Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-07 / 107. szám

1983. május 7., szombat Hazai tájakon Kőfejtő a Fertő partján Fertőrákost, ezt a Fertő­parti községet (Soprontól 9 km-re) elsősorban a kőfej­tőjéről és a benne levő bar­langszínpadról ismerik az országban. 1628-ban kezdték el itt az úgynevezett lajta- mészkövet kitermelni. Sop­ron számos épületéhez fel­használták ezt a kedvelt, könnyen fejthető, jól alakít­ható, az időjárás viszontag­ságainak ellenálló kőzetet, de Bécs jó néhány épületéhez — köztük a Hofmúzeumhoz és az egyetemhez is innen szántották a követ. A bá­nyászok hosszú nemzedékek során monumentális, egyip­tomi sziklasírokra emlékez­tető csarnokokat vágtak a domb oldalába. A mészkő­csarnokokat hatalmas osz­lopok tartják, sötét folyosók ágaznak jobbra-balra. A barlang-katedrális, ez a sajátos alkotás különleges élményt nyújt a látogatók­nak. Felismerve, hogy a használaton kívüli kőfejtő termei remek akusztikájúak, a hatvanas évek végén 600 fős szabadtéri színpadot ala­kítottak ki itt. Éveken keresztül a nya­ranta megrendezett soproni ünnepi hetek fénypontját je­lentették a fertőrákosi kő­fejtőben tartott operaelőadá­sok, hangversenyek. Üjra és újra felcsendült Verdi cso­dálatos muzsikája, az Aida, a Trubadúr ... Az 1970-ben megnyitott (akkor ideigle­nesnek szánt) szabadtéri színpad berendezése idő­közben elavult, és jelenleg még nem áll rendelkezésre elegendő pénz a felújításra. A kőfejtő tanulmányozása őslénytani szempontból is rendkívül érdekes. A kőbá­nya termeinek falai szemünk elé a tárják a mintegy 20 millió évvel ezelőtti földtani korszak, a miocén ősmarad­ványait. A miocén korszak­ban tenger borította ezt a területet, s e tenger üledé­keiből származik a környék nagy kiterjedésű lajtamész- kő-vonulata. A kőfalakban lépten-nyomon feltűnő ten­geri állatok és növények maradványai között tömege­sen találunk tengeri algát, osztrigát, egyéb kagylófélé­ket, tengeri sünök és halak maradványait (közöttük jó állapotban levő hajdani cá­pafogakat), mohaállatokat, egyebeket... A kőfejtő ősmaradvá­nyainak több szép példányát a bejáratnál levő gondnoki épület tárlóiban helyezték el. A tetőről széttekintve — ahová csigalépcső vezet fel a mélyből — magunk előtt látjuk a Fertő-tó csillogó víztükrét, az enyhe szélben hajladozó nádasokat, túl a vízen a Fertő-menti osztrák falvak tornyait. Az egyre épülő-szépülő fertőrákosi Fertő-tavi vízi­telep kitűnő strand- és hor­gászparadicsom, a soproniak kedvelt pihenőhelye. (Csak a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányság engedé­lyével látogatható!) Fertőrákoson közvetlenül az osztrák határ mellett rit­ka római kori emlék talál­ható: egy Mithras-szentély. A szentélyt a napisten- kultusznak hódoló római ka­tonák részére építették az időszámítás utáni III. szá­zadban. A barlangban talált fogadalmi köveket és egy Mithras-ábrázolást a soproni Liszt Ferenc Múzeum őrzi. Maga a község is sok ér­dekességet kínál, történelme is változatos. A falu (honfog­laláskori magyar település Rákos néven) a középkorban a győri püspökség tulajdona volt, állandó határpörben állt Sopronnal. Polgárainak biztonságát hosszú időn át veszélyeztették a közeli Macskakő várának rabló lo­vagjai, mígnem Mátyás ki­rály katonái 1465-ben kifüs­tölték őket. A hódoltság idején, ami­kor Győr is török kézre ke­rült, Rákos lett a győri püs­pökség központja, a püspök itt építette föl palotáját, a község pedig valóságos kis várossá fejlődött. Ezidőtájt fallal vették körül, melynek maradványai még ma is lát­hatók. A kastélyt később a győri püspök nyári reziden­ciaként használta, jelenlegi szép barokk formáját Zichy Ferenc püspök adta 1770 kö­rül. A közelmúltban restau­rálták, a belső freskókat is felújították. A falu közepén nagyméretű műemlék temp­lom áll. A templom magas, erős tornya a körbefutó er­kéllyel messziről feltűnik. Portyázó törökök támadásai­nak megelőzésére, őrtorony­ként szolgált hajdanán. Közel a templomhoz all az ország egyetlen eredeti he­lyén levő kő pellengére, szé­gyenoszlopa, az 1530-as évek­ből. Festői látványt nyújt a Rákos-patak partján a 18. században épült barokk vízi­malom, homlokzatán korabe­li falfestménnyel (Madonna­kép) és napórával. Restau­rálták, jelenleg a 70 szemé­lyes Vízimalom turistaszálló található benne. A fertőrákosi kőfejtő Borbély József TÓPARTI TANYA Fotó: Fazekas László Egészség, szépség és fogyókúra Karcsúság... A nők vágy­álma a húszas évek óta egy­folytában. Addig csak a ki­hangsúlyozott darázsderék volt divatban, s még déd­anyáink is fűzőbe szorítot­ták magukat. Egészség ide, vagy oda, mit számít, fő a karcsú derekúság. Följebb és lejjebb már jöhettek — sőt, kellettek js — a domborula­tok. Különben a hölgy alak­ja nem bírta ki a kritikát. Aztán, ahogy az első világ­háború utáni dzsesszkorszak beütött, s a földet söprő szoknya egyre rövidebb lett, változott a szépségideál. Az ujjatlan és térdig érő kis se­lyemruhákban furcsa is lett volna a régi alak. Hát még a mind merészebb fürdőru­hákban. A divat nagy úr: elkezdő­dött a fogyókúrázás azóta js tartó időszaka. A magára va­lamit is adó nőnek világ­szerte a mérleg lett leghűsé­gesebb társa — de réme is. Mert az évtizedek teltek, a karcsúság csak nem ment ki a divatból, sőt, a harmincas évek végén egy ideig — az amerikai filmcsillagok hatá­sára — a deszkasoványság volt a sikk. Ez ugyan elmúlt, a szép és arányos alak vi­szont megmaradt normának, s az ettől lényegesen eltérő számtalan hátrányt jelentett. Ma sincs különben, csak ahogy telt az idő, az eszté­tikai szemponthoz az egész­ségügyi is csatlakozott. Az orvostudomány is fellépett az elhízás ellen, mivel szere­pét egyre több betegség ki­alakulásában, elhatalmaso­dásában kimutatta. Ilyen a cukorbaj, a magas vérnyo­más. És a szívbetegségek egyik rizikófaktora is a súly­fölösleg. Tehát nemcsak a szépség, de az egészség is a megfelelő súly elérésére serkent. A megváltozott életkörülmé­nyek — az anyagi és élet­módbeliek — viszont ellene dolgoznak. A jó mód és a kevés mozgás. És természe­tesen az alapvető alkati adottság, hiszen letagadha­tatlan tény: létezik hízé­konyság. Az egyik ember szervezete gyorsan égeti el a táplálékot, tehát nincs idő és mód a lerakódásra, raktáro­zásra — a másiké lassan. Ezért szaporodnak a kilók rendületlenül. Két testvér között is lehet ilyen különb­ség: ugyanazon mennyiségű és összetételű élelem fo­gyasztása mellett az egyik sovány marad vagy normál súlyú, míg a másik egyre kövérebb lesz. A fogyókúra valóban ne­héz ügy, az tudja igazán, aki egész életében ezzel küszkö­dött. Ugyanakkor pont ez a gyakorlat adja a tapasztala­tokat is. Például azt, hogy addig hozzá sem érdemes fogni bármilyen diétához, míg az ember teljesen meg nem győzi magát arról, hogy tényleg többet eszik, mint amennyire a szervezetének szüksége van. És a hízékony ember sokkal kevesebbet en­gedhet meg magának a fi­nom falatokból, vagy inkább másképp kell összeállítania az étrendjét. Sokféle fogyókúra volt, van és lesz. Ha jól választjuk meg, fél siker. Egyszerű, ha­tásos és praktikus a szénhid­rát elvonása: csak két zsem­lét hagyni az étrendben. Ki­iktatni teljesen a kenyeret, tésztaféléket és mindennemű édességet. Ez utóbbit már sok mindenben lehet pótolni a Polisett tablettával, ha cukor helyett ezt használjuk kávéba, teába, limonádéba stb. Ez a diéta azért egysze­rű, mert nem kell külön főz­ni, de számolgatni sem, csak a fentieket betartani. A zsí­ros vagy olajos ételt sem kell kerülni, már csak azért sem, mert a zsírhiány kínzó éhségérzetet okoz egy idő után. Márpedig ez a fogyó­kúra nem az éhezésen alap­szik, inkább a jóllakottság érzetén. A sült vagy főtt húsok egy nem nagy krumplival jóllakatnak, s előtte az üres leves teljessé tesz egy főét­kezést, melyet bármilyen gyümölccsel le lehet zárni. De akár töltött káposztát vagy pörköltet is fogyaszt­hatunk, még kacsa- vagy li­basültet is, nem sok sült bur­gonyával. Nyers és párolt zöldségfélét korlátlanul. Ti­los viszont mindenfajta al­koholos ital és cukorral ké­szült üdítő. Főzelék és szósz helyett — mivel mindkettő liszttel készül — főzzünk kompótot poliszettel. Még tejszínhabot is ehetünk, ha ezzel édesítjük. Reggelire, vacsorára á tej és tejtermé­kek nyújtanak bőséges vá­lasztékot. Hagymával, retek­kel, zöld paprikával, majd később paradicsommal fo­gyasztva. A fogyókúrára — legyen az bármilyen összeállítású — nem egyformán reagál min­denki szervezete. Van, aki lassabban, van, aki gyorsab­ban fogy. De a kitartás itt is, ott is eredményt hoz. Tehát megéri, különösen ha nem éhezik az ember. Márpedig az előbb említett fogyókúra esetén éhezésről szó sincs. De arról igen, hogy a kedve­ző súly elérése után a Teg- nehezebb következik: az eredmény megtartása. Ennek feltételeit megintcsak a für­dőszobamérleggel közösen alakíthatjuk ki. Nők, férfiak egyaránt. Vass Márta Világot fölforgató találmány „Ez az a találmány, mely egykor a világot fogja föl­forgatni!” — Jókai Mór írt ilyen lelkes hangon 1893- ban egy budapesti kinema- tográf bemutatóról. A talál­mányról, amelyet később mo­zinak neveztek, s amely, ha a világot nem is forgatta fel, megváltoztatta a világról al­kotott képünket, és roman­tikájával, titokzatosságával máig rabul ejt fiatalt, öre­get. Ennek az izgalmas művé­szetnek és iparnak a meg­születésébe, ős- és hőskorá­ba enged bepillantást a ka­posvári Mozi Múzeum — az első és egyetlen az ország­ban. Kaposvár egyik u leg­szebb részén, a Szabadság­parkban áll a múzeum: régi egyházi épületből alakította át a Somogy megyei Mozi­üzemi Vállalat és a kapos­vári városi tanács. — Huszonöt éve dolgozom a mozihálózatban, láttam, milyen hatalmas változáson megy át a filmművészet, a mozihálózat és a nézők ér­deklődése — mondja Torma Károly, a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat igazgató- helyettese, amikor bemutatja a múzeumot. — A korszerű­södő géppark, az új techni­kai megoldások feleslegessé tették a régi gépeket. Már régen eszembe jutott: meg kellene menteni ezeket. Gyűjteni kezdtem, eleinte csak a vállalat raktára szá­mára. A legelső gépeket egy Óbudán lakó kéményseprőtől vettem meg: Weiser Nándor­nak hívták. Élete végén el­eladogatott gyűjteményéből — valamennyi gép működő­képes még ma is. Próbálok megvenni újabb tárgyakat, emlékeket, de általában ne­hezen válnak meg tőlük tu­lajdonosaik. Ugyanakkor so­kan — főleg a moziszakmá­ból — küldenek ajándékba gépeket, dokumentumokat. Amikor elhatároztuk a mú­zeum létesítését, a Budapesti Műszaki Múzeum jelentős részt átadott saját gyűjtemé­nyéből. Ma az anyagunk vé­dett, a működtetésben a me­gyei múzeumok igazgatósága is közreműködik. A látogató az emeleten ta­lálja a mozitörténet relikviá­it. Régi, megbámult fotográ­fiák technikájával készült a tablósor, amely összefoglal­ja a mozgó kép, a mozgó fénykép történetét a kínai árnyjátékoktól a laterna ma­gicán át szinte napjainkig. A teremben gépek sorakoznak: stroboscop a XIX. szazadból, felvevő, vetítő gépek a szá­zadfordulóról, a harmincas, negyvenes évekből. A filmtörténet és a mozi­technika nagy neveit olvas­hatjuk a gépek alatt: Lumié- re-féle 35 mm-es vetítő 1896- ból, Edison rendszerű kézi­vetítő 1898-ból, a Gaumont cég vetítője 1905-ből, Optica házimozi 1925-ből, 8 mm-es Eumig-gép 1935-ből, diavetí­tő 1902-ből, 16 mm-es ama­tőr kamera a 30-as évek ele­jéről. Egy 40 cm átmérőjű hanglemez Buster Keaton hagjával; a Western Elect­ric Company egy időben olyan vetítőt gyártott, amely szinkronban mozgott a film hangját szolgáltató gramo­fonnal. A falakról Pola Negri, Gloria Swanson, Ásta Niel­sen, Lil Dagover arcképe néz ránk. A Somogy című lap tu­dósítása 1899-ből is olvasha­tó az első kinematográf-be- mutatóról, ahol „nemcsak él­vezett a látogató közönség, de evett, ivott, sőt pezsgő­zött is”. Az egyik első hazai mozis szakkönyv kiadása Ka­posvár városához fűződik: F. Paul Liesegang A kinema­tográfia fejlődése, lényege, jelentősége című könyvét 1911-ben itt adta ki Kozma Sándor, az Apollo (ma Sza­bad Ifjúság) mozi igazgatója. A múzeum földszintjén van a százszemélyes vetítőterem. Ez a kis mozi rendszeresen tart klubtagok számára vetí­téseket, iskolák, intézmények kérésére pedig külön meg­rendel filmeket, összeállít sorozatokat. Az ország más részéből szervezetten érkező turisták számára nemcsak tárlatvezetést tartanak, ha­nem — előzetes egyeztetés után — filmtörténeti bemu­tatást, vetítést is. így pélául látható A film születése cí­mű francia produkció és az ötvenéves a magyar film cí­mű összeállítás. A múzeum adattára a filmtörténetben búvárkodók- nak nyújt segítséget: négy­ezer mű adatait őrzik itt. Az 1981 áprilisában megnyílt múzeum rövidesen két újabb helyiséggel bővül, s ezzel a jelen, sőt a jövő is belép a falak közé: még az idén megnyitják az ország első olyan klubját, ahol nyilvános videovetítéseket tartanak. Gárdonyi Tamás A mozimúzeum részlete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents