Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-05 / 105. szám
1983. májas 5., csütörtök Békés: Nyíri utca 1. A debreceni MÁV filmharmonikusok hangversenye Gyulán Mozgalmas élet folyik Békésen a III. kerületi, vagy ahogy itt mondják, az ibrá- nyi párt- és HNF-székház- ban. Különösen hétfőnként nyitogatják sokan az épület bejárati ajtaját. Hallgassunk csak be! Szól a zene, beszélgetnek ... Fényképek Nézem a képeket, melyek az elmúlt hétfőn készültek. Az asszonyokra gondolok, akik, miközben serényen öl- tögetnek, jóízűen beszélgetnek egymással. Aztán a cite- rásokat figyelem, látszik még a felvételen is a lendület, ahogy a kezük végigszalad a húrokon. S már szinte hallom a jó kedvű muzsikát... Most, hogy így egymás mellé teszem a felvételeket, látom, jól van ez így, együtt. No, nemcsak azért, mert ha egy napon tartják a két ösz- szejövetelt, Kissné a férje oldalán jöhet el ide — ő hímez, az ember meg citerá- zik —, hanem mert régi időket idéz így, ez a kettős. Egykori összejöveteleket, mikor az esti munkálkodás, a közös tevékenység természetes velejárója volt a zene, az ének. A kezdetekről Hogy miért éppen díszítő- művészeti és citeraszakkör alakult itt? Egyszerű a felelet: mert erre volt igény, s a helyi szervezőknél, Szabados Istvánnál, a kerületi pártalapszgrvezet titkáránál és Vetési Sándornál, a HNF területi elnökénél ki más ismerné jobban az igényeket? Előbb az asszonyok kollektívája alakult meg. Meggyőzték néhányukat, hogy itt ez a szép, új székház, fűtéssel, világítással, járjanak hát ide! Hajdú Imrévé, Polgár Lajosné és Szekeres Imrévé erre „nyakába vette a kerületet”, s házról házra járva csalogatta össze a hímezgető asszonyokat. Aztán már ment a jó hír magától is. A tagok száma egyre nő. Most, Kiss József né irányítása alatt mintegy hetvenen ismerkednek a hímzés tudományával. És a rendezvényeik milyen sikeresek! A kirándulásokat, a teadélutánokat, a Télapó-esteket, vagy az anyák napi ünnepségeket többször is felemlegetik. Még nyáron, dologidőben is ösz- szejár a szakkör. Csak egy baj volt eddig, az ünnepségekre úgy kellett citerásokat hozni. Erre jött a nagy ötlet... A citerások A művelődési ház évekig próbálkozott egy citeraszakkör létrehozásával. Sikertelenül. Most gondolt egyet ez a két lelkes ember — Szabados István és Vetési Sándor —, felült a kerékpárra, s addig le sem szállt róla, ameddig végig nem járta a citerázni tudó ismerősöket. Az eredmény; 1982. ősze óta muzsikaszó mellett öltöget- nek az asszonyok, mert a tíz lelkes zenész muzsikája nemhogy a szomszéd szobába, de még az utcára is ki- hallik. Medve Sanyi bácsi még citerákat is készít, bár ő csak köcsögdudán kíséri a hangszerekből kicsalt dallamot. Mikor náluk jártunk, május elsejére készültek. A menyecskekórussal ez volt az első közös összejövetel. A kórus vezetője, Kökéndi József, valamint a citerások szakmai irányítója, Kovács István nem győztek csodálkozni, milyen jól megy a közös zenélés, éneklés. A hímző asszonyok ezúttal a helyükön maradtak, pedig (megsúgták), máskor szép lassan mindig áttelepszenek egy kis zenehallgatásra, énekelgetésre. „Ha még egyszer húszesztendős lehetnék...” — fakadtak dalra a zenészek is. Nagy hangon énekelték visz- sza fiatalságukat, pedig a játékuk igazán fiatalos lenHárman a citerások közül Fotó: Gál Edit dületű. S fáradhatatlan! Délután négykor, ha tehetik, már itt vannak, s tízig nemigen pihennek a hangszerek. S ezzel még nincs vége Az elmúlt évben új társaság is benépesítette a ház nagytermét — ahol egyébként rendszeresen rendeznek kiállításokat is —, a kertbarát szakkör tagjai, ők havonta egyszer gyűlnek ösz- sze, s a vegyszeres gyomirtástól az almatermesztésig mindenről volt már előadásuk. Itt talált otthonra a békési galambegyesület is, s tervezik, mert igény van rá, hogy egy kisállattenyésztő szakkört is indítanak. A könyvtári kölcsönzésről még nem is szóltunk, pedig az elmúlt évben négyszáz körül volt az olvasók száma. Csoda hát ezek után, ha havonta 4—500-an is megfordulnak itt? Otthonná vált ez a székház, ahová társtalan- nak, unatkozónak, szomorúnak és vidámnak egyaránt érdemes eljönni. Az asszonyok szavai legalábbis ezt bizonyítják. özv. Balogh Mihályné: — Egyedül vagyok, szeretem ezt a társaságot. Ilyenkor este már nem is látok varrni, de látja, mégis beülök, hogy legyen kihez szóljak. Kiss Ferencné: — Négy kilométert teszek meg azért, ho"' itt lehessek, és fél 10— 10 előtt nemigen indulok ám haza! Jakucs Lászióné: — Mikor leszázalékoltak, eljött egy ismerősöm. „Ne szomorkodj itthon — mondta —, gyere el a szakkörbe!” Azóta hétfőnként itt a helyem. László Sándomé: — Írja oda, akárhol jelenik is meg! Én ugyan nem hozom el a férjem! Így megtáncoltatnak, ha arra kerül a sor. Mert mulatni azt szeretek, pedig már túl vagyok a hatvanon. Végül álljanak itt a legidősebb, Balogh néni, vagy ahogy itt nevezik, Juci mama szavai: — Én életemben nem hagytam el Békést. Lám, itt erre is rávettek. És tudja mi a legszebb ezeken a kirándulásokon? Az, mikor bemegyünk egy szép szállóba. és a pincér azt mondja nekem: „Tessék parancsolni!” Nagy Ágnes Az időpont és a színhely ügyes módosításával mégis az eredeti műsorterv szerint fejeződött be a gyulai 1982/83. évi hangversenyévad. Az Országos Filharmónia biztosította a Debreceni MÁV filharmonikus zenekar gyulai szereplését, míg a Bar- tók-vonósnégyesnek az orosházi közönség tapsolhatott. Mivel az Erkel Művelődési Központ színháztermét a XI. Erkel-diákünnepek alkalmával a Rockszínház foglalta el, a bérleti hangverseny .színhelye ismét a városi tanácsháza díszterme lett, ahol 25 évvel ezelőtt ez a bérleti sorozat megkezdődött. A debreceni zenekar itt is muzsikált már, de akkor még nem Szabó László volt a karnagyuk, aki 1971 óta vezeti ezt az együttest sok-sok sikert biztosítva. Valami oknál fogva nem az eredetileg meghirdetett műsort hallhattuk; Beethoven hegedűversenye helyett, aminek előadója Szenthelyi Miklós lett volna, Maurice Ravel: G-dúr zongoraversenye hangzott el Lux Erika zongoraművésznő közreműködésével, aki 1966 óta sorra nyerte a hazai és a nemzetközi zongoraversenyeket. Ottorino Respighi: Róma kútjai című szimfonikus költeménye, egyik ragyogó gyöngyszeme annak a zeneműsorozatnak, amivel a szerző gazdag zenekari színekkel Róma szépségeit megörökítette. Ebben a műben Respighi rajongó képzelete az örök város négy nevezetes kútjának vízióját eleveníti fel a négy napszakban egy nagyzenekar hangszereivel. Az első tétel a Villa Giulia, a második tétel a Bernini alkotta Triton-kút, a harmadik a Trevi-kút, míg a negyedik tétel a Villa Medici kútjához vezet és mindegyiket másmás hangulati megvilágításban eleveníti meg, sőt még a madarak énekét is kiérez- hettük a színes muzsikából. Ezzel a pompás szépségű muzsikával kezdődött meg a hangverseny és ez alkalmat adott arra, hogy a debreceni zenekar technikai tudását sokoldalúan csillogtassa, amiért sok tapsot kapott. Éreztük, hogy a zenekar szereti és szívesen muzsikálja ezt a művet, mert csak így sikerülhetett olyan varázslatosan a hajnal neszeinek, a dél harsogásának és az alkpny bágyadt hangulatának meg- elevenítése. A spanyol származású Maurice Ravel a francia zene XX. századi óriása lett, akire Bartók és Kodály is feltekintett. Csodálatos leleménnyel és káprázatos színekkel tudott hangszerelni. Ezért elbűvölőek a művei. 1931-ben komponálta két zongoraversenyét, amelyek közül G-dúr versenymű sajátos alkotás, mert a három tétel közül az elsőben és a harmadikban a zenekar van fölényben, még a második lassú tételben a zongora egyedül dalolja a maga széles ívű, behízelgő dallamát! A fergeteges iramú harmadik tételben örömmel fedezhettük fel azokat a dzsesszes ütemeket és motívumokat, amelyek éppen Ravelnél jelentkeztek a szimfonikus zenében. Meglepő volt az is, hogy mind a lassú részben, mind pedig a záró részben a hangnem is E-dúrra változott és minden motívum olyan virtuóz stílusban szólalt meg, ami biztosította a sikert. Lux Erika zongora- művésznő játéka nagyszerűen illeszkedett be a zenekar bonyolult játékába, vagyis ragyogóan valósította meg a „concerto-grosso” jelleget. Ezért érdemelte meg ő is, meg a zenekar is a tapsokat. Igazán és őszintén hálásak lehetünk mi gyulaiak, meg a magyarországi bemutatót élvező debreceni és kecskeméti közönség mind a Czövek Lajos karigaz^ató vezetése alatt működő, mintegy 100-tagú debreceni főiskolai Maróti-kórusnak, mind a Debreceni MÁV filharmonikus zenekarnak, hogy Gabriel Fauré francia zeneszerző 1887-ben alkotott és eddig hazánkban méltatlanul mellőzött, latin nyelvű, héttételes Requiemjét előkeresték, betanulták és nekünk is bemutatták. Ez a Requiem nem olyan drámai erejű, mint Mozart, Brahms vagy Verdi hasonló alkotása^ de érdekes és megható remekmű. A szoprán szólót Andor Éva Liszt-díjas, érdemes művész, a bariton szólókat Kovács Pál énekelte, elektromos orgonán közreműködött Molnár Viola orgonaművésznő. A gyulai közönségnek nagyon tetszett Fauré „Re- quiemje” és háromszor visz- szahívta, ünnepelte az előadó együtteseket, a szólistákat és a karnagyokat. Turcsányi Emil lelkesen és meggyőzően konferálta a hangverseny műsorát. Kár, hogy éppen a zárószámról kevés mondanivalója volt. Nehéz elhinni, hogy az Erkel-diákünnepek alkalmával Gyulán tartózkodott sok száz fiatalt nem érdekelte volna ez az igényes és nívós hangverseny, amelyre több békéscsabai zenekedvelő is átjött. Ha az említett fiatalságot is beszervezték volna, nem maradt volna üresen vagy 20—30 szék. Dr. Márai György HONGSZÓRÓ Közel Moszkvához A Rádió Kabarészínháza mindig is sok hallgatót vonz és vonzott hétfő esténként a ráidókészülékek mellé. Igaz, a hétfő már eleve kedvező nap a rádióműsorok számára, ám ez bizonyára nem csupán ennek, hanem a műsor színvonalának is köszönhető. Mert a kabarészínház bármelyikét „nézem”, még nem volt olyan, hogy nem vártam volna meg a zárószignált: „Hallgassunk kabarét.. De mi az, ami ilyen nagy vonzerőt jelent ennek a műsornak, hiszen a televízió, hasonló műfajú műsorairól — valljuk be — közel sem beszélnek ennyien másnap? Tehát? Elsőként feltétlen meg kell említenünk, a korántsem új ötletet, mely a témák frisseségét, aktualitását teszi lehetővé: a változó helyszínt. Marton Frigyes — a műsor rendezője —, Farkasházy Tivadar és Sinkó Péter, a legutóbbi műsor szerkesztői ezúttal a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség vadonatúj székházának színháztermébe tették át „székhelyüket”. (A hely megválasztásáról még annyit, hogy általában aktuális eseményekhez kötődik ez is. Nemrég a Pénzjegynyomdában, máskor — nőnapkor — a Budapest Csokoládégyárban, megint máskor az Állam- igazgatási Főiskolából közvetítették a műsort...) Méltatnunk kell a kabarészínház társulatát is! Elsőként a műsor szóvivőjét, Verebes Istvánt, s a többieket, Koltai Róbertét, Somogyi Pált, Pálos Zsuzsát, Bárdi Györgyöt, Sas Józsefet, hogy csak néhány nevet említsünk... A hétfői műsorban egyébként „új munkatársakat” is sikerült bevonni a szereplők közé, a mágyar kolónia néhány tagját, akik igazán hangulatos percekkel jutalmazták a nézőket és a hallgatókat. Tetszett Koltai tolmácsolása, mely eredeti módon karikirozta ki a nyelvtudás hiányosságainak jellemzőit. A Somogyi—Pálos kettős produkciója a reklámról — ha a helyszínhez nem is kötődött —, mindenki jót derült. Bárdi Györgye tanácsain a hazatérőkhöz, dőltünk a nevetéstől... Egyszóval sikeres műsornak lehettünk tanúi hétfőn, érdemes lesz a vasárnapi ismétlést is meghallgatni. Bizonyára lesznek finomságok, melyekre ezúttal nem figyeltünk fel. Tehát: „Hallgassunk kabarét.. N. Á. Munka közben Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Adám Jenő: Te csak viríts, kikerica. 8.40: Rahmaninov: A fösvény lovag. 9.44: Szólj, szólj, sípom! 10.05: Diákfélóra. 10.35: Irodalmi évfordulónaptár. 11.00: Mindennapi hadakozásaink. 11.23: Üzem a lakóházban. 11.38: Tavaszi szél. 12.45: Filmtükörkép. 13.00: Debussy: Triószonáta. 13.1&» Dvorzsák: VII. szimfónia. 13.57: Sorsfordító pillanatok. 14.27: Oscar Strauss operettjeiből. 15.05: A Sebő-együttes összes felvétele. 15.23: Amikor én még. 15.55: Kölcsey Antónia naplója. 16.05: Leonyid Kogan hegedül. 16.39: Olvastam valahol... 17.05: Farkas Ferenc kórusműveiből. 17.18: Délutáni Rádiószínház. 19.15: Sportkrónika. 19.20: Gondolat. 20.05: Balogh Albert népi zenekara játszik, Zentai Anna nótákat énekel. 20.40: Mi a titka? 21.30: Marx Károly születésének évfordulójára. 22.30: Töltsön egy órát kedvenceivel a country-zene jegyében. 23.30: Liszt zongoraátirataiból. 00.10: Illés Lajos táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvószene táncritmusban. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: A népművészet mestereinek felvételeiből. 13.00: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.35: Régi magyar táncok. 14.00: Kosárlabda tehetségkutató Hódmezővásárhelyről. 15.00: Szórakoztató antikvárium. 16.00: Taine. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanakodó — a számítógépekről. 18.35: Hétvégi Panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Én és a többiek. 21.30: Böngészde a zenei antikváriumban. 22.35: Népdalkörök pódium. 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Barokk versenyművek. 10.30: Lengyel dzsesszfelvételek- ből. 11.05: Kamarazene. 12.20: Maria Biescu operaáriákat énekel. 13.07: Fiataloknak! 13.57: Sosztakovics: VIII. szimfónia. 14.55: Bécsi klasszikus muzsika. 16.00: Zenei Lexikon. 17.00: Popzene sztereóban. 18.00: Nabucco. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. kb. 21.35: Dzsesszfelvételeinkből. 22.00: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Rubettes-együttes slágereiből. 17.15: Ki megy ma butikosnak? Riporter: Váczi Szabó Márta. 17.35: Ami csak a szolnoki stúdió hullámhosszán hallható. Zenei ajánlóműsor. (Közben: Noteszlap. Palatínus István jegyzete.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna. 8.30: Iskolatévé: angol nyelv (közép-haladó). 9.00: Orosz nyelv. 9.25: Élővilág. 10.00: Magyar irodalom. 10.45: Magyar nyelv. 11.00: Magyar irodalom. 11.30: Osztályfőnöki óra. Hirosimától Bécsig (1945—1979). (f.-f.) 12.00: Képújság, (f.-f.) 14.10: Iskolatévé: magyar nyelv. 14.25: Magyar irodalom. 14.45: Orosz nyelv ism. 15.10: Magyar irodalom ism. 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: Állatkölykök 18/1. rész ism. 16.45: Kisfilmösszeállítás: 1. Kristóf úr 13/1. rész a Huhogó vár, 2. Boldizsár és Bella (f.-f.), 3. Vadállatok cirkusza ism. 17.25: Pedagógusok fóruma 1. rész. (f.-f.) 18.00: Kikapcsoló, (f.-f.) 18.10: Képújság, (f.-f.) 18.15: Telesport. (f.-f.) 18.40: Az erdőtűz. 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Perocelli. A jöttmentek. 20.50: Panoráma. 21.50: A magyar gazdaság tíz éve 3/2.rész. 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.45: Gólyavári esték 12/2.rész. 18.30: AZr egészséges kisbabáért, (f.-f.) 19.05: A mi képernyőnk, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az MTV. 4. nemzetközi karmesterversenye. 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Kikapcsoló, (f.-f.) ism. 21.50: Zenés portréfilm. 22.35: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Család és iskola. 16.40: Fiatalok stúdiója. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Fénykép és valóság. 21.05: Huszonhét óra története. Román játékfilm. 21.55: Disco. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.50: Videooldalak. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: A kerékpáros a forgalomban. 17.20: Energia a háztartásban. 17.40: Hírek. 17.45: A kék mint tarka. 18.15: Tv-naptár. 18.45; Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Monitor. 21.00: Reklám. 21.05: Vetélkedő. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Tudomány. 18.45: Érdekes utazás. 19.00: A fiatalok szava. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Drámaest. 21.10: Reklám. 21.15: Zágrábi körkép. 21.30: Ismerjük-e egymást eléggé? SZÍNHÁZ 1983. május 5-én, csütörtökön 15 órakor, Békéscsabán: GYALOGCSILLAG Mici Mackó-bérlet. 1983. május 5-én, csütörtökön 19 órakor, Békéscsabán: PROFESSZOR AZ ALVILÁGBAN Szakmai bemutató 1983. május 5-én, csütörtökön 19 órakor, Békéscsabán: VÁLLALKOZNI TUDNI KELL Bérletszünet 1983. május 6-án, pénteken 19 órakor, Békéscsabán: PROFESSZOR AZ ALVILÁGBAN Jókai-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 és 6-kor: Üldözés, a sztyeppén, 8-kor! Mackenna aranya. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du 6-kor: Ben Hur I—II. 4-kor: Suli-buli. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: A bátyám öccse minden pénzt megér, fél 8-kor: Hazatérés. Gyulai Erkel: A préri. Gyulai Petőfi: 3-kor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, 5-kor: Keresztapa I—II. (2.) Orosházi Béke 5-kor: Rohanj velem, 7-kor: Én és Caterina. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6-kor: Seriff az égből, fél 8-kor: Vérvonal. Szarvasi Táncsics: 6-kor: A postás mindig kétszer csenget I—n.
