Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-01 / 102. szám

NÉPÚJSÁG-------------------------------------------------------------------------------­M ajálisra: dupla vagy semmi A Május 1. brigád üzeni a Május 1. Tsz-böl a Május!. brigádnak a Május 1. Tsz-be Lelkesen fogadták az ötletet Battonyán 1983. május 1., vasárnap Köszöntjük kitüntetett üzemeinket Békés megyében az elmúlt évben is több vállalat, szö­vetkezet, intézmény ért el a gazdálkodásban kiemelkedő eredményeket. Negyvenegy ipari vállalat, gyár, gyáregy­ség, mezőgazdasági termelőszövetkezet, ipari szövetke­zet, társulás, intézmény kapott 1982-ben végzett munká­jáért „Kiváló'’ címet. Ezekben a szervezetekben eredmé­nyesen birkóztak meg a gazdasági nehézségekkel. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, az ága­zati szakszervezeted elnökségével a gazdálkodási ver­senyben kimagasló eredményeket elért vállalatoknak, gazdaságoknak, a Kiváló Vállalat kitüntetést adományoz­ta. Kiváló Vállalat címet és oklevelet kapott a Gyulai Húskombinát, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, az Orosházi Állami Gazdaság és a Szarvasi Állami Tan­gazdaság. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsával együtt Kiváló Szövetkezeti címmel tüntette ki a csabacsüdi Lenin, a csárdaszállási Petőfi, a dombegyházi Petőfi, a gerendási Munkácsy, a köröstarcsai Petőfi, a mezőberényi Arany­kalász, a muronyi Lenin, a nagyszénási Október 6., az orosházi Béke, az orosházi Dózsa, a szarvasi Dózsa, a te- lekgerendási Vörös Csillag és a tótkomlósi Haladás Ter­melőszövetkezetet. A MÉM és a TOT Kiváló Gazdasági Társulás kitünte­tést adományozott a Szeghalmi Tej Közös Vállalatnak, és a Tótkomlósi Sertéshústermelő Szövetkezetek Közös Vállalatának. Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült két megyei gazdaság, a békéscsabai Lenin Termelőszövetke­zet és a Kondorosi Takarmánykeverő Közös Vállalat. Az Ipari Minisztérium Kiváló Szövetkezet címmel tün­tette ki a békéscsabai RUTEX, az orosházi KAZÉP, a szarvasi vas-, fém, a gyomai fa- és építő- és a Békési Építőipari Szövetkezetét. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, vala­mint a Helyi ipari es Városgazdálkodási Dolgozók Szak- szervezete Kiváló Vállalat címét nyerte el a békéscsabai Városi Tárnics Költségvetési Építőipari Üzeme és a Gyu­lai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat. Az Egész* ségügyi Minisztérium és az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete Elnöksége Kiváló Gyógyszertári Központ cím­mel tüntette ki a Békés megyei Tanács Gyógyszertári Központját. A Belkereskedelmi Minisztérium, a SZÖVOSZ és a KPVDSZ Kiváló Szövetkezet címet adományozott a Gyo- ' maendrőd és Vidéke, valamint a kondorosi ÁFÉSZ-nek. A Belkereskedelmi Minisztérium a KPVDSZ-szel, egyet­értésben Kiváló Vállalat címet adományozott a rúegyé- ben is tevékenykedő Kunság Élelmiszer Vegyikereske­delmi Vállalatnak. Az OKISZ Elnökségének Vándorzászlaját nyerte el az orosházi Univerzális .Szolgáltató Ipari Szövetkezet. A SZÖVOSZ Elnökségének Elismerő Oklevelét kapta a Szarvasi Lakásépítő Szövetkezet. A MEZŐGÉP Tröszt Kiváló Vállalata lett a békéscsa­bai MEZŐGÉP Vállalat. Az Orosházi Üveggyár az Üveg­ipari Művek Kiváló Gyára kitüntető címét nyerte el. A Békéscsabai Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vál­lalat a Központi Statisztikai Hivatal Kiváló Vállalata cí­mét harmadszor érdemelte ki. Kiváló Gyár kitüntetést kapott a Hajtóművek és Fes­tőberendezések békéscsabai gyára, a Csepel Autó szeg­halmi gyára, a Budapesti Bútoripari Vállalat gyulai gyára. A Szellőző Művek Kiváló Gyáregysége címet érde­melte ki a sarkadi gyáregység. A Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat Kiváló Gyára lett a békéscsabai, az orosházi és a mezőkovácsházi gyár. Kiváló Gyáregység címet nyert a gyulai gyáregység. A MÁV Békéscsabai Körzeti Üzemfőnökség a MÁV vezérigazgatójának Kiváló Oklevél kitüntetését kapta. Élenjáró Szolgálati Hely kitüntetésben részesült a Vész­tői Körzeti Üzemfőnökség, valamint a Békéscsabai Vil­lamos vonal-főnökség, az orosházi, a gyomai, a lökös- házi, a szarvasi, a csárdaszállási és a kondorosi állo­másfőnökség. Az Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat Kiváló Egység kitüntetést adományozott a békéscsabai üzletnek. A KISZÖV Vándorzászlaját nyerte el a gyulai fa-, fém-, a Csaba Szőnyegszövő, a szarvasi Plastolus és a tótkom­lósi Vegyesipari Szövetkezet. Kiváló Igazgatóság kitüntető címet kapott a Szegedi Postaigazgatóság. Az MSZMP Központi Bizottságának pártgazdasági és ügykezelési osztálya, valamint a Nyom­da-, Papíripar és Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete El­ismerő Oklevéllel tüntette ki a Békés megyei Lapkiadó Vállalatot. Napirenden a sertéstenyésztés Megyénkben két termelő- szövetkezet választotta név­adóul a munka ünnepét: az egyik battonyai, illetve az egyik békéscsabai tsz. To­vábbá: mindkét közös gaz­daságban található a kitün­tető címekért versenyző szo­cialista brigádok között egy- egy, amely a Május 1. ne­vet viseli. A két tsz szóban forgó brigádja eddig a majálisig nem is tudott * egymásról, már csak azért sem. mert a battonyai ez év elején ala­kult. Elhatároztuk, hogy az ünnepre — a kivételes alka­lomra — tekintettel meg­szegjük az íratlan szabályo­kat, és lapunk hasábjain „összehozzuk" ezt a két kol­lektívát. Szív küldi szívnek szívesen A battonyai asszonyok lelkesen fogadják az ötle­tet. Alig 4 hónapja alakítot­ták meg a brigádjukat, de már most látszik, hogy ener­giáikból hosszú távra futja. A párttitkár, Mudrity Györgyné szerint az irodá- sok — merthogy övék a Május 1. brigád — azelőtt Készek a találkozóra a bé­késcsabaiak is sem hiányoztak a közös meg­mozdulásokról, a társadalmi munkákról. — Most meg különösen nagy az örömünk — vallja be Harcsár Istvánná, a bri­gád vezetője —, tudniillik megnyertük a tsz-szövetség által meghirdetett közműve­lődési vetélkedő házi döntő­jét. A versenynyertes csapat tagjaival beszélgetünk a kis irodában. Nemrég készültek el a februári egri kirándu­lás képei, azok is előkerül­nek, úgy idézik a szaporodó közös emlékeiket. Elmond­ják, hogy Katona Józsefné, a munkaügyis vállalta a vetélkedőn a politikai kér­déseket, Simon Imréné volt az irodalmár, Szűcs Jánosné meg a mezőgazdász. A felkészülés idején még Budai Sándorné is tagja volt a kis csapatnak, de őt később felkérték a zsűribe. Egerbe pedig az „Ismerd megí hazádat!” mozgalom keretében indulták el. Ez a kirándulás olyan jól sike­rült, hogy elhatározták: az első díjjal - elnyert pénzt most már egy brigádkirán­dulásra fordítják. — Mi ugyan nem tudjuk a termelést növelni, vagy a költségeket nagy összeggel .csökkenteni, de azt minden­képpen vállaljuk, hogy a ha­táridőket, ha kell túlmunká­val is, de tartjuk, ezenkí­vül segítünk, ahol csak tu­dunk: parkosításban, deko­rációban, mint ahogyan a most május elsejére meg­nyitott kézimunka-kiállítás berendezésében is részt vet­tünk — mondják az asz- Szonyok, egymásnak adva a szót. a brigádvezető pedig így zárja a beszélgetést: — A békéscsabai brigád­nak azt üzenjük, hogy ha ők is akarják: a legközeleb­bi majálison már együtt ün­nepelhetünk ! Nos, a békéscsabai tsz gépműhelyének ötszörös aranykoszorús szocialista brigádja akarja. Vagyis tet­szik az ötlet a gépszerelők­nek. S ettől máris kedvük­nél vannak. Jöhet a háztüznézö! — Ha szívesen fogadnak bennünket, mi szívesen el­megyünk — fogalmazza meg Krizsán Mihály brigádveze­tő. — Háztűznézőbe — tréfál Diószegi László, de Fekete Lajos máris leinti: — Otthon azért ne így mondd majd! Az évődés is jelzi: régi, jól összeszokott csapat ez. A 13 brigádtagból tíz elei­től fogva, azaz 1970-től, a brigád megalakulásától együtt dolgozik. Ennyi idő alatt a közösség életét sza­bályozó normák is mély gyö­kereket eresztettek. — Űj tagot csak bizonyos idő eltelte ütán veszünk fel, ha úgy látjuk: munkája alapján is közénk való, mint legutóbb Palotai Pétert is — mondja az előbbiek bizo­nyítására Perjési Ferenc, aki tíz éve dolgozik a brigád­ban. Fehér Miklós párttitkár pedig azt is elárulja, hogy a csapat eséllyel célozta meg erre az évre a Szakma Ki­váló Brigádja címet, amihez Palotai Jenő műszaki veze­tő, a versenybizottság elnö­ke annyit tesz hozzá, hogy az újítómozgalomban is csak egy. igazi riválisa van a bri­gádnak: a másik műhelyes brigád, a Zalka, ahol Kele­men László legalább olyan ötletgazdag, mint itt Bagi László, vagy Fekete Lajos, meg Krizsán Mihály. (A ké­pünkön látható sárgarépa­kiszedő is közös alkotás.) Kézfogó a 84-es majálison? Majálisi vállalkozásunk tehát — legalábbis az elvi egyetértés szintjén — siker­rel járt: a megye két Május 1. Tsz-ében dolgozó két Má­jus 1. brigád közvetítésünk­kel egymásra talált. Meg­állapodtunk abban is a battonyai asszonyokkal. il­letve békéscsabai férfiak­kal. hogy ha a kapcsolatból „lesz valami”, a Népújságot sem felejtik el meghívni a találkozóra. S ha az 1984-es május elsejét, a negyvene­diket 1945 óta. valóban együtt ünnepük majd. ar­ról kedves olvasóinkat is hí­ven tájékoztatni fogjuk! Kép, szöveg: Kőváry E. Péter felüli munkateljesítményt kell nyújtani. Gyakran szombat—vasárnap is dol­goztak, vagy műszak után húztak rá néhány órát, de sikerült elkészíteni az éves szinten mintegy harmincmil­lió forintnyi értékű tőkés bérmunkát. A hazai textilipar fejlődé­sével egyre több exportképes alapanyag áll rendelkezé­sükre, és folyamatosan bő­vült az anyagos export is. Elsősorban Kuvaitba és Sza- úd-Arábiába, tehát a leggaz­dagabb arab országokba szállítanak, ahol óriási kon- kurrenciával kell megküzde­niük. Mégis, a hagyományos szövött kelmék feldolgozá­sán felül a múlt évben már kötöttárut is eladtak ezekbe az országokba. A dolog ér­dekessége, hogy a kötött­áruhoz a kelmét a RUTEX készítette saját magának. Exportképessé azáltal vált ez a termék, hogy vásároltak egy kikészítő gépet és így már ki tudják elégíteni a magas minőségi követelmé­nyeket is. Az eddig leírtak már jel­zik, hogy a RUTEX jól ki­használta lehetőségeit és a népgazdasági igényeknek megfelelően termelt és érté­kesített. Akik ismerték múlt évi munkájukat, nem le­pődtek meg rajta, hogy most először az Ipari Minisztéri­um Kiváló Szövetkezete ki­tüntetést kapták meg. — Nagyon örültünk a si­kernek, a szövetkezet egész tagsága nagyon sokat tett ér­te — mondja az elnök. Tud­juk, hogy az idén már ma­gasabb a mérce, most már többet '■várnak tőlünk. Én úgy érzem, ebben a szövet­kezetben van annyi lendü­let, alkotókészség, hogy túl­szárnyaljuk eddigi legjobb évünket is. Lónyaj Lász,ó A DÉTE igazgatósága csü­törtökön kihelyezett ülést tartott a kardoskúti Rákóczi Tsz-ben. A tanácskozás mun­kájában részt vett Hankó László, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezető­je és Csukás Gyula, a TE- SZÖV titkárhelyettese. A résztvevők megvitatták a térség sertéstenyésztésének helyzetét, a továbbfejlesztés lehetőségeit. Határozatot hoztak arról, hogy a tagszö­vetkezeteknél jelenleg folyó, beruházások mellett már most szükséges a felkészülés a VII. ötéves terv időszaká­ra, amikor is mintegy 3— 4000-rel kell növelni a koca- állományt, és ennek eredmé­nyeként várhatóan évente 60 ezer hízóval nő az átadásra kerülő sertések száma. Tökéletesíteni kell a takar­mányozási eljárásokat, na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni a nedves kukoricatárolás és takarmányozás kérdésére. Már az idén meg kell való­sítani az Orosházi Baromfi- feldolgozó Vállalatnál kép­ződő melléktermékek takar­mányozási célra történő fel­dolgozását. A sertéstenyésztés korsze­rűsítése megköveteli a szá­mítógépes programok fel- használását. A továbbiakban az igazgatóság megtárgyalta a tagszövetkezetek által in­tegrált háztáji és kisáruter- melő tevékenységet. Rekordévet zárt a RUTEX A RUTEX múlt évi gazda­sági eredményei alapján a megye legeredményesebben gazdálkodó textilruházati szövetkezete. Ez az egyszerű kijelentés sok éves odaadó munka eredménye. Néhány évvel ezelőtt, amikor az új telephely beüzemelése körüli gondok és különféle problé­mák foglalkoztatták a veze­tőséget, aligha gondolták, hogy nem is olyan sokára az első helyre küzdik fel magu­kat. ; — Amikor összeállítottuk az 1982-es tervet, tudtuk, hogy nagyon nehéz dolgunk lesz — mondja Havas István, a szövetkezet elnöke. — Ki­emelt feladatként kezeltük a tőkés exportot és a haté­konyság növelését. Tudtuk, hogy céljainkat csak akkor tudjuk elérni, ha régi vevő­inkkel kapcsolatainkat meg­tartjuk és közben új termé­kekkel, új piacokat is szer­zünk. Ráadásul ezeket a ne­héz feladatokat egy viszony­lag fiatal szövetkezetnek kel­lett teljesíteni. 1978-ban ala­kult a RUTEX, akkor még 760 dolgozójuk volt, most 550-en vannak. Ahogy fo­gyott a létszám, úgy nőtt a nyereség, tavaly már az első év 10 millió forintját' meg­duplázták. A 32 ezer forintos bérszínvonal 40 ezer forintra nőtt, csak a múlt évben 6,6 százalékkal fejlesztették a bért. A szövetkezet minden ter­melési adata átlagon felüli. Összes értékesítésüket tavaly 10 millió forinttal, több mint kilenc százalékkal növelték, miközben az átlagos állomá­nyi létszám nyolc- százalék­kal' csökkent. így már ért­hető, hogy jelentősen nőtt a munka hatékonysága. Ez persze nem véletlen, ha­nem átgondolt szervezési in­tézkedések következménye. A késedelmes anyagbeérkezé­sekből adódó állásidők gya­korlatilag megszűntek, ha va­lamelyik bérmunkás partner nem szállított időben, akkor azonnal más munkát tudtak beadni helyette. Ez bizonyos készlet raktáron tartását fel­tételezi, mégis a múlt évben a száz forint árbevételre ju­tó készletérték 1,6 százalékot csökkent. Ez is csak nagyon tervszerű, állandóan figye­lemmel kísért készletgazdál­kodással volt lehetséges. A múlt évben az általá­nos recesszió, főleg a köny- nyűipari és azon belül is a textilruházati gyártókat súj­totta. Miközben csaknem mindenütt visszaesett a tő­kés export, a RUTEX-ben ,27,4 százalékkal növelték a dollárért eladott portékák mennyiségét. Ez a szám per­sze önmagában nem mond so­kat, mert lehetne nagyon ala­csony a bázis, de a RUTEX esetében nem erről van szó. Volumenben mérve is tekin­télyes, nyolcmillió forintnyi a növekedés. Ehhez még ér­demes hozzátenni, hogy a szövetkezet elsősorban bér­munkával foglalkozik, tehát ez a nyolcmillió forint több­let tisztán, anyagmentes ter­melési értékből jött össze. A növekedésnek tulajdon­képpen egy titka van: min­dig határidőben és elsőosz­tályú minőségben kellett szállítani. Ez gyakran kü­lönleges erőfeszítéseket kö­vetelt. Mivel a válság nem­csak a magyar termelőket, hanem a külföldi partnere­ket is sújtja, bizony előfor­dul, hogy a RUTEX francia és NSZK-beli üzletfelei kés­tek az alapanyag-szállítások­kal. A RUTEX mégis tartani tudta az eredeti határidőket, azért, mert a dolgozók meg­értették, hogy most átlagon Eltol a kikészitögéptöl válik exportképessé a kötött kelme Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents