Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-15 / 114. szám
1983. május 15., vasárnap o óta a betegekért Évtizedek 1954. május 14-től dolgozik Békéscsabán, neve azóta egybeforrott a betegellátás ügyével. Borbola József dr. megjelenése, fehér haja, megnyugtató határozottsága bizalmat kelt betegeiben, bátorságra hangolja a tőle tanuló fiatalokat. A békéscsabai kórház 2-es belgyógyászati osztályának vezetője valójában az elmúlt év végén lett volna nyugdíjas. A feltételes mód indokolt, mert kérték, hogy még újabb fél évig vállalja el az osztály irányítását. — A betegek gyógyítása mellett az életem legnagyobb örömét a gyerekeim jelentik — meséli a főorvos. — Három fiam közül kettő követett a pályán, egy mérnök lett, a kislányom pedig a Külkereskedelmi Főiskola idegen nyelvű tanszakán végzett. Egykor a véletlenen múlott, hogy Békéscsabára kerültem. Az itteni egészségügyi vezetők osztályvezető főorvost kérve a belgyógyászatra Szegeden Hetényi professzorhoz fordultak. Rám esett a választás, és én szívesen jöttem. A 80 ágyas belgyógyászat irányítása lett és maradt éveken át a feladatom. Csupán az új kórházi szárny átadása után alakult három belosztály, addig csak hozzám kerültek a betegek. Most már az osztályokon 180 ezer ember ellátásáról kell gondoskodnunk. A főorvos tanítványai szerteröppentek az országban, közüliig már többen irányítók, vezetők lettek itt a megyében. A fiatalok tanítását, a szakorvosképzést mindig felelősségteljes munkának tartotta. A különböző oktatási formák, a munka melletti nővérképzés, az- orvostovábbképzések és konferenciák során adta tovább tapasztalatát és tudását. — Meggyökeresedtünk itt Békésben — mondja. — A klinikán elkezdett tudományos munkásságról sem akartam lemondani, hiszen az orvos fejlődésének, állandó tudásgyarapításának ez is a feltétele. Az ’50-es években ezen a vidéken igen sok elhanyagolt cukorbeteget találtunk. Ez adta az ötletet a 25 évvel ezelőtt kialakított cukorbeteg-gondozói hálózat létrehozására. A megelőzés, az állandó ellenőrzés, a dia- betes elleni küzdelem fontos része. A beteg ne csak akkor jöjjön, amikor már rosz- szu) van, előzzük meg a nagyobb bajt. Így kisebb lesz a kórházi osztályok terhelése és elkerülhetjük a kómás bajok gyarapodását. Boldogan mondhatom, az utóbbi 10 évben nem fordult elő nálunk kómás haláleset. A gondozói rendszer lényege, hogy a számon tartott cukorbetegek időközönként ellenőrző vizsgálatra jelentkeznek. Délelőtt a laborban megvizsgálják a vérüket, az eredményt az osztályunk orvosai elemzik és értékelik. A betegek gyógyszeres beállítását, diétás előírásait mi javasoljuk és ellenőrizzük tanácsaink betartását. Az utóbbi hat évben jelentősen csökkent a tablettás diabetes kezelés, a gyógyítás első helyére a megfelelő diéta került. A cukorbetegek számának növekedése aggasztó, többségük 50 éven felüli, s legnagyobb részben nők. A kiváltó okok között előkelő helyen szerepel a nem megfelelő táplálkozás, az elhízás. A megye öt cukorbeteg-gondozójának szakorvosaival, a kollégákkal számos tudományos dolgozatot is készítettünk e témakörben. Köztudottan országszerte szükség lenne a belgyógyászati ágyak gyarapítására. Így Békéscsabán is, hiszen az osztályokon sok a krónikus, idős, hosszan kezelt beteg. A békéscsabai kórház építésének második üteme remélhetően megoldja ezeket a gondokat, s a régi épületek korszerűsítése után krónikus osztályokat alakíthatnak ki. — Az éveim többségét a régi kórházban dolgoztam le, az új épületbe csak másfél esztendeje költöztünk—folytatja Borbola doktor. — A különbséget szavakban kifejezni sem lehet. Hatalmasat fejlődött a műszerezettségünk, felkészültünk a komplikáltabb megbetegedések gyógyítására is. Nem mondtunk le viszont a régi jó gyakorlatról, hogy szükség esetén a felettes intézetekhez fordulunk segítségért. Az endokrin betegek ellátására a szegedieket, a különféle üregi tükrözésre a gyulaiakat, a haematológiai problémák gondozására a debrecenieket, a szívkatéterezésre a budapesti kardiológiai intézetet kérjük meg. Sajnos, mindenhol sok a beteg, nem ritkaság, hogy várakozniuk kell. A belgyógyászat minden területével foglalkozunk, de azért különösen szívesen gondozott szakterülete mind- nyá’unknak van; az enyém a diabetes és a fekélybete- gek gyógyítása. A főorvos munkáját nemcsak betegei, de felettesei is elismerték: tulajdonosa a Kiváló Orvos kitüntetésnek, az idén pedig megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. — Az embereket szeretni és ismerni kell — vallja. — Egyik, vagy másik beteg között nem tehetünk különbséget, piindenkit tehetségünk, tudásunk szerint gyógyítsunk a legjobban. A munkámtól én nem veszek búcsút, bejárok a kórházba, üzemorvosi feladatokat is ellátok és tanítani fogok az egészségügyi szakközépiskolában. Órájára pillant. Várják a betegei. Bede Zsóka Fotó: Veress Erzsi Kölcsönös előnyök Két termelőszövetkezet és egy város kapcsolatában Kisebb településeken, falvakban legtöbbször döntően a helyi termelő- szövetkezet munkája határozza meg az életkörülményeket. De nem elhanyagolható a megyénk városaiban székelő szövetkezetek szerepe sem a városlakók mindennapjainak alakulásában. Békésen közel 2 ezer termelőszövetkezeti tag — vagy tsz-nyugdí- jas — él, a város lakóinak csaknem egytize- de. Két tsz, az Egyetértés és a Viharsarok —' gazdálkodik a környező földeken. — Hogyan jellemezhető a tanácselnök szemszögéből Békés és a két mezőgazda- sági termelőszövetkezet kapcsolata? — kérdeztem Ma- koviczki Jánost. — Ha ezt a sok szálon ösz- szetartó kapcsolatot elemezni akarjuk, akkor először csoportosítani kell a dolgokat, "falán az a legszerencsésebb, ha külön beszélünk a társadalmi életről, a tágabb értelemben vett gazdasági kapcsolatokról és a hatósági munkáról. — Kezdjük akkor a társadalmi élettel! — A városi tanács tagjai közül tizenegy termelőszövetkezeti tag. Megfelelően képviselik a mezőgazdasági dolgozók érdekeit a különböző tanácsi bizottságokban is. Egy termelőszövetkezeti tag a végrehajtó bizottságunknak is tagja. Természetesen ők éppúgy törődnek a választókerületükkel, mint a többi tanácstag. Sokszor előfordult már, hogy valamelyik lakókörzet társadalmi munkájához vagy az egyik, vagy a másik tsz járult hozzá gépekkel, fuvarral, vagy amire éppen szükség volt. — Gondolom, a gazdasági együttműködés meglehetősen szerteágazó. Melyek azok a mozzanatok, amelyek fontosságuknál fogva kiemel- kedőek? — Valóban, csak hosszú felsorolással lehetne végére járni a dolgoknak. A teljesség igénye nélkül néhány, az egész városra kiható példa. Az Egyetértés Tszszel kötött megállapodásunk értelmében patronálják a békésiek háztáji és kisegítő gazdasági tevékenységét. Felvásárolják az állatokat, takarmányt szállítanak stb. Eszközöket biztosítanak, és jó minőségű szaporító anyagokat kínálnak eladásra. Az ÁFÉSZ szeszfőzdéjét le kellett bontani. Az Egyetértés elvállalta, hogy legkésőbb ’84-ig új szeszfőzdét létesít. S ha már az Egyetértésről van szó, megemlítem, hogy zölfiségesboltot üzemeltetnek, és hamarosan húsboltot nyitnak a Rákóczi úton. Lakásgazdálkodásunkban az sem elhanyagolható, hogy évente saját építőbrigádjukkal mintegy 50 családi házat építenek, így kevesebb a lakásigénylő a városban. A Viharsarok is kiveszi a részét a lakossági szolgálta-1 tásokból. Ök is segítik a kisegítő gazdaságokat. Tervezik, hogy egy gazdabolt- szerű üzletet nyitnak. A faáruboltjuk a ház körül szükséges fatermékeket és egyéb anyagokat árusít. Maradtak a hatósági ügyek. — Erről röviden csak any- nyit szeretnék mondani, hogy a jogszabályok adta kereteken belül kölcsönösen igyekszünk rugalmasan eljárni az ügyintézések gyorsítása érdekében. A kialakult bizalom itt is érezteti hatását. Schmidt Sándorral, a Viharsarok elnökével arról beszélgettünk, hogy előny-e, vagy hátrány városi tsz-nek lenni. Az elnök diplomatikusan fogalmaz: — Ha már választani kell, akkor inkább előnyös, de megvannak a hátrányai is. Előnyös, mert például a szakember-ellátottságunk jobb mint ítz átlagos. Persze, nem tökéletes, hiszen elkelne nálunk is néhány energikus középvezető, technikus és jó néhány speciálisan képzett szakmunkás. A hátrány pedig az, hogy többet kell fizetnünk a dolgozóknak, mert ha az emberek választhatnak, ugyanannyi pénzért inkább az iparban helyezkednek el. Balogh Sándor, az Egyetértés elnöke a város egyik legaktívabb közéleti személyisége. Országgyűlési képviselő, és elnöke a békés- tarhosi zenei baráti körnek. A tsz-város kapcsolatában érdekes dolgot emel ki: — A két szövetkezet egymás közötti, illetve a város és a szövetkezetek közötti kapcsolatot jónak tartom. Korábban sem volt rossz, de az 1980-as árvíz óta érezhetően rengeteget javult. Äzv akkori nagy baj, egymásra utaltság összekovácsolt bennünket. Hivatkozhatnék az árvízkárosultjaink lakáshoz jutására, vagy a telkek adására, részünkről pedig azokra a társadalmi munkaakciókra, amelyekben részt vettünk. Békés fejlődése az utóbbi években meggyorsult. Ebben, ha nem is meghatározó, de jelentős szerepe van a két termelőszövetkezetnek. A város ellátásán néhány szolgáltatásukkal érezhetően javítottak. Nemcsak a tagságuknak biztosítanak lehetőséget zártkertek "művelésére, plusz jövedelem szerzésére. A várossal kialakult, kölcsönösen előnyös együttműködések hasznát a város lakói élvezik. Lovász Sándor Tájékoztat a lakk- és festékkatalógus A festékek választékáról és a felhasználásuk módjáról tájékoztat a többi között a Budalakk Festék- és Műgyantagyár új termékismertetője. Egyben gyakorlati tanácsokat is ad a festés közben és közvetlen utána előforduló hibák megelőzésének módszereiről is. Az új műszaki termékkatalógusból a tervezők és a kivitelezők megismerhetik azokat az újdonságokat, melyeknek alkalmazása a hagyományosnál jóval gazdaságosabb. A Budalakk lakkés festékáruínak a fele öt évnél nem régebbi, s ezen belül is termékeinek egynegyede már korszerű, vízzel hígítható festék, melyeknek alkalmazása igen gyors ütemben és rendkívül széles körben terjed. Igaz, hogy ezek a korszerű festékek drágábbak a hagyományosnál, de sokkal tartósabbak is. Ugyanakkor gyártásuk nem bővíthető a valós igények szerint, mert a felhasználók egy része nem ismeri eléggé ezeknek a korszerű termékeknek az előnyeit, inkább a régi, megszokottat alkalmazza. így a lassan már elavultnak számító festékekből, segédanyagokból, lakkokból újratermelődik a kereslet, s ezt ki is kell elégítenie a vállalatoknak. Újítások — kényszerhelyzetben A műhely előtt roncsok. Óriásoknak tűnnek egy személyautó hasonló maradványai mellett. IFA-teherautók vezetőfülkéi. Felújításra, javításra várnak. Non-stop lehetne őket javítani, csak győznék. Békéscsaba, a megyei tanács autójavító vállalata. Közeledik a műszak vége: öt perc múlva 14 óra. Akihez jöttem, Ritter Dezső éppen egy lemezt hajlít. — Szerencsém van, hogy még itt találom — szólítom meg, miután a műhelyben megmutatták, hogy ő az, akit keresek. A szerelőruhája mintha a szeme színéhez készült volna. Olyan kék. Csak a csuklóját nyújtja a bemutatkozásnál, félve, hogy összeolajozza a kezem. — Nem tudom, hogy szerencséje van-e, de mindenesetre itt talált. Túlórázom. Be kell fejeznem egy fülkét, hát maradok ... Keresünk egy nyugalmas helyet, bár a környezet igazán nem- zavar... A műszaknak vége, alig egy-két ember aki maradt még, a műhelyt seperni, vagy a szerszámokat helyre rakni. A többiek már az öltözőben vannak. — Azt mondják magáról, amolyan ezermester. Alkalmat keres és talál, hogy újításokat „eszeljen ke”. — Nem is nagyon kell keresni az £ lkaimat. A kényszer visz rá, hogy gondolkodjunk olyan megoldásokon, ami segít enyhíteni az anyaghiányt. Katasztrofális nehézségeket tud okozni egy-egy alkatrész hiánya. Ne gondoljon itt fődarabokra. 100—150 forintos alkatrész miatt vagyunk kénytelenek heteket állni egy-egy IFA- fülkével. Ki örül ennek? Én nem, mert nem keresek. Az ügyfél sem, mert szüksége lenne a kocsira. Kényszer- helyzetben az ember jobban odafigyel; milyen megoldást is lehet találni. Egy IFA- vezetőfülke új állapotban 100 ezer forint. Egy felújított 30 ezer. Nem mindegy, ugye? Több kisebb-nagyobb újítási javaslatom volt, amit elfogadtak. Kettőt említenék. A merevítő váz a tehergépkocsi elején a fényszórótartó részt rögzíti. Nem drága anyagrész. Jó ha van száz forint. Ha van! De évek óta hiánycikk. Erre készítettem egy sablont, egy úgynevezett görbevázat. Így egy óra alatt, kész a jobb-, baloldali merevítő ... Vagy itt a másik, a sárvédő. Két éve nem láttunk gyárilag készültet. Addig bosszankodtam ezen a hiányon, hogy ennek is elkészítettem a sablonját. 9 órás munkával lehet vele elkészíteni egy pár sárvédőt. — Hányán dolgoznak az IFA-kon? — Körülbelül ötvenen. — Hány éve van a vállalatnál? I — Az inaséveimet is' itt töltöttem. Az pedig már régen volt, 1963-ban .. . Azóta is itt vagyok! — Erkölcsi elismerései? — 1981Jben lettem kiváló dolgozó, a múlt évben pedig miniszteri dicséretben részesültem ... — Miután láttam egy majdnem kész, felújított IFA-fülkét, búcsúzóul mutatna egy ro^sdamarta tehergépkocsirészt is? . — Nagyon szívesen. Ritter Dezső hozzáér az egyik „roncshoz”, amit jövet már láttam — és ettől a gépkocsi maradványváza mint a csokoládémáz, olyan könnyen törik apró darabokra. Kép, szöveg: Béla Vali A rozsdás rész könnyen törik apró darabokra
