Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-03 / 103. szám
1983. május 3., kedd „Bármikor jelentkezünk, szívesen fogadnak” Ma kezdődik a televízióban n skarlát betű Nyugalmat sugároz a környezet, s maga az 1895-ben, klasszicizáló stílusban emelt épület is, mely ma a Mogyo- róssy János járási és városi könyvtárnak ad otthont. Ebben a könyvtárban gyakran találkozhatunk gyerekekkel, az egészen kicsiktől a középiskolásokig. Sokszor megfordulok itt, s az utóbbi években egyre többször látok diákokat — csoportosan —, akik figyelmesen hallgatják a magyarázó, foglalkozást vezető könyvtárosokat. „A jó iskola ma: bevezetés a könyvtárba” — írta Németh László. A gondolatot továbbyíve: a jó könyvtár pedig az, amelyik segíti az iskolákat ebben a munkában. — Mit tesznek ez ügyben Gyulán, milyen az iskolák és a könyvtár kapcsolata? — kérdezem Havasi Istvánnét, a' könyvtár igazgatóját. — 1962-ben volt könyvtárunkban az első rendhagyó irodalomóra. Hosszú és folyamatos munkára volt szükség ahhoz, hogy ezek az órák rendszeressé váljanak. A könyvtárosoknak, de a tanároknak is kevés tapasztalatuk volt az ilyen jellegű órák tartásában, szervezésében. Lassú volt a fejlődés, sok ismeretet kellett szerezni ahhoz, hogy az 1975. évi beszámolónkban már 51 ilyen foglalkozást említhessünk. A tantervi követelmények is változtak, egyre több önállóságot követelnek a diákoktól, s ehhez a feldolgozó munka, a könyvtárhasználat elengedhetetlenül szükséges. Ez is segítségünkre volt abbán, hogy az iskolák és a könyvtár partnerekké váljanak. A hatvanas évek közepétől, végétől vált szorosabbá a kapcsolat. Felismerték az iskolák vezetői, hogy a rendezett, jól feldolgozott iskolai könyvtárak az ő munkájukat is megkönnyítik, s egyre gyakrabban igényelték szakmai segítségünket. Mi a kéréseknek szívesen tettünk eleget, s az iskolai könyvtárak anyagának rendszerezésében — a selejtezéstől a feldolgozásig — részt vettünk. A közös munka, a jelenlét is fontos szerepet játszott a kölcsönös bizalom légkörének kialakulásában. A középiskolákkal csak az utóbbi négy-öt évben vált szorosabbá a munkakapcsolat, számítanak ránk. Jelenleg éppen a kertészeti szak- középiskola könyvtárának rendezésén dolgozik két munkatársunk. Három középiskolával együttműködési szerződésünk is van. Mégis azt tartom a legnagyobb eredménynek, hosszú évek alatt, de elértük: ma már Gyula minden iskolájában legalább félfüggetlenített könyvtáros foglalkozik a tanulók olvasmányigényeinek kielégítésével. Még talán ide tartozik: 1979-ben létrehoztuk a városi könyvtárosok — beletartoznak a vállalatok, intézmények szakszervezeti könyvtárosai is! — munkaközösségét, melynek tevékenységét — a szakmai megbeszéléseken, továbbképzéseken túl — egy nemrég kiadott munka is fémjelzi: a Gyulán, különböző könyvtárakban fellelhető folyóiratok, s.egyéb periodikák jól használható jegyzéke. * * * Itt megszakadt beszélgetésünk: visszaérkezett Joó Katalin gyermekíró Lökösházá- ról. A könyvtár szervezésében látogatott megyénkbe, találkozni fiatal olvasóival. Előző nap Gyulán volt két író-olvasó találkozó vele, most még Elekre készülődött. Hogy ne zavarjam a házigazdát és vendégét, elmentem a 3-as számú általános iskolába. — Milyen a kapcsolatuk a könyvtárral? — kérdeztem Simon Györgyné igazgatót. — Nem tudok mást mondani; nagyon jó! Nem lehet szinte olyan kérésünk, amit ne igyekeznének teljesíteni. Bármikor jelentkezünk,^ szívesen fogadnak, nyitva tartási időn kívül is. Megköny- nyíti tervező munkánkat is az, hogy az iskolai tanmeneteket figyelembe véve több óra témáját feldolgozták, melyek megbeszélése a könyvtárban hasznosabb, s ezeket ajánlásképpen elküldték az iskoláknak. A lehetőséggel élünk, megyünk hozzájuk, akár a többi iskola. Iskolánk osztályai, napközis csoportjai ebben az évben — szervezett formában — már 27 alkalommal vették igénybe a könyvtár szolgáltatásait. * * * Havasi Istvánná éppen gépel, amikor visszaérkezem: az 1975-ben elkészített 15 éves távlati terv módosításán dolgozik. A könyvtár előreláthatólag két év múlva költözik, a volt városháza kétszintes, nagy épületébe. Ott több mint négyszer nagyobb hasznos alapterülettel rendelkezik majd a könyvtár. — Mit várnak új helyüktől, mit jelent majd munkájukban a lényegesen nagyobb alapterület? — Várjuk már nagyon a költözést, bár kétségtelenül fáj mindnyájunk szíve itthagyni ezt a szép, csendes környezetet, de ott lényegesen jobb munkakörülményeket tudunk teremteni dolgozóinknak, s munkánkat, szolgáltatásainkat minőségileg jóval magasabb szjnten láthatjuk majd el a korszerűbb feltételek mellett. Ha csak az ifjúsági részlegre gondolok, ott öt helyiségünk lesz, többek között egy olyan is, ahol majd az iskolások részére tartott könyvtárhasználati, -ismereti foglalkozásokat, a rendhagyó irodalomórákat bonyolítjuk le. Nagy szükség lesz e helyiségre, hiszen ma már egyre nehezebben tudjuk az iskolák igényeit úgy kielégíteni, hogy ezek a foglalkozások ne zavarják a többi olvasót. 1982-ben már 247 (!) rendhagyó órát tartottunk az általános és középiskolás diákoknak. * ♦ + Sok mindenről nem szólhattunk e beszélgetés kapcsán, hiszen most csak az iskolákkal való kapcsolatra koncentráltunk. így — többek között — a könyvtár különböző klubjairól, az ifjúsági házban működő fiók- könyvtáruk szombatonkénti játszóházi programjáról, a román és német nyelvű báziskönyvtári tevékenységükről. De egy dologról még feltétlenül meg kell emlékezni. 1975-ben — kísérletképpen — óvodásoknak tartottak néhány könyvtárismereti játékos foglalkozást. Azóta odáig jutottak, hogy évente a város minden óvodájának nagycsoportosai legalább egyszer felkeresik a' könyvtárat, s ismerkednek a hely- lyel, tanulják, hogyan kell bánni a könyvekkel. Szerencsés és- hasznos kezdeményezésből így lett rendszer, hagyomány. A könyvet szeretni, tisztelni, óvni kell — tanulják itt már a legkisebbek is. S az olvasóvá nevelést nem lehet elég korán megkezdeni — hacsak nem így, ahogy Gyulán csinálják. Pénzes Ferenc Fotó: Gál Edit Nathaniel Hawthorne 19. századi amerikai író világhírű regényéből készült az az amerikai tv-sorozat, amelynek adaptációját mától négy kedd este láthatják az I. program nézői. Nemcsak hazája, hanem az egész világirodalom egyik legkülönösebb egyénisége Hawthorne. Talán egy irányzathoz sem sorolható egyértelműen ; legalább annyira romantikus, mint amennyire realista. De az sem jár mesz- sze az igazságtól, aki azt állítja róla, hogy nem nevezhető sem romantikusnak, sem realistának. Az amerikai regény és elbeszélés egyik atyja, klasszikus író, akinek művei mélyen titokzatos szenvedélyekről szólnak — mélyen titokzatosan. Igényes lélek- és társadalom- elepazéseket tartalmaznak, őszinte pszichológiai és önvizsgálatok. Legismertebbek A skarlát betű, A hétormú ház, A lelkipásztor fekete fátyla. Hawthorne jelentőségét — nem véletlen, hiszen sok a lehetséges párhuzam, a rokonítható vonás alkotásaikban, életükben — először Edgar Allan Poe fedezte fel. Közeli ismerősei (ha egyáltalán akadtak ilyenek!), s kortársai egyáltalán nem értették sem írásait, sem zárkózott, különc modorát. A salemi születésű író újangliai puritánok utódja, vagy inkább leszármazottja, akinek egész lényét, munkássága lényegét meghatározta ez az örökség. Dédapja a hírhedt salemi boszorkány- per egyik bírája volt, s ezt a terhet, bélyeget fájdalmasan viselte Hawthorne. Szenvedett tőle, bűnrészesnek érezte magát. írásaival vezekelt: a puritánok szűklátókörűségét, korlátoltságát, önzését, embertelenségét ábrázolja. Tabutémákról rántja le a leplet. Elítéli ezt a kegyetlen világot; helyette az igazság, az emberszeretet filozófiáját hirdeti: „Én, az író, aki őket ezen a földön képviselem, magamra vállalom bűneiket...” Ilyen jóvátétel, bűntudat alóli felszabadulás, katarzis A skarlát betű is. Főhőse, Hester Prynne, a világirodalom egyik legkedvesebb, legnagyobb rokonszenvvel ábrázolt asszonya. Akárcsak Anna Karenina. A házasságtörő asszony története nagyon szomorú; jelleme árnyalt, gazdag, felemelő. A sivár, képmutató puritán erkölcs világában erkölcstelen, de saját énjéhez mindvégig hű, következetes hősnő a 17. századi Bostont tárja elénk, s még inkább feltárja Hawthorne hitét, bizonyítja, hogy az író szerint „a szerelem szent és boldogító”, s nem győzheti le a túlerő sem. Hawthornet modern nézetei, társadalom- és jellemtanulmányai teszik különösen népszerűvé, a „ma írójává”. Niedzielsky Katalin KÉPERNYŐ Nemcsak nőknek! A műsorvezető-szerkesztő, Berkes Zsuzsa ötlete kimondottan jónak ígérkezett. Műsor, mely elsősorban a nők munkáján könnyít. Legalábbis az első és a második műsorban — mert eddig kettő volt —, egyaránt így fogalmazták meg a születő sorozat célkitűzését. Aztán jött a nagy csalódás ... Először is a címről any- nyit, hogy a kozmetika és a varrás igenis, elsősorban a nők felségterülete. De ez még csak a kisebb baj! Vegyük sorra hát, hogy a legutóbbi — kedd délutáni — műsor milyen tanácsokat adott, teszem azt egy dolgozó, több gyermekes, közepes jövedelemmel bíró nőnek. A vendégek segítségével — egy kozmetikus, egy ruhaipari üzemmérnök, no és a „Fürge ujjak” munkatársa —, megtudtuk, mit kenhetünk az arcunkra, ha érzékeny a bőrünk. Remélem, pontosan sikerül felírnom, tessék figyelni! Először is lemosni nem vízzel, hanem Fabulon tejjel kell. Aztán kenjük be bőrünket kék tonikkal, s ne feledjük el a lila-arany Fabulont sem. Ha van még egy cseppnyi türelmünk, kevés szemránckrémet is dolgozzunk el a bőrön. Remélhetően marad kevéske pénzünk fizetésünkből, mert ezek — éppen a nők a megmondhatói — nem filléres cikkek, nos, ha futja, a családról sem feledkezzünk meg. Vegyünk Fabulon családi krémet számukra is. A dolog végül is azon áll vagy bukik, hogy a reggeli ilyen-olyan krémezés után beérünk-e időben munkahelyünkre. Mert ha nem, hó végén megnézhetjük a borítékot, s akkor miből veszünk Velmetina sampont, Velmetina hajfikszálót, s persze Velmetina lakkot. (Nem reklám ez, tessék mondani?) S amire tényleg szükség lenne? A praktikus és olcsó háziszerek hol maradnak? Nos, erre csupán egyetlen példa volt. . . ötleteket vártunk ettől a műsortól, s úgy tűnik, a készítőknek van inkább ötletre szükségük. Már csak azért is, mert a további mozzanatok is szegényesre sikerültek. A pelenkaöltés helyett inkább adtak volna hasznos tanácsokat arra, mivel újíthatjuk fel ruhatárainkat, s mit tegyünk, ha a gyerek kinőtte a nadrágját, s nincs pénzünk újat venni... Egyvalamit, a közvetlen hangulatot, mégis méltatnom kell. Ha a műsor a jövőben tartalmasabb lenne, egész jól érezném magam a képernyő előtt. Nagy Ágnes Profi-hakni Sas-módra Ha valaki azt a szót hallja, hogy „hakni”, a kabarészámokból ismert történetek jutnak mindjárt az eszébe. Egy vonzó név, plusz a sokadrangúak serege; a művészek és a „művészek” számaik előadása közben az órájukra pillant- gatnak, hiszen néhány perc múlva már a szomszéd faluban kell elsütni az ócska anyósvicceket; a művházigazgató szobájában felmarkolják a sumák kilométerpénzekkel súlyosított borítékokat; s eleve: másokat lát-hall a közönség, mint akiket a plakát hirdetett. . . De hát mit is nevezünk hakninak? Az úgynevezett fővárosi művészek vidékjárását, egy-két napos turnéját. Szólóestet vagy szerkesztett, de zömében szórakoztató jellegű műsort. Vagyis nem csak a silányt, a rosszat, az ócskát, a. szellemiekben értéktelent. Az megint más kérdés, hogy ehhez a szóhoz csak negatív jelzők társultak, így került a köztudatba. Az elmúlt kedden a tévéből, a rádiókabarékból ismert énekes-humorista, a Mikroszkóp Színpad tagja, Sas József és kis társulata vendégszerepeit egyetlen este négy helyen is megyénkben. Már most szögezzük le: osztatlan sikerrel. A „békéscsabai születésű” Sas József volt a nyitószám egy elektromos orgona és egy dob kíséretével, pontosan harminc percen át. Utána Sasvári Annamária érces hangú táncdalelőadásait, majd Harsányi Frigyes operett- és musical-dalait, valamint Markos Zoltán rajzolóművész illusztrált történeteit hallgathattuk, láthattuk. Vagyis amolyan vegyesvágottat tálaltak. Távol állna az igazságtól, ha azt állítanánk: nem volt kellemes ízű, nem esett jól. Mert a hakni szóhoz most, ebben az esetben egy jelzőt kell ragasztani. Azt, hogy profi, professzionista volt. Jó értelmében véve! Nem titok talán, hogy — a napi közművelődési árviszonyokat figyelembe véve — nem volt drága műsor. Az sem, hogy négy személygépkocsival érkeztek, s forgószínpadsze- rűen szervezték a fellépést, melyeknek kezdési időpontjai között kevesebb idő volt, mint a teljes műsoridő. De ezt nem érezte a közönség! Volt ráadás. Nem volt órára kacsintás. Voltak anyósviccek. De voltak friss humorok is, aktuális poénok is. Nem volt ízléstelenség, olcsó sikerre törekvés. Sas József és kis — alkalmi — társulata nem égette fel maga mögött a „vidéket”. Ügy búcsúztunk, hogy viszontlátásra. Aki ennyit és ilyet nyújt, azokra a művészekre (idézőjel nélkül) szükség van. Várjuk őket! Bár . . . Egy kicsivel ezért jobb is lehet! . . . (nemesi) Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.27: Világablak. 8.57: A Népzenei Hangos Üjság melléklete. 9.44: Csengő cseng, harang zeng. 10.05: MR 10—14. 10.35: Zenekari muzsika. 11.10: Lendvai Csócsi József népi zenekara játszik. 11.39: Tavaszi szél. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: A Rádió Dalszínháza. 14.41: Arcképek a cseh irodalomból. 15.05: Csapó Anna és Lente Lajos népdalokat énekel, Bige József dudán játszik. 15.28: Nyitnikék. 16.00: Sztefka Jevsztatyijeva operaáriákat énekel. 16.29: Zengjen a muzsika! 17.05: Arcélek. 17,30: Filmzene. 19.15: Barokk muzsika. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Kb. 21.25: Csárdások. 21.40—21.59: Az emberlakta tér: A Bodrogköz sorsa. 22.30: A Szlovák Filharmónia énekkara ' Bartók-műveket énekel. 22.50: Késő este. 23.00: A kamarazene kedvelőinek. 0.10: Neményi Tamás táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Hernádi Judit énekel. 8.35: Társalgó. 10.00— 12.25: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Martin Frey zongoramuzsikájából. 14.00— 16.35: A Petőfi rádió zenés délutánja. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini-tonik. 18.47: Kukely Júlia operettdalokat énekel. 19.05: Közvetítés a Duna Inter- continentál Szálló . Csárda étterméből. 19.25: Darja és társai. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: A pajzán griff madár. 21.00: Könnyűzene — hangszerszólók. 21.14: Gershwin: Porgy és Bess. 23.51: Vujicsics Tihamér: Pusztai képek. III. MŰSOR 9.00—9.30: Iskolarádió. 9.30: Szimfonikus zene. 10.30: Dzsesszarchívum. 11.05: Magyarország 1983. 11.40: Kamarazene. 12.40: Alekszandr Zsukovszki élete és költészete. 13.07: Messiaen: Turangalila — szimfónia. 14.26: Simonelli: Mise Buda felmentésére. 15.00: Szereted az operát? 15.30: Alfred Brendel (zongora) szonátafelvételeiből. 16.30: Teljesítmények nyomában. 17.00: Delibes: Coppélia — balett. 18.30: Kósa György dalaiból. 19.05: Jog-tanács. 19.35: Operaest. 20.30: Dizzy Gillespie dzsessz- kvartettje játszik. 21.00: Kilátó. 21.45: Brahms szonátaestje a sioni Valéré Színházban. 22.55: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. SZOLNOKI STŰDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Dru- pi énekel. 17.15: A kiskertek kedvelőinek. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.25: Új felvételeinkből. A szolnoki Kilián—Verseghy kamarakórus énekel. 17.30: Tervek, célok, eszközök. Riporter: Tamási László. 17.40: Edit Piaf sanzonjaiból. (Közben: Noteszlap.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Az LGT új lemezéről. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Iskolatévé. Magyar nyelv. 8.25: Környezetismeret. 9.00: Orosz nyelv, (f.-f.) 9.20: Környezetismeret. 10.00: Történelem. 10.20: Osztályfőnöki óra. 10.30: Deltácska. (f.-f.) 10.50: Aki mer, az nyer — matematika. (f.-f.) 11.20: Idesüss! (ism., f.-f.) II. 45: Képújság, (f.-f.) 13.50: Deltácska. (ism., f.-f.) 14.00: Környezetismeret, (ism.) 14.25: Magyar nyelv, (ism.) 14.45: Orosz nyelv, (ism.) 15.00: Környezetismeret. 15.20: Történelem, (ism.) 15.45: Hírek, (f.-f.) 15.50: A rövidfilmstúdiók műhelyéből. 1. Magyar rapszódia. 2. Ex libris. 3. Palócföldön. 16.45: Sakk-matt. (f.-f.) 17.05: Képújság, (f.-f.) 17.10: Tavaszi körkép, (f.-f.) 17.40: Reklám, (f.-f.) 17.45: A Magyar Televízió 4. nemzetközi karmesterversenye. 1. rész. 18.15: Dél-alföldi Krónika, (f.-f.) 18.45: Tv-tükör. (f.-f.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A skarlát betű. 4/1. rész: Boston, 1642. 20.55: Stúdió ’83. 21.55: Kockázat. 22.25: Tv-híradó 3. IJ. MŰSOR 20.00: Mozart: Koronázási mise. 20.45: Tv-híradó 2. * 21.05: Egy falu Baranyából. 3/1. rész. 22.25: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Román tájakon. 16.25: Fiatalok klubja. 17.00: Diákpódium. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.30: Nemzetközi tv-hírek. 21.00: A nap eseményei. 21.10: Nyugtalan idők. Tévéjáték. 22.25: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 10.00: Hírek. 10.10: Úttörők. 11.50: János vitéz. 13.00: Komoly zene. 14.15: Rock- és popkoncert. 15.10: A tokiói olimpia. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Tv-napló. 17.45: A kaland. 18.15: A könyv ideje. 18.45: Rockkoncert. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Casertai találkozás — dráma. 21.00: Kiválasztott pillanat. 21.05: Reklám. 21.10: M. Logar: A pastrovói lovag. 22.10: Tv-napló. II. MŰSOR 13.30: A dzsesszénekes. 15.00: Művelődési műsor. 18.00: 35 év a jugoszláv néphadsereg művészeti együttesével. 19.00: Vad-opera. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Népi muzsika. 20.45: Hőstettek ideje. 21.30: Reklám. 21.35: Hírek. 21.40: Fédra. SZÍNHÁZ 1983. május 3-án, kedden 19 órakor Békéscsabán: ESTI MÜSOfc „G”, „H” bérlet 1983. május i-én, csütörtökön 15 órakor 'Békéscsabán: GYALOGCSILLAG Mici Mackó-bérlet 19 órakor Békéscsabán: PROFESSZOR AZ ALVILÁGBAN Szakmai bemutató 19 órakor Békéscsabán: VÁLLALKOZNI TUDNI KELL Bérletszünet MOZI Békési Bástya: Ezüstnyereg. Békéscsabai Szabadság: Vérszerződés. Békéscsabai Terv: Hová tűnt Agatha Christie? Gyulai Erkel: Fokhagyma és ananász. Gyulai Petőfi: 3-kor: Újra szól a hatlövetű, 5 és 7-kor: A vadászat. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Lány tengeri kagylóval, fél 6 és fél 8-kor: Feketeszakáll szelleme. Szarvasi Táncsics: 22 órakor: Szabadlábon Velencében.
