Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-15 / 114. szám

1983. május 15., vasárnap o óta a betegekért Évtizedek 1954. május 14-től dolgozik Békéscsabán, neve azóta egy­beforrott a betegellátás ügyé­vel. Borbola József dr. meg­jelenése, fehér haja, meg­nyugtató határozottsága bi­zalmat kelt betegeiben, bá­torságra hangolja a tőle ta­nuló fiatalokat. A békéscsa­bai kórház 2-es belgyógyá­szati osztályának vezetője valójában az elmúlt év vé­gén lett volna nyugdíjas. A feltételes mód indokolt, mert kérték, hogy még újabb fél évig vállalja el az osztály irányítását. — A betegek gyógyítása mellett az életem legna­gyobb örömét a gyerekeim jelentik — meséli a főorvos. — Három fiam közül kettő követett a pályán, egy mér­nök lett, a kislányom pedig a Külkereskedelmi Főiskola idegen nyelvű tanszakán végzett. Egykor a véletlenen múlott, hogy Békéscsabára kerültem. Az itteni egész­ségügyi vezetők osztályveze­tő főorvost kérve a belgyó­gyászatra Szegeden Hetényi professzorhoz fordultak. Rám esett a választás, és én szí­vesen jöttem. A 80 ágyas belgyógyászat irányítása lett és maradt éveken át a fel­adatom. Csupán az új kór­házi szárny átadása után ala­kult három belosztály, ad­dig csak hozzám kerültek a betegek. Most már az osz­tályokon 180 ezer ember el­látásáról kell gondoskod­nunk. A főorvos tanítványai szer­teröppentek az országban, közüliig már többen irányí­tók, vezetők lettek itt a me­gyében. A fiatalok tanítását, a szakorvosképzést mindig felelősségteljes munkának tartotta. A különböző okta­tási formák, a munka mel­letti nővérképzés, az- orvos­továbbképzések és konferen­ciák során adta tovább ta­pasztalatát és tudását. — Meggyökeresedtünk itt Békésben — mondja. — A klinikán elkezdett tudomá­nyos munkásságról sem akartam lemondani, hiszen az orvos fejlődésének, állan­dó tudásgyarapításának ez is a feltétele. Az ’50-es évek­ben ezen a vidéken igen sok elhanyagolt cukorbeteget ta­láltunk. Ez adta az ötletet a 25 évvel ezelőtt kialakított cukorbeteg-gondozói hálózat létrehozására. A megelőzés, az állandó ellenőrzés, a dia- betes elleni küzdelem fontos része. A beteg ne csak ak­kor jöjjön, amikor már rosz- szu) van, előzzük meg a na­gyobb bajt. Így kisebb lesz a kórházi osztályok terhelése és elkerülhetjük a kómás ba­jok gyarapodását. Boldogan mondhatom, az utóbbi 10 évben nem fordult elő nálunk kómás haláleset. A gondozói rendszer lénye­ge, hogy a számon tartott cukorbetegek időközönként ellenőrző vizsgálatra jelent­keznek. Délelőtt a laborban megvizsgálják a vérüket, az eredményt az osztályunk or­vosai elemzik és értékelik. A betegek gyógyszeres beállí­tását, diétás előírásait mi ja­vasoljuk és ellenőrizzük ta­nácsaink betartását. Az utób­bi hat évben jelentősen csök­kent a tablettás diabetes ke­zelés, a gyógyítás első he­lyére a megfelelő diéta ke­rült. A cukorbetegek számá­nak növekedése aggasztó, többségük 50 éven felüli, s legnagyobb részben nők. A kiváltó okok között előkelő helyen szerepel a nem meg­felelő táplálkozás, az elhízás. A megye öt cukorbeteg-gon­dozójának szakorvosaival, a kollégákkal számos tudomá­nyos dolgozatot is készítet­tünk e témakörben. Köztudottan országszerte szükség lenne a belgyógyá­szati ágyak gyarapítására. Így Békéscsabán is, hiszen az osztályokon sok a króni­kus, idős, hosszan kezelt be­teg. A békéscsabai kórház építésének második üteme remélhetően megoldja ezeket a gondokat, s a régi épüle­tek korszerűsítése után kró­nikus osztályokat alakíthat­nak ki. — Az éveim többségét a régi kórházban dolgoztam le, az új épületbe csak másfél esztendeje költöztünk—foly­tatja Borbola doktor. — A különbséget szavakban kife­jezni sem lehet. Hatalmasat fejlődött a műszerezettsé­günk, felkészültünk a komp­likáltabb megbetegedések gyógyítására is. Nem mond­tunk le viszont a régi jó gyakorlatról, hogy szükség esetén a felettes intézetekhez fordulunk segítségért. Az endokrin betegek ellátására a szegedieket, a különféle üregi tükrözésre a gyulaia­kat, a haematológiai problé­mák gondozására a debre­cenieket, a szívkatéterezésre a budapesti kardiológiai in­tézetet kérjük meg. Sajnos, mindenhol sok a beteg, nem ritkaság, hogy várakozniuk kell. A belgyógyászat min­den területével foglalkozunk, de azért különösen szívesen gondozott szakterülete mind- nyá’unknak van; az enyém a diabetes és a fekélybete- gek gyógyítása. A főorvos munkáját nem­csak betegei, de felettesei is elismerték: tulajdonosa a Kiváló Orvos kitüntetésnek, az idén pedig megkapta a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát. — Az embereket szeretni és ismerni kell — vallja. — Egyik, vagy másik beteg kö­zött nem tehetünk különb­séget, piindenkit tehetsé­günk, tudásunk szerint gyó­gyítsunk a legjobban. A munkámtól én nem veszek búcsút, bejárok a kórházba, üzemorvosi feladatokat is el­látok és tanítani fogok az egészségügyi szakközépisko­lában. Órájára pillant. Várják a betegei. Bede Zsóka Fotó: Veress Erzsi Kölcsönös előnyök Két termelőszövetkezet és egy város kapcsolatában Kisebb településeken, falvakban legtöbbször döntően a helyi termelő- szövetkezet munkája ha­tározza meg az életkö­rülményeket. De nem elhanyagolható a me­gyénk városaiban székelő szövetkezetek szerepe sem a városlakók min­dennapjainak alakulásá­ban. Békésen közel 2 ezer termelőszövetkezeti tag — vagy tsz-nyugdí- jas — él, a város la­kóinak csaknem egytize- de. Két tsz, az Egyetér­tés és a Viharsarok —' gazdálkodik a környező földeken. — Hogyan jellemezhető a tanácselnök szemszögéből Békés és a két mezőgazda- sági termelőszövetkezet kap­csolata? — kérdeztem Ma- koviczki Jánost. — Ha ezt a sok szálon ösz- szetartó kapcsolatot ele­mezni akarjuk, akkor elő­ször csoportosítani kell a dolgokat, "falán az a legsze­rencsésebb, ha külön beszé­lünk a társadalmi életről, a tágabb értelemben vett gazdasági kapcsolatokról és a hatósági munkáról. — Kezdjük akkor a társa­dalmi élettel! — A városi tanács tagjai közül tizenegy termelőszö­vetkezeti tag. Megfelelően képviselik a mezőgazdasági dolgozók érdekeit a különbö­ző tanácsi bizottságokban is. Egy termelőszövetkezeti tag a végrehajtó bizottságunk­nak is tagja. Természetesen ők éppúgy törődnek a vá­lasztókerületükkel, mint a többi tanácstag. Sokszor elő­fordult már, hogy valame­lyik lakókörzet társadalmi munkájához vagy az egyik, vagy a másik tsz járult hoz­zá gépekkel, fuvarral, vagy amire éppen szükség volt. — Gondolom, a gazdasági együttműködés meglehető­sen szerteágazó. Melyek azok a mozzanatok, amelyek fon­tosságuknál fogva kiemel- kedőek? ­— Valóban, csak hosszú felsorolással lehetne végé­re járni a dolgoknak. A tel­jesség igénye nélkül né­hány, az egész városra kiha­tó példa. Az Egyetértés Tsz­szel kötött megállapodásunk értelmében patronálják a békésiek háztáji és kisegí­tő gazdasági tevékenységét. Felvásárolják az állatokat, takarmányt szállítanak stb. Eszközöket biztosítanak, és jó minőségű szaporító anya­gokat kínálnak eladásra. Az ÁFÉSZ szeszfőzdéjét le kel­lett bontani. Az Egyetértés elvállalta, hogy legkésőbb ’84-ig új szeszfőzdét léte­sít. S ha már az Egyetértés­ről van szó, megemlítem, hogy zölfiségesboltot üze­meltetnek, és hamarosan húsboltot nyitnak a Rákóczi úton. Lakásgazdálkodásunk­ban az sem elhanyagolható, hogy évente saját építőbri­gádjukkal mintegy 50 csalá­di házat építenek, így keve­sebb a lakásigénylő a vá­rosban. A Viharsarok is kiveszi a részét a lakossági szolgálta-1 tásokból. Ök is segítik a ki­segítő gazdaságokat. Ter­vezik, hogy egy gazdabolt- szerű üzletet nyitnak. A fa­áruboltjuk a ház körül szük­séges fatermékeket és egyéb anyagokat árusít. Maradtak a hatósági ügyek. — Erről röviden csak any- nyit szeretnék mondani, hogy a jogszabályok adta kere­teken belül kölcsönösen igyekszünk rugalmasan el­járni az ügyintézések gyor­sítása érdekében. A kiala­kult bizalom itt is érezteti hatását. Schmidt Sándorral, a Vi­harsarok elnökével arról beszélgettünk, hogy előny-e, vagy hátrány városi tsz-nek lenni. Az elnök diplomati­kusan fogalmaz: — Ha már választani kell, akkor inkább előnyös, de megvannak a hátrányai is. Előnyös, mert például a szak­ember-ellátottságunk jobb mint ítz átlagos. Persze, nem tökéletes, hiszen elkelne ná­lunk is néhány energikus középvezető, technikus és jó néhány speciálisan kép­zett szakmunkás. A hát­rány pedig az, hogy töb­bet kell fizetnünk a dolgo­zóknak, mert ha az embe­rek választhatnak, ugyan­annyi pénzért inkább az iparban helyezkednek el. Balogh Sándor, az Egyet­értés elnöke a város egyik legaktívabb közéleti szemé­lyisége. Országgyűlési kép­viselő, és elnöke a békés- tarhosi zenei baráti körnek. A tsz-város kapcsolatában érdekes dolgot emel ki: — A két szövetkezet egy­más közötti, illetve a város és a szövetkezetek közötti kapcsolatot jónak tartom. Korábban sem volt rossz, de az 1980-as árvíz óta érez­hetően rengeteget javult. Äzv akkori nagy baj, egymásra utaltság összekovácsolt ben­nünket. Hivatkozhatnék az árvízkárosultjaink lakáshoz jutására, vagy a telkek adá­sára, részünkről pedig azok­ra a társadalmi munkaakci­ókra, amelyekben részt vet­tünk. Békés fejlődése az utóbbi években meggyorsult. Eb­ben, ha nem is meghatározó, de jelentős szerepe van a két termelőszövetkezetnek. A város ellátásán néhány szol­gáltatásukkal érezhetően ja­vítottak. Nemcsak a tagsá­guknak biztosítanak lehető­séget zártkertek "művelésé­re, plusz jövedelem szerzé­sére. A várossal kialakult, kölcsönösen előnyös együtt­működések hasznát a város lakói élvezik. Lovász Sándor Tájékoztat a lakk- és festékkatalógus A festékek választékáról és a felhasználásuk módjáról tájékoztat a többi között a Budalakk Festék- és Mű­gyantagyár új termékismer­tetője. Egyben gyakorlati ta­nácsokat is ad a festés köz­ben és közvetlen utána elő­forduló hibák megelőzésének módszereiről is. Az új műszaki termékka­talógusból a tervezők és a kivitelezők megismerhetik azokat az újdonságokat, me­lyeknek alkalmazása a ha­gyományosnál jóval gazda­ságosabb. A Budalakk lakk­és festékáruínak a fele öt évnél nem régebbi, s ezen belül is termékeinek egyne­gyede már korszerű, vízzel hígítható festék, melyeknek alkalmazása igen gyors ütemben és rendkívül széles körben terjed. Igaz, hogy ezek a korszerű festékek drágábbak a hagyományos­nál, de sokkal tartósabbak is. Ugyanakkor gyártásuk nem bővíthető a valós igények szerint, mert a felhasználók egy része nem ismeri eléggé ezeknek a korszerű termé­keknek az előnyeit, inkább a régi, megszokottat alkalmaz­za. így a lassan már elavult­nak számító festékekből, se­gédanyagokból, lakkokból újratermelődik a kereslet, s ezt ki is kell elégítenie a vállalatoknak. Újítások — kényszerhelyzetben A műhely előtt roncsok. Óriásoknak tűnnek egy sze­mélyautó hasonló maradvá­nyai mellett. IFA-teherautók vezetőfülkéi. Felújításra, ja­vításra várnak. Non-stop lehetne őket javítani, csak győznék. Békéscsaba, a megyei ta­nács autójavító vállalata. Közeledik a műszak vége: öt perc múlva 14 óra. Aki­hez jöttem, Ritter Dezső ép­pen egy lemezt hajlít. — Szerencsém van, hogy még itt találom — szólítom meg, miután a műhelyben megmutatták, hogy ő az, akit keresek. A szerelőru­hája mintha a szeme színé­hez készült volna. Olyan kék. Csak a csuklóját nyújt­ja a bemutatkozásnál, fél­ve, hogy összeolajozza a ke­zem. — Nem tudom, hogy sze­rencséje van-e, de minden­esetre itt talált. Túlórázom. Be kell fejeznem egy fülkét, hát maradok ... Keresünk egy nyugalmas helyet, bár a környezet iga­zán nem- zavar... A mű­szaknak vége, alig egy-két ember aki maradt még, a műhelyt seperni, vagy a szerszámokat helyre rakni. A többiek már az öltözőben vannak. — Azt mondják magáról, amolyan ezermester. Alkal­mat keres és talál, hogy újí­tásokat „eszeljen ke”. — Nem is nagyon kell ke­resni az £ lkaimat. A kény­szer visz rá, hogy gondol­kodjunk olyan megoldáso­kon, ami segít enyhíteni az anyaghiányt. Katasztrofális nehézségeket tud okozni egy-egy alkatrész hiánya. Ne gondoljon itt fődarabokra. 100—150 forintos alkatrész miatt vagyunk kénytelenek heteket állni egy-egy IFA- fülkével. Ki örül ennek? Én nem, mert nem keresek. Az ügyfél sem, mert szüksége lenne a kocsira. Kényszer- helyzetben az ember jobban odafigyel; milyen megoldást is lehet találni. Egy IFA- vezetőfülke új állapotban 100 ezer forint. Egy felújított 30 ezer. Nem mindegy, ugye? Több kisebb-nagyobb újí­tási javaslatom volt, amit elfogadtak. Kettőt említe­nék. A merevítő váz a te­hergépkocsi elején a fény­szórótartó részt rögzíti. Nem drága anyagrész. Jó ha van száz forint. Ha van! De évek óta hiánycikk. Erre készítet­tem egy sablont, egy úgyne­vezett görbevázat. Így egy óra alatt, kész a jobb-, bal­oldali merevítő ... Vagy itt a másik, a sárvédő. Két éve nem láttunk gyárilag ké­szültet. Addig bosszankod­tam ezen a hiányon, hogy ennek is elkészítettem a sab­lonját. 9 órás munkával le­het vele elkészíteni egy pár sárvédőt. — Hányán dolgoznak az IFA-kon? — Körülbelül ötvenen. — Hány éve van a válla­latnál? I — Az inaséveimet is' itt töltöttem. Az pedig már ré­gen volt, 1963-ban .. . Az­óta is itt vagyok! — Erkölcsi elismerései? — 1981Jben lettem kiváló dolgozó, a múlt évben pedig miniszteri dicséretben ré­szesültem ... — Miután láttam egy majdnem kész, felújított IFA-fülkét, búcsúzóul mutat­na egy ro^sdamarta teher­gépkocsirészt is? . — Nagyon szívesen. Ritter Dezső hozzáér az egyik „roncshoz”, amit jö­vet már láttam — és ettől a gépkocsi maradványváza mint a csokoládémáz, olyan könnyen törik apró darabok­ra. Kép, szöveg: Béla Vali A rozsdás rész könnyen törik apró darabokra

Next

/
Thumbnails
Contents