Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-28 / 125. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 1 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. MÁJUS 28., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM Az Elnöki Tanács ülése Az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést június 23-án délelőtt 10 órára összehívta. Az Elnöki Tanács a Minisztertanács előterjesztése alapján, a gazdálkodás felelősségi rendszerének hatékonyabb működtetése érdekében módosította a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény, a Büntető Törvénykönyv hatályba lépéséről szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet, valamint a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseit. A jogszabálytervezeteket előzetesen az országgyűlés illetékes bizottságai is megvitatták. A Minisztertanácsnak a közlekedés és a hírközlés irányítási és szervezeti rendszerével összefüggő jogszabálymódosításra vonatkozó előterjesztését megtárgyalva, az Elnöki Tanács módosította a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1973. évi IV. törvényt, a postáról és távközlésről szóló 1964. évi II. törvényt, valamint a közlekedéssel összefüggő egyes törvényerejű rendeleteket. A Magyar Posta a jövőben a Minisztertanács felügyelete alá tartozó országos hatáskörű szervként működik. E szervezeti módosítások július 1-től lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács a továbbiakban felmentésekről és kinevezésekről döntött, kitüntetések adományozásáról határozott, bírákat mentett fel és választott. Napirenden az MSZBT-tagcsoportok munkája Kitüntetési ünnepség a Parlamentben Apró Antalnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, az MSZBT elnökének vezetésével pénteken ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége. A testület tagjai Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának előadásában tájékoztatót hallgattak meg a Központi Bizottság április 12-13-i üléséről, a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól. Övári Miklós áttekintette a nemzetközi és a belpolitikai helyzet időszerű kérdéseit. Az országos elnökség ezután Biró Gyulának, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkárának előterjesztésében megvitatta az MSZBT-tagcsoportok tevékenységének tapasztalatait. A beszámoló, valamint a vitában felszólalók megállapították: a íagcsoporti forma igazolta e mozgalmi keret létjogosultságát. Az üzemekben, a szövetkezetekben, a tanintézetekben és az intézményekben működő több mint 1700 tagcsoport a helyi sajátosságok messzemenő figyelembevételével, színvonalas rendezvényekkel gazdagítja a magyar—szovjet barátságot. Az országos elnökség köszönetét mondott a társadalmi munkásoknak ötletgazdag tevékenységükért, és felhívta a tagcsoportok elnökségeinek figyelmét, hogy a mozgalmi élet változatos módszereivel növeljék munkájuk eredményességét. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocialista brigádmozgalom fennállásának 25. évfordulója alkalmából a mozgalomban kifejtett eredményes munkájukért szocialista brigádokat és szocialista brigádtagokat tüntetett ki. A kitüntetéseket pénteken a Parlament kupolatermében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Losonczi Pál a szocialista, brigádmozgalom elmúlt negyedszázadának értékes eredményeit idézve elmondta, hogy egész társadalmunkra mély hatást gyakorolt a mozgalom. amely az emberformálásában éppoly számottevő sikereket ért el, mint az új alkotások létrehozásában. A legjobb brigádok városon, falun egyaránt a tartalmas közösségi élet megtestesítői és serkentői. A „Szocialista módón dolgozni, tanulni, élni!" jelszó jól tükrözi a brigádmozgalom lényegét. A szocialista , brigádok úgy akarnak dolgozni és élni. ahogyan az egy nemzet boldogulásáért szüntelen cselekvő társadalom embereihez illik, hogy a szocialista haza gazdagabb, a társadalom erősebb, az egyén boldogabb legyen, hogy az anyagi és szellemi értékek révén igazi közösségi társadalommá váljunk. az Elnöki Tanács elnöke utalt a Központi Bizottság legutóbbi összegző tanácskozására, és kiemelte, hogy további fejlődésünk kulcskérdése az okosan szervezett, jó minőségű szorgalmas munka. Ennek csak közös erőfeszí- téssel, szigorú fegyelemmel és öntudattal felelhetünk meg. Csak akkor, ha a kéz, az értelem és a közös ügyünkbe vetett hit együtt munkálkodik. Ez a három alapvetően fontos erény elsősorban a szocialista brigádok sajátja. A szocialista brigádok példamutatása a siker záloga, nekik kell élen járniuk a feladatok pontos, színvonalas teljesítésében, az exporttermékek minőségének javításában, a termelékenység növelésében és a termék- szerkezet korszerűsítésében, valamint a takarékosságban is. Végezetül az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében köszöntötte a kitüntetett szocialista brigádokat, a brigádmozgalom valameny- nyi résztvevőjét, hangoztatva, hogy helytállásukra a mostani nehezebb időkben fokozottan számít a társadalom. Ezután az Elnöki Tanács elnöke átnyújtotta a kitüntetéseket. Békés megyéből ketten részesültek a megtiszteltetésben: az Elnöki Tanács a . Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta Ujj Lászlónak, a Mezőkovácshá- za és Vidéke ÁFÉSZ cukrászüzeme vezetőjének és a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta Apró Ferenc, a Pamuttextilművek békéscsabai gyára szövőgépmestere. Kiváló termelőszövetkezetek A körüstarcsai Petőfi Tsz elnöke beszámolóját tartja Békéscsabán tartotta ünnepi közgyűlését tegnap, május 27-én a telekgerendási Vörös Csillag Tsz tagsága. A megjelenteket — köztük Klaukó Mátyást, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettesét, dr. Antal Józsefet, a megyei tanács osztályvezető-helyettesét — Boda Mihály termelési elnökhelyettes üdvözölte. Kelle Mihály, a szövetkezet elnöke ünnepi beszédében megemlékezett arról, hogy éppen 25 éve hozták létre a közös gazdaságot. Az akkori sikertelenségek, nehéz évek sok embert elkedvetlenítettek. Ugyanakkor azt is látni kell, az alapítók áldozatos munkájának jelentős része van a mai sikerekben. A kis területen gazdálkodó tsz tavaly majdnem 160 millió forint termelési értékkel járult hozzá a népgazdaság fizetési mérlegének javításához. Esetükben ez szinte szó szerint értendő, hiszen a szövetkezetben termelt vetőmag, hús jelentős része exportra ment. A MÉM és a TOT által adott „Kiváló Termelőszövetkezet” címet tanúsító oklevelet Krucsai Balázs MÉM- főosztályvezető adta át az elnöknek. Gratulált az immár ötödször kiváló szövetkezet tagságának, sok sikert kívánt az idei évre is. Az oklevélátadás után a tagság megszavazta a termelőszövetkezeti alapszabály módosítását, majd a munkában kitűnt dolgozók kaptak elismerést. MÉM „Kiváló munkáért” kitüntetést kapott Szpisják Mihályné növénytermesztő, Kiszely Mátyás traktoros és Schultz Ede kőműves, TOT-emlékplaket- tet Dudás János borjúgondozó. Tízen kapták meg a „Termelőszövetkezeti Kiváló Dolgozó” címet, négy alapí- tótagot emlékplakettel jutalmaztak. m. sz- zs. Tegnap, pénteken délelőtt a köröstarcsai Petőfi Termelőszövetkezetben rendezték meg azt az ünnepséget, amelyen a közös gazdaság elmúlt évi eredményes munkája után átvették a MÉM és a TOT elnöksége által adományozott „Kiváló Termelőszövetkezet” kitüntetést igazoló oklevelet. Az ünnepségen Kovács Sándor, a szövetkezet párttitkára köszöntötte a tagságot' és az elnökségben helyet foglalókat, köztük dr. Dajka Balázst, a MÉM főosztályvezetőjét. A Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, Nagy Imre örömmel mondta el ünnepi beszámolóját, ami teljesen érthető, mert ez a környék mindig rengeteget szenvedett a víztől, és néhány évvel ezelőtt még a veszteségesek sorába tartozott. Az 1981-^s évben azonban már tekintélyes nyereséget, 19 millió forintot produkáltak, amit egy évvel később, 1982-ben alaposan túlszárnyaltak, 26 millió forintra. A nagy tetszéssel fogadott beszámoló után dr. Dajka Balázs gratuláló szavak kíséretében adta át az elismerő oklevelet, majd Győrfi Károly, a Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének titkára az ágazati versenyben nagyszerűen szereplő- köröstarcsaiaknak átnyújtotta a szövetség serlegét. Ezt követően Boros Imre szerelő, id. Kiss Imre, a háztáji bizottság elnöke, Vántus Gábor traktoros „Kiváló Munkáért” miniszteri kitüntetést kapott, a TOT kitüntetését pedig Olsók Pál ágazatvezető vehette át. Rajtuk kívül tízen kapták meg a „Kiváló Tsz-dolgozó” kitüntető jelvényt. Kép, szöveg: Béla Ottó Tegnap, pénteken reggel elutaztak a hatodik szocialista brigádvezetők országos tanácskozására Békés megye küldöttei. A Budapesten, az építők székházában megtartandó tanácskozáson 29 Békés megyei szocialista brigádvezető vesz részt. A küldöttek tegnap az ágazati szakszervezetek vezetőivel találkoztak. A tanácskozáson jneghí- vottként részt vesz Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Irházi Lajosné, az SZMT vezető titkára, dr. Varga Imre, az SZMT titkára, Kiss István mezőhegyesi nyugdíjas brigádvezető és Ro- szik György, a Szarvasi Állami Tangazdaság szb-titkára. A küldöttséget az SZMT székházában Szeljak György, az SZMT titkára búcsúztatta Fotó: Szekeres András Köszöntjük a brigádokat! Az eseményről mindenki hallott már: ma kezdődik a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozása az építők székházában. Erejük teljében levő veteránokat és pályakezdő fiatalokat látunk majd viszont este a televíziós készülékek képernyőjén, hiszen sokan ott lesznek azok közül is, akik huszonöt esztendővel ezelőtt, még 1958-ban alapítói voltak ennek a nagy mozgalomnak. A puszta jelenlétük is azt jelképezi tehát, hogy jubileumi számvetéshez érkeztek el az akkori kezdeményezők és a mai társaik. A középkorú és az idősebb nemzedék még emlékszik a szocialista brigádok megalakulásáról szóló első híradásokra, meg arra, hogy megdobogtatták az emberek szívét az akkori törekvések. Jól tudhatják például, hogy noha a kezdetben még nem fogalmazták meg a Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni ismert jelszót, de az új hangú, a korábbinál teljesebb igényű, a szocialista személyiség kibontakozását sejtető, ígérő vállalásokban mégis benne rejlett ez a szándék. Ami még ma is világosan mutatja, hogy a legtisztább, legnemesebb céloktól vezérelve a mozgalmat alulról kezdeményezték. Az egyik leghatározottabban megfogalmazott igényük az volt például, hogy a munka és a munkaverseny szervezése együtt történjék. Minthogy a termelésnek akkor van értelme, ha megfelelő piackutatás, marketingmunka előzi meg, a vállalat, az üzem vezetői mondják meg, hogy mire van szükség. Vagyis ne adják ki „albérletbe” a szakszervezetnek a munkaverseny-mozgalmat, számítsanak rájuk, hiszen a vállalásnak is-akkor van értelme, ha az üzem terveire, törekvéseire épül. Enélkül olyanná válhat a munkaverseny, mint az .üresen járatott motor. A másik igényük az volt, hogy ha már megmondták, mit kér a gyár, ne írják elő szinte pontról pontra, mit tegyen a brigád, mert a mellőzés mellett ilyen véglet is elég gyakran eíőfordjul. Építsenek többet az öntevékenységre, ne szorítsák bürokratikus gátak közé őket. Hagyják, tegyék lehetővé, hogy e kollektívák belső önkormányzata jobban kibontakozzék, létük, kezdeményezésük mozgalmi jellege erősödjék. Heves viták folytak a vgmk-król, vagyis a vállalati gazdasági munkaközösségekről is. Akadtak, akik amolyan vetélytársat láttak ezekben a közösségekben. Ám a bölcs többség felismerte, hogy a vgmk és a szocialista brigádmozgalom nem egymást kizáró dolog. Végtére is a szocialista brigád is alakíthat vgmk-t, ha a gyár igényli azt, s ha a vgmk-vá alakult brigád azért brigád marad, továbbra is kötelezővé tartva magának a hármas jelszót. Egyébként sokan feltették azt a kérdést is: miképp értelmezzük ma ezt a jelszót? Amint várni lehetett, erre is megszületett a válasz; nincs okunk arra, hogy megváltoztassuk, érvényben van ma is. De változó, s gazdagodó tartalommal. A szocialista módon dolgozni követelmény nyilván nem azt jelenti ma, mint 1945 után: termelj többet, jobban élsz. Ma már ugyanis — gazdasági fejlődésünk intenzív szakaszában — elég leckét kaptunk arról, hogy akár ráfizetésre is vezethet az öncélú termelésnövelés. Napjainkban már a nemzetközi versenyképesség az alapvető mérce. Mindent ennek rendelünk alá, illetve a szolgálatába állítunk. Befejezésül néhány számot idézünk abból a gépírólap- nyi, összehajtogatott színes prospektusból, amelyet a tanácskozáson részt vevő minden brigádvezető kézhez kap. Eszerint a szocialista brigádmozgalomban 158 ezer brigád vesz részt, csaknem 1,9 millió taggal, a szocialista címet elnyert brigádok száma viszont csak 113 ezer, 1 millió 343 ezer fővel. Amiből egyértelműen kiviláglik: ma sem avatnak minden közösséget szocialista brigáddá, most is meg kell dolgozni érte. Hagyománytisztelet és korszerű igényesség rejlik-e számokban !Magyar László
