Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-21 / 119. szám

1983. május 31., szombat o Eredményhirdetés a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Két lány, két fiú, két második díj A gyulai kertészeti szak- középiskola diákjainak nem ez az első próbálkozása. A hetvenes évek végén kollek­tív munkával vettek részt a Mezőgazdasági Múzeum or­szágos pályázatán, akkor nem értek el ugyan helye­zést, de különdíjat, azt kap­tak. Az idén ketten, közös dolgozattal másodikok lettek, összesen meg öten pályáztak négy munkával a gyulai szakközépiskolából. De itt kell megemlítenünk az iskola két volt tanulóját, Tamás Jánost meg Morav- csik Józsefet is, akik — most éppen egyetemi előfelvételis katonák — két évvel ezelőtt a szegedi akadémiai bizott­ság környezettudományi és területfejlesztési szakbizott­ságának évi pályázatán értek el szép eredményt. o Valljuk be: az előbbiek­ben feltárt sikersorozat fi­gyelemkeltő. Itt valaminek lennie kell a háttérben! Van is: az a Kaán Károlyról el­nevezett környezetvédelmi klub, amely Sarkadiné Szi­lágyi Ilona igazgatóhelyettes irányításával jár az első magyar környezetvédelmi törvénycikkely megfogalma­zójának nyomdokain. . — Az a bizonyos kollektív pályamunkánk, amit a „Ha­zánk mezőgazdasága diák- szemmel” című pályázatra beküldtünk a gyógynövé­nyekről, a népi gyógyászat­ról szólt. Most a gyerekek egyéni dolgozatokat küldtek be: Cseman Attila harmad­éves kertésztanulónk a cse­lédsorsról, Petrovszki Eszter a lótenyésztés megyei törté­netéről, Koppányi László a madárvédelemről írt. ök ketten is harmadikosok. Si­kert viszont a két másodi­kos: Balogh Endre meg Cserkó József ért el. Balogh egyébként a klubunknak is vezetőségi tagja — mondja alig leplezett büszkeséggel az igazgatóhelyettes. A két fiú közül Cserkó József a beszédesebb: — Kifüggesztették a fo­lyosón a pályázatot. Ez még szeptemberben történt. A ki­írásban egy nekem tetsző témára akadtam. „Lakóhe­lyem természetes környeze­tének változása az elmúlt 10 évben” tárgykörben, mert már korábban is foglalkoz­tunk a szennyvizek környe­zetromboló hatásával. Meg­beszéltük Balogh Endrével, hogy feldolgozhatnánk a gyulai helyzetet ebből a szempontból. Azután neki­vágtunk. Balogh Endre veszi át a szót, miközben a gomolyfel- hős májusi napon a gyulai vízművek közeli szennyvíz­átemelőjéhez ballagunk. — Csak menet közben de­rült ki, milyen nagy fába vágtuk a fejszét, de a ta­nárnőnk nagyon sokat segí­tett, főleg a szervezésben, hogy bejussunk a húskombi­nátba, ahol nemcsak az ipa­ri szennyvízkezelést tanul­mányozhattuk, hanem kü­lönböző kísérleteket is elvé­gezhettünk. Azután közben­járt azért is, hogy a vízmű­vektől megkapjuk a nyár­fás szennyvíztisztító műkö­désének értékelését. Jártunk ott kinn a nyárfásban is, hát az egy igazán csodálatos megoldás! Sok mindenről szó esik még ezen a tavaszi délelőt- tön, szívesen beszélnek a fi­úk terveikről is (miközben odabenn épp oroszóra van), meg arról is, amit a pálya­munkában kritikaként fogal­maztak meg. © — Gyulán a szennyvízzel nincs nagyobb baj, mint ál­talában az országban, sőt, a Gyulai Húskombinát bioló­giai tisztítója hatékonyabb, mint a pápai kémiai tisztító, persze a zsíros szennyvízzel úgy is elég gond akad még. Azután azt is kifogásoltuk, hogy a tejporgyár savas szennyvizét nem külön csa­tornán vezetik el, ahogy az előírásos lenne, de komo­lyabb baj ezzel sincs — ösz- szegzi Cserkó József, aki Kiskunfélegyházáról került Gyulára, s innen majd Sop­ronba, az erdészeti egyetem­re pályázik. Terve, hogy minden olyan pályázatra be­nevez. amelynek helyezett­jei felvételi nélkül tanulhat­nak tovább. A törzsökös gyulai, Balogh Endre úgy döntött, a szak­mában marad: kertészeti fő­iskolán szeretne majd to­vábbtanulni. Kívánhatunk-e mást ezek után, mint azt, hogy sikerüljön, amit elter­veztek. Ezzel búcsúzunk a két fiútól- meg a tanárnőjük­től, mert - két másik díj­nyertes diákkal is találkoz­nunk kell még. o Csiaki Mártát és Czibula Máriát a szabadkígyósi me­zőgazdasági szakmunkáskép­ző elsőseit végül is a ZÖL­DÉRT békéscsabai húsüze­mében érhetjük tetten. Szó szerint, mert e napon a tet­teké a szó: az érlelőben tesznek-vesznek a gyakorla­ti oktatás előírásai szerint a lányok. — A húsüzemi gyakorlat csak kiegészítő, tudniillik a lányok élelmiszer-tartósító szakra járnak, így az igazi bázisüzemük a konzervgyár — tájékoztat Sajben János- né, a konzervgyár szakokta­tója, aki szorgalmas, jó ta­nulóként mutatja be Mártát is, Máriát is. Czibula Marika nagybán- hegyesi, s először kereskedő­tanulónak készült, hogy itt kötött ki, annak ma már örülni tud. — Megtetszett nagyon ez a szakma, és már el is ha­tároztam, hogy ha végzek, a konzervgyárban fogok dol­gozni. ' Ugyanígy nyilatkozik a csabai Csiaki Márti is majd a pályázatra terelődik a szó és kiderül, hogy ők ketten a múzeumbaráti kör tagjai az iskolában és ennek, no meg Nagy Magdolna, nevelőta­Balogh Endre meg Cserkó József háttérben pályamun­kájuk egyik „főszereplőjé­vel” Fotó: Fazekas László nárnak, illetve Timkó János osztályfőnöknek nem kis kö­ze volt a téma választásához. o A két szabadkígyósi szak­munkástanuló lánynak „A növénytermelés alakulása la­kóhelyem környékén az el­múlt 30 év alatt” című tárgykör tetszett meg, hogy miért, azt Czibula Marika magyarázza meg: — Hallottuk, hogy az is­kola szomszédságában Újkí­gyóson él még néhány idő­sebb bácsi, akik ma is a ha­gyományos módon termesztik a dohányt. Magnót kerítet­tünk, sorra látogattuk őket és jó néhány fényképet is kaptunk ezekről a régi idők­ről. így állt össze végül is a pályamunka, amely a gaz­dag dokumentációjáért kap­ta a második díjat. Ezen a ponton Berki Lász­ló, a húsüzem főmérnöke is bekapcsolódik a beszélgetés­be: — Úgy tapasztalom, most már több éve, hogy ezek a gyerekek szeretnek dolgozni, a gyakorlati oktatást szinte mintha jobban szívlelnék, : mint az elméletet, de manap­ság egyre inkább olyan szak­munkásokra van szükség minden iparágban, akik a szakma elméleti oldalát is nagyon jól ismerik. Ezért tartom én nagy dolognak a két lány sikerét. Ehhez már kár is lenne bármit hozzátenni! Gratu­láljunk még egyszer a nyer­teseknek meg azoknak is, akik most csak emléklapot kaptak és ne hangozzék köz­helynek, ha azzal zárjuk írá­sunkat: csak így tovább! (A díjakat riportunk sze­replői ma délelőtt veszik át a Magyar Mezőgazdasági Mú­zeumban Budapesten.) Kőváry E. Péter Csiaki Márta és Czibula Mária húsüzemi gyakorlaton Kertbarátoknak Díjátadás a termelőszövetkezetek ágazati versenye győzteseinek A gyomaendrődi Alkot­mány Tsz adott otthont an­nak a bensőséges ünnepség­nek május 19-én, amelynek során kihirdették a megyei tsz-szövetség által meghirde­tett ágazati verseny eredmé­nyeit. Elsőként Győrfi Károly, a TESZÖV titkára szólalt fel, beszélt a népgazdasági ered­ményekről és célokról, vala­mint a megyei szövetkezetek múlt évi munkájáról. A kö­vetkezőkben Fülöp Sándor, a tsz-szövetség elnökhelyettese ismertette az ágazati verseny eredményeit. Mint mondta, a szövetkezetek eredményeit külön nevezés nélkül érté­kelték és két kategóriában állapították meg a sorrendet, attól függően, hogy a vizs­gált szövetkezet termőföld­jeinek értéke alacsonyabb vagy magasabb 28 aranyko­ronánál. A termelési verseny díja­zottjai a következők: a bú­zatermesztők első kategóriá­jában az élen végzett a dombegyházi Petőfi Tsz, a mezőkovácsházi Űj Alkot­mány Tsz, a telekgerendási Vörös Csillag Tsz. A máso­dik kategóriában a békés- szentandrási Zalka, a bucsai Űj Barázda és a gyomaend­rődi Béke Tsz a három első helyezett. Kukoricatermesz­tésben első a kevermesi Le­nin és a gyomaendrődi Al­kotmány Tsz, második a pusztaföldvári Lenin, és a gyomaendrődi Győzelem Tsz, harmadik az újkígyósi Aranykalász és a gyomaend­rődi Béke Tsz. A napraforgó-termesztés élvonala a két kategóriában: első az örménykúti Felsza­badulás és a békésszentand- rási Tessedik Tsz, második a csabacsüdi Lenin és a gyo­maendrődi Győzelem Tsz, harmadik a nagyszénási Ok­tóber 8. és a bucsai Űj Ba­rázda Tsz. Cukorrépa-ter­mesztésben az I. kategória éllovasa az orosházi Béke, második helyezettje a muro- nyi Lenin, harmadik helye­zettje a békéscsabai Szabad­ság Tsz. A II. kategóriában egy szövetkezet, a gyoma­endrődi Győzelem kapott ok­levelet és pénzjutalmat. Komplex növénytermeszté­séért első lett a mezőberényi Aranykalász és a tótkomlósi Kossuth Tsz, második a dombegyházi Petőfi és a kö- röstarcsai Petőfi Tsz. A hús­termelési versenyt a med- gyesbodzási Egyetértés Tsz nyerte, a listán a hunyai Hu­nyadi és a battonyai Petőfi Tsz következik. Az állatte­nyésztés összevont értékelé­se szerint legjobbnak bizo­nyult a kardoskúti Rákóczi Tsz, második" a végegyházi Szabadság, harmadik a bé­késcsabai Lenin Tsz. A felsorolt szövetkezetek vezető szakemberei elismerő oklevelet és pénzjutalmat kaptak a tsz-szövetségtől, amelynek munkatársai egy­úttal felhívták az üzemek képviselőit, hogy az idén is hasonló szép eredményekkel vegyenek részt a termelési versenyben. m. sz. zs. Ezekben a hetekben a kis­kerttulajdonosok egyik legfonto­sabb teendője a permetezés — erre hívja fel a figyelmet a MÉM Növényvédelmi és Agro­kémiai Központja. A munka op­timális időpontjának megválasz­tásakor több szempontot kell fi­gyelembe venni. A permetező­szerek hatása Is elsősorban at­tól függ, mennyire igazodik a permetezés ideje a kártevők­nek a méregre legérzékenyebb fejlődési szakaszához. Ennek meghatározásában segít az elő­rejelzés figyelemmel kísérése; ebből megtudhatjuk, mikorra várható az egyes kártevők és betegségek megjelenése. A másik fontos tényező, hogy a legkedvezőbb időjárást, illet­ve napszakot válasszuk ki a permetezésre. Nem szabad — és amúgy is szinte teljesen fölös­leges munka — erős szélben permetezni. A szél a mérget nem a fára, hanem esetleg a zöldségfélékre sodorja, ahol rá­adásul mérgezést okozhat. Ne permetezzünk forróságban sem, ugyanis a legtöbb permetezőszer gyümölcsön, levélen egyaránt perzselést okozhat, ami súlyo­sabb esetekben levél- és gyü­mölcshullással járhat. Ha porral védekezünk, akkor végezzük a munkát, amikor a por a ned­ves levélfelületre tapadhat. Per­metezésre a hajnali, kora reg­geli, illetve a késő délutáni, esti órák a legalkalmasabbak, ami­kor nincsen harmat a levele­ken. Vásárdíjas a KflZÉP Az orosházi KAZÉP ismét magas műszaki színvonalú ter­mékkel jelentkezett a BNV-n és megkapta a Budapesti Nem­zetközi Vásár díját. Az általuk gyártott pillangósszelepekhez hasonló termékek több helyüft is láthatók a vásáron, miért jobbak a KAZÉP szelepei? A kérdésre Surányi András, a szövetkezet elnöke válaszol: — A pillangóssz^lepeket általában öntvényből készítik, forgácsolással, nagyon komoly munkaráfordítással. Mi vi­szont a kazángyártásnál használatos technológiával lemezből hegesztjük. így a mi termékünk könnyebb, olcsóbb és na­gyobb nyomáshatárok között használható. A bíráló bizottság ezeket a műszaki újdonságokat jutalmazta a vásárdíjjal. A pillangósszelepek iránt egyébként nagyon élénk a keres­let. A vásár első két napján több konkrét ajánlatot kapott a KAZÉP. A hazai felhasználók az eddig tőkés importból ér­kező elzárószerelvényeket kívánják helyettesíteni, a külföl­diek pedig vásárolni akarnak a kiváló műszaki színvonalú termékből. Bár megyénk kiállítói közül csak a KAZÉP kapott vásár­díjat, a többiek is színvonalas bemutatóval szerepelnek a BNV-n. Kép, szöveg: Lónyai László A Körös Kazángyártó Vállalat korszerű tüzelőberendezéseit hozta el a vásárra. Az ÉTI, a RIVAL és a Simplex kazánok kis helyigényűek és energiatakarékosak A Csepel Autógyár 4-es számú szeghalmi gyárában több rész­egység készül a képünkön látható teherautókhoz A FORCON forgácsolószerszámainak jó része a békéscsabai gyárból került a BNV-re

Next

/
Thumbnails
Contents