Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-31 / 127. szám
1983. május 31., kedd o Új idők az építőiparban Iparvágány Háztáji a békési Egyetértés Tsz-ben Versengés a megrendelésekért Nehéz évek köszöntek néhány esztendeje az építőiparra. Budapestet kivéve — ahol ma is több az építési igény, mint a lehetőség — már nem versengtek a kegyeikért a megrendelők. A vállalatoknak és a tanácsoknak ugyanis, jóval kevesebb pénzük maradt építési jellegű beruházásokra, mint azelőtt. Irány: Budapest Csakhamar kiderült, hogy — a borúlátókkal ellentétben — a munkanélküliség réme ma sem fenyegeti az építőipart. Csak gyors szemléletváltozásra volt szükség. Most már nekik kellett választ keresniük arra, hol, milyen munkákon foglalkoztassák az emberek tízezreit, a drága gépeiket. Annál is inkább, mert a 45 ÉVM-vál- lalat 36 milliárd forintot költött különböző technológiai fejlesztésekre a negyedik, illetve az ötödik ötéves terv során. Házgyárak épültek Veszprémben, Szegeden és Győrben, iskolák, óvodák, és hasonló épületek előállítására szakosodott a székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipari Vállalat. Mélyépítő és betongyártó gépláncok jelentek meg az ország különböző részein, amelyek lehetővé tették, hogy az alapozásnál kiküszöböljék a földmunkát, s a központi betonkeverő-telepekről mixerkocsikkal szállítsák ki az építkezések színhelyére a betont. A legrátermettebb építőipari vezetők az új helyzetben is gyorsan feltalálták magukat. Ha nincs elég munkaalkalom helyben, akkor irány Budapest! — adták ki a jelszót. Vagyis oda viszik a helyben felesleges házgyári paneleket, ahol továbbra is nagy szükség van rájuk. így vesz részt a fővárosi lakás- építési programban a Győr- Sopron megyei ÁÉV, a szegedi székhelyű DÉLÉP, a Hajdú-Bihar megyei ÁÉV, a kecskeméti központú Duna— Tisza közi ÁÉV. A Veszprém megyei ÁÉV két leányvállalatot hozott létre a pesti építési feladatok ellátására. Mások — nagyon helyesen — felismerték, hogy nem-, csak új otthonokra van szükség. Nem kisebb — és azzal egyenrangú teendő — a régi lakások, házak karbantartása, felújítása is. Ennek megfelelően egész lakótömbök felújítását vállalta Budapesten a Zala megyei ÁÉV. Új szolgáltatások A megyeszékhelyen és a szomszédos körzetekben mindemellett sokkal több munkalehetőség kínálkozik, mint ahogy a pesszimisták eleinte vélték. Ám ehhez is szemléletváltozásra van szükség. Nem lehet elvárni, hogy a társadalom alkalmazkodjék az építőkhöz: az utóbbiaknak' kell azt tenniök, amit a közösség igényel tőlük. Versengés indult meg, s ebben az nyert, aki többet nyújtott, mint azelőtt. A Hajdú-Bihar megyei ÁÉV például azzal vonz megrendelést, hogy komplex lakásépítést vállal. Vagyis nem azt a régi receptet követi egy új. lakótelep létesítése során, amely szerint először felvonulnak a mélyépítők, aztán a magasépítők, utána a szakipari vállalatok. A Hajdú megyeiek az előközművesí- téstől kezdve mindent magukra vállaltak, egészen a kulcsátadásig. Ugyancsak jól vizsgázott az ország előtt a Transport- Beton Társulás is, amely az egész ország területén nemcsak betont árul családi házépítőknek, hanem bekeveri, gépkocsira rakja, a helyszínre szállítja, betonpumpával helyre teszi és be is dolgozza azt a vevők kívánsága szerint. A Komárom megyei ÁÉV viszont új kiskazánokat gyárt ä családi ház tulajdonosok számára. E kazánokban háztartási hulladékkal is lehet tüzelni. Ma megtöltik, négy-öt napig fűt, a kívánt hőmérséklet beállítható, szabályozható. flz építők a társadalomért Még sok példát felsorolhatnánk annak igazolására: az új helyzetben sem kell félteni az építőipart! Akiben van ötlet, találékonyság,"az .most sem szűkölködik munkalehetőségben. Ma is van építési igény, csak egyet kell belátni, elfogadni: az építők és építtetők régi, egyoldalú -viszonya már végérvényesen a múlté. Ha még nem is általános, de már erősödik az a felfogás, ami szerint nem a társadalom van az építőkért, hanem az építők a társadalomért. Az ehhez igazodók közül május elseje elptt több építőipari vállalatunk nyerte el a kiváló címet, köztük a Hajdú-Bihar, illetve a Győr-Sopron megyei ÁÉV. Igaz, akadtak vállalatok — például a Veszprém, illetve a Nógrád megyei ÁÉV —, amelyek veszteséggel zárták az elmúlt évet, azt is jelezve: van még tennivalójuk azért, hogy jobb, tökéletesebb legyen az átállás, az alkalmazkodás. Lakos Éva Szeghalmon, a Péter András-soron 28 lakásból álló családi sorház építése folyik. Az épülő családi házak kivitelezője, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat szeghalmi leány- vállalata június végére 3x4, míg a többi lakást december 15- ig szeretné a boldog tulajdonosoknak átadni A KPM Békéscsabai Közúti Igazgatósága tájékoztatása szerint évente 100 ezer tonna zúzalékkő érkezik a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat békéscsabai telepére. Ezt. a ménnyiséget mintegy 2 ezer vagonban szállítják az ország távoli vidékéről a békéscsabai vasútállomásra. Itt 6—8 tonnás tehergépkocsikra rakják, és a városon át (évente 10—12 ezer fordulóval) hordják az északi ipartelepre. Oda, ahol a Békéscsabai Konzervgyár iparvágánya elkanyarodik a budapesti fővonaltól. A közúti igazgatóság már évekkel ezelőtt javasolta az iparvágány megépítését a közúti építővállalat telepéhez. A javaslatot a Békés megyei szállítási bizottság is támogatta. Az indok nyilvánvalóan alapos volt. A konzervgyár iparvágányából kiágazó vasúti pálya hossza a tolatási lehetőség biztosítása mellett sem lenne több 6—800 méternél. Ennek fejében évente az előzőkben említett 10—12- ezer 6—8 tonnás tehergépkocsi fordulóinak a költsége lenne megtakarítható, amihez hozzá kell még számítani az 5 kilométeres útszakasz hasz- nálódását, a forgalom időnkénti akadályozását, és a levegő szennyeződését. Tavaly novemberben a közúti igazgatóság pályázat keretében ismét javasolta az iparvágány megépítését, amit a szállítási bizottság a legfontosabb feladatok közé sorol. Szűcs Mihály, a Békés megyei szállítási bizottság ügyvezető titkára ezzel kapcsolatban a következőket mondja: — A KPM-hez annyi pályázat érkezett, amennyinek a megvalósítására csak kis részben volt fedezet. Emiatt nem továbbíthattuk a közúti igazgatóság . pályázatát. Elküldtük azonban a MÁV Szegedi Igazgatóságához szakvéleményezésre, hogy ha majd ismét lehet pályázni, megfeleljen a követelményeknek, és így nagyobb esély legyen az elfogadására. Ez év március 8- án a MÁV Szegedi Igazgatósága közölte: 1-2 részletet át kell dolgozni, amit én a közúti igazgatóság tudomására hoztam. Azt is megmondtam, hogy a pályázatot várhatóan a második félévben már fel lehet terjeszteni a minisztériumba. A szállítási bizottság most várja az átdolgozott pályázatot, hogy újabb szakvéleményezés után azt továbbíthassa. Mi is várjuk, hogy végre eljusson a pályázat a minisztériumba, és ahol figyelembe veszik azokat az érveket, melyek indokolják az iparvágány sürgős megépítését. Az immár több mint tíz év óta tartó tűrhetetlen pazarlásnak egys2er már véget kellene vetni. Pásztor Béla Fagyasztják a szamócát A Békéscsabai Hűtőházban a minap megkezdték a íöldieper, vagyis a szamóca feldolgozását. A tartósításban mintegy ötven tonnát fagyasztanak le, melynek csaknem fele kerül exportra, elsősorban Svédországba, ahol a Békéscsabai Hűtőháznak több mint másfél évtizedes kereskedelmi és termeltetési kapcsolata van a Findus céggel. A svéd partner a Körösök mentén ugyanis jó minőségű termőtalajt talált az általa nemesített, bőven termő fajtáknak. Információk szerint a földieper betakarításának elején kisebb, de cukortartalomban ízle- tesebb terméssel számolnak, a további rotációkban viszont, a hét eleji kiadós esőzések eredményeként duzzadt, jól fejlett szemeket kapnak a közös gazdaságoktól. Sajnos, kár is keletkezett, ugyanis a napokban a zivatar a tótkomlósi területen jeget hozott, és leverte a termést. A hűtőház jelenleg mintegy 15 hektáron termeltet ebből az ízletes gyümölcsből, de a kapott tájékoztatás szerint az állami támogatás eredményeként a termelési kedv növekszik. Így várható, hogy már az idén több gazdaság kapcsolódik be a szamócaszaporításba. Szervezés — széles körben Ha a békési Egyetértés Tsz háztáji gazdálkodásáról szólunk, feltétlenül meg kell említeni, hogy három éve árvíz sújtotta a szövetkezetét. Már csak azért is, mert a kisgazdaságok is jelentős károkat szenvedtek, amelyek kiheverését — úgy tűnik — az idén követi a fellendülés. Az 1980-as árvíz gyors akcióra kényszerítette a háztáji szervezőit — 14 ezer hízót és ötszáz hízómarhát adtak át gyorsan a felvásárlónak. A víz romboló hatása a következő évben mutatkozott meg igazán a háztájin. Majdnem háromszáz tanya tönkrement ugyanis, s ezzel megszűntek a feltételei a sertéshizlalásnak, marhanevelésnek, tehéntartásnak. Az átadott sertések száma tíz százalékkal, a leadott hízómarháké pedig feliére csökkent a korábbinak. A szövetkezet vezetése ekkor úgy határozott, hogy anyakocák kihelyezésével szorgalmazza a háztáji sertéshús termelését. Tavalyelőtt és tavaly évente 250, az idén már négyszáz fiatal anyaállatot adtak ki a háztájikba. A módszer népszerűségét nagyban növelték - a vele járó kedvező feltételek: csak utólag, a leadott hízók árából vonják le a koca értékét. Kedvező visszhangra talál a termelők körében az ÁHT-tól kapott termelési előleg is, - amelyet pénzben vagy terményben kapnak a háztájizók. Nagyban hozzájárul az ágazat magára találásához, hogy a városban hat ÁFÉSZ- és két téeszbolt árul szemes terményt, koncentrátumo- kat és egyéb kiegészítőket. A szövetkezeti tagok nagy tételben vásárolhatnak az Egyetértés Tsz keverőüzemében; aki- 25 mázsa takarmányt vesz, elég, ha a nagykereskedelmi árat fizeti. A békési Egyetértés Tsz 1300 sertéstartóval áll szerződéses kapcsolatban, akik Békésen, Muronyban, Kamuion, .Tarhoson és Bélme- gyeren hizlalják a sertést. Ezekbe a. város környéki községekbe is a szövetkezet szállítja a takarmányt, amit a helyi ÁFÉSZ-boltokban vásárolhatnak meg a termelők. Az átvett sertéseket a szövetkezet szállítja el, s a nagyüzemi felár felét a ház- tájizóknak adja. Kérdés, tesznek-e különbséget a té- esztagok és a főfoglalkozásban máshol dolgozók között ? Nem különösebben. Az említett kedvezményes terményvásárláson kívül any- nyival olcsóbban jutnak a tagok a takarmányhoz, hogy megkapják az éves háztáji járandóságukat. A szabályok szerint személyenként 24 mázsa májusi morzsolt kukorica értékének megfelelő terményt, tömegtakarmányt vihet haza minden tag, s ezt a lehetőséget igénybe is veszik. A járandóságból aztán hizlalják a jószágot, és értékesebb terméket állítanak elő belőle, mintha csak a termény árát vennék át a gabonafelvásárlótól. Nem sokat szóltunk eddig a tehéntartásról, húsmarha- hizlalásról. Jelentősége csökkent az utóbbi időben. A takarmánykeverőből jut a város környéki községek ÁFÉSZ-boltjaiba is Azon oknál fogva, hogy az árvíz tönkretette a már említett . majdnem háromszáz tanyát és melléképületeit. Többen úgy látták, hogy' drágább dolog a marhának istállót építeni, mint a sertésnek, ezért lemondtak róla. Mások pedig bérházba költöztek, ahol állattartásról szó sem lehet. . . Mindenesetre a szövetkezet a marhahizlalást, a tejtermelést is támogatja, szervezi; tény azonban, hogy nagyobb fellendülés nem várható az ágazattól. Szintén az árvíznek „köszönhető”, hogy tönkrement a szövetkezet nagyüzemi sertéshizlaldája, helyette új telepet építettek. A régiből azonban maradt 5-6 épület, amely most üresen áll. A szövetkezet vezetése meghallotta, hogy javul a .pecsenyecsirke világpiaci pozíciója, és a békéscsabai baromfifeldolgozó igényli a baromfit. Már megkezdték a tárgyalásokat, amelynek végcélja, hogy a tsz 1984-ben egymillió csirkét adjon át a csabai gyárnak. Mindez úgy függ össze a már említett üres épületekkel, hogy azok megfelelő helyszínül szolgálhatnak a hizlalásnak. Mégpedig úgy, hogy kisvállalkozóknak adják ki az ólakat, naposcsibét és takarmányt ... a dolog pontos alakulását párttaggyűlésen vitatták meg a múlt héten. Ez utóbbi tény is jelzi, mennyire fontosnak, politikai feladatnak tartják a szövetkezetben a háztáji szervezését. M. Szabó Zsuzsa Kiss Sándorék portája akár mintául, is szolgálhat. Szeretik a tehenet, sertést — ez utóbbiból már teljesítették az ez éves szerződést Fotó: Fazekas László Növényvédelmi tájékoztató A Békés megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás tájékoztatása szerint megyénkben az elmúlt napok nedves, csapadékos időjárása kedvező körülményeket teremtett a peronoszpó- ra gombák szaporodásához. Hogy elkerüljük a nagyobb károkat, közvetlenül eső után permetezzünk a kiskertekben, gyümölcsösökben. Javasolt készítmények: a Ditha- ne M 45 0,2 százalékos, a Rézoxiklorid 50 WP 0,4—0,5, százalékos, a Zineb 80 0,3— 0,6. százalékos töménységű oldata. A gyakori esők miatt ajánlatos a permedébe tapadást fokozó nedvesítő szereket keverni. Jó hatású erre a Citowett vagy a Nonit elnevezésű készítmény. Mint már korábban is jeleztük, az amerikai fehér szövőlepke lárváinak kelése tömegessé vált, ez az időpont a legjobb (még a hernyók szétszéledése előtt) a védekezésre, ugyanis ilyenkor a legérzékenyebbek a hernyók a vegyszerre. A hernyók nagy száma miatt a megyei növényvédelmi és agrokémiai főfelügyelő május 27-től június 15-ig kötelezővé tette az amerikai fehér szövőlepke elleni általános védekezést, amely minden földhasználóra vonatkozik. .Szintén az időjárásnak „köszönhető”, hogy helyenként újból felszaporodtak a levéltetvek. Ajánlatos figyelemmel kísérni, megjelentek- e a növényeken, s ha igen, ismét el kell végezni az ellenük való permetezést. A levéltetvek ellen jó hatású a Pirimor, a Bi—58, a Sinora- tox 40 EC. m. sz. zs.
