Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-17 / 115. szám
1983. május 17., kedd o IMilUkfeM-------------------------R égiek, de nem elavultak Békés megye fontosabb gazdasági jelzőszámai 1983. I. NEGYEDÉV (az előző év azonos időszakának százalékában) SZOCIALISTA IPAR A termelés volumene: Nehézipar 104,9 Ezen belül: gépipar 105,7 építőanyag-ipar 103,0 Könnyűipar 92,9 Egyéb ipar 96,8 Ipar összesen 100,4 Élelmiszeripar 100,2 Szocialista ipar összesen 100,4 A foglalkoztatottak száma 97,9 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 102,6 A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 102,9 KIVITELEZŐ (szocialista) ÉPÍTŐIPAR A termelés volumene 91,7 A foglalkoztatottak száma 97,7 A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 104,6 mezőgazdaság Értékesítés: Vágómarha 94,5 Vágósertés 116,5 Baromfi 110,6 Tehéntej 99,6 A foglalkoztatottak száma: állami gazdaságok, kombinátok 101,5 mgtsz-ek közös gazdaságai 99,8 A foglalkoztatottak havi átlagkeresete: állami gazdaságok, kombinátok 115,9 mgtsz-ek közös gazdaságai 106,3 BELKERESKEDELEM Kiskereskedelmi forgalom (fogyasztói folyóáron) 109,0 Ezen belül: bolti élelmiszerek, élvezeti cikkek 109,6 vendéglátás 106,5 ruházati cikkek 103,2 vegyes iparcikkek 110,7 A foglalkoztatottak száma 97,8 A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 101,2 Amikor 1952-ben megalakult a szövetkezet, a tagok, az egykori maszekok, kisiparosok gépeiket magukkal hozták. A marógép is így került ide, bár akkor ma- lomhenger-rovákoló volt a neve. Malomhengereket azonban manapság nemigen kell „rovákolni”, hát „célgéppé” alakították az öreg masinát, amely becslések szerint igencsak megélt már vagy 100 esztendőt. Nehéz lenne megmondani, vajon hány mester kereste vele a kenyerét. Medgyesegyházán, a Vas- és Fémipari Szövetkezetben igen sok — a géppark 10—12 százaléka — a működő, ma is termelő, régi, 30—50 éves gép. Az üzem egész sorsa benne van ebben az egyetlenegy tényben. Mert ahol sok a régi, ott valószínűleg nincs pénz az újra. Hogy most, a beruházások visszafogása idején, szűkös fejlesztési alapok mellett nincs, az érthető, de Medgyesegyházán azelőtt se igen volt. Ahogy sok más kis szövetkezet, a medgyesegyházi is nehéz körülmények között kezdte. Először az épületeket, műhelyeket, szociális helyiségeket, konyhát, ebédlőt kellett megépíteniük. Aztán — csupán néhány esztendeje — jutottak el oda. hogy nagyobb értékű gépvásárlásokat is megengedhetnek maguknak. így vettek nemrégiben két kompresszort, másfél millió forintért, amelyek az egész telepet ellátják sűrített levegővel, ráadásul jóval kevesebb energiafelhasználással, mint a régiek. Az új gépek, berendezések általában valóban gazdaságosabbak, termelékenyebbek, előnyük azonban nem mindig egyértelmű. Értékesebb gépeket ugyanis csak folyamatosan, de legalább két műszakban érdemes üzemeltetni, mert az állásidő itt „felemészti” a nagyobb teljesítményből adódó nyereséget. Medgyesegyházán viszont nem szívesen vállalkoznak az emberek arra, hogy akárcsak két műszakban dolgozzanak. A kert, a fóliaház, a háztáji „megszabja” a munkarendet. Szerencsére többnyire a termékek sem igénylik 'a modern berendezéseket. A kábelsarukat, fúrótartó dobozokat (kb. százféle termékük van) minden nehézség nélkül előállíthatják a használt gépeken. És a nullára leírt masinák állásidejét senki sem kéri számon, nem jelent veszteséget az se, ha hetente mindössze egy-két órát dolgoznak rajtuk. Ez az egy-két óra azonban nélkülözhetetlen. Miért vennének egy 200—300 ezer forintos esztergagépet, ha megfelel egy kissé kopott, de jól működő 20—30 ezer forintos? Végül is bizonyos munkákat régi gépeken is lehet eredményesen — 12,8 százalék volt a jövedelmezőségi mutatójuk — csinálni. Sz. I. Az év első negyedévében az állami ipar termelése az egy évvel korábbi szinten alakult, a szövetkezeti iparé 1,9" o-kal nőtt, így a szocialista ipar kismértékben tovább növelte termelését. A nehéziparait tartozó vállalatok, gyáregységek, ipartelepek és szövetkezetek együttes termelése az idén is dinamikusan emelkedett, különösen az gépipariaké. A könnyűipari üzemek együttes termelése az idén is csökkent. Az ágazaton belül azonban a bútoripar jelentősebben, a kézmű- és háziipar, valamint a cipőipar mérsékelten növelte a termelést, míg a többi szakágazaté együttesen mintegy 10" o-kal csökkent. Az élelmiszeripari üzemek termelése a korábbiaknál ugyan kisebb ütemben, de szintén emelkedett. Az exportra is termelő üzemek együttesen növelni tudták termékeik külpiacokon történt értékesítését. Az ipar belföldi értékesítése néhány százalékkal csökkent. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbinál ugyan kisebb mértékben, de tovább csökkent; átlagos havi keresetük pedig 2,9" d-kal haladta meg az egy évvel korábbi összeget. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,6" o-kal emelkedett. A megyei székhelyű építőipar termelése — összefüggésben a beruházások korlátozásával — 8,3%-kal alatta maradt az egy évvel azelőttinek. A termelés szerkezete is átalakulóban van. A beruházási jellegű munkák értéke csökkent, a fenntartási jellegűeké nőtt. A kivitelező szervek az idén az előző évinél több lakás átadását irányozták elő. A fizikai foglalkozásúak számának néhány százalékos mérséklődése az idén is folytatódott. A mezőgazdaság értékesítése vágósertésből 11,6, baromfiból 10,6"o-kal emelkedett, vágómarhából viszont 5,5° o-kal csökkent. Tejből csaknem ugyanannyit értékesítettek, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma az állami gazdaságokban, kombinátokban 1.5°«,-kal emelkedett, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben minimálisan csökkent. Átlagos havi keresetük a többi népgazdasági ághoz viszonyítva jobban emelkedett. A kiskereskedelem folyóáron 9,0" o-kal több árut értékesített, mint egy évvel azelőtt. Az eladott termékek mennyisége azonban ■ (összehasonlítható árakon számítva) lényegében ugyanannyi (0,3"'o-kal több) volt, mint 1982 első három hónapjá-' bán. Az összes forgalmon belül az eladott áruk volume- mene csak a bolti élelmiszerekből és élvezeti cikkekből emelkedett (2,3° o-kal), a többi cikkeké változatlan volt (vegyes iparcikkek), vagy kismérétkben csökkent (vendéglátás, ruházat). A beruházásokra történt ráfordítás összességében nem nőtt. Az állami beruházások főleg a lakásépítésre, a szövetkezetiek pedig az energiaracionalizálás, az intenzív gabonatermesztés, az állattenyésztés fejlesztésére és a vízrendezési munkálatokra irányultak. Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága II kulturáltabb vasúti közlekedésért TESZÖV—Kin Várják a rohamot A közlekedési feltételek javítására a vasútnál fokozottan ellenőrzik a tisztaságot, a menetrendi pontosságot, s — különösen a Budapest környéki forgalomban — intézkedéseket tesznek az utazási körülmények javítására. Elsőként a szobi vonalon, amelyen az ingázók jelentős része utazik naponta a fővárosba és haza, terveznek számottevő változásokat. Zárt rendszerű ingavonatok állnak a forgalomba, ezek kilenc kocsival, a HÉV-hez hasonló rendszerben közlekednek. Az ingavonatok szigorú rend szerint állnak le külső és belső tisztításra. A szobi vonalon, ahol már négy ilyen szerelvény közlekedik, minden ötödik napon lemossák kívül és belül a kocsikat, a kisebb tisztításokat pedig naponta végzik. Ezeken az ingavonatokon a mozdonyon kívül a vonat másik végén levő vezérlőkocsiba is beépítették az úgynevezett éberségi berendezést, amely a közlekedés biztonságát javítja. A szerelvények teteje kék lesz, ez különbözteti meg ezeket a többi személyvonattól. A szobi vonal után ősztől már a ceglédi vonalon is zárt ingavonatok közlekednek, és később valamennyi Budapest környéki vonalon áttérnek erre a rendszerre. Az utóbbi hónapokban nagyobb figyelmet fordítanak a járatok pontosságára • is. Fokozottan ellenőrzik a személyszállító vonatok menetrendjét, földerítik a késések okát, és a felelősség megállapítása után számonkérésre kerül sor. A következetes ellenőrzésnek és felelősségre vonásnak máris érezhető a hatása: az elmúlt hónapokban számottevően javult a vonatok menetrendszerűsége. A kultúrált közlekedéshez szorosan hozzátartozik a színvonalas tájékoztatás is. Sok vád érte már eddig a MÁV-ot, hogy nem megfelelő az állomások feliratozása, az utasok gyakran a vonatból kihajolva sem tudják megállapítani, hol járnak. Ezért korszerűsítik a feliratokat, s a mai helyzettel szemben nemcsak egy fénycső tájékoztat majd arról, hogy hol áll a vonat, hanem 30 méterenként elhelyezett, és jól megvilágított fényvisszaverő táblákról lehet leolvasni az állomás nevét. Elsőként a gödi vasútállomáson szerelnek fel ilyet. A közlekedés színvonalának továbbfejlesztésére az elkövetkező években még számos újdonság bevezetését tervezik — természetesen az anyagi lehetőségek függvényében —, így például nálunk is megvalósítják a vonatokon a központi ajtónyitást, és hangosbemondó közli majd a következő állomás nevét. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és szövetkezeti közös vállalatok a hetvenes évek közepén hozták létre kölcsönös támogatási alapjukat, a KTA-t. Alapítói olyan meggondolásból adták össze kötelező tartalékalapjuk 25 százalékát, hogy ha valamelyiküknek pénzügyi nehézségei támadnak, kedvező feltételek mellett vehessenek a „közös kalapból”. A népgazdasági helyzet nehezedése hozta, hogy napjainkban ugyancsak megnőtt a megyei tsz- szövetség mellett működő KTA jelentősége. De előbb térjünk vissza a kezdetekre! * * * Az első jelentős összeget 1978-ban adták össze a megye tsz-ei, közös vállalatai. Kis túlzással úgy lehetne jellemezni az akkori helyzetet: a KTA intéző bizottsága valósággal agitálta az alap tagjait, hogy kölcsönözzenek a több mint 33 millió forintos tőkéből. Nagyon kedvező feltételek, mindössze öt százalék kamat fizetése ellenében. A kezdeti érdektelenség az eltelt időszak óta alapos fordulatot vett. A múlt év végén a KTA összege megközelítette a 157 millió forintot, a 104 mezőgazdaságiszövetkezeti egységből 97 mondhatta magát tagjának. A kölcsönkérelmekről pedig elég csak annyit mondani: az említett összeg másfél- szerese is gazdára talált volna. Ebből következik, hogy nem irigyelhető a kölcsönök odaítéléséről döntő intéző bizottság, és a nagyobb horderejű kérdésekben szavazó küldöttgyűlés. Már csak azért sem, mert csupán az alap egyik felét oszthatják szét fejlesztések támogatására, a másik felét a pillanatnyi pénzügyi zavarok áthidalására kell tartalékolniuk. Éppen az elsőként említett „beruházási hányad” okozza a legtöbb töprengést. Hiszen sokan úgy veszik, hogy azt szét kell osztani, holott az alapszabály helyes értelmezése szerint nem kell, hanem lehet a KTA-ból támogatni különböző beruházásokat. A kis kitérő magyarázata egyszerű: a. népgazdaságra jellemző általános beruházási helyzetben a KTA sem támogathat nagy horderejű üzemi építkezéseket. * * * De mire i£ kértek, kaptak hitelt a Békés megyei tsz-ek, szövetkezeti közös vállalatok a múlt évben? Elsősorban az utóbb említett célok felhasználását érdemes górcső alá venni. Ebből ugyanis kitűnik, hogy szó sincs a nép- gazdasági törekvések figyelmen kívül hagyásáról. Huszonöt gazdasági egység kapott ötvenmillió forint fejlesztési kölcsönt, amelyből vége felé tartó építkezéseiket gyorsíthatták meg, észszerűbbé tehették energia- gazdálkodásukat, gépeket vásárolhattak, hogy több gabonát termelhessenek. Tegyük hozzá: rövid időre, két év visszafizetési haladékkal. A KTA kilenctagú intéző bizottsága 77 millió forintot adott 1—3 hónapos időtartamra harminc tagjának, hogy azok fizethessenek partnervállalataiknak, folyamatos legyen az üzemvitelük, és gyakran azért, hogy tagjaik havi bérét kifizethessék. Nem kell csodálkozni az utolsónak említett tényen! A mezőgazdaság jellegéből adódik, hogy ilyenkor, az év közepén — nagyobb bevételek híján — fogyatkoznak a korábban felvett üzemviteli bankhitelek. Ez arra kényszeríti a gazdasági vezetőket, hogy gyakrabban forduljanak a KTA-hoz. Fordulnak is, mégpedig nemcsak a „szegények”, hanem a jól gazdálkodó üzemek vezetői is. Mert manapság bárki könnyen pénzügyi zavarba kerül — elég, ha akad egy fizetésképtelenné váló partnere, amelyen nem tudja „behajtani” a tartozást. Ebből is könnyen érthető, miért nőtt meg napjainkban a KTA jelentősége. Az intéző bizottság tagjai tudják ezt; az idén is arra számítanak, hogy rövidesen megszaporodnak a gyors lejáratú hitelkérelmek. Felkészültek rá, várják a rohamot — állapították meg tagjai az április végén tartott küldöttgyűlésen. És megpróbálják azt, ami szinte lehetetlen: „kis pénzzel” jól gazdálkodni, hogy oda jusson, ahol a legnagyobb szükség . van rá. * * * A megyei tsz-szövetség mellett működő kölcsönös támogatási alapról szólva nem szabad megfeledkezni az országos KTA-ról, amely két éve működik a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának égisze alatt. A Békés megyei KTA alaptőkéjének húsz százalékával járul hozzá az országoshoz. Sikerként könyvelhető el, hogy máris kapott belőle harmincmillió forintot. Az idei megyei alap így eléri a 163 millió forintot. Fejlesztési hányadát már felosztották, a tavalyihoz hasonló célokra. A többi pénz kölcsönzőkre vár, akik — a szabályzat szerint — betétük tízszeresét igényelhetik. Még egyszer tegyük hozzá: rövid időre, hogy a pénz gyorsan forogjon, és hogy sokaknak nyújthasson segítséget. M. Szabó Zsuzsa Fotó: Fazekas László ... és a legújabb szerzemény Egy ma is használt 100 év körüli masina...
