Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-06 / 106. szám
NÉPÚJSÁG 1983. május 6., péntek Megkezdődött az Akadémia 143. közgyűlése Tegnap Budapesten — az MTA várbeli kongresszusi tér- óta elhunyt tagokról, majd átadták a kiemelkedően ered- mében — megkezdődött a hazai tudományos élet kiemelkedő menyes munkát elismerő kitüntetéseket. A Magyar Tudomá- eseménye: a Magyar Tudományos Akadémia 143. közgyűlése. nyos Akadémia elnöksége az 1983. évi Akadémiai Aranyér- Központi témája: a magyar településhálózat jelenlegi hely- met Eörsi Gyula rendes tagnak, az Eötvös Loránd Tudo- zete, átalakulásának értékelése. mányegyetem tanárának és rektorának adományozta kiemelA közgyűlés megnyitóján az elnökségben helyet foglalt: kedö kutatási eredményeiért, iskolateremtő tudományos és Aczél György, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Mi- oktatási tevékenységéért, társadalmi-közéleti munkásságáért, nisztertanács elnökhelyettese az MSZMP Politikai Bizottsá- Ezután átadták az ez évi akadémiai díjakat, 26-an kaptak ganak tagjai, Szentagothai Janps, a Magyar Tudományos kitüntetést Akadémia elnöke, Pál Lénárd, az MTA főtitkára, PachZsigmond Pál, az MTA alelnöke. Szentágothai János üdvözlő sza- A kitüntetések átadása után Sarlós István emelkedett szávai után megemlékeztek az Akadémia legutóbbi közgyűlése lásra. Sarlós István beszéde — A Központi Bizottság és a Minisztertanács nevében és megbízásából köszöntőm a közgyűlést, és sikeres munkát kívánok a Magyar Tudományos Akadémiának — mondotta bevezetőül Sarlós István, majd beszédét így folvtatta: — Társadalmunk fokozódó figyelemmel kíséri a tudomány munkásainak tevékenységét — mert tőlük vár magyarázatot a világ és a természet jelenségeire. Tőlük vár indíttatást a szocialista építőmunka távlatokat előkészítő és meghatározó lépéseinek megtételéhez. A Központi Bizottság a közelmúltban úgy döntött, hogy figvelemmel az 1980 óta szerzett tapasztalatokra, továbbra is érvényesnek és megvalósíthatónak tekinti a XII. kongresszus határozatait és a VI. ötéves tervet. Az a tény bátorította erre a párt vezető testületét, hogy a kedvezőtlenül változó és jelentős részben bizonytalan körülmények ellenére bevált az eddig követett politikánk, van mire építenünk. Népünk munkájának időtálló értékei jogosítanak fel a mai világ- helyzetben is öntudattal vállalható program teljesítésére: fő céljaink elérésére. Határozatunk meghozatala előtt a tervezett állásfoglalásról kikértük társadalmi intézményeink — közöttük a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége véleményét és módosító javaslatait is. Az így kapott észrevételek igazolták alapállásunk helytállóságát és megkönnyítették az azóta ismertté vált döntések meghozatalát. A Központi Bizottság nevében ezúton mondok köszönetét a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének a munkánkhoz nyújtott segítségért. A kongresszus 1980-ban felhívta a figyelmet arra, hogy a soron következő időkre vállalt feladatok megoldása komoly erőfeszítéseket igényel mindenkitől. A világban azóta bekövetkezett események: a tőkés gazdasági válság elmélyülése, a világkereskedelmet gátló diszkrimináció és embargó, a szocializmus ellen indított politikai és ideológiai támadás, a fegyverkezési verseny kiszélesedése és a saját sokasodó gondjaink külön-kü- lön és együttesen is, rendkívül megnehezítették és nehezítik programunk teljesítését. A környezeti adottságokat, a nemzetközi feltételeket befolyásolni alig, vagy egyáltalán nem tudjuk. Tovább nem folytatható az eddig — szükségmegoldásként — alkalmazott módszer: a beruházások csökkentése és a fogyasztás további korlátozása. Egyetlen út áll előttünk: népgazdasági méretekben hatékonnyá kell tenni a termelést, a szocialista gazdálkodás és a társadalmi rend nyilvánvaló előnyeit a gyakorlatban az eddiginél teljesebben ki kell aknáznunk. A tudomány feladata, hogy a meglevő ellentmondásokból kiindulva, a magyar társadalom valóságára támaszkodva, a világfolyamatokat számba véve, tegyen javaslatot a nehézségek leküzdését és a továbbhaladást szolgáló feladatokra. Arra van szükségünk, hogy a tudomány adjon közvetlen segítséget a kibontakozáshoz. Ha kell és lehet, vegyenek részt az erre alkalmas kutatóhelyek a naponta felmerülő termelési, szervezési, irányítási gondjaink feloldásában. A társadalom előtt álló aktuális feladatok tudományos igényű feldolgozásának jó példája az MTA közgyűlésein az elmúlt években lezajlott viták ‘sora, köztük például iskolarendszerünk történelmi értékelésű áttekintése, a műszaki haladással összefüggő gondoknak és teendőknek az elemzése, vagy hazánk agroökológiai potenciáljának feltárása. Az MTA ebben az évben is nagy fontosságú, a társadalom egészét érintő, méltán közérdeklődésre is számot- tartó témát tűzött a közgyűlés napirendjére. A települések fejlődése jelentősen befolyásolja a gazdasági tevékenység hatékonyságát, alakosság életkörülményeinek, kultúrájának alakulását. Hatást gyakorol a szocialista életmód kibontakozására, hozzájárul nemzeti kultúránk fejlesztéséhez és hagyományaink, értékeink megőrzéséhez, továbbörökítéséhez. Mindezek miatt a politkának is különös figyelemmel kell követnie, befolyásolnia a települések fejlesztését. A településhálózat folyamatos átalakulásban van. Ebben éppúgy szerepe van a politikai és szakmai elhatározásoknak, mint a társadalom sokirányú fejlődésének, a nemzetközi tapasztalatoknak, az állampolgárok törekvéseinek. Megváltoztak a társadalmi-gazdasági fejlődés külső és belső feltételei, az intenzív fejlesztési szakasz új követelményeket állít a terület- és településfejlesztés elé is. Feloldásra várnak olyan feszültségek, amelyek az utóbbi egykét évtizedben halmozódtak fel. Figyelembe kell venni azt is, hogy egyre fokozódik a lakosság igénye arra, hogy nagyobb részt kapjon és vállaljon szűkebb és tágabb környezete fejlesztési feladatainak kialakításában, azok megoldásában. Szeretnénk, ha az itt lezajló vita ' elősegítené, hogy a hagyományokat és az új követelményeket ötvöző, humánus és vonzó települési környezet jöjjön létre. A koncepció előmunkálatai során szakembereink arra törekednek, hogy a termelőerők területileg arányosabban fejlődjenek, a társadalmi mobilitás és esélyegyenlőség feltételei javuljanak. Mindezek pontosabb kidolgozásában a tudományra is fontos szerep hárul. Feladata nem merülhet ki abban, hogy feltárja a településfejlesztés folyamataiban jelentkező problémákat. A politika cselekvésre hivatott, és ebben kér együttgondolkodást. Mi lépéshátrányban vagyunk a nálunk fejlettebb, gazdagabb társadalmak településpolitikájával szemben. Ez a hátrány a javunkra fordítható, ha tanulmányozzuk ezen országok tapasztalatait, s ha azokból csak a jót, a mi körülményeink között haszno- síthatókat vesszük át. így sok. az útkereséssel együtt járó hiba vagy tévedés elkerülhetővé válik. Nem könnyű, de jó meg- gvőződéssel vállalható szép feladat a magyar tudományosság átfogó ösztönzése, orientálása, társadalmi képviselete, a tudomány belső demokratizmusára alapozott közélet folyamatos megújítása; a tudományos értékek és érdekek kiválasztása, felmutatása és védelme. E célokért — ha szükséges — vállalja az Akadémia a vitákat is a tudománytalan, tudományellenes vagy a tudománytól idegen kicsinyes érdekvédelem szellemének leküzdésére. Az ilyen szellemű tevékenységben segítő, az egvüttes munkálkodásra mindig kész partnerként számíthatnak a tudomány művelői a politikára — mondotta befejezésül Sarlós István. * * * Sarlós István beszédét a közgyűlés központi témájának előadása követte. A magyar településhálózat átalakulása címmel Enyedi György, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja mondott vitaindítót. Előadása arra a megállapításra épült, hogy a magyar, gazdaságot — a fejlődés intenzív szakaszába lépve — a termelőerők területi dekoncentrációja jellemzi: fejlődik a vidék ipara, erősödik az agrárgazdaság. Ennek megfelelően a településhálózatban már a ’70-es években hasonló folyamatok jelentkeztek. Az előadás utáni vitában a különböző tudományok képviselői, továbbá minisztériumok és más főhatóságok vezetői szólaltak fel, s a vitaindító gondolataihoz kapcsolódva sokrétűen elemezték a településfejlesztés időszerű feladatait, gondjait, az egész társadalom fejlődését befolyásoló hatását. Többen rámutattak arra, hogy napjainkban új korszaka kezdődött a városiasodásnak, amely a település- fejlesztési koncepciók újragondolását, a társadalmi szükségletekhez igazítását követeli meg. Elgondolkodtató például, hogy az elmúlt 30 évben 6,5 millióan változtattak lakóhelyet, s napjainkban a falvakban él a munkásosztály 60 százaléka. Mindez azt tükrözi, hogy a városiasodás kiterjedt a falu térségére is, s ez a folyamat szorosan összefügg a magyar társadalom, gazdaság, ioar, mezőgazdaság fejlődésével. A történelmi jelentőségű társadalmi, gazdasági változások hatására — a szüntelen termelődő új meg új igények, szükségletek, követelmények szorításában — át kell alakítani, formálni az ember körnvezetét. életterét. Mind élesebben jelentkezik ennek során az új megteremtéséhez mindenáron való ragaszkodás és a régi keretek közé történő beillesztés közötti ellentmondás. A tudománynak, annak művelőinek óriási a felelősségük abban, hogy az urbanizáció új szakasza ne járjon együtt a természeti környezet oktalan, esztelen pusztításával — hangsúlyozták. A felszólalók többsége egyetértett a vitaindító előadás összegzésével: hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének eredményeként a modern urbanizációs folyamát viszonylag visszafogottabb szakaszba jutott. A megalapozó kutatásoknak azt a célt kell szolgálniuk, hogy ‘településpolitikánk mind kevesebb konfliktussal és megrázkódtatással tudjon alkalmazkodni az e szakaszra jellemző sajátosságokhoz. A vita az MTA elnökének zárszavával fejeződött be. A közgyűlés ma folytatja munkáját. Jogtanácsosok értekezlete a MESZÖV-ben A megyei tanács kereskedelmi osztálya és a MÉSZÖV együttes szakmai értekezletet tartott tegnap, május 5-én a kiskereskedelmi vállalatoknál és a fogyasztási szövetkezeteknél tevéken vkedő jogtanácsosok részére. Tanai Ferenc ME- SZÖV-elnök bevezetőként hangsúlyozta: a jogtanácsosok sajátos tevékenysége mindinkább nélkülözhetetlen az említett vállalatok és szövetkezetek számára. Ezután dr. Rotyis János, a megyei tanács kereskedelmi osztályának csoportvezetője és dr. Lengyel László, a MÉSZÖV jogtanácsosa értékelte a kiskereskedelmi vállalatok, illetve a fogyasztási szövetkezetek jogi helyzetét. A két előadó részletesen elemezte az említett ágazatok jogászainak munkáját, továbbá a nehezebb gazdasági körülmények közepette reájuk háruló tennivalókat. Az együttes szakmai tanácskozás tapasztalatait Tanai Ferenc MESZÖV-elnök összegezte. Arra kérte a jogtanácsosokat, hogy adjanak minden eddiginél nagyobb segítséget az említett vállalatoknak és szövetkezeteknek a törvények, rendeletek megtartásához. B. I. Zenés beszélgetés a Honti-galériában A téli szünetet követően ismét megkezdődnek az előadások a gyomaendrődi Honti-galériában. Május 6-án 18 órakor Gregor József, a Szegedi Nemzeti Színház és a Magyar Állami Operaház magánénekese a vendég, akit Kerek Ferenc zongoraművész, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola szegedi tanárképző tagozatának tanára kísér. Gregor József országszerte nagy népszerűségnek örvendő basszista, aki otthonos és ismert a külföldi operaszínpadokon is. A magyar néphadsereg művészegyüttesében kezdte pályáját, onnan szerződött öt év elteltével a szegedi színház operatársulatához és nagy része volt a város opera- és zenekultúrájának fellendítésében. Kiváló alakításai — a Pomádé király címszerepe, a Falstaff, a Sevillai borbély Basiliója, a Szöktetés a szerájból Oz- minja, a Varázsfuvola Sa- rastrója — mellett dalok, népdalfeldolgozások, oratóriumok fémjelzik munkásságát. Tevékenységéért 1974- ben Liszt-díjat kapott, 1979- ben „Érdemes művész”, 1983. április 4-én „Kiváló Művész” címmel tüntették ki. Ezzel a programmal tovább bővül, színesedik a Honti-galéria amúgy is sokrétű előadássorozata. A politika, képzőművészet, irodalom, újságírás mellé a zene is bekapcsolódott. Terveik szerint a nyár folyamán kisoperái együttest is vendégül látnak. A rangos zenei esemény színhelye a Gyoma- endrőd, Vorosilov utca 19. szám alatti műhelygaléria. Plavecz Pál Óvári Miklós látogatása Gyulán Övári Miklós elvtársat Gyulán Marsi Gyula, a városi pártbizottság első titkára és dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke fogadta. A román tanítási nyelvű iskolában Budai János igazgató, Kozma Mihály párttitkár üdvözölték a vendéget Övári elvtárs megtekintette többek között az iskola korszerűen felszerelt nyelvi laboratóriumát is A Gyulai Húskombinátban Csíki József vezérigazgató és Szilágyi Gergely, az üzemi pártbizottság titkára mutatta be a korszerű, nagy kapacitású üzemet
