új megoldást, ami hosszú távon alapja lehet az új generációk kulturáltabb életének. A községi tanács kifizette, a termelőszövetkezet az utcába szállította, és a gépek segítségével a lakosság társadalmi munkával teríti el a téglatörmeléket Gazdasági társulás a gázért A tömegsport a legerősebb Négy telepüéls, Kondoros, Kamut, Kétsoprony és Hu- nya, valamint öt gazdasági egység gazdasági társulást hozott létre gázvezeték építésére. Az ötlet az elmúlt év elején adódott. Kamuttól mindössze 400—500 méterre halad el a gerincvezeték. Mi lenne, ha egy leágazás építésével bevezetnék a helyi termelőszövetkezetbe és a községbe a gázt. Felvették a kapcsolatot a DÉGÁZ-zal, és kiderült, hogy a kérdés megoldható. A fővezetékbe Muronynál egy hat báros nyomáscsökkentő van beépítve. A technikai feltétel tehát adott. Nemsokára a gazdasági társulás is létrejött. A 70 millió forintos beruházás 30 százalékát — energiaracionalizálási pályázat alapján — a fejlesztési bank biztosította. Ez év végén a kamuti Béke Tsz szárítója már gázzal üzemel. (A kőolaj-megtakarítást ezer tonnákban lehet mérni.) S ha már itt van a gáz, miért ne vezetnék be a lakóházakba is. A kamuti tanács testületi döntést hozott, hogy a tanácstagok beszélgessenek el minden egyes családdal arról, hogy mi a véleményük a gáz bevezetéséről. Az eddigi vélemények nagyrészt kedvezőek, de jó néhányan határozottan ellenzik a dolgot. A tanácsnál az ellenvélemények dacára az a kép alakult ki, hogy az emberek döntő többsége hajlandó kifizetni azt a 12 ezer forintot, amibe a gáz bevezetése kerül. A végleges döntés természetesen még várat magára, de ha a többség úgy akarja, akkor előreláthatólag a jövő évben megkezdik, s abban az esztendőben bevezetik a gázt a kamuti lakásokba. Kellemes környezetben szórakoztató és ismerctgazdagító programon vehetnek részt a kamutiak a művelődési házban A sportkör elnökét csak telefonon értem utol, mert éppen a kamuti tsz területeit járta az ellenőrző bizottság elnökeként és munkavédelmi vezetőként. Any- nyit azért megtudtunk n kamuti sportegyesületről, hogy működik kézilabda-, férfi labdarúgó és tömeg'.port- szakosztály. S hogy miként, arról álljon itt egy felsorolás: Április 23-án Békéscsabán a MÁV Művelődési Otthonban a termelőszövetkezeteknek meghirdetett asztali- tenisz versenyben a kamuti lányok megyei első helyezést szereztek. A labdarúgók kispályás focibajnokságot rendeznek, amelynek ötödik fordulója hétfőn, május 9-én lesz. Eredményesen szerepelnek a kamuti fiatalok a labdarúgó körzeti bajnokságban, a női kézilabdacsapat a megyei első osztályú versenyben. A legfrissebb rendezvények közül a május 7.-it említhetjük, a kamuti fiatalok részt vettek a Békéscsabai Konzervgyárban megrendezett falusi fiatalok spartaki- ádjának megyei döntőjében asztalitenisz és sakk sportágakban. Nem lehet mással jobban jellemezni egy sportegyesület tevékenységét, mint azzal, hogy élénk a klubélet. Ennek megnyilvánulása az a május közepén rendezendő tömegsportnap, ahol az apró csemeték, a családok, az általános iskolások — mint a községi sportkörök utánpótlásbázisa is egyben — a fiatalok és az idősebb korosztály együtt sportol. Ezt a tömegsportnapot szeptemberben egy másik követi. Az oldalt készítették: Fazekas László, Lovász Sándor, Számadó Julianna. Sertésprogram, zöldspárga-telepítés Divatos cipőfelsőrészeket készítenek Amikor azt kérdeztem Szabó Gyulánétól, az ENCI kamuti telepének vezetőjétől, hogy hogyan értékeli az itteni munkát, csak annyit mondott: — úgy dologozunk, mint Gyomaendrődön. S hogy ez mit takar, arról magam győződhettem meg az üzemcsarnokban. Az asz- szonyok egymás mögött ülve részmunkaműveleteket csinálnak, s őket a telepvezető és a műszakvezető szolgálja ki, hogy ne kelljen annyit járkálni az egyes munkadaTöbb mint ötven kamuti lánynak, asszonynak ad munkát a Gyomaendrődi Cipész Szövetkezet kamuti részlege. Képünkön: szandálfelsőrészeket készítenek rabokért a dolgozóknak. A hagyományos szalag mellett a munka színvonala, a teljesítmény és a fizetés is azonos a gyomaendrődivel. Egyetlen dolgot nehezményeztek az itt dolgozók, hogy a munkaműveletek betanulására a gépen dolgozóknak hat, a ragasztóknak, és más műveleteket végzőknek három napot kapnak. Ez azért is kevés, mert a 35 nő és a 15 kismama mind betanított munkások. A vezetőknek és az üzemben dolgozók közül csupán egynek van szakmunkás-bizonyítványa. Ott jártunkkor egy divatos, NDK-ba eladott tételen dolgoztak az asszonyok. Kertész Sándorné április 18-án kezdett el dolgozni, s ilyen rövid idő alatt sikerült megkedvelnie ezt a munkát. A munkáról, a családról, a falusi életről beszélgetve tudtuk meg, hogy öt évet volt gyesen, hogy szüleivel élnek együtt, és mennyire hiányzik a városban biztosított művelődési lehetőség. Ugyanakkor hozzátartozik életükhöz, hogy jószágot tartsanak, s mellette a családját is igyekszik kiszolgálni, ellátni. S arra a kérdésre, szeret-e falun élni, szívesen mondta azt, hogy igen. — Apró feladatok és nagy célok alkotják a termelőszövetkezet mindennapi munkáját. Mert ez egész termelési vertikumot érinti a sertésprogram megvalósítása, míg a zöldspárga-telepítés a foglalkoztatási gondok megoldását célozza — mondja Püski János, a kamuti Béke Termelőszövetkezet elnöke. Mindezt önkritikusan mondja, hiszen ahogyan ő fogalmazott: érték jogos bírálatok elmúlt évi munkájukat, egyoldalú, növénytermesztés-centrikus gazdálkodásukért. — A szarvasmarhatelepen betegség miatt fel kell számolni az állományt, s ez azt jelentené, hogy az állattenyésztés amúgy is kicsi — 7—9 százalékos — aránya tovább csökkenne. Ezért határoztuk el, hogy hízott sertés előállítására rendezkedünk be. A szarvasmarhatelep felszámolása után 1984 végére 8 ezer sertést adunk át — a tervek szerint — a húsipari vállalatnak, és továbbra is számítunk a háztáji ágazatból származó húsmennyiségre. A tavalyi esztendőben a háztájiból 7600 hízott sertést vásároltunk fel, az idén 2500 malacot adtunk ki bérhizlalásra. Egy-egy termelőszövetkezeti tag 80—100 malacot hizlal, ehhez biztosítjuk a tápot, a hízóalapanyagot, bérként fizetjük ki a szállításkor a hizlalásért járó juttatást. Ez tehát az állattenyésztés arányának növekedését mutatja, ugyanakkor jelentősen bővítették a szója vetésterületét, s a jövő tavasszal telepítenek zöldspárgát is, hogy ezzel megoldják a kertészetben dolgozók, és az asszonyok foglalkoztatását. A zöldspárga exportképes, s a betakarítási ideje április 15- től június 15-ig tart, vagyis mire a paprika, paradicsom beérik, ez a növény már a konzervgyárba, hűtőházba kerül. — Eközben nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a nyereséget javítsuk, ésszerű, racionális gazdálkodással, az 1982-ben 25—28 százalékkal megnövekedett költségek csökkentésével. Ebben érdekeltté tesszük a vezetőket, azt is tervezzük, hogy az energia-megtakarításból eredő jövedelmet érdekeltségének jobbítására használjuk fel. A termelőszövetkezet sokoldalú tevékenysége mellett részt vállal a község gondjaiból is. Bizonyítja ezt: a lakossági ipari szolgáltató egység létrehozása, a kamuti foglalkoztatási gondok megoldása. A termelőszövetkezet szolgáltató üzemében szellőzőberendezést készítenek
