Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-07 / 107. szám
NÉPÚJSÁG 1983. május 7., szombat flz új típusú gazdasági szervezetek alakulása és tevékenysége Békés megyében A rendeletek az új típusú gazdasági szervezetek számos formájának kialakítását tették lehetővé. Békés megyében az 1982. év végén a kisvállalatok, leányvállalatok és kisszövetkezetek kivételével minden más új típusú szervezet megtalálható. (Az adatok nem tartalmazzák a kereskedelem szerződéses formában működő egységeit.) A december végén meglevő 758 új típusú gazdasági szervezetből 710 jogi személyiséghez kapcsolódó, 48-at pedig magánszemélyek létesítettek. A „gazda szervezet” keretében működő vállalkozások a megyében lényegesen jobban szaporodtak, mint a magán- személyeké; 1982 végén az előbbiek aránya az országosból 7,6, az utóbbiaké csak 2,0 százalék volt. Az új típusú gazdasági szervezetek számának alakulása: Az egységek száma 1982. december 31-én Megnevezés összemegosza június az orszáVállalati gazdasági sen lása, % 30-i «Zogos ában munkaközösség Ipari és szolgáltató 71 9,3 lls 2,6 szövetkezeti szakcsoport Egyéb mezőgazdasági 34 4,5 340 7,1 szakcsoport Átalányelszámolásos 156 20,6 98 5,8 részleg 444 58,6 108 13,7 Szerződéses részleg 3 0,4 150 2,5 Bérlemény Magánszemélyek által létrehozott gazdasági 2 0,3 100 2,3 munkaközösség 48 6,3 171 2,0 Összesen 758 100,0 120 6,5 A kisvállalkozások típusonkénti megoszlásából megállapítható, hogy legnagyobb arányban a már hagyományokkal rendelkező átalányelszámolásos részlegek és az egyéb mezőgazdasági szakcsoportok részesednek. Az átalányelszámolásos részlegek a kisvállalkozások azon típusai, amelyek a legtöbb lakossági szolgáltatást végzik : főként személygépkocsik, háztartási gépek és készülékek, faipari és cipőipari termékek javítását, víz-, gázvezeték-szerelést, valamint személyi szolgáltató tevékenységet. Az egyéb mezőgazdasági szakcsoportokat egy kivételével — az ÁFÉSZ-ek hozták létre; zöldség-, gyümölcstermesztés és -hajtatás, állat- tenyésztés (nyúl, galamb, májliba, hal, sertés, juh), csirkekeltetés, méz és méhészeti termékek előállítása, és szervezése céljából. Az új típusú szervezetek éven belüli alakulását tekintve megállapítható, hogy 1982- ben csak a teljesen új formának számító gazdasági munkaközösségek, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok létesítése volt intenzív. Az első negyedév végén már csak 3, június végén 17, szeptember Tevékenység Az új típusú gazdasági szervezetek szakágazatok szerinti összetétele viszonylag heterogén. A 710 „gazda szervezet”-hez tartozó egyvégén 35, december végén pedig már 71 vállalati gazdasági munkaközösség működött a megyében. A magánszemélyek által létrehozott munkaközösségek száma az egyes negyedévek végén: 15, 28, 40, illetve 48. Tehát ' a jogi személyiséghez kapcsolódó munkaközösségek alakulása az év folyamán gvorsabb ütemű volt, mint a magánszemélyek által létesí- tetteké. Ez lényegében azzal magyarázható, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségek létesítését többségében a vállalatok kezdeményezték; s működésükhöz is ők biztosítják a szükséges üzemi épületet, gépeket és szerszámokat. A magán-munkaközösségek tagjai viszont saját anyagi-pénzügyi hozzájárulásuk alapján biztosítják a szükséges eszközöket. A saját műhely létesítéséhez ugyan hitelt is igénybe vehetnek, de ennek kamata magas, s viszonylag rövid a lejárati ideje. A magán-munkaközösségeknek lehetőségük van állami, vagy szövetkezeti tulajdonban levő eszközök igénybevételére is, de ez a megyében még nem vált gyakorlattá; csupán egy munka- közösség és .egy kisiparos élt a bérleti lehetőséggel. ségből 264 ipari, 163 építőipari, 158 mezőgazdasági és 122 szolgáltató jellegű tevékenységet lát el. A vállalati gazdasági munkaközösségek 54 százaléka ipari. 37 százaléka építőipari tevékenységet folytat. A 38 ipari tevékenységet végző munkaközösségből 27 gépek és gépi berendezések gyártásával, javításával foglalkozik (pl. szerszámkészítés, alkatrészek gyártása és javítása, kazángyártás és -javítás, forgácsolás, darabolás stb.), s az év végi számuk több mint háromszorosa volt a június véginek. A többi ipari tevékenységet végző munkaközösség viszonylag széles körben képviseli az ipar különböző szakágazatait, s többségük a második félévben alakult. Az építőipari tevékenységet folytató munka- közösségek fele tervezést, fele pedig konkrét építési-szerelési munkákat végez. Az előbbiek négyötöde, az utóbbiak mindegyike a második félévben alakult. Az év folyamán csak egy munkaközösség szűnt meg. A 34 ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportból 18 ipari, 15 építőipari tevékenységet, egy pedig gazdasági jellegű szolgáltatást végez. Az első fél év végihez viszonyítva az ipari tevékenységet folytatók pedig — 2 kivételével — a második fél évben alakultak. Figyelemre méltó az ipari szövetkezetek és a mezőgfizdasági termelőszövetkezetek aktív részvétele a negyedik negyedévben alakult egységeknél. A magánszemélyek által létrehozott 48 gazdasági munkaközösség tevékenysége igen szerteágazó, csaknem mindegyik ágazatban működik ilyen típusú szervezet. Legtöbbjük (38%-uk) ipari tevékenységet végez, 21—21n/o-uk pedig az építőiparhoz, valamint az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatáshoz tartozó feladatot lát el. Az ipari jellegű tevékenységen belül gépek és gépi berendezések, villamosgépek és -készülékek, műszerek, fémtömegcikkek, faipari és textilipari termékek gyártásával és javításával, valamint gépipari kutatással és fejlesztéssel foglalkoznak. Az építőipari tevékenységen belül 4 munkaközösség építési-szerelési, 3 műszaki-tervezési munkát lát el, ugyancsak 3 beruházások szervezését és bonyolítását végzi. A szolgáltatási tevékenységet folytatók csaknem mindegyike más-más feladat ellátására alakult: végeznek gépi adatfeldolgozást, üzem- és munkaszervezést, kisiparosok pénztárkönyveinek vezetését, műszaki tervezést, házasságközvetítést és családsegítő szolgáltatást, szennyvízcső-tisztítást stb. A magán-munkaközösségek száma és tagjainak száma az első félévhez viszonyítva csaknem azonos ütemben, 71, illetve 75%-kal emelkedett. Az 1982. év végén működő 48 munkaközösségnek ösz- szesen 219 tagja volt. Területi elhelyezkedés Az új típusú egységek közül a „gazda szervezethez” kapcsolódó egységek megközelítően fele-fele arányban alakultak a városokban és a községekben, ugyanakkor a magán-munkaközösségek létesítése főként a városokban volt jellemző. 1982. végén az előbbiek száma 107-tel, az utóbbiaké 20-szal volt több, mint a félév végén. Az önálló jogi személyiséghez kapcsolódó szervezetek száma év végén a városokban 85-tel, a községekben 22-vel haladta meg a június végit. Ez nemcsak a létesítésekkel, hanem a községeknél tapasztalt nagyobb mértékű megszűnésekkel is összefüggésben van. A második félév folyamán ugyanis az alakulásokkal egyidejűleg a városokban 11, a községekben 25 egység szűnt meg, zömében átalányelszámolásos részlegek. Az új típusú gazdasági szervezetek száma terület szerint, 1982. december 31. Önálló jogi személyi- Magánszemélyek által séghez kapcsolódó új létrehozott gazdasáMegnevezés típusú szervezetek száma megoszlása, °/o gi munkaközösségek száma megoszlása, % Békéscsaba 138 19,4 12 25,0 Békés 32 4,5 2 4,2 Gyula 78 11,0 16 33,3 Orosháza 50 7,1 — — Szarvas 28 3,9 9 18,8 Városok összesen 326 45,9 39 81,3 Községek összesen 384 54,1 9 18,7 Megye összesen 710 100,0 48 100,0 Az 1982 végén működő sági szakcsoportoknak — szervezetek különböző típusai közül a vállalati gazdasági munkaközösségek, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok főként a városokban létesültek; 87, illetve 71%-uk. A 71 vállalati munkaközösségből 33 Békéscsabán, 14 Orosházán; a 34 ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportból pedig 12 Békés- csatján, 5 Szarvason működik. Az egyéb mezőgazdaprofiljuknak megfelelően — csak 23%-a (36) létesült a városokban, a többi 120 a községekben működik. Az átalányelszámolásos részlegek városok és községek szerinti megoszlása 45—55%-os. Az átalányelszámolásos részlegek 64%-át hat ipari szövetkezet, 36%-át pedig a Békés megyei Szolgáltató és Termelőszövetkezet üzemelteti. Eddigi működésűk tapasztalatai A megyében működő vállalati gazdasági munkaközösségek, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok többségének létesítését a vállalatok és szövetkezetek kezdeményezték, de előfordultak a dolgozók részéről is kezdeményezések, amelyeket a gazdálkodó egységek általában támogattak. Létrehozásuk célja legtöbb esetben a létszámhiányból eredő kapacitáshiány volt, de a döntéshez hozzájárult a jól dolgozó munkások, vagy a kvalifikáltabb munkaerők megtartása, valamint a rendelkezésre álló eszközök jobb kihasználása is. Tevékenységükkel főleg a „háttéripar” szerepét töltik be; a gazdaságosan előállítható késztermék-gyártás kapacitását növelik azáltal, hogy egyes alkatrészeket, részműveleteket teljes egészében e szervezetek állítják elő,'illetve végzik. A vállalati gazdasági munkaközösségek, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok tevékenysége a legtöbb esetben megegyezik a „gazdaszervezet” profiljával, s működésük mindkét szerződő fél számára kedvező. A gazdálkodó egységeknél növelik a teljesítményeket, és pozitív hatással vannak a nyereség alakulására. Lehetővé teszik a vállalatok és szövetkezetek számára a rugalmasabb szállítási határidők vállalását is, s működtetésük gazdaságosabb, mint a külső kooperáció igénybevétele. A szervezetek tagjai számára szintén előnyös, mert többletjövedelemre tesznek szert, munkaidőn kívüli, napi átlagban mintegy 4 órai munkával. A mezőgazdasági szakcsoportok és az átalányelszámolásos részlegek jól szolgálják mind a vállalatok és szövetkezetek, mind a lakosság érdekeit. Az előbbiek a mező- gazdasági kistermelők munkáját főként anyagellátással és szakmai tanácsadással segítik; a termelők által létrehozott termények, állatok pedig nemcsak a lakosság jobb áruellátását biztosítják, hanem az exportárualapot is növelik. Az átalányelszámolásos részlegek elsősorban a lakosság szolgáltatásokkal való jobb ellátását biztosítják. A „gazda szervezet”-hez érkező információk azt jelzik, hogy ezekben az üzletekben az udvariasság, a kulturált kiszolgálás és a jó minőségű munka végzése a jellemző. A magánszemélyek által létrehozott munkaközösségek részben a gazdálkodó szervezetek számára, részben a lakosság ellátása érdekében tevékenykednek. Létrehozásukat főként a helyi tanácsoknak kellene szorgalmazniuk, ahol jobban ismerik az ellátásban meglevő hiányosságokat. Békéscsabán a múlt év októberében megrendezett vállalkozók napja is azt bizonyította, hogy a lakosság széles rétegét foglalkoztatja a kisvállalkozás létesítésének lehetősége. E napon az érdeklődők megismerkedhettek a vállalatok és szövetkezetek gyártásra felajánlott termékeivel, a kereskedelem által bemutatott hiánycikkekkel. A gazdálkodó szervezetek elfekvő készleteiből igen sok fogyott el, a felajánlott gépeket azonban inkább kölcsönözni, mintsem megvenni szeretnék. Sok hiánycikk talált gyártóra, s több kisiparos tett ígéretet arra, hogy mintakollekciójával felkeresi az illetékes kereskedelmi szerveket. Összefoglalásként megállapítható, hogy Békés megye új típusú gazdasági szervezeteinek 1982. évi működése igazolta a központi elképzeléseket. Jó kiegészítői és megfelelő kooperációs partnerei a nagyvállalatoknak. Tevékenységük hozzájárul a bővülő és gyorsan változó szükségletek kielégítéséhez, ami mind a népgazdaságnak, mind az egyénnek hasznos. István Tiborné, a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága közgazdász-csoportvezetőj e Malacvásár ~ ...‘.«gr-ZT! ■ M elyiket válasszuk? A csikó öröme: nem őt árulják A malacokat cseppet sem izgatja további soruk Aki már választott... Fotó: Fazekas László Motorizált malacok
