Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-21 / 119. szám
1983. május 31., szombat o Eredményhirdetés a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Két lány, két fiú, két második díj A gyulai kertészeti szak- középiskola diákjainak nem ez az első próbálkozása. A hetvenes évek végén kollektív munkával vettek részt a Mezőgazdasági Múzeum országos pályázatán, akkor nem értek el ugyan helyezést, de különdíjat, azt kaptak. Az idén ketten, közös dolgozattal másodikok lettek, összesen meg öten pályáztak négy munkával a gyulai szakközépiskolából. De itt kell megemlítenünk az iskola két volt tanulóját, Tamás Jánost meg Morav- csik Józsefet is, akik — most éppen egyetemi előfelvételis katonák — két évvel ezelőtt a szegedi akadémiai bizottság környezettudományi és területfejlesztési szakbizottságának évi pályázatán értek el szép eredményt. o Valljuk be: az előbbiekben feltárt sikersorozat figyelemkeltő. Itt valaminek lennie kell a háttérben! Van is: az a Kaán Károlyról elnevezett környezetvédelmi klub, amely Sarkadiné Szilágyi Ilona igazgatóhelyettes irányításával jár az első magyar környezetvédelmi törvénycikkely megfogalmazójának nyomdokain. . — Az a bizonyos kollektív pályamunkánk, amit a „Hazánk mezőgazdasága diák- szemmel” című pályázatra beküldtünk a gyógynövényekről, a népi gyógyászatról szólt. Most a gyerekek egyéni dolgozatokat küldtek be: Cseman Attila harmadéves kertésztanulónk a cselédsorsról, Petrovszki Eszter a lótenyésztés megyei történetéről, Koppányi László a madárvédelemről írt. ök ketten is harmadikosok. Sikert viszont a két másodikos: Balogh Endre meg Cserkó József ért el. Balogh egyébként a klubunknak is vezetőségi tagja — mondja alig leplezett büszkeséggel az igazgatóhelyettes. A két fiú közül Cserkó József a beszédesebb: — Kifüggesztették a folyosón a pályázatot. Ez még szeptemberben történt. A kiírásban egy nekem tetsző témára akadtam. „Lakóhelyem természetes környezetének változása az elmúlt 10 évben” tárgykörben, mert már korábban is foglalkoztunk a szennyvizek környezetromboló hatásával. Megbeszéltük Balogh Endrével, hogy feldolgozhatnánk a gyulai helyzetet ebből a szempontból. Azután nekivágtunk. Balogh Endre veszi át a szót, miközben a gomolyfel- hős májusi napon a gyulai vízművek közeli szennyvízátemelőjéhez ballagunk. — Csak menet közben derült ki, milyen nagy fába vágtuk a fejszét, de a tanárnőnk nagyon sokat segített, főleg a szervezésben, hogy bejussunk a húskombinátba, ahol nemcsak az ipari szennyvízkezelést tanulmányozhattuk, hanem különböző kísérleteket is elvégezhettünk. Azután közbenjárt azért is, hogy a vízművektől megkapjuk a nyárfás szennyvíztisztító működésének értékelését. Jártunk ott kinn a nyárfásban is, hát az egy igazán csodálatos megoldás! Sok mindenről szó esik még ezen a tavaszi délelőt- tön, szívesen beszélnek a fiúk terveikről is (miközben odabenn épp oroszóra van), meg arról is, amit a pályamunkában kritikaként fogalmaztak meg. © — Gyulán a szennyvízzel nincs nagyobb baj, mint általában az országban, sőt, a Gyulai Húskombinát biológiai tisztítója hatékonyabb, mint a pápai kémiai tisztító, persze a zsíros szennyvízzel úgy is elég gond akad még. Azután azt is kifogásoltuk, hogy a tejporgyár savas szennyvizét nem külön csatornán vezetik el, ahogy az előírásos lenne, de komolyabb baj ezzel sincs — ösz- szegzi Cserkó József, aki Kiskunfélegyházáról került Gyulára, s innen majd Sopronba, az erdészeti egyetemre pályázik. Terve, hogy minden olyan pályázatra benevez. amelynek helyezettjei felvételi nélkül tanulhatnak tovább. A törzsökös gyulai, Balogh Endre úgy döntött, a szakmában marad: kertészeti főiskolán szeretne majd továbbtanulni. Kívánhatunk-e mást ezek után, mint azt, hogy sikerüljön, amit elterveztek. Ezzel búcsúzunk a két fiútól- meg a tanárnőjüktől, mert - két másik díjnyertes diákkal is találkoznunk kell még. o Csiaki Mártát és Czibula Máriát a szabadkígyósi mezőgazdasági szakmunkásképző elsőseit végül is a ZÖLDÉRT békéscsabai húsüzemében érhetjük tetten. Szó szerint, mert e napon a tetteké a szó: az érlelőben tesznek-vesznek a gyakorlati oktatás előírásai szerint a lányok. — A húsüzemi gyakorlat csak kiegészítő, tudniillik a lányok élelmiszer-tartósító szakra járnak, így az igazi bázisüzemük a konzervgyár — tájékoztat Sajben János- né, a konzervgyár szakoktatója, aki szorgalmas, jó tanulóként mutatja be Mártát is, Máriát is. Czibula Marika nagybán- hegyesi, s először kereskedőtanulónak készült, hogy itt kötött ki, annak ma már örülni tud. — Megtetszett nagyon ez a szakma, és már el is határoztam, hogy ha végzek, a konzervgyárban fogok dolgozni. ' Ugyanígy nyilatkozik a csabai Csiaki Márti is majd a pályázatra terelődik a szó és kiderül, hogy ők ketten a múzeumbaráti kör tagjai az iskolában és ennek, no meg Nagy Magdolna, nevelőtaBalogh Endre meg Cserkó József háttérben pályamunkájuk egyik „főszereplőjével” Fotó: Fazekas László nárnak, illetve Timkó János osztályfőnöknek nem kis köze volt a téma választásához. o A két szabadkígyósi szakmunkástanuló lánynak „A növénytermelés alakulása lakóhelyem környékén az elmúlt 30 év alatt” című tárgykör tetszett meg, hogy miért, azt Czibula Marika magyarázza meg: — Hallottuk, hogy az iskola szomszédságában Újkígyóson él még néhány idősebb bácsi, akik ma is a hagyományos módon termesztik a dohányt. Magnót kerítettünk, sorra látogattuk őket és jó néhány fényképet is kaptunk ezekről a régi időkről. így állt össze végül is a pályamunka, amely a gazdag dokumentációjáért kapta a második díjat. Ezen a ponton Berki László, a húsüzem főmérnöke is bekapcsolódik a beszélgetésbe: — Úgy tapasztalom, most már több éve, hogy ezek a gyerekek szeretnek dolgozni, a gyakorlati oktatást szinte mintha jobban szívlelnék, : mint az elméletet, de manapság egyre inkább olyan szakmunkásokra van szükség minden iparágban, akik a szakma elméleti oldalát is nagyon jól ismerik. Ezért tartom én nagy dolognak a két lány sikerét. Ehhez már kár is lenne bármit hozzátenni! Gratuláljunk még egyszer a nyerteseknek meg azoknak is, akik most csak emléklapot kaptak és ne hangozzék közhelynek, ha azzal zárjuk írásunkat: csak így tovább! (A díjakat riportunk szereplői ma délelőtt veszik át a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Budapesten.) Kőváry E. Péter Csiaki Márta és Czibula Mária húsüzemi gyakorlaton Kertbarátoknak Díjátadás a termelőszövetkezetek ágazati versenye győzteseinek A gyomaendrődi Alkotmány Tsz adott otthont annak a bensőséges ünnepségnek május 19-én, amelynek során kihirdették a megyei tsz-szövetség által meghirdetett ágazati verseny eredményeit. Elsőként Győrfi Károly, a TESZÖV titkára szólalt fel, beszélt a népgazdasági eredményekről és célokról, valamint a megyei szövetkezetek múlt évi munkájáról. A következőkben Fülöp Sándor, a tsz-szövetség elnökhelyettese ismertette az ágazati verseny eredményeit. Mint mondta, a szövetkezetek eredményeit külön nevezés nélkül értékelték és két kategóriában állapították meg a sorrendet, attól függően, hogy a vizsgált szövetkezet termőföldjeinek értéke alacsonyabb vagy magasabb 28 aranykoronánál. A termelési verseny díjazottjai a következők: a búzatermesztők első kategóriájában az élen végzett a dombegyházi Petőfi Tsz, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz, a telekgerendási Vörös Csillag Tsz. A második kategóriában a békés- szentandrási Zalka, a bucsai Űj Barázda és a gyomaendrődi Béke Tsz a három első helyezett. Kukoricatermesztésben első a kevermesi Lenin és a gyomaendrődi Alkotmány Tsz, második a pusztaföldvári Lenin, és a gyomaendrődi Győzelem Tsz, harmadik az újkígyósi Aranykalász és a gyomaendrődi Béke Tsz. A napraforgó-termesztés élvonala a két kategóriában: első az örménykúti Felszabadulás és a békésszentand- rási Tessedik Tsz, második a csabacsüdi Lenin és a gyomaendrődi Győzelem Tsz, harmadik a nagyszénási Október 8. és a bucsai Űj Barázda Tsz. Cukorrépa-termesztésben az I. kategória éllovasa az orosházi Béke, második helyezettje a muro- nyi Lenin, harmadik helyezettje a békéscsabai Szabadság Tsz. A II. kategóriában egy szövetkezet, a gyomaendrődi Győzelem kapott oklevelet és pénzjutalmat. Komplex növénytermesztéséért első lett a mezőberényi Aranykalász és a tótkomlósi Kossuth Tsz, második a dombegyházi Petőfi és a kö- röstarcsai Petőfi Tsz. A hústermelési versenyt a med- gyesbodzási Egyetértés Tsz nyerte, a listán a hunyai Hunyadi és a battonyai Petőfi Tsz következik. Az állattenyésztés összevont értékelése szerint legjobbnak bizonyult a kardoskúti Rákóczi Tsz, második" a végegyházi Szabadság, harmadik a békéscsabai Lenin Tsz. A felsorolt szövetkezetek vezető szakemberei elismerő oklevelet és pénzjutalmat kaptak a tsz-szövetségtől, amelynek munkatársai egyúttal felhívták az üzemek képviselőit, hogy az idén is hasonló szép eredményekkel vegyenek részt a termelési versenyben. m. sz. zs. Ezekben a hetekben a kiskerttulajdonosok egyik legfontosabb teendője a permetezés — erre hívja fel a figyelmet a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. A munka optimális időpontjának megválasztásakor több szempontot kell figyelembe venni. A permetezőszerek hatása Is elsősorban attól függ, mennyire igazodik a permetezés ideje a kártevőknek a méregre legérzékenyebb fejlődési szakaszához. Ennek meghatározásában segít az előrejelzés figyelemmel kísérése; ebből megtudhatjuk, mikorra várható az egyes kártevők és betegségek megjelenése. A másik fontos tényező, hogy a legkedvezőbb időjárást, illetve napszakot válasszuk ki a permetezésre. Nem szabad — és amúgy is szinte teljesen fölösleges munka — erős szélben permetezni. A szél a mérget nem a fára, hanem esetleg a zöldségfélékre sodorja, ahol ráadásul mérgezést okozhat. Ne permetezzünk forróságban sem, ugyanis a legtöbb permetezőszer gyümölcsön, levélen egyaránt perzselést okozhat, ami súlyosabb esetekben levél- és gyümölcshullással járhat. Ha porral védekezünk, akkor végezzük a munkát, amikor a por a nedves levélfelületre tapadhat. Permetezésre a hajnali, kora reggeli, illetve a késő délutáni, esti órák a legalkalmasabbak, amikor nincsen harmat a leveleken. Vásárdíjas a KflZÉP Az orosházi KAZÉP ismét magas műszaki színvonalú termékkel jelentkezett a BNV-n és megkapta a Budapesti Nemzetközi Vásár díját. Az általuk gyártott pillangósszelepekhez hasonló termékek több helyüft is láthatók a vásáron, miért jobbak a KAZÉP szelepei? A kérdésre Surányi András, a szövetkezet elnöke válaszol: — A pillangóssz^lepeket általában öntvényből készítik, forgácsolással, nagyon komoly munkaráfordítással. Mi viszont a kazángyártásnál használatos technológiával lemezből hegesztjük. így a mi termékünk könnyebb, olcsóbb és nagyobb nyomáshatárok között használható. A bíráló bizottság ezeket a műszaki újdonságokat jutalmazta a vásárdíjjal. A pillangósszelepek iránt egyébként nagyon élénk a kereslet. A vásár első két napján több konkrét ajánlatot kapott a KAZÉP. A hazai felhasználók az eddig tőkés importból érkező elzárószerelvényeket kívánják helyettesíteni, a külföldiek pedig vásárolni akarnak a kiváló műszaki színvonalú termékből. Bár megyénk kiállítói közül csak a KAZÉP kapott vásárdíjat, a többiek is színvonalas bemutatóval szerepelnek a BNV-n. Kép, szöveg: Lónyai László A Körös Kazángyártó Vállalat korszerű tüzelőberendezéseit hozta el a vásárra. Az ÉTI, a RIVAL és a Simplex kazánok kis helyigényűek és energiatakarékosak A Csepel Autógyár 4-es számú szeghalmi gyárában több részegység készül a képünkön látható teherautókhoz A FORCON forgácsolószerszámainak jó része a békéscsabai gyárból került a BNV-re
