Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-25 / 122. szám
NÉPÚJSÁG © £Íras<3 ,.2S gutem .£861 Békésszentandrási szőnyegszövő bérfejlesztésben KGST-tanácskozás az infrastruktúráról A KGST-országök termelési infrastruktúrájával foglalkozó harmadik tudományos konferencia kezdődött meg tegnap Győrött a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán. A konferencián Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország és a Szovjetunió képviselői vesznek részt. A négy ország szakértői egyebek- köEgyetlen út a Egy kisebb fajta kézi perzsaszőnyeg két hét alatt készül el. Aprólékos munkával, nagy türelemmel fűzik e°vmás mellé a színes fonalakat az asszonyok. Változást csak a minták különbözősége jelent. Munkájuk díja — teljesítményüktől függően — két- és háromezer forint között mozog. Békésszentandráson, a nagy múltú szőnyegeiről híres szövetkezetben a bérszínvonal alig haladja meg a 36 ezer forintot. — Nem kevés ez egy kicsit? — Hiába is mondanám, hogy nem — válaszol Czu- ■czi Ernő, a szövetkezet elnöke —, noha van jó néhány szövetkezet, melynek bérszínvonala ezrekkel elmarad a miénk mögött. Ez több okra is visszavezethető. Régebben, amikor még igen jól ment' a szövetkezeteknek, inkább nyereségrészesedést fizettek a tagoknak és nem-a bérfejlesztésre, nem az alapbérek növelésére koncentráltak. Később . pedig, amikor már megváltoztak a gazdasági körülmények, csak nagyon nehezen teremtődtek meg a bérfejlesztés lehetőségei. A könnyűiparban hagyományosan is alacsonyabbak a bérek és ez- az ágazat zömében nőket foglalkoztat, akiknek szintén rendszerint kisebb a fizetésük, mint a férfiaké. Arról sem lehet megfeledkezni, hogy vidéki üzemről van szó, és vidéken általában kevesebb a kereset. Talán, mert belekalkulálják a „második gazdaság" jövedelmét, de inkább az játszik szerepet ebben, hogy bővebben van munkaerő. Bármily sokszínű is az ok azonhan, ami az elmaradást magyarázza, megnyugvást nem jelent sem a dolgozóknak, sem a szövetkezet vezetőinek. A béreket, ha az indokolt és lehetséges is, emelni kell, hiszen a boltokban ugyanannyiba kerül az áru akár vasmunkás, akár szőnyegszövő a vásárló. Bérfejlesztésre tulajdonképpen három módon tehetnek szert a gazdálkodók. Például létszámmegtakarítással . . . — Ez nálunk nem megy. A létszámunk — amely a bedolgozókkal együtt meghaladja a 450 főt —. most stagnál, de inkább, az elmúlt esztendőt véve alapul, nő. Nem nélkülözhetjük az élőmunkát. Termelésünk az utóbbi években felfutott, öt- venegynéhány millió forintról 89 millió forintra, az idei tervünk 103 millió forint termelési érték elérését tűzi ki célul. Ami a foglalkoztatás területén előnyt jelenthetne számunkra, az a szákképzettek arányának növekedése lehet, meglehetősen nagy jelenleg a betanított, munkások száma. Ennek is hatása van a bérek alakulására. — ... Aztán a tőkés export növelésével... — Ez sem juttat bennünket bérfejlesztési lehetőségekhez. A szőnyegpiac közismerten pang, jelenleg termelésünknek mintegy 13 százaléka talál gazdára devizáért. A részarány számottevő növekedése nem várható, túl drágák a mi kézzel szövött szőnyegeink a mai „pénzhiányos” világban. Költségeinket ezen a területen csökkenteni nem tudjuk, kézi munkáról, lévén szó, a termelékenység növekedésében nem bízhatunk. — így már csak egy lehetőség marad a bérek emelésére, a nyereség, a jövedelmezőség növelése ... — Számunkra ez a járható út. Már évekkel ezelőtt felismertük, hogy hagyományos profilunk, a szőnyegszövés nem elegendő a megélhetéshez e kiélezett gazdasági viszonyok között. Nyereségesebb tevékenység után néztünk. így „honosítottuk" meg a szövetkezetben a gépi szövést, különféle ponyvák, műszaki szövetek készítését. Tavaly elkészült egy új üzemcsarnok, a gépparkot is felújítottuk. Most 78 szövőgépet üzemeltetünk, termelésünk 70 százalékát, nyereségünk döntő hányadát ez a profil adja. Megtalálta hát a szövetkezet a bérfejlesztés útját? Ügy tűnik, igen. Abban természetesen senki sem reménykedik, hogy most ugrásszerűen megnőnek a keresetek és egy csapásra elérik a négyezer forint körüli ipari átlagot. De talán jobban megközelítik, legalábbis a lemaradás nem nő. — Szatmári — Fotó: Fazekas László A gyümölcsösökben és az erdészetekben keletkező fahulladék energetikai hasznosításáról rendeztek szakmai bemutatóval egybekötött an- kétot kedden Nyíregyházán, a mezőgazdasági főiskola tangazdaságában. Mint a tanácskozáson elhangzott: csupán Szabolcs-Szatmár megyében évről évre csaknem 160 ezer tonnányi fanyesedék keletkezik, amelynek fel- használásával 40 ezer tonna fűtőolajat takaríthatnának meg. A* szakmai ismertetőt követő bemutatón az ország minden tájáról érkezett energetikai szakemberek tízolyan gépi berendezést láthattak. Elkészültek és kiállták a minőségi próbát a Borsod megyei Építőanyag-ipari Vállalat sárospataki üzemében készített cseréphardók. Korábban a káposztát a háztartásokban is fahordókban savanyították, ám a városi lakásokban ezek a fahordók nemigen férnek el, így született az ötlet: készítsenek zött a KGST-országok termelési infrastruktúrájának tervezéséről, a határ menti területek infrastruktúrájának problémáiról tanácskoznak, s külön figyelmet szentelnek a környezetvédelemmel összefüggő kérdéseknek. A konferencia csütörtökön Budapesten folytatja munkáját és pénteken fejeződik be. amelyek jórészt automatizálva oldják meg a fanyesedékek összegyűjtését, aprítását és szállítását. Olyan, NDK- ból származó, gépet is kiállítottak, amelyet eredetileg szálas takarmány betakarítására gyártottak, ám némi átalakítással alkalmassá tették hulladék feldolgozására. Bemutatták azokat a még szabadalmaztatás alatt álló kazánokat is, amelyeket a má- riapócsi és a tyukodi tsz, valamint a főiskolai tangazdaság szakemberei konstruáltak, s amelyek kiválóan hasznosítják 'a nyesedéket fóliaházak és baromfiólak fűtésére. tíz- és húszliteres cseréphordókat. A cseréphordók ráégetett mázzal - készülnek — így a folyadékot nem engedik át — a teteje légmentesen zár. A kézi korongozással készített új, terméket még az őszi „káposztasavanyítási" időszak előtt forgalomba hozzák. Lehetőség a fanyesedék energetikai hasznnsitására Cseréphordók kápnsztasavanyitásh n z Tizenhét megye a hálózatban 11 számítástechnikai kultúra terjesztői Új pezsgőgyár Pécsett Üj élelmiszer-ipari üzemmel gyarapodott Baranya: elkészült a Pécsi Tankpezsgőgyár és megkezdte üzemszerű termelését. Már az idén hárommillió palackot töltenek meg a nemes itallal; a termékek több mint nyolcvan százalékát exportálják, elsősorban a szocialista országokba. A százmillió forintos beruházás megvalósítására gazdasági társaságot alakított a Villány—mecsek- aljai Borgazdasági Kombinát és a Szekszárdi Állami Gazdaság. a továbbiakban együttesen szállítják a pezsgő alapanyagát és közösen forgalmazzák belföldön az árut. A mecsekj-aljai városban- nagy múltja van a pezsgőkészítésnek. 1859-ben alapították a Littke-féle pezsgőgyárat, amely teljesen megújulva ma is működik. A bor- gazdasági kombinát Pécsi Pezsgőgyár néven önálló termelő üzemet hozott létre azzal a céllal, hogy többet készítsenek a híres Pannónia pezsgőből. A hazai, de még inkább a külföldi fogyasztás ugyanis hosszú távon is biztos piacnak ígérkezik a magyar italok számára. A tankpezsgőgyárban 125 hektoliteres tartályokban „nemesedik” a pezsgő, mégpedig folyamatos erjesztéssel, gyorsított eljárással. A termelést fokozatosan bővítik, jövőre már ötmillió palackot töltenek meg. Alapanyagát — a rizling fajtákat — a dél-dunántúli szőlőkben szüretelik. Az újabb ültetvények telepítésénél, illetve a meglevők rekonstrukciójánál már figyelembe vették az új pécsi gyár borigényét. Négyféle tankpezsgő készül: egy vörös és három fehér, természetesen ezeket is Pannónia néven hozzák forgalomba. Ezekkel együtt tizennégy- féle termék tartozik már a pécsi Pannónia pezsgőcsaládhoz. Az épületóriás lábánál zuglói kertes házak, innen, a kilencedik emeleti ablakból a budai hegyekre látni. A klimatizált termekben csupa fiatal, fehér köpenyes, a dolgozók kétharmad része még harminc nyarat sem látott. A KSH Számítás- technikai és Ügyvitelszervező Vállalat (SZÜV) fellegvárában országos kitekintés nyílik a megyékre épülő teljes hálózatra. Szabó János, a vállalkozási és marketingosztály vezetője segít eligazodni a technika e különös világában. Mára már 14 megyei számítóközpontjuk működik, a budapestit is beleszámítva. Hamarosan Békéscsabán és Szekszárdon is „teljes fordulatszámmal” dolgoznak majd. Egerben pedig már épül a hálózat tizenhetedik tagja. ' — Fehér foltok? — Gyakorlatilag nincsenek. Nyíregyházán most készítjük elő a megyei számítóközpont beruházását. A hiányzó utolsó objektum Veszprémben, várhatóan a VII. ötéves tervben születik meg. A fejlesztés második ütemét is megkezdtük. — tájékoztat Szabó János. — Ahol valós igény mutatkozik, oda egy kisebb kategóriájú városi számítóközpontot telepítünk. Ez a megyei központ nagyobb gépéhez kapcsolódik. Az első fecske: Sopron. — Mi szükség ezekre a kisebb helyőrségekre? — Az, hogy ott legyünk a helyszínen. Operatívabb, gazdaságosabb lesz így a munkánk. A kapcsolatok élőbbek, közvetlenebbek. Üzlet ez-, persze, hogy üzlet, de több is annál. Valahol misz- szió is, a számítástechnikai kultúra terjesztése. Remélem, ez nem hangzik nagyképűen. És, hogy mindezt még megtoldjam: ha az alkalmazási feltételek már beértek, elmegyünk az ügyfél telephelyére. Ez is kísérlet, de már élő példával. A Szekszárdi Húskombinátba, az üzem létesítésével egy időben egy TPA—1140-es számítógépet telepítettünk. Szükság van rá a termelési folyamatok áttekintésében. A gép helyi adatrögzítési, számlázási, készletgazdálkodási és egyéb feladatokat is ellát. Természetesen rákapcsoltuk a szekszárdi számítóközpont R35-ös nagygépére. Hasonló, összeköttetést teremtettünk a Kaposvári Húsipari Vállalat saját számítógépe és a helyi SZÜV-számítóközpot R22- ese között is . Szorgalmazzuk, hogy kisebb vállalatokhoz, intézményekhez mikrogépek, terminálok települjenek, melyek ugyancsak összekapcsolhatók megyei, illetve leendő városi számítóközpontjainkkal. Ügyfeleink ily módon viszonylag szerény beruházási költséggel a nagygépes szolgáltatások valahány előnyét élvezik majd. — A komplex szolgáltatások felé megyünk — így Szabó Lászlóné, vállalkozási csoportvezető. — A feladattól függően szaktanács- adásban, gépkiválasztásban, az alkalmazói rendszer létrehozásában, a bevezetésben, a kísérleti majd folyamatos működtetésben, nagy számítógépeinkkel való kapcsolattartásban, a szervizellátásban, a képzésben, fejlesztésben nyújthatunk segítséget. A SZÜV szoros kapcsolatot tart a különböző ágazatokkal, az illetékes szervezési intézményekkel. így biztosítja, hogy az ágazati típusalkalmazásokhoz az egész országban hozzáférjenek, az egyes megyékben, vállalatoknál elért eredményeket mindenhol hasznosítsák. Az ilyen jellegű szolgáltatásokra dr. Bődy Zoltán termelési igazgató sorol példákat. A Bács-Kiskun megyében kimunkált számítógép-alkalmazási rendszert a SZÜV közreműködésével ma már csaknem 40 állami gazdaság alkalmazza az országban. A kondorosi mgtsz, mint egyedi megrendelő fordult a SZÜV kecskeméti számítóközpontjához, és a részére kidolgozott, az anyagügyvitelt támogató számítógépes rendszert napjainkra már 35 közös gazdaság használja, egyebek közt Békés, Tolna és Vas megyében. Más ágazatokban is akad példa a SZÜV segítségével zajló munkamódszer-átadásra. A vendéglátóipari üzletelszámoltatási rendszer Komárom megyei modelljét már Békésben, Csongrádban, és más helyeken is hasznosítják. Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal napra kész adatbázisának segítségével megoldható a szűrő-, illetve laborvizsgálatok követése, a mostani adminisztrációs munka korszerűsítése és csökkentése. Zalaegerszegen a ZALASZÁM végzett ilyen kísérletet, és a módszer országos elterjesztése Tatabányán és Kecskeméten már megkezdődött. Az Egészségügyi Minisztérium és a SZÜV egyébként megállapodást kötött, hogy a számítástechnika egészség- ügyi alkalmazásának fejlesztési terveit • egyeztetik egymással. — Mennyire rugalmas egy ilyen nagyvállalat? — kérdem. — Ügy hiszem, meglehetősen — mondja Szabó János. — Megyei számítóközpontjaink önállóan vállalkoznak, az ágazati kiemelt feladatokat, illetve az államigazgatási feladatokat illetően pedig központi vállalkozás és irányítás valósul meg. Ilyen például az OTP- vel fennálló több évtizedes kapcsolatunk. Megyei számítóközpontjaival vidéken partnere a pénzintézetnek a SZÜV. Persze ahhoz, hogy egy- egy ilyen irodába bátran és gyakorta betérjenek az emberek, az kell, hogy ne idegenkedjenek a számítás- technikától. A legkönnyebben, szó szerint játszva, a gyerekek nyerhetők meg. A SZÜV már eddig is rendezett nyílt napokat számító- központjaiban a diákoknak. Most, a Tudományszervezési és Informatikai Intézet fölkérésére a korábbiaknál is nagyobb segítséget nyújtanak majd a közép- és felsőfokú oktatási intézményeknek a számítástechnikai képzésben. Referenciának szánják: Békéscsabán, a helyi közgazdasági szakközépiskolában szeptembertől olyan terminál működik majd, amelyet a SZÜV nagy számítógépére kapcsolnak. Ünnepnap — hétköznap, a vállalat számítógépei egy percig sem pihennek ... Münz András A mágneses adatrögzítő berendezések termében (Hauer Lajos felvétele — KS)
