Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-28 / 125. szám
4 KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG 11 büntetőjogi felelősségrevonás önmagában kevés Megyénkben a közúti közlekedési balesetek száma — épp úgy, mint országosan — 1975—78 között növekedett, de 1978-tól a növekedés megállt és az ezt követő években a közúti balesetek száma fokozatosan csökkent. A közúti közlekedési baleseték létrejöttét az emberi magatartáson kívül befolyásolják az úgynevezett környezeti tényezők, az útviszonyok, a közúti jelzési rendszerek, valamint a világítási, látási és forgalmi viszonyok. Évről éVre növekedett a közúti forgalomban részt vevő járművek száma, ezzel együtt közútjaink telítettsége.. Ugyanakkora forgalomszervezésben nagyot léptünk előre, a közlekedők egyértelmű tájékoztatásában, az áttekinthetőbb és logikusabb forgalmi rend kialakításában. Ezek az összetevők nagymértékben közrejátszottak a közúti balesetek számának csökkenésében. A közlekedési bűn- cselekmények az országos statisztika adatai szerint az összbű- nözésen belül a' vagyon elleni bűncselekmények után következnek. Részarányuk csaknem 13 százalék. Ezen belül 74,1 százalékot az ittas iármű- vezetés teszi 1 Békés megyeuen tavaly összesen 741 közúti közlekedési baleset A Békés megyei Autóklub műszaki állomása 1983. április 17—30. között „fényszóró-beállító napokat” rendezett Békés megyében. A műszaki állomás „sárga angyal” gépkocsija Mezőhegyesen, Szarvason, Orosházán, Nagyszénáson és Gádoroson tevékenykedett, míg a békési és szeghalmi mini műszaki állomás, valamint a békéscsabai műszaki állomás telephelyén fogadta a gépjármüveket. A fényszóró-beállításokat, átvizsgálásokat öt szakvolt. (Ebből 58 halálos kimenetelű; 29(1 súlyos, 393 pedig könnyű testi sérülést eredményezett.) A balesetek száma az előző évhez viszonyítva 5,24 százalékkal csökkent. De a halálos kimenetelű balesetek száma sajnálatos módon emelkedett. Változatlanul magas — szám szerint 172 — az ittasan okozott közúti balesetek aránya, az országos átlagnál a megyénkben kedvezőtlenebb. A közúti közlekedés biztonságát nagymértékben veszélyeztetik az ittas járművezetők, mivel az ilyen állapotban okozott balesetek száma magas és a balesetek kimenetele általában igen súlyos. A jogpolitikai elvek megkövetelik, hogy az ittas állapotban közúti balesetet okozó személyekkel szemben a bíróságok szigorúan lépjenek fel. Ugyancsak súlyos megítélés alá - esik a közlekedési bűncselekmények közül a segítségnyújtás elmulasztása. Békés megyében évekkel ezelőtt még szinte ismeretlen volt. Pár éve azonban, ha nem is nagy számban, de már előfordul. Minden állampolgártól megkövetelhető: a sé- • rült, illetve az életet vagy testi épséget közvetlenül veszélyeztető helyzetbe került személynek a tőle elvárható segítséget megadja. Aki ezt elmulasztember végezte. A fenti idő alatt 143 jármű fényszóróját állították, illetve szabályozták be. A megállapítás a gépjármüvekkel kapcsolatban az, hogy sok közöttük az úgynevezett „fél szemű”, illetve csupán egyik lámpával világító személygépkocsi. Sajnos igen sok esetben a helyzetjelző lámpa sem világított, tekintettel arra, hogy az izzó kiégett. A vizsgálatok folyamán azt is meg lehetett állapítani, hogy sok személy- gépkocsinál a féklámpák ja, az erkölcsi elmarasztaláson túl büntető úton is szigorúan felelősségre kell vpnni. Említést kell tenni még a járművezetéstől való eltiltásról, mint mellékbüntetésről, mint a közlekedés rendje és biztonsága védelmének egyik leghatékonyabb jogi eszközéről. Ezt a mellék- büntetést a közlekedési büntetőeljárásokban minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor ettől a büntetés céljának hatékonyabb elérése várható. Így az ittas járművezetés vétsége és az ittasan okozott közúti balesetek esetén ezen fnellék- büntetés alkalmazása nem mellőzhető. Gondatlanul elkövetett közlekedési vétségek esetén a járművezetéstől való eltiltás indítványozása általában akkor indokolt, ha a bűncselekmény kirívóan durva, vagy többszörös közlekedési szabálysértéssel találjuk magunkat szemben és az elkövető a közlekedési szabályokat rendszeresen semmibe veszi, agresszív beállítottságú. Végezetül azonban azt is meg kell állapítani, hogy kizárólag büntetőjogi eszközökkel a közlekedés biztonságát nem lehet megszilárdítani. Ezért az egyik legfontosabb feladata a közlekedéssel foglalkozó szakembereknek a közlekedők nevelése és segítése. sem voltak üzemképesek. Többnél egyik féklámpa sem, számosnál csak egyik oldalon működött. Kérésünk az, hogy a személygépkocsi vezetője — a balesetmentes közlekedés érdekében, szeme előtt tartva a „látni és látszani” defenzív vezetés elvét, elindulás előtt műszakilag vizsgálja át a gépkocsiját, és ezáltal meggyőződhet a világító berendezések üzemképességéről. (*) Fényszóró-beállító napok (*) Segédmotor-kerékpárosok a közutakon A segédmotoros kerékpárok kis fogyasztású, gazdaságos járművek. Napjainkban mind több gépkocsitulajdonos „kisegítő” járműként használja ezt a takarékos közlekedési eszközt. Az évente értékesített segédmotoros ' kerékpárok száma 1960—1980. között megtízszereződött. Ugyanakkor a segédmotor-kerékpárosok baleseti statisztikája is félelmetes növekedést mutat. 1981-ben — 1975-höz viszonyítva — mind a közlekedési baleset következtében meghalt, mind a megsérült segédmotorkerék- pár-vezetők száma kétszeresére nőtt. Az okok sokrétűek. A kétkerekű járművek stabilitása összehasonlíthatatlanul rosz- szabb, mint a négyke- rekűeké. Így a legkisebb vezetői hiba is komoly következményekkel járhat. Ugyanakkor a segédmotorkerékpár-vezetők gyakorta nem rendelkeznek megfelelő közlekedési és vezetéstechnikai képzettséggel, tapasztalattal. Nagy részük — különösen a fiatalabb korosztály — fokozott — felelőtlen! — kockázatvállalásra hajlamos. Segédmotoros kerékpárral akkor lehet a közúti forgalomban részt venni, ha a vezető segédmotorke- rékpár-vezetői igazolvánnyal, vagy bármely gépjárműre vagy mezőgazdasági vontatóra érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik. Vezetői engedéllyel akkor is vezethető a segédmotoros kerékpár, ha annak orvosi érvényessége lejárt. Segédmotorkerékpár-vezetői vizsgára minden 14. évet betöltött magyar állampolgár jelentkezhet a gép jármű-vezetői vizsgabizottságnál. További feltételek: a biztonságos vezetésre képes állapot, valamint a vezető szervezetében nem lehet alkohol. Az egyik nagy veszély a gyorshajtás, mely egyrészt a segédmotoros kerékpár részére engedélyezett maximum 40 kilométer óra sebesség semmibevételéből, másrészt az úgynevezett relatív gyorshajtásból adódik, amikor a vezető nem az út-, forgalmi, látási, időjárási viszonyoknak megfelelően választja meg a sebességet. Ennek következtében felborul, kanyarban kisodródik, nem tud megállni, amikor az szükségessé válik stb. Az irányváltoztatásnál, kanyarodásnál a megfelelő körültekintés és kellő időben történő irányjelzés elmulasztásából adódóan féktávolságon belül elé kerül más járműveknek, és ilyenkor az ütközés elkerülhetetlen. Balra kanyarodáskor a KRESZ kétszeri hátratekintési kötelezettséget ír elő. A felezővonalhoz történő besorolás előtt, majd közvetlen a kanyarodás előtt is. Ennek elmulasztása nagyon sok balesetnek volt okozója. Az elsőbbség meg nem adása, melynek oka egyrészt az, amikor a segédmotoros kerékpár vezetője olyan sebességgel közelíti (meg. azt a helyet, ahol elsőbbséget köteles adni, hogy az elsőbbséggel rendelkező forgalomét nincs ideje kellőképpen felmérni, áttekinteni. Másrészt az elsőbbséggel rendelkező jármű sebességét rosszul méri fel, s ez helytelen döntéshez vezet. Tipikus és veszélyes szabálysértés, amikor a segédmotorkerékpáros nem a kerékpárúton, hanem az úttesten közlekedik. Azon túlmenően, hogy ezzel KRESZ-szabályt sért, kiteszi magát minden olyan veszélynek, mely az úttesten közlekedő nagyobb, gyorsabb dinamikusabb gépjárművek közvetlen közelségéből adódik. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a segédmotor-kerékpáros balesetek nagyarányú növekedését megállítsuk? Kizárólag a hatósági intézkedések ehhez nem elegendőek. A család, a társadalom segítségére is szükség van. K özlekedésbiztonság A BÉKÉS MEGYEI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS KIADVÁNY ! Járművezetők — gyalogosok kapcsolata A közlekedés, ezen belül a motorizáció fejlődése következtében a közutakon, azok csomópontjain jelentősen növekszik a zsúfoltság, mind nagyobb a járművek, illetve a járművek és gyalogosok kölcsönös akadályoztatása. A kétféle forgalmi áramlat egymásra gyakorolt kedvezőtlen hatása a közúti gépjárműforgalom késedelmében, és a balesetek számának növekedésében jelentkezik. Tekintettel arra, hogy a jármű és a gyalogos nincs egy súlycsoportban, ezért a baleseti veszély és a balesetek kimenetelének, súlyosságának csökkentése érdekében a gyalogos- forgalom és a jármű- forgalom különválasztása a legcélszerűbb. A különválasztás történhet térben és időben. A helyes megoldás az együtt közlekedés: az együttélés. Lényeg a megértés és szívélyesség. E két szóval lehet összefoglalni a közlekedésre vonatkozó összes igényeinket is. Akár járművezetőként, akár gyalogosként, vagyis egymás társaként ezt a normát tudjuk érvényesíteni, nagy lépést teszünk előre a közlekedés biztonságában is. A járműben ülő ember vállán van a felelősség nagyobb része, nem vitás, hogy ő ért jobban a közlekedéshez, hiszen tanulta, vizsgázott, gyakorolja, nap, mint nap. A gyalogos a képzletlenebb! Nemcsak a szabályok ismeretében marad el a járművezető mögött, hanem a magatartásával, viselkedésében is. Számára természetes közeg az utca, s méghozzá nemcsak a járda, hanem az úttest is. A zebra viszont a gyalogosoké! — Annyi biztos, hogy ez a köztudat, s ennyire kialakultak már a hazai közlekedési szokások is. A gyalogos tehát, amikor a zebrát választja, még kevésbé tartja fontosnak, hogy külön is ügyeljen a környezetére. Sajnos, nem véletlen, hogy a zebrán történt gázolások száma növekszik. A gyalogosok jelentős része ugyanis a csíkozott úttestrészen abszolút biztonságban érzi magát, s úgy véli: ha oda lelép, a felelősség és figyelem teljes egészét a járművezetőre hárította át. Nincs igaza, természetesen, hiszen a fék- távolságon belül levő járművet ilyen esetben megállítani fizikai képtelenség. A gondolkodó vezető, ha á zebrán, vagy a zebra közelében gyalogost lát, vegye le a lábát a gázról. Az úttesten áthaladó idős ember több figyelmet, és türelmet érdemel, sőt követel is. A vezetőnek ilyen esetben az életkorok tényeihez alkalmazkodnia kell. Ösztönös viselkedés a mai forgalomban egyre veszélyesebbé válik, a kiszámíthatatlanság, a hirtelen meglepetés, a váratlan történés mindmind magában rejti a baleset kockázatát. A járművezető igyekszik már a szándékai alapján felismerni a gyalogos várható mozgását, mozgásirányát. Testtartásából, tekin- .tetéből, esetleg intéséből von le következtetéseket, jó előre felkészülve a következő pillanatokra és méterekre. megelőzni a veszélyhelyzetek kialakulását. Gyakorlott járművezetők, a gyalogos gesztusaiból, mozgásából még arra is tudnak következtetni, hogy el fogja-e engedni . a járművet, vagy pedig élni fog esetleges elsőbbségével. Nem kétséges: az a gyalogos közlekedik ma nagyobb biztonságban, aki tudatosan is figyel arra, hogy a környezetében mozgó járművek vezetőinek egyértelmű közléseket, jelzéseket adjon a saját szándékairól. Tíz éves a KBT Több mint húsz esztendeje, hogy a közúti közlekedés biztonságának szolgálatában megalakultak a baleset-elhárítási tanácsok. Ebben az időszakban indult fejlődésnek hazánkban a motorizáció, s már ebben a kezdeti időszakban is kirajzolódtak az embert szolgáló előnyök és az embert károsító ártalmak. A közúti motorizáció elterjedése a világon mindenütt súlyos ellentmondások közepette megy végbe. Egyik oldalon megjelenik a felgyorsult mozgás lehetősége, amely megkönnyíti, megszépíti az emberi életet, a másik oldalon viszont felhalmozódik a motorizáció hátrányos következménye, a társadalomtól súlyos emberi áldozatokat követelve és anyagi károkat bkozva. Az akkori szervezetbe,tömörült állami szervek, intézményi szervek, vállalatok, hivatalok és intézmények összefogásában is az a felismerés fejeződött ki, amely a mai napig is jelmondata KBT-nek: a közúti balesetek elhárítása társadalmi ügy. A célok sikeres megvalósításához az emberi életek és az anyagi értékek fokozott védelméhez nagy segítséget, új lendületet adott a Miniszter- tanács határozata, amely állami oldalról is megerősítette az egyre szélesebb társadalmi alapokon működő szervezeteket. A Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács 1973 október 1-én tartotta meg alakuló plenáris ülését. Kezdetben kialakította ügyrendjét, amelyben megfogalmazta a közlekedésbiztonság fokozásával, a közúti balesetek megelőzésével, az ismeretterjesztő és propagandamunka irányításával kapcsolatos megyei feladatok eredményes végrehajtásának személyi és tárgyi feltételeit. A fejlődés fontos állomása volt a városi-járási közlekedésbiztonsági tanácsok létrehozása, mivel a megyei közlekedésbiztonsági tanács nem tudta a megye egész lakosságát átfogni. A területi közlekedésbiztonsági tanácsok szervezése 1974-ben megkezdődött és be is fejeződött. A KBT-k létrehozása fellendülést hozott a megyei közlekedés- biztonsági megelőző munkában, megnövelte a lelkes társadalmi munkatársak táborát. Ma már elmondhatjuk, hogy a területi közlekedésbiztonsági tanácsok társadalmi bázist jelentenek és fontos közéleti tényezővé váltak. Szervező munkájuk nyomán a közlekedési ismeretek eljutnak a munka- és lakóhelyekig. A megye közlekedéséért felelős szakemberek szorosan együttműködnek az aktívákkal és ez a kapcsolat biztosítéka az elhatározások gyors végrehajtásának. A területi KBT-k jó működése teszi hatékonyabbá és eredményessé az MKBT munkáját. Megalakulásukkal a megyei szervezet irányító, szervező tevékenysége került előtérbe. Az MKBT szervezetének korszerűsítésével is folyamatosan követte a közlekedésbiztonság javításával összefüggésben felmerülő új feladatokat. A szükségnek megfelelően megváltoztatta szakbizottságainak számát, összetételét és feladatát. Az MKBT életében jelentős változást hozott az elnökség által 1980-ban jóváhagyott új ügyrend. A végrehajtott módosítások stabilizálták a társadalmi munkatársaknak az MKBT-hez való tartozását és egységesítette a területi szervek szervezeti felépítését. A szakbizottságok feladatait sikerült úgy meghatározni, hogy azok az érdemi munkát még jobban előre vigyék. Ma, amikor megemlékezünk megalakulásunk 10. évfordulójáról, köszönetét mondok a velünk együttműködő valamennyi szervnek, intézménynek, valamennyi társadalmi és hivatásos munkatársnak, továbbá mindazoknak, akik példamutató közúti magatartásukkal elősegítik a kulturált és biztonságos közlekedést megyénk közútjain. JÁRMŰVEL VAGY GYALOG, AZ ÚTON TÁRSAK VAGYUNK!
