Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-07 / 107. szám

1983. május 7., szombat (Folytatás a 3. oldalról) normáinak következetesebb érvényesítése megköveteli a pártélet demokratizmusá­nak szélesítését, a pártmunka mozgalmi jellegének erősítését. Ennek érdekében különös figyelmet kell fordítani: — az építőmunka nehézségei megértésé­re, a bonyolultabb körülményekben való eligazodásra; — az új kérdések feltárására és meg­válaszolására; — a párton belüli tájékoztatás javítá­sára, a döntés előtti vitára, a különböző nézetek, elképzelések felszínre kerülésére; — a közérdekű, illetve a tagságot ér­deklő témák napirendre tűzésére; — a pártfórumok demokratizmusának erősítésére, a pá’dszerű kritika szélesebb körű kibontakoztatására, a párttagok jo­gainak érvényesítésére; — a pártélet szabályainak következetes betartására, a pártfegyelem erősítésére, az ez ellen vétőkkel szembeni fellépésre, sze­mélyre való tekintet nélkül; — a pártonkívüliek, a dolgozók véle­ményének kikérésére, a döntések előkészí­tésébe és végrehajtásába való bevoná­sukra; — a párt politikája, a párthatározatok melletti következetes kiállásra. Fokozatosan és következetesen meg kell valósítani a munkastílus és munka- módszer továbbfejlesztése kapcsán elhatá­rozott feladatokat. Áz irányító pártszervek fordítsanak to­vábbra is megkülönböztetett figyelmet a községi pártszervek önállóságának és fe­lelősségének növelésére, az alapszerveze­tek munkájának differenciált segítésére. Javítani kell az alapszervezetek munká­jának tervszerűségét, ellenőrző munká­juk konkrétságát és rendszerességét, a problémák politikai megközelítését. A pártmegbízatások szorosabban kap­csolódjanak a határozatok, a konkrét fel­adatok végrehajtásához. A határozatok szélesebb körű előkészítése mellett növel­ni kell azok konkrétságát, a végrehajtás­ban a személyes felelősséget. Minden szinten és minden területen javítani kell a pártellenőrzés hatékonyságát. A kádermunka mindenütt a pártszerve­zetek kiemelt feladata legyen. Megvaló­sításában fokozni kell a vezető testületek és a párt-, állami, gazdasági vezetők fe­lelősségét. Javítani kell a tervszerűséget, nagyobb figyelmet kell fordítani az után­pótlás nevelésére, fokozatos felkészítésére, a tehetséges, felkészült fiatalok előlépteté­sére. Bátrabban kell kezdeményezni a szükséges változások időbeni, és a követel­ményeknek megfelelő végrehajtását. A hatáskörök következetes érvényesítése mellett szélesíteni kell a demokratizmust. Határozottan fel kell lépni a helyenként még jelentkező szubjektivizmus ellen, nö­velni kell a dolgozók részvételét a veze­tők megítélésében. Ennek alapja minden esetben az általuk vezetett terület mun­kájának eredményessége, és személyes pél­damutatásuk legyen. A párttaggá nevelő és tagfelvételi mun­kában — a követelmények fokozott ér­vényesítése mellett — növelni kell a fizi­kai dolgozók, a fiatalok, és egyes értelmi­ségi rétegek arányát. A tömegszervezetek, -mozgalmak párt­irányításában javítani kell a párt koordi­nációs tevékenységét, másrészt fokozot­tabban kell igényelni véleményüket, ja­vaslataikat a politikai állásfoglalások ki­alakításához. Az itt dolgozó kommunisták legyenek kezdeményezőbbek, és képvisel­jék következetesebben a párthatározatok­ból adódó feladatok végrehajtását, sora­koztassák fel erőteljesebben tagságukat a napi, a távlati feladatok maradéktalan végrehajtásában. Éljenek jogaik érvé­nyesítésével, javítsák az egyes társadalmi rétegek felé irányuló tevékenységüket, képviseljék érdekeiket. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa te­kintse át az üzemi demokrácia helyzetét, a dolgozók életkörülményeinek alakulását, valamint saját szervezeti és mozgalmi éle­tük helyzetét és tennivalóit. A pártmunkában több figyelmet kell fordítani az ifjúságra. A megye pártszer­vei és alapszervezetei segítsék hatéko­nyabban a KISZ-szervek és alapszerveze­tek működését, politikai és szervező te­vékenységét. A KISZ-ben dolgozó kom­munisták legyenek kezdeményezőbbek az ifjúsági szervezet vonzerejének növelésé­ben, fiatalok közti befolyásának erősíté­sében. A- KISZ megyei bizottsága vizsgálja meg annak lehetőségét, hogyan lehetne javíta­ni — a követelményekből nem engedve — a KISZ párttaggá nevelő munkáját, vala­mint a megye gazdaságpolitikai céljainak végrehajtásában való közreműködésük feltételeit és lehetőségeit. A Hazafias Népfront megyei bizottsága tekintse át a településfejlesztéshez szük­séges társadalmi összefogás lehetőségeit, a gazdasági célok teljesítése érdekében a szövetségesek sajátos eszközeikkel való mozgósítását. * * Az MSZMP Békés megyei bizottsága XII. kongresszus óta végzett tevékenysé­gének, a megye pártszerveinek és párt- szervezeteinek tapasztalatai teljes mérték­ben alátámasztják a KB április 12—13-i ülésén hozott határozatait. Helyesli, hogy változatlanul a XII. kongresszus és a VI. ötéves terv célkitűzéseit követjük, a munkában a jól bevált módszereket al­kalmazzuk. Meggyőződésünk, hogy a Köz­ponti Bizottság határozatai újabb lendüle­tet adnak szocialista céljaink valóravál- tásához. A megye kommunistái a szövet­ségesekkel vállvetve mindent megtesznek azért, hogy a XII. kongresszus döntései­nek valóra váltását előrevivő, KB-határo- zatokből adódó megyei feladatok követke­zetesen végrehajtásra kerüljenek. MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA Eleki tapasztalatok Hz ember és környezetének védelmében Korántsem ideális körülmények között, de jól szerve­zetten, eredményesen dolgozó egészségügyi kollektíva munkájába nyerhettem betekintést nemrégiben Eleken. A nagyközségi pártbizottság vb-ülésén számolt be az ügyvezető körzeti orvos, dr. Rédei József. Húsz eszten­deje dolgozik a településen, jól látja a múlt és a jelen összefüggéseit. Együttműködve a helyi politikai és ál­lami vezetéssel, ő is felelősséggel tervezi a jövőt, az egészségügyi szolgálat, az egészségnevelés, a környezet- védelem feladatait. Ez év januárjától friss diplomás fiatal orvos állt munkába a 3. körzetben. A nagyobb tapasztalatokkal rendelkező kollégákkal meg­osztva, így most már 2—2 ezer ember gyógyítása a fel­adatuk. A körzeti fogorvos egyelőre hosszú évek óta egyedül dolgozik. A jelen­tős felnőttbeteg:forgalom mellett különösen nagy gon­dot fordít az iskolafogászati munkára. A község vezetői szeretnék, ha az egészség­ház átköltöztetését követően újabb fogorvosi körzetet is kialakíthatnának. A nyáron feltétlenül korszerűsíteni, javítani kell a jelenlegi or­vosi rendelőkön, de a vég­leges megoldást az egész­ségügyi kombinát kialakítá­sa jelenti. Az eleki egészségügyi szolgálatban tizenheten, vál­tozó létszámmal dolgoznak. Többen vannak otthon gyer­mekgondozási szabadságon, vagy tartós betegség miatt, ezt azonban a betegek nem érezhetik meg. Nem jelen­tett gondot az ötnapos mun­kahét bevezetése, a délelőtti és délutáni rendelést köny- nyebben felkereshetik a be­tegek. Hétvégén és ünnep­napokon Elek, Kétegyháza, Lökösháza orvosai váltva vállalják az összevont ügye­letet. Aj emberek tudnak erről, és jól ismerik ezt a rendszert. Az ügyeleti szol­gálat idején 40—60 beteg is felkeresi az orvost, járvá­nyos betegségekkor ez a szám megközelíti a 80—100- at. A Gyulára tervezett köz­ponti ügyelettől egyelőre még tartanak. A községben jó az etikai és munkafegyelem, a gyó­gyítás színvonala. Egymás között beszélik meg a he­lyettesítéseket az egészség- ügyiek. Az elmúlt esztendő­ben 28 ezer 620-an jelen­tek meg a rendelőkben, az orvosok lakásra közel 2 ezer beteghez mentek. Gyakran tartanak a mű­velődési házban, az in­tézményekben egészségügyi felvilágosító előadásokat. Egészségnevelő munkájuk­hoz a mozgó szakorvosi szol­gálat és a gondozók szakor­vosai is kapcsolódnak. A fel­világosítás fontos része a házasságkötés előtti kötelező tanácsadás, a nővédelmi, az anya-, csecsemő- és terhes­ségi tanácsadás, az ifjú vö­röskeresztesek és egészség­őrök oktatása, az iskolaor­vosi előadások. Az osztály- főnöki órákon, az óvodai foglalkozásokon az egészsé­ges életmód, a helyes fog­ápolás kérdéseit is megvi­tatják a gyerekekkel. Jó kapcsolatban vannak a köz­ségi vöröskeresztesekkel, akikre főként a véradások szervezésénél számíthatnak. Az egészségügyiek elsőd­leges feladatuknak a gyó­gyítást vallják, de gondot fordítanak a táppénzes fe­gyelem betartására is. Ki­számították ugyanis, hogy a kedvező táppénzes helyzet ellenére, 36 ezer táppénzes napot utaltak ki a 3922 táp­pénzesnek, s ez közel 3 és fél—4 millió forint kifizeté­sét jelenti. A modern gyó­gyító munka mottója a be­tegségek megelőzése. Mosta­nában is érzik az előnyét annak a nagyszabású lakos­ságszűrésnek, amelyet 1973- ban és 1978-ban végeztek. Kezdetben az öregek nap­közi otthonába toborozni kellett a lakókat, napjaink­ban pedig a növekvő igé­nyek kikövetelték az intéz­mény bővítését. A 40 idős­korú emberről gondoskodó otthon hétvégén és ünnep­napokon is nyitva tart. A házi szociális gondozónők­nek is bőven van munkájuk. Az egészségügyi szolgálat tárgyi és anyag; feltételeiről az 1982 januárjában megala­kult, Ternei László által irá­nyított GAMESZ gondosko­dik. Bár az egészségügy éves pénzügyi kerete sze­rény, de okos takarékosság­gal, jó gazdálkodással elér­ték, hogy felszereltségük jó­nak mondható. — Húsz esztendővel ezelőtt errefelé még csak irtották a fákat, nem ültették úgy, mint mostanában — mondta dr. Rédei József. A fásítás nagyszerű dolog, de csak ak­kor, ha meg is óvjuk, amit ültettünk — fejtették ki a vitában Szánthó István ta­nácselnök és Kerekes Gábor, a nagyközségi pártbizottság titkára. A hozzászólók mindegyike egyetértett ab­ban, hogy össztársadalmi fel­adat a környezetvédelem. A község szépítésében, a fásí­tásban vegyen részt minden üzem, intézmény, társadal­mi szervezet, idős és fiatal ember. Beszéltek a vöröske­resztesek felelősségéről, a Tiszta udvar, rendes ház ak­ció fontosságáról. „A község területe szemetes, s így hiá­ba a kijelölt tároló, a gondos kézzel ültetett virág, a sze­münk nem a szépet látja meg” — mondták a pártak­tívák. A környékbeli va­dásztársaság, a méhészek, a társadalmi munkások fát te­lepítenek, a napokban kö­zel 10 ezer facsemete érke­zik Elekre. Aggasztóak a környezet-, a természet-, a madárvédelem és a szenny­vízelvezetés gondjai, ame­lyeket csak a tanács, vagy az egészségügyi felvilágosí­tók nem tudnak megoldani. A tenni akaró jószándé- kúakat irányítani, segíteni szükséges, hogy mit, hol, miként dolgozzanak a köz­ség szépítésén. A virágokat letéDŐ. fákat tördelő, sze­métdobáló rongálókat csak együttes erővel fékezhetik meg az elekiek is. Bede Zsóka Battonyán Százévesen, újra otthon Gyermekélelmezési ankét Orosházán Hát ezt nem hittem vol­na ! Százévesen ilyen für­gén, fiatalosan lépegetni! Csak a hátára nehezedik mind nagyobb súllyal az alattomos idő. De nem fog ki rajta! Ha erősen ráfi­gyel, még most ;s egyenes derékkal, határozott szorí­tással nyújt kezet a vendég­nek. És a szeme! Szelíd rán­cokkal, sűrűn barázdált ar­cából nyugodt derűvel te- kintget a világba. Pedig so­kat megélt Pál Ferencné az­óta, hogy Battonyán meg­látta a napvilágot. . . Kezét ölébe ejti, ahogy mesél, emlékezete fiatalos frisseséggel kalandozik va­lahol a távolban, mi pedig bámuljuk életbölcsességét. Testvére unokáját, Gulácsi Mihálynét (Juliskát) is nem­egyszer megállásra késztetik a múltból felbukkanó, ám fényüket nem vesztett törté­netek. Tíz éve augusztusban, hogy ide vették az idős asz- szonyt, s azóta sugárzik a családra ez a tiszta, derűs életbölcsesség, s a meleg hála, mely nemegyszer még ma is kezébe erőlteti a sep­rűt . .. „Juliska nem hagyna dol­gozni semmit. Egy éve, mi­óta kijött az isiászom, csak ülök itt, mint valami nagy­ságos asszony. Nem vagyok én ehhez szokva ... De hogy az elején kezd­jem, itt Battonyán szület­tem, hogy év szerint mikor, azt nem tudom, csak hogy mára, csütörtök estére va­gyunk hivatalosak a száz­éves születésnapom ünnep­lésére. Kilenc éves voltam, mikor apám elvitt hazulról. Ettől kezdve, 80 évig, Ara­don éltem. öt esztendeig pesztra voltam, aztán sza­kácsnő keze alatt dolgoz­tam.: Meg is tanultam sütni, főzni, a piskótától az utol­só tortáig mindent. Írni, ol­vasni nem tudok, csak úgy megmarad a fejemben a sok étel. Mondta is a gaz­dám, Szabó Zoltán tábor­nok úr, ha sírtam, hogy nem tudom elolvasni az anyám levelét: »Adott az isten ma­gának olyan észt, hogy más sem tud olyanokat főzni, mint maga.« Csak az a baj, hogy mióta nem csinálom, sokat felejtek. Néha Julis­ka kérdez ezt-azt, segítek neki, amit tudok. Nem mintha nem kellet­tem volna, de csak 27 éve­sen mentem férjhez, úgy szerettem a szakácskodást. 1910-ben esküdtünk, ’14-ben elment az uram a háborúba, nem is láttam többé. Tizen­öt évi özvegység után vett el Pál Ferenc, akivel 25 évig éltem együtt. Gyerek nem lett, nem is molesztáltak ér­te a férjeim, az orvosok megmondták, műteni kéne. No, de akkoriban? Sokat jártam lakodalmak­ba főzni, szerdán már el­kezdtük a száraztésztákat, péntekre csak a torta ma­radt. És hol volt még a töb­bi! Háromszáz emberre kel­lett egy borjú, egy negyed marha, meg úgy nyolcvan majorság, aztán kezdődhe­tett a lagzi. Este 11-re be­adtam a vacsorát, aztán jött a násznagy, hogy szabad egy táncra? Mentem én, hogyne mentem volna! Az­tán reggel 4-kor feltettük a másik vacsorát, s folytat­tam a táncot. Volt, hogy hazáig kísértek a zenészek. Hogy utoljára mikor tán­coltam? Hát, most szomba­ton, mikor családi körben ünnepeltük a születésnapo­mat. De nem mondtam még el mindent. Sokat jártam disznót vágni, volt, hogy egy télen 30-at is leszúrtam. Mert hiába a három, négy ember is, ha mind húzta az orrát... Na, mondtam, fog­ják meg a négy lábát, majd én leszúrom. Mikor egyedül maradtam, átadtam magam tartásdíjba. Rosszul bántak velem, sze­rencsére Juliskáék, mikor éppen tüdőgyulladásban fe­küdtem — 90 évesen —, meglátogattak. Nem volt ott senkim, hát magukhoz vet­tek. Most ő az én anyám. A ma esti ünnepségre ruhát varratott nekem, és vett egy szép kendőt is, nem ám fe­ketét. hanem drapp színűt. Meg kaptam egv szvettert is — kuncog —, hogy csinos legyek, mint Pista, mikor elment a lakodalomba ... Hogy jó az egészségem? Hát kijutott azért nekem is a bajból. Műtötték vakbél­lel, sérvvel, bélcsavarodás­sal, s már csak a fél tüdőm van meg. De egy biztos, nem tudom mi az, ideges­nek lenni. Odacsaptam, ha úgy jött, s ezzel volt, nincs harag. Mondhatom kiske- gyedéknek, nem is volt még szívbogásom soha, mert kimondta az ember, s nem nyomta a szívét, úgy bi­zony. Mit mondjak még? Elül­dögélek szép időben az ut­cán, elbeszélgetek a szom­szédokkal. Van, aki még el is venne — mert kérőm akadt az uram halála óta nem egy —, de jobb a sza­badság. Meg, öreg vagyok én már ahhoz.” Fotózás előtt a tükör elé áll, megigazítja új fejken­dőjét, aztán elszántan far­kasszemet néz a lencsével. Néz, azzal a derűs elszánás- sal, ahogy átadja magát a múló időnek, mely végre nyugodt, meghitt napokat hozott öregségére. Nagy Ágnes Fotó: Gál Edit Egész napos gyermekélel­mezési ankétot rendeztek tegnap, pénteken Orosházán, a Hotel Alföldben. Napja­ink egyik igen fontos kérdé­sét tűzték napirendre a ren­dezők, ugyanis megyénkben tízezerszámra veszik igénybe a gyerekek — óvodás korú­ak, általános és középiskolá­sok — a szervezett gyermek- élelmezés adta lehetőséget. A mintegy 120 résztvevőt, kiknek többsége gyermek- élelmezésben dolgozó élel­mezésvezető, főszakács volt, dr. Tóth Géza, az orosházi városi tanács főorvosa kö­szöntötte. Ezt követően több előadás hangzott el, melyben a már korábban szerzett gya­korlati eredményeket ismer­tették, részleteiben azokat, amelyek a hagyományos üzemi konyhák adta beren­dezésekkel is megvalósítha­tók az új főzési technológi­ákkal. Hét végén meleg, nyárias idő lesz, sok napsütéssel, de a dél­utáni órákban egy-egy futó zá­por, zivatar bárhol kialakulhat. A hőmérséklet- hajnalban 7, 12 fok, a kora délutáni órákban 21, 26 fok között valószínű. A jövő hét első napjaiban átme­netileg erősebben megnövekszik a felhőzet, de tartós csapadék nem várható. A felhőzet miatt kissé mérséklődik a nappali fel- melegedés. Az előrejelzés szerint a május 6—13. közötti időszakban nem lesz nagy változás az időjárás­ban, a napsütés és a helyi sa­játosságok lesznek meghatáro­Az új ételkészítési eljárá­sokról, azok jelentőségéről dr. Lindner Károly, a buda­pesti Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Főiskola tanára, a gyermekek korszerű táp­lálkozásáról pedig dr. Már­kus Vera tartott érdekes elő­adást. Szóltak a tápanyag­normákról, a zöldségfélék és fehérjék szükségességéről, a vitamindús ételekről. A rá­gás szerepének jelentőségé­ről, az egészséges fogazat ki­alakításáról dr. Rákóczi Má­ria fogszakorvos beszélt. Az ankéton a konzervipar, a tejipar és a hűtőipar ter­mékeiből bemutatót rendez­tek, s a kiállított alapanya­gokból — főként zöldség, tejtermékek és gyümölcs fel- használásával — kóstolóval egybekötött ételbemutatót is rendeztek. Sz. A. zóak. Ajánlatos kihasználni a zavartalan napsütést, a tiszta időt, és szervezetünket hozzá­szoktatni a nap egyre növekvő erejéhez. Hosszabb napozáskor védjük fejünket az erős suga­raktól. Az esetleges helyi zápo­rok, zivatarok múló fejfájást, rossz közérzetet idézhetnek elő. A következő hét elején már nemcsak a napsütés okozza az erős felmelegedést, hanem az érkező meleghullámok is. Hatá­sukra az erősen melegérzéke­nyeknek változhat a vérnyomá­suk, csökkenhet koncentrálóké­pességük, figyelmük. Orvosmeteorológiai előrejelzés

Next

/
Thumbnails
Contents