Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-14 / 87. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek f N E PÚJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TONflCS LAPJA 1983. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVili. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM Megyénkbe látogatott a Morvát Kommunista Párt titkára Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. április 12-13-i üléséről Békéscsabán, a megyei pártbizottságon dr. Ivica Segotát — a kép bal szélén —, a Horvát Kommunista Párt elnökségé­nek végrehajtó titkárát fogadta Nagy Jenő, a megyei párt- bizottság titkára Fotó: Szekeres András Tegnap, szerdán délelőtt kétnapos látogatásra me­gyénkbe érkezett dr. Ivica Segota, a Horvát Kommu­nista Párt elnökségének vég­rehajtó titkára, aki az MSZMP KB vendégeként előadói körúton tartózkodik hazánkban. A vendéget Bé­késcsabán, a megyei pártbi­zottságon fogadta és tájékoz­tatta megyénk politikai, gaz­dasági és kulturális életéről Nagy Jenő, a megyei párt- bizottság titkára. A fogadá­son részt vett Várai Mihály- né, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Hüttner Vilmos, a megyei pártbizott­ság munkatársa. A kora délutáni órákban dr. Ivica Segota útja a me­gyei tanácshoz vezetett, ahol az apparátusi pártbizottság titkára, Lovász Matild fo­gadta. Jelen volt dr. Ábra­hám Béla, a békéscsabai vá­rosi pártbizottság első titká­ra és Richweisz Ferenc, a megyei tanács osztályvezető­je is. Ezt követően a Hor­vát Kommunista Párt elnök­ségének végrehajtó titkára előadást tartott a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XII. kongresszusa határoza­tainak végrehajtásáról. Az előadás után a program Új­kígyóson az Aranykalász Tsz-ben folytatódott. A kö­zös gazdaság vezetői tájékoz­tatták a vendéget a nagy­üzem termelési eredményei­ről, mindennapjairól és a kisgazdaságokkal való együttműködésükről, a tagok élet- és munkakörülményei­ről. Dr. Ivica Segota ma a dél­előtti órákban elutazik Bé­késcsabáról. —sz— Szellemi termékek a BAGE kínálatában Nem mindennapi termé­keket kínál fel a mezőgaz­dasági üzemeknek a BAGE, a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés. Szel­lemi termékei, számítástech­nikai fejlesztési programjá­nak produktumai terjesztés­re alkalmas mintarendsze­rek. A végső cél, a komplex számítógépes mezőgazdasági vállalatirányítási mintarend­szer kidolgozása nagy szak­mai tudást igénylő, hossza­dalmas munka. A BAGE- nél ötödik esztendeje folyik ilyen irányú tevékenység, és jelenleg 4 piacképes szelle­mi termékkel rendelkeznek. Kidolgozták a nagygépes készletgazdálkodási, a nagy­gépes vállalati-tervezési, a mikrogépre alkalmazott szarvasmarhatelep-irányí- tási, valamint szintén mik­rogépre a takarmányoptima­lizálási alrendszereket, illet­ve rendszereket. A BAGE, lévén a számí­tástechnikai kutatás orszá­gosan kiemelt fejlesztő bá­zisa, jelentős, 35 millió fo­rintos állami támogatásban részesült. Ennek fejében vál­lalta, hogy az érdeklődő gaz­daságoknak a szokásosnál jóval alacsonyabb áron adja át termékeit. A Baranya megyei TESZÖV élt is a kedvező lehetőséggel, a sza­badszentkirályi tsz-t úgyne­vezett referencia tsz-szé „léptette elő”,. ahol ingyen és élesben bárki tanulmá­nyozhatja az említett rend­szerek működését, gyakorlati előnyeit. Szeretné szolgáltatásai kö­rét bővíteni az FLR is, refe­rencia tsz-szé alakítva az endrődi Lenin Tsz-t, ahol a legkiforrottabb, legkönnyeb­ben adaptálható rendszerek, a nagygépes vállalati terve­zés és a mikrogépre alapo­zott takarmányoptimalizálás bevezetése folyik, Ugyanez a célja a tiszaföldvári ME- ZÖVlZ társaságnak — ahol szintén elindult a munka —, de a KSZE-nek, a szekszár­di termelési rendszernek és a GITR-nek is. Referencia jellegű kapcsolat kialakítá­sára törekszik a Szegedi Akadémiai Bizottság Számí­tástechnikai Koordinációs Bizottsága is, tehát a me­gyehatárokon túl igen nagy az érdeklődés a BAGE rend­szerei iránt. Sajnos, a me­gyén belül nem ez a hely­zet, pedig elsősorban az „itt­honi” tsz-eknek kellene pro­fitálniuk a BAGE tevékeny­ségéből. — SZÍ — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. április 12—13-án kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályveze­tői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke, a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előterjesztésében megtárgyalta és jóváhagyta a Politikai Bizottság jelentését a XII. kongresz- szus óta végzett munkáról, és a párt előtt álló feladatokról. A Központi Bizottság megállapította, hogy a Budapesti Párt- bizottság, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok saját munkájuk áttekintésével és javasalataikkal eredményesen járultak hozzá a napirend előkészítéséhez. A Központi Bizottság köszönetét fejezte ki a határozati ja­vaslat előzetes véleményezésére felkért testületeknek, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, vala­mint a Minisztertanácsnak, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnökségének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Magyar Nők Országos Tanácsának, az Országos Szövetkezeti Tanácsnak az érdemi hozzászólásokért. Az ülésen huszonötén szólaltak fel, tizenketten pedig írás­ban tették meg észrevételeiket. A Központi Bizottság a szé­les körű vita után egyhangúlag fogadta el határozatát, ame­lyet teljes egészében nyilvánosságra hoz. (MTI) Tsz-elnökök köszöntése Immár hagyománynak szá­mít, hogy minden évben ma­gas erkölcsi elismerésben ré­szesülnek azok a termelőszö­vetkezeti elnökök, akik több mint 15 esztendeje lelkiisme­retesen szolgálnak e poszton, és azok a főkönyvelők, agro- nómusok, párttitkárok, akik szintén hosszabb időn át ki­emelkedő munkát végeztek. Az orosházi Üj Élet Tsz vendégházában rendezett tegnapi, szerdai bensőséges hangulatú ünnepségen 12-en vehették át a Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkeze­tek Szövetségének ajándékát, a nagy megbecsülést jelentő aranygyűrűket. Az ünnepség résztvevőit Kovács János, a tsz-szövetség elnöke köszön­tötte, majd Győrfi Károly, a szövetség titkára beszélt ar­ról, hogy a jutalmazásnak ezt a formáját még a Körö­sök Vidéke Területi Tsz-szö­vetség alakította ki, s az egyesülés után folytatták e nemes hagyományt. Ezt követően Csatári Béla, a megyei pártbizottság tit­kára méltatta azok munká­ját, akik tevékenységükkel aktívan hozzájárultak a me­gye mezőgazdasági sikerei­hez. Dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános el­nökhelyettese a kondorositsz elnökét,' Ladnyik Mihályt köszöntötte abból az alka­lomból, hogy nemrégiben Állami díjjal tüntették ki. Az ünnepeltek nevében Varga Mihály, az orosházi Űj Élet Tsz elnöke •- szólt, hangsúlyozva, hogy ezután is, a nehezebb körülmények között is, legjobb tudásuk szerint munkálkodnak. ‘—SZÍ— Danis József, a tótkomlósi Kossuth Tsz elnöke Csatári Bélá­tól átveszi a gyűrűt és az emléklapot Fotó: Fazekas László Négy szakkiállítás nyílt meg egyidejűleg április 12-én a BNV területén. Megyénk termelői a mezőgazdasági gépeket felvo­nultató AGROMASEXPO-n, a műanyagiparral foglalkozó HUNGAROPLAST-on és a könnyűipari gépgyártást bemuta­tó LIMEXPO-n voltak érdekeltek. Kiállításukról az 5. olda­lon közlünk képes beszámolót. Képünkön: a szarvasi Plas- tolus Ipari Szövetkezet pvc-ből készült játékai Fotó: Lónyai László Megyei öntözési tanácskozás Békéscsabán Békés megye mezőgazdasá­gában az 1981-ben 21 ezer 812 hektárnyi öntözőkapaci­tás tavalyra 11 százalékkal csökkent, a meglevő beren­dezések kihasználtsága 51,8 százalékos volt. Az öntözött arányt alapul véve, ez az elmúlt esztendőben 10 ezer 73 hektár öntözését jelentet­te. Ennek gazdaságosságát és az országban kialakult hely­zetet ismerhették meg azok a szakemberek, akik részt vettek tegnap, április 13-án a termelőszövetkezetek me­gyei szövetségének békéscsa­bai székházában megtartott tanácskozáson. Izgalmas a kérdés, mert eddig, ez év tavaszán 90— 160 milliméterrel esett keve­sebb csapadék, mint az el­telt 50 év átlagában. A ma Magyarországon kialakult öntözési helyzetet és a te­vékenység gazdaságosságát dr. Kiss Károly, az Öntözési Kutató Intézet igazgatója vázolta. Az évek óta folyta­tott kutatások, az agrotech­nika megváltozása, a táp­anyag-visszapótlás azt iga­zolják, hogy felére csökkent — az utóbbi 20 évben — az egy termékegységre jutó csa­padék. Megváltozott a hoza­mokkal összefüggően a nö­vények víz- és tápanyagigé­nye. Alacsony hozamoknál a tápanyag és a víz nagyobb skálán helyettesítheti egy­mást, ugyanakkor nagyobb hozam eléréséhez szükséges vizet kevésbé pótolhatja a talajba visszajuttatott táp­anyag. A mai vízgazdálko­dási szabályozórendszerben viszont nem kap megérde­melt szerepet az öntözés. Bizonyította ezt dr. Ke- reszturszki János, az ÖKI osztályvezetője számokkal, miszerint az új berendezések telepítése hektáronként 47 ezertől csaknem 61 ezer fo­rintba kerül. A hektáronkén­ti öntözési költség 6 ezer 300- tól 8 ezer 600 forintig terjed, s a 180 milliméter/év átlag­csapadék biztosításához köb­méterenkénti vízdíj 350 fo­rinttól 480 forintig terjed. Űj berendezést telepíteni te­hát igen költséges és az adott gazdaság eszközállo­mányát akár 50 százalékkal is növeli. Lényegbevágó kér­dés ez megyékben is, mert az eddigi csapadékhiány megnehezítheti a jövő hetek­ben, hónapokban a mezőgaz­daság dolgát. A gazdaságosság megálla­pításának módjára dolgoztak ki egy vízgazdálkodási prog­ramot, amely az öntözésnek nemcsak a közvetlen, hanem a közvetett eredményeivel is számol. Ugyanakkor a BA­GE, az ÖKI és a MÉM Sta­tisztikai és Gazdasági Elem­zőközpont egy komplex szá­mítógépes gazdasági irányí­tórendszer-tervet is ismerte­tett a szakemberekkel a ter­vezés, szervezés, a gazdasági döntés és elemzés megköny- nyítésére. Ezután a KöVÍZIG igaz­gatóságának képviseletében Bak József, valamint Szabó András megyei öntözési szak- felügyelő a megyei helyzetet, lehetőségeket tárta a részt­vevők elé. Szabó András szólt az öntözésfejlesztési el­képzelésekről, valamint ar­ról. hogy az NK—14-es ön­tözőrendszerhez közel fekvő mezőgazdasági üzemek kö­zül a kondorosi Egyesült és a békési Viharsarok Tsz ér­deklődik egyelőre fejlesztési szándékkal. Végezetül a MEZÖVlZ szövetkezeti társulás vezetői Szabó Zoltán és Nagy Lász­ló mutatták be tevékenysé­güket. Elmondották, hogy foglalkoznak gépellátással, alkatrészgyártással, javítás­sal, rendszeres méréseket folytatnak az öntözött terü­leteken, terveznek műszaki berendezéseket, szerveznek kihasználatlan gépkapacitá­sokra és nyújtanak különbö­ző szolgáltatásokat, és részt vesznek vízügyi engedélyek beszerzésében. — Számadó — lobb a búzák bizonyitványa Nemcsak nagyobb ezen a tavaszon a búza vetésterüle­te Hajdú-Bihar megyében, hanem a most befejeződött állapotvizsgálat szerint sok­kal jobb a bizonyítványuk is a kenyérgabonáknak, mint a korábbi esztendőkben. A több mint kilencvenezer hektárnyi búzavetésnek hat­vanhat százaléka kapott jó minősítést, közepesnek talál­tatott huszonhét százalék, s mindössze a terület hét szá­zalékán fejlődött gyengén a vetés; a tavalyihoz képest tíz-tizenöt százalékkal ítélik meg jobbnak a mostani bú­zavetést a Hajdúságban.

Next

/
Thumbnails
Contents