Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-29 / 126. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSAG ■ MEGYEI PÍRTBIZOTTSIG ÉS I MEGYEI TINtCS liPII 1983. MÁJUS 29., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára szólal fel (Telefotó) Szocialista brigádvezetíík országos tanácskozása Tegnap az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában rendezték meg a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozását. Mintegy 150 ezer szocialista brigád képviseletében több mint 800 küldött, s mintegy 200 meghívott vendég vett részt a konferencián, hogy az utóbbi évek tapasztalatait összegezve és szocialista fejlődésünk követelményeinek megfelelően jelölje ki a brigádmozgalom feladatait. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese; továbbá a kormány több tagja, a tömegszervezetek képviselői, szocialista brigádvezetők, üzemi és szövetkezeti dolgozók. A tanácskozást az elnöklő Major László, a Magyar Optikai Művek brigádvezetője nyitotta meg. — Az elmúlt 25 évben a szocialista brigádmozgalom hatalmas erővé, igazi tömeg- mozgalommá vált és ma már szerves alkotóeleme szocialista életünknek — mondotta. — A brigádok munkássága maradandó alkotásokban ölt testet, a mozgalom külsőleg nem látható jegyei pedig' az emberek tudatát, gondolkodásmódját formálják. A brigádok most az új tenniÉppen negyedszázada, hogy megszületett a dolgozók legjobbjainak nagyszerű kezdeményezése, a szocialista brigádmozgalom. E mozgalomban a legszebb az emberi igyekezet, a tiszta szándék. A brigádok cselekedtek, ha az ország vagy a munkahelyük ügyéről volt szó, ha városok, falvak szorultak segítségre, vagy ha az emberek, a dolgozók, a családok egyike-másika került nehéz helyzetbe. A szocialista brigádmozgalom nagy értéke, hogy hatással volt hazánk fejlődésére, a munkahelyeken a közszellemnek, a közösségi gondolkodásnak és a mozgalomban részt vevők egyéni életútjávalókra összpontosítják figyelmüket, erőfeszítéseiket. Ezt segíti a mostani tanácskozás is, amely nem ünnepi ülés, hanem munkaértekezlet, ahol a brigádok képviselői tapasztalataik cseréjével, terveik kölcsönös ismertetésével, javaslataikkal és kezdeményezéseikkel nyitnak még szélesebb utat a mozgalom számára — mondotta és megnyitotta a tanácskozást. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tartotta meg előadói beszédét. nak alakulására. A másfél millió dolgozót átfogó brigádmozgalom hatására sokan jutottak el saját fejlődésük magasabb fokára a munkában, a szakmai hozzáértésben, a magatartásban, és a mozgalom révén csiszolódtak értékesebbé emberi tulajdonságaik. Ma is azok a legjobb szocialista brigádok, amelyek tisztességgel, józansággal, munkásetikával élnek és dolgoznak. Ugyanezekről az értékekről hallottunk az üzemekben most lezajlott szocialista brigádvezetői tanácskozásokon, amelyek tanúsítják, hogy a dolgozók értik az ország, a munkahelyek gondjait, akarják, hogy rend, fegyelem legyen; legyen nagyobb becsülete a munkának; akarják és kérik, hogy nagyobb önállósággal, bizalommal többet tehessenek. Több, szabadabb mozgásteret kérnek. Helyt kell adni ezeknek az igényeknek, hisz bennük Egyesülnek központi céljaink és a. munkahelyi törekvések. Pártunk Központi Bizottsága a közelmúltban elvégezte hazánk társadalmi és gazdasági helyzetének elemzését, amikor sokoldalúan értékelte a XII. pártkongresszus óta megtett utat, és meghatározta a további tennivalókat. Külön is kiemelte a szocialista brigádmozgalom, a munkaverseny fontos szerepét társadalmunk fejlődésében. A munkahelyeken még fellelhető szellemi és anyagi tartalékok feltárásában, hasznosításában minden eddiginél nagyobb feladat hárul a brigádmozgalomra. A Központi Bizottság határozata arra irányul, hogy erőnket összefogva túljussunk a szocialista építőmunka jelenlegi bonyolult szakaszán. Az új helyzethez alkalmazkodva folytatjuk a szocializmus építését, tovább erősítjük szövetségi politikánkat, a kölcsönös bizalmon alapuló szocialista nemzeti egységet; Gazdaságpolitikai céljainkat a nemzetközi fizetési mérleg javításával, a teljes foglalkoztatottság fenntartásával kívánjuk elérni, és tovább tökéletesítjük a dolgozók létbiztonságát szolgáló .szociálpolitikai intézményeink rendszerét, védelmezzük az elért életszínvonalat. Mindezt ma nehezebb feltételek között kell vállalnunk és teljesítenünk. A világon olyan helyzet alakult ki, amely a szocialista országokat nemzetközi méretekben újabb és nagyobb politikai, gazdasági és ideológiai erőfeszítésekre készteti. A brigádmozgalomnak is fel kell emelkednie a hazánk előtt álló feladatokhoz, • hogy a mai igényeknek megfelelően, rugalmasan, hatékonyan és magasabb színvonalon segítse gazdasági és társadalmi céljaink megvalósítását. A megújuláshoz szükséges, hogy az eredmények elismerése mellett beszéljünk a mozgalom gyengeségeiről is. Aki ismeri a szocialista brigádmozgalom előző konferenciáinak dokumentumait, az tudja, hogy a mozgalom tevékenységét fékez» formális jegyekről már akkor is szóltunk. Ma ez a gond erősebb lett. A gyakran formális megoldások egy nagyon fontos elvet háttérbe szorítottak, azt, hogy a tömegeknek saját belső meggyőződésükből kell cselekedniük. Ez pedig szorosan összefügg a szocialista demokráciának a munkahelyeken megfigyelhető jelenlegi helyzetével. A szocialista brigádmozgalom létének, megújulásának elemi érdeke a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztése. Az elért eredmények ellenére a dolgozók gyakran szembetalálják magukat azzal a ténynyel, hogy gyakran, többet beszélnek munkahelyükön a demokráciáról, mint ameny- nyi környezetükben megvalósul belőle. A szocialista brigádok, a munkajavító mozgalmak körükbe vonták az üzemi dolgozók legaktívabb részét. Ahogy azonban átfogó mozgalommá kezdtek válni, változott a helyzet. A munkahelyek gyakran nem tudtak reális célokat kitűzni és érvényesíteni, amelyek mindenütt élő mozgalomként fent tudták volna tartani a szocialista brigádokat. A gazdasági vezetés egy része gyakran munkaszervezési, irányítási problémáinak áthidalására saját vagy a gazdaság más területeinek működési zavarait kiküszöbölő segédcsapatként kezelte a szocialista brigádokat és a munkaversenyt. A probléma* lényege természetesen nem az, hogy megfogalmaztuk a szocialista munka és élet követelményét, hanem az, hogy érvényesülését a körülményektől Gáspár Sándor beszéde 0 gyerek érdeke a legfontosabb Napjaink családképe — noha a társadalom e legkisebb közösségének alapvető szerepe nem változott — lényegesen eltér a hagyományostól, amelyet akár egy-két évtizeddel ezelőtt ismertünk. Amióta a nők is egyenlő részt vállalnak a kereső munkában, természetesen megváltozott a családok belső szerkezete is. Más a családi szereposztás,'jogos kívánság a közös teherviselés, felelősségvállalás, a munkamegosztás a család valamennyi tagja között. A mai családban nincs helye többé a hierarchikus rendnek, ami szerint a férfi a családfő, lévén ő a kenyérkereső, az édesanya szerepe a háztartási munka, a gyermeknevelés, a gyereké pedig a feltétlen függés, alkalmazkodás. És mert a legtöbb család tagjai reggelente útra kelnek, a felnőttek a munkahelyek, a gyerekek az iskola, a napközi, az óvoda felé, az egész család élete nyitottabb, hiszen napjaink nagyobbik részét más, tágabb közösségben élik valamennyien. A család gondjaiból szükségszerűen részt vállalnak a munkahelyek, s a gyereknevelésből is mind nagyobb mértékben veszi ki részét intézményeivel a társadalom. Minden állampolgárnak — felnőttnek és gyereknek egyaránt — nemcsak egyenlőek, de törvényeinkben is megfogalmazottak a jogai. Senki nem lehet a másiknak kiszolgáltatottja, kinek-kinek jut jog és kötelesség szerint mind a család belső, mind a tágabb közösség életében feladat. Napjaink családképe így lenne harmonikus. Csakhogy a statisztika beszédes számai mást is mutatnak: minden negyedik házasságra jut egy válás. A válások nagy százaléka érint gyereket is. És nincs annál szomorúbb kép, mint amilyen a gyerek körüli huzavona. Amikor az egykori, elmúlt és gyűlöletté fordult házastársi szeretet áldozatául válik a mindkét szülőjéhez ragaszkodó, mindkettőjük gondoskodá- ,sát, szeretetét igénylő gyerek. A gyámügyi hivatalok aktái között talán a legvastagabbak — és legszQmorúbbak — a láthatási ügyeket tartalmazók. Amikor esetleg negyed- vagy félórányi együtt tölthető időért folyik a harc, s az egymás ellenében küzdők épp arról a felelősségről és kötelességről feledkeznek meg, amit a gyerekük kiegyensúlyozott felnőtté nevelése jelent. A vagyon könnyen osztható, de a gyereknek mindkét szülőre szüksége lehet. S ha mindketten alkalmasak történetesen a gyereknevelésre: ki az alkalmasabb? Ez a felelősség csak együtt viselhető. A gyerek nem vár laszt, mindkét szülőjére szüksége van. De, ha a belátás helyett az • önzés, a bosszúvágy veszi át az egymással perlekedő felnőtt emberek harcában a szerepet: a vesztes csak az lehet, akihez mindketten ragaszkodnak, a közös gyerek. A tapasztalat szerint a vitás válóperek esetén is a szülők többnyire őszintén ragaszkodnak a gyerekhez. Csak éppen nem a helyes szeretet, hanem a másik szülő kirekesztésének célja vezeti a pereskedő felnőtteket. A családot, a mindkét szülő szeretetét és gondoskodását egyetlen gyermek sem nélkülözheti. A gyermekét értelmesen szerető szülők szerepét ma még egyetlen társadalmi intézmény sem képes pótolni. Ez a körülmény teremti azt a különlegesen nagy felelősséget a gyermeknevelésben, amelynek zöme soha sem nyugodhat csak az iskola, csak a társadalom vállán, hanem csakis a szülőkén. Terhes ez a felelősség? Csak az önző, önmagukkal törődő embereknél az. Szerencsére nem ők a többség, de ha csak ketten lennének, akkor is sokan volnának. Mi, szülők gyermekeinkben élünk tovább. Óvjuk, vigyázzuk hát sorsunk jövendő hordozóit, vágyaink megvalósítóit! és a viszonyoktól függetlenül, differenciálatlanul, általánosságban vártuk el. Azzal is szembe kell nézni, hogy a , szocialista brigádok kialakulásukkor egy adott gazdasági, technikai feltétel- rendszerhez kötődtek, közben azonban a gazdaságirányítás és a gazdaságpolitika változott, az érdekek nyitottabbá váltak, a követelmények megnövekedtek. A brigádmozgalom, a szocialista munkaverseny üzemi kategória, üzemi hatáskör. Ez azt jelenti, hogy a munkahelyeken, a brigádokon belül kell foglalkozni a kötelességek jó minőségű és hatékony elvégzésével, a szocialista munkaversenyben tett vállalások szervezésével, értékelésével, jutalmazásával, a címek odaítélésével. Országos elvek alapján, de a helyi lehetőségeknek, követélményeknek és a brigádvezetők véleményének megfelelően, az adott \ bizalmi testület állásfoglalásainak szellemében kell ezt végezni. Megérett az idő, hogy erőteljesen csökkentsük a központi szabályozást. Néhány olyan elvet kell megfogalmazni, .. amely módot ad a rugalmasságra, a helyi lehetőségekhez, eredményekhez igazodásra, amely nem fékezi, hanem felszabadítja a mozgalom kezdeményezőkészségét, szüntelenül többre, jobbra törekvő erejét. A szocialista brigádmozgalom a termelésben * a vállalathoz, a munkahelyhez kötött, a munkahelyen működő, tehát nem, országosan, centralizáltan irányított munkamozgalom. A gyakorlat már bizonyította, , hogy nem kíván szoros központi szabályozást, de kíván megfelelő vállalati, üzemi követelményeket, . érdekeltséget és ösztönzést. Olyan vállalatiüzemi közvéleményt, érde- dekeltséget és ösztönzést kell teremteni, amelyből minden dolgozó számára világossá válik: az adott 'időszakban mit kell tennie, mit várnak el tőle. A kötelességeket teljesíteni kell. A munkaverseny-vállalások a kötelességekre épüljenek, mint alapra, irányuljanak a költségek csökkentésére, a minőségjavítására, a takarékosságra, az export növelésére. Nagyobb teret kell adni a dolgozók, a brigádok vállalásában és munkájában az egyéni lehetőség, az egyéni arculat és képesség megjelenésének. A dolgozók korban, képességben, érdeklődésben, csalácli háttérben különbözők. s ezzel számolni kell. A szocialista brigádok minden munkahelyen vizsgálják meg, tagjaik hogyan tudnak külön-külön és együttesen a mainál többet tenni. Gondolják meg, hogy a jobb munka érdekében kitől mit lehet és mit kell elvárni. Ennek alapján alakuljon ki és fogalmazódjék meg a brigád közös vállalása. Ügyelni kell arra, hogy a közösségek mögött ne tűnjenek el az egyes emberek. A szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom olyan feltételeket teremtsen, hogy egyetlen hasznos kezdeményezés se vesz- szen el az érdektelenségbe, a közömbösségbe. Ne sikkadjon el egyetlen jó gondolat, előrevivő javaslat sem. A gazdasági vezetőknek, a pártszervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek és a KISZ-nek nagy a felelőssége abban, hogy a brigádok zavartalan munkájához minden feltétel meglegyen. Bátorítani, népszerűsíteni kell a jól dolgozó, a kezdeményező embereket. Nem szabad, hogy a kezdeményező dolgozók megpróbáltatásokon menjenek keresztül, ha újítani, ésszerűsíteni akarnak, ha felelősséget éreznek a munkahelyen történtekért. Ne legyenek formálisak a vállalások, mert ebből származik a formális végrehajtás, a formális értékelés és elismerés. A brigádokon belüli szigorúság nem csak a közösség érdeke, az egyes dolgozók legszemélyesebb napi és távlati érdeke is. (Folytatás a 3. oldalon) Az ünnepi könyvhét nyitányaként Forrás-est Békéscsabán Bács-Kiskun megye fővárosában, Kecskeméten másfél évtizeddel ezelőtt azzal a programmal és szándékkal indult útjára a Forrás című szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat, hogy a Duna—Tisza közének hangján ugyan, de országos ügyekben is hallassa szavát. Ennek a nem könnyű küldetésnek a lap neves szerző- gái da megnyerésével tudott eleget tenni mind a mai napig, amit az is híven tükröz, hogy a magyar társadalom labirintusából küldött, valósághű, igényes tudósításai megannyiszor élénk visszhangot váltottak ki az olvasóközönségből, a közvéleményből. A lap szerkesztői nem a tényirodalom föltámadó divatjának hullámait lovagolták meg, nem a hibák „kikiabálásával” elérhető kétes értékű népszerűségre törtek. A jobbító szándék vezette őket mindig is, amikor a társadalmi gondok forrásai után kutattak. Erről beszélt a lapot, a lap szerző- és szerkesztőgárdáját bemutatva Hatvani Dániel költő, a folyóirat fő- szerkesztője május 27-én Békéscsabán, a TIT megyei szervezetének klubjában az ünnepi könyvhét megnyitó napján a TIT és a Megyei Művelődési Központ által rendezett Forrás-esten. Az est résztvevői a Babits szavalóverseny megyei győzteseinek: Varnyu Katalinnak, Józsa Mihálynak és Szuromi Lászlónak értő és igazán szép tolmácsolásában hallgathatták meg a Hatvani Dániel társaságában megjelent József Attila-díjas Buda Ferenc és az ugyancsak József Attila-díjas Pintér Lajos verseit. Ezt követően kötetlen beszélgetés alakult ki a szociográfia múltjáról, jelenéről, jövőjéről és műhelytitkairól, s ennek során Bodor Jenő, a Forrás „Való világ” rovatának vezetője válaszolt a kérdésekre. K. E. P.