Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-15 / 114. szám
NÉPÚJSÁG 1983. május 15., vasárnap A Békéscsabai Konzervgyár adott otthont május 14-én, tegnap délelőtt a targoncavezetői városi versenynek. A versenyena Hűtőipari Vállalat, a forgácsoló, az AGftOKER, a PATEX és a konzervgyár legjobb targoncásai mérték össze tudásukat elektromos és dízel-targonca kategóriában. Az első fordulóban szakmai, politikai és munkavédelmi tesztlapokkal kellett megbirkózniuk az indulóknak. Ezután a gyakorlati „vizsga” következett. A versenyt az clektromostargonca-vczetők kategóriájában Hernádi Ferenc, a Békéscsabai Híítőház dolgozója, a dízeles kategóriában pedig Szudár László, a konzervgyár dolgozója nyerte meg. Képünkön: az egyik versenyző az igen nehéz pályán bizonyítja tudását Fotó: Fazekas László BábjátszAk szemléje Békéscsabán A megye járásainak, városainak legjobb úttörő bábjátszói adtak találkozót egymásnak tegnap, május 14-én délelőtt Békéscsabán a Szabó Pál téri általános iskolában. A megyeszékhely legnagyobb lakótelepén élő gyermekek nagy örömére 14 bábcsoport mutatkozott be ezen a nyilvános módszertani napon, amely alkalmat adott arra is, hogy a csoportok felnőtt vezetői és az úttörő bábosok tapasztalatot cseréljenek, tanuljanak egymástól. Ezt egyébként egy szakemberekből álló értékelő bizottság ’ is elősegítette a produkcióról mondott szak- véleménnyel az immár hagyományosnak számító megyei seregszemlén. kep Együtt az úttörőgárda Szentendrei nyár ’83 A megyei úttörőelnökség és a megyében működő fegyveres testületek és szervek parancsnokságainak szervezésében megyei úttörőgárda- szakalegységek versenyére került sor május 14-én, tegnap Békéscsabán, Szabadkígyóson és Orosházán. A megnyitót a Békéscsaba VII. kerületében — Me- zőmegyeren — levő tűzoltó- kiképző bázison tartották. A szakaszparancsnokok Hanó Pálnak, az úttörőgárda megyei parancsnokának jelentették, hogy készen állnak a versenyre. Ezt követően Varga Sándor megyei úttörőelnök köszöntötte a 365 versenyzőt, és a rendezvény vendégeit: Forgács Gábor tűzoltó alezredest, a BM tűzoltó országos parancsnokságának osztályvezetőjét, Kovács János őrnagyot, megyei tűzoltóparancsnokot és Kozák Ferencet, a megyei KISZ-bizottság titkárát. A tűzoltó-, a honvéd-, illetve lövészrajok a kiképző bázison mérték össze tudásukat, a vöröskéresztes rajok a helyi általános iskolában, a repülőmodellezők Szabad- kígyóson, a határőrök pedig Orosházán. A jó hangulatban lezajlott verseny az úttörők hazafias nevelését szolgálta. Az úttö- tő tűzoltók versenyében első helyezést ért el a hunyai általános iskola fiú-, illetve a kevermesi általános iskola leánycsapata. Az első helyezettek az országos versenyre, illetve zánkai táborozásra mehetnek. Az egyik tüzoltóraj motoros fecskendővel célba lő Fotó: Fazekas László Felújították a velencei-tavi strandokat Kibővítették a Velence-fürdői, a velencei és a gárdonyi strandokat, a kerítések áthelyezésével, a pihenésre alkalmas területek gyepesítésével csaknem kétszeresére nijvelték az alapterületüket. A zsúfoltságot enyhíti majd a nyár elején nyitó új velencei strand is, amely nemcsak az Ifjúsági üdülőközpont vendégeit, hanem az odalátogató nyaralókat, víkendezőket is fogadja. A strandok szépítésével, tavaszi felújításával már csaknem mindenütt végeztek. Pázsitot telepítettek, s gyorsan növő fák kiültetésével igyekeztek növelni az árnyékos helyek számát. Bővítették a játszótereket, s az idén már minden strandon kosár- és röplabdapálya, lábteniszezésre, focizásra alkalmas hely és mini teniszpálya Várja a strandolókat. Agárdon és Velencén több lett a parkolóhely, de a vízpartól néhány száz méternyire levő utcákban is több száz gépkocsinak jelöltek ki parkolóhelyet. A szentendrei nyár immár hagyományos rendezvénysorozatát június 2.—24. között rendezik meg; a képzőművészeti kiállítások, zenei események, szórakoztató programok sora várja a városba látogatókat. A művésztelepi galériában Válogatás Szentendre történetének dokumentumaiból címmel nyitnak a kisvárosnak és környékének múltját felelevenítő kiállítást. A nyári seregszemle kiemelkedő eseménye az elmúlt esztendőkben templomtéri sokadalom néven ismertté vált kézműves bemutató és vásár. Tucatnyinál is több ritka mesterség képviselője, árusok sokasága kínálja majd portékáit, a forgatagban artisták, bohócok, mutatványosok, bábosok gondoskodnak a vendégek szórakoztatásáról. ■ Szombatonként és vasárnaponként nemzetiségi együttesek mutatják be műsoraikat. Zenés városnézéseken ismerkedhetnek meg a muzsika kedvelői a Baranya és Bem táncegyüttessel, a szentendrei úttörő fúvószenekarral, a pomázi tamburásokkal, valamint a Buzuki együttessel. Hangversenyek színhelye lesz a szabadtéri néprajzi múzeum is, a vendégek hallhatják a mándoki református templom újonnan felépített orgonáját. Ugyancsak a szabadtéri néprajzi múzeumban — a Felső-Ti- szavidék és a Kisalföld házainál — mesteremberek mu- atják be szakmájuk fortélyait; a többi között bőrművesek, hímzők, fazekasok, ló- szőrfonók, lángossütők, kovácsok mesterségének hagyományaiba kaphatnak bepillantást az érdeklődők. A júliusi seregszemle fő eseménye a szentendrei teátrum programja. Műsorán ismét Schubert—Berte: Három a kislány című daljáté- ka szerepel, melyet Kerényi Imre érdemes művész rendezett. A darabot a július 1-i főpróbát követően összesen tizennégyszer játsszák. Az eseménysorozat zárónapján, július 24-én a városi tanács dísztermében adják át a szentendrei nyár emlékplakettet a legsikeresebb közreműködőknek. Importgyártmányt pétié acélfajták Jól hegeszthető, nagy szilárdságú acélfajták gyártását kezdték meg a Dunai Vasműben, az NSZK-beli- Thyssen cég eljárásának alkalmazásával. A DTQ—36 és a DTQ—46 jelű finomszemcsés acélokból hengerelt durvalemezekből több mezőgazdasági gépgyártó vállalatunk fűkaszatárcsákat, darukat, emelőszerkezeteket gyárt exportra. A MEZŐGÉP kaposvári, szolnoki és törökszentmiklósi üzemei eddig 2500 tonna importgyártmányt helyettesítő dunaújvárosi lemezt használt fel export- termékeihez. Kamilla, tulipánhagyma — exportra A tavaszi meleg idő hatására a szokásosnál korábban bontottak szirmot a virágok. A mezőkön és réteken virító növények közül sok — csakúgy, mint nagyüzemi módon termesztett társaik — nemcsak a virágüzletek és lakások díszei, hatiem keresett exportáruk is. A számos vadon termő gyógynövény közül rendszerint a kamilla nyitja ki először virágait. Heves megyében a Tiszától a, Mátráig szélesen nyújtózó fehér foltokban illatozik e gyógynövény; betakarítása legalább három hétig eltart, 40—50 vagonnyi termésre számítanak az idén, s e mennyiség jó részét exportálják. A me- zőhéki Táncsics Termelőszövetkezet modern üzemében egy lépéssel tovább tartanak, szárítják már a kamillavirágot. Két héttel korábban indult virágzásnak az alföldi mezőkön az értékes gyógynövény, s igen bőséges a termés. Csaknem 500—600 tonna szárítását tervezik, s ez kétszerese a tavalyinak. A feldolgozott kamillának jó részét ugyancsak exportálják. A kertek egyik legszínesebb virágát, a tulipánt több mint negyven hektáron termeszti a Szigetkert Gazdasági Társaság — a hagymájáért. A kiskunlacházi és környéki ültetvényeken éppen az elmúlt napokban fejeződött be a tulipán virágának aratása. A szakemberek nyelvén szólva hagyományosan április végén, május elején fejelik a tulipánt. A gazdasági társaság kertészetében géppel végzik e munkát, a növény virágját levágják, hagymája a földben marad, ahol az elkövetkező hetekben növekszik megfelelő méretűre. A tulipánhagyma keresett exportáru, kamionokkal szállítják a többi között Csehszlovákiába, Hollandiába és a Szovjetunióba. Lakásra várva O rszágszerte ezekben a hónapokban folyik a tanácsoknál a lakás- kérelmek megújítása, az új lakásgazdálkodási jogszabályok végrehajtására történő felkészülés. Bár végleges tapasztalatokról még korai lenne beszélni, annyi máris nyilvánvaló: jelentős változások várhatók a legtöbb helyen a korábbiakhoz képest csökkennek a várakozási idők, megélénkül a lakáspiac. Joggal kérdezheti bárki: hogyan javulhat a lakáshelyzet, ha a tanácsoknak köztudottan egyre kevesebb pénzük van a célcsoportos lakásberuházásokra? A válasz a lakáscserék számának növelésében, az igények fokozatos kielégítésének egyre általánosabbá váló gyakorlatában és persze nem utolsósorban a magánerős építkezések minden eddiginél erőteljesebb ösztönzésében keresendő. Ami a lakáscseréket illeti,- ez régi tartaléka már a gazdálkodásnak, amivel azonban nem éltünk eléggé. Bizonyára sokan tudnának saját ismeretségi körükből is olyan nyugdíjasokat, kettesben élő házaspárokat sorolni, akik tényleges igényüket jóval meghaladó, 80—100 négyzetméteres tanácsi lakásban laknak, miközben mások — két-három gyermekkel is — másfél, két szobában szoronganak. Az igazság az, hogy a magányosan, vagy kettesben élőket eddig semmi nem ösztönözte arra, hogy lakásukat kisebbre cseréljék. A? újonnan megállapított lakbérek viszont már sokakat elgondolkoztatnak: nem . lenne-e érdemesebb mégis cserélni. Annál is inkább, mert a tanácsok ezekben az esetekben jelentős visszatérítést is fizethetnek már a bérlőknek, amivel szintén a lakásmobilitást ösztönzik. A lakáshoz jutás lépcsőzetessége azt jelenti,, hogy a tanácsok az igényjogosult fiatal házasoknak először átmenetileg egy kisebb garzonlakást utalnak ki. Itt lehetőség nyílik az úgynevezett előtakarékosságra, hiszen nem kell a méregdrága albérleti díjat fizetni, s néhány év elteltével aztán a fiatalok már nagyobb önálló lakáshoz juthatnak. Több helyen még tapasztalható, hogy a fiatal házasok idegenkéd- nek ettől . a formától. Ügy vélik ugyanis, hogy a tanács ezzel a kiutalással elinté- zettnek tekinti a lakásgondjukat, s kihúzzák őket az igénylők listájáról. Ez azonban nem így van: a lakásügyi osztályok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az igényt továbbra is számon tartják, s meghatározott időn belül véglegesen kielégítik. Annál is inkább, mert gyerekekkel már nem is maradhatnak a fiatalok a garzonházakban. Bár ,a lakásigények megújításának mérlegét még korai lenne megvonni — vannak városok, ahol június 30. a végső határidő —, annyi már most bizonyosnak látszik: tovább csökken a kérelmezők száma. Ez egyrészt magyarázható azzal, hogy jó néhányan az igénylésük beadása óta már más módon, saját erőből megoldották a lakásgondjukat, csak ezt nem jelezték a tanácsnak. A ta-, pasztalatok szerint az igénylési letét bevezetése senkit nem tartott vissza a kérelem beadásától, megújításától, sokan viszont a korábbinál alaposabban mérlegelték: érdemes-e a tanácstól várniuk lakásgondjuk megoldását. Köztudott az emberek körében, hogy szociális bérlakás egyre kevesebb lesz, a szövetkezeti forma pedig 1985- től teljesen megszűnik. Aki tehát vagyoni-jövedelmi viszonyai miatt szociális lakásra nem jogosult, hosszabb távon csak a jóval drágább, tanácsi vevőkijelölésű OTP- lakásban reménykedhet. Jó néhányan úgy gondolkoznak, ' hogy ahelyett inkább magánerős építkezésbe kezdenek. Tehetik „ezt már csak azért is, mert a tanácsok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a parcellázásokra. Több megyében a célcsoportos lakásépítésre szánt pénz egy részét építési telkek közművesítésére csoportosították át, s ezeket pályázat útján adják az építkezni szándékozó állampolgárok tartós használatába. Az építési kedv fellendítését szolgálta az is, hogy növelték a felvehető OTP-hitelek összegét, s most már végre a vidéken családi házat építők is megkapják gyermekenként a 30 ezer forintos szociálpolitikai kedvezményt. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy egyre több vállalat, munkahely szervez az OTP-vel közösen lakás- építési akciót. A nagyobb városokban a tanácsok, az ingatlankezelő vállalatok feltérképezik a beépíthető tetőtereket, s ezeket is meghirdetik az érdeklődő állampolgároknak. S még sorolhatnánk a példákat.., Változatosabb, színesebb, elevenebb lett tehát a lakás- helyzettel kapcsolatos kép, sokféle új lehetőség, kedvezmény jelent meg a palettán. Bizonyítva, hogy, ma már nemcsak a mennyiségi, hanem egyre inkább a minőségi lakásigények kielégítésére is gondolni kell. Ehhez kellene igazodniuk az állami építőipari vállalatoknak' is, elsősorban az átlagos alapterület növelésével, a lakótelepek változatosabb, színesebb beépítésével. Szerencsére mind több helyen születik meg a felismerés, hogy panelekből nemcsak szürke, tízemeletes szalagházakat, hanem például családi és sorházakat is lehet építeni, amelyek iránt egyre nagyobb az igény. Közismert már országosan is a Hajdú-Bihar megyeiek kísérlete, de nagy népszerűségnek örvendenek a szegediek, a borsodiak, a veszprémiek, a győriek és a Bács-Kiskun megyeiek paneles sorházai is. H a az igények differenciálódásával a tanácsi lakásgazdálkodás és az építőipar a jövőben is lépést tud tartani, remélhetően tovább csökken majd a lakásra várók serege. Deák András Kiskunlacházán a Szigetkert Gazdasági Társulás földjén géppel vágják a tulipánt. A hagyma nagy többségét Hollandiába szállítják (MTI-fotó: Kerekes Tamás felvétele — KS)
