Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-02 / 78. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. ÁPRILIS 2., SZOMBAT Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM Koszorúzási ünnepségek Budapesten és Békéscsabán A megyei pártbizottság nevében Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke koszorúzott Fotó: Veress Erzsi Békéscsabán, az 1. számú általános iskolában már hagyo­mány, hogy az április 4. előtti utolsó csapatgyűlésen mind­azok a leendő kisdobosok és úttörők, akik az iskola közössé­gében kiválóan dolgoztak és jó magatartást tanúsítottak, ha­marabb kapják meg a nyakkendőjüket többi társaiknál. Képünk az ünnepélyes avatás pillanatát örökíti meg Fotó: Gál Edit Kitüntetések átadása a Parlamentben Állami és Kossuth-díjak, új kiváló és érdemes művészek Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából pénteken megkoszorúzták azoknak a hősöknek, kato­náknak a sírjait, emlékmű­veit, akik a hitleri fasizmus elleni harcban életüket ál­dozták a magyar nép sza­badságáért. A rákosligeti temetőben a román hősök síremlékénél- helyezték el a hála és a megemlékezés virágait. A román és a magyar himnusz elhangzását követően a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Vida Mik­lós, Úszta Gyula, az Elnöki Tanács tagjai koszorúztak. A Minisztertanács képviseleté­ben Pullai Árpád közleke­dés- és postaügyi miniszter, Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszter, valamint Hol­tai Imre külügyminiszter­helyettes helyezett el koszo­rút. A Román Szocialista Köz­társaság nagykövetségének tiszteletét Victor Bolojan, Románia budapesti rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete, loan Todericiu ezredes, katonai és légügyi attasé és Gheorghe Botár kereskedelmi tanácsos rót­ta le. Ezt követően a budapesti diplomáciai testületek, a magyar néphadsereg, az MSZMP budapesti és XVII. kerületi bizottsága, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa, a fővárosi és a XVII. kerületi tanács képviselői helyezték el a megemléke­zés virágait. Koszorúzási ünnepséget tartottak pénteken a hazánk szabadságáért elesett bolgár hősök harkányi emlékművé­nél. Az Elnöki Tanács nevé­ben Horváth Sándorné és Pióker Ignác, az Elnöki Ta­nács tagjai, a Miniszterta­nács képviseletében Markója Imre igazságügyminiszter, Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint Roska István kül­ügyminiszter-helyettes, a A hazánk történetében, né­pünk életében alapvető je­lentőségű eseményről, felsza­badulásunk 38. évfordulójá­ról méltóképpen emlékeztek meg tegnap, pénteken este Békéscsabán, a Jókai Szín­házban rendezett díszünnep, ségen. Az eseményen többek között részt vettek a megye és Békéscsaba párt-, állami, társadalmi és tömegszerveze­teinek vezetői, képviselői. Ott volt Várai Mihályné, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője és dr. Abrahám Béla, a városi pártbizottság első titkára. A magyar és a szov­jet Himnusz elhangzása után Sasala János, a békéscsabai városi tanács elnöke lépett mikrofonhoz és mondott ün­nepi beszédet. Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Harmincnyolc évvel ez­előtt, 1945. április 4-én kora délután a nyugat-magyaror­szági kis faluban, Nemes- medvesen meghúzták a ha­rangot, amely akkor azt hir­Bolgár Népköztársaság nagy- követsége részéről Boncso Mitev rendkívüli és megha­talmazott nagykövet és Alekszandar lliev Decsev ve­zérőrnagy, katonai és légügyi attasé, majd a budapesti diplomáciai testületek kép­viselői koszorúzták meg az emlékművet. A solymári katonai teme­tőben a második világhábo­rú magyarországi felszaba­dító harcai során elesett ausztrál, kanadai, lengyel, angol és új-zélandi katonák emléke előtt tisztelegtek. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa nevében Barcs Sándor és Nagy Sándor, az Elnöki Tanács tagjai helyez­ték el a megemlékezés vi­rágait az emlékmű talapza­tán. A Minisztertanács kép­viseletében Schultheisz Emil egészségügyi és Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­ter koszorúzott, majd a dip­lomáciai testületek, a ma­gyar néphadsereg és a Pest megyei Tanács képviselői is elhelyezték koszorúikat. Koszorúzási ünnepség volt pénteken a hazánk felszaba­dításáért elesett jugoszláv hősök beremendi emlékmű­vénél is. dette, hogy elhallgattak a fegyverek hazánk földjén. Magyarország területén a 194 napig tartó, súlyos áldo­zatokat követelő hadjárat során a diadalmasan előre- njomuló szovjet hadsereg —a vele küzdő bolgár, jugoszláv, román harcosok szövetségben az antifasiszta erőkkel — szétzúzta és határainkon túl­ra kergette a német fasiszta megszállókat, hazaáruló csat­lósaikkal együtt. Ezzel befe­jeződött Magyarország fel­szabadítása. Üj fejezet kez­dődött népünk történelmé­ben. A tavasz örömünnepére azonban árnyékot vetett az esztelen, népellenes háború súlyos öröksége: 600 ezer ér­telmetlenül elpusztult ember, romhalmaz, tönkretett ipar, kifosztott mezőgazdaság, éh­ínség és nyomor. A második világháborúban Magyaror­szág nemzeti vagyonának 45 százaléka elpusztult. A magyar társadalom bő­velkedik a társadalmi hala­dásért, a függetlenségért, a Az Elnöki Tanács nevé­ben Horváth Sándorné és Pióker Ignác, az Elnöki Ta­nács tagjai, a Miniszterta­nács képviseletében Ábra­hám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Márkája Imre igazságügy­miniszter és Roska István külügyminiszter-helyettes, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság nagykövet­sége részéről Milan Veres rendkívüli és meghatalma­zott nagykövet, Nikola Niko- lics ezredes, katonai és lég­ügyi attasé; s a budapesti diplomáciai testületek kép­viselői koszorúzták meg az emlékművet. Budapesten a Budaörsi úton a fasizmus elleni har­cokban hősi halált halt ame­rikai katonák emlékművé­nek talapzatán helyeztek el koszorúkat. A Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa nevében Barcs Sándor és Nagy Sándor, az Elnöki Ta­nács tagjai, a Miniszterta­nács részéről Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, Veress Péter külkereskedel­mi miniszter, Szarka Ká­roly külügyminiszter-helyet­tes és a diplomácia képvise­lői helyezték el a kegyelet virágait. szabadságért folytatott küz­delmekben. Népünk legjobb­jai a második világháború vérzivataros napjaiban is bíztak abban, hogy a világ első munkás—paraszt álla­ma, a Szovjetunió, segítséget nyújt majd a végső felsza­badulásért vívott harcban. Ha elszigetelten is, de szem­beszálltak a világuralomra törő hitleri fasizmussal és hazai kiszolgálóival, önfelál­dozó küzdelmük az antifa­siszta harcban egyesült nemzetek világtörténelmi győzelmében teljesedett be. Ebben a hatalmas küzdelem­ben, amelyben az ember le­győzte az embertelenséget, a humanizmus a barbárságot, a békevágy a háborút, a döntő szerep a Szovjetunióé volt. A Szovjetunió népeinek katonafiai internacionalista küldetésüket teljesítve, sú­lyos véráldozatok árán vív­ták ki népünk szabadságát és függetlenségét. Emléküket ápoljuk és meg­őrizzük. Nemcsak úgy, hogy a harcokban elesettek sírjai­A Magyar Szocialista Mun­káspárt békéscsabai városi bizottsága hazánk felszaba­dulásának 38. évfordulója alkalmából pénteken délelőtt koszorúzási ünnepséget ren­dezett Békéscsabán, a fel- szabadulási emlékműnél és a szovjet hősök temetőjé­ben. A zászlódíszbe öltözött té­ren a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után megkezdődött a koszorúzás. A megyei pártbizottság ne­vében Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, első tit­kár és Gyulavári Pál, a me­gyei tanács elnöke, a váro­si pártbizottság nevében dr. Abrahám Béla első titkár és Szemenyei Sándor titkár, a megyei tanács nevében dr. Becsei József elnökhelyettes és Lovász Matild párttitkár, a városi tanács nevében Sa­sala János tanácselnök és Kovács Jánosné helyezte el a koszorút az emlékmű ta­lapzatán. Ezután a Békés megyei hadkiegészítési és te­rületvédelmi parancsnokság, a megyei rendőr-főkapitány­ság, a munkásőrség megyei parancsnoksága, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa, a KISZ és a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága, az MHSZ városi vezetősége, a Vörös*kereszt megyei és vá­rosi vezetősége képviselői helyezték el a kegyelet és a megemlékezés virágait. Koszorúzási ünnepség volt a felszabadulási évforduló alkalmából a szovjet hősök temetőjében is. Az elesett szovjet katonák síremlékén koszorút helyeztek el a vá­ros vállalatainak, szövetke­zeteinek, intézményeinek nevében a pártalapszerveze- tek képviselői. Az emlék­művet megkoszorúzták a város párt-, állami, társa­dalmi és tömegszervezetei­nek képviselői, valamint a Penza megyei delegáció tag­jai. A kegyeletes megemlé­kezés mindkét helyen az In- ternacionálé hangjaival ért véget. ra, emlékműveire elhelyez­zük a kegyelet virágait, sok­kal inkább azzal a történel­mi emlékművel, amely a szocialista Magyarország épí­tésében ölt testet. A felsza­badulással megnyílt a lehe­tőség arra, hogy a dolgozó magyar nép véglegesen ke­zébe vegye hazája és saját sorsának irányítását. 1945. április 4-e jelezte már a szebb, a boldogabb jövőt, de az ország rendkívül nehéz, súlyos korszaka nem zárult le ezzel a nappal. A Magyar Kommunista Párt volt az, amely töretlen optimizmus­sal, a jövőben, a nép alkotó erejében bízva megfogalmaz­ta programjában: Lesz ma­gyar újjászületés! Mozgósí­tották a néptömegeket az építőmunkára, az új rend megteremtésére, és töretlen hittel vallották: „Magyaror­szág nem volt, hanem lesz!” A kibontakozott népi demok­ratikus forradalomban a ma­gyar munkásosztály egyesí­tette erőit és megteremtette a népi hatalmat. Visszatekintve a 38 évre, többet változott népünk éle­te, mint ezeréves történelme so tán bármikor. A munkás- osztály és a vele szövetséges (Folytatás az 3. oldalon) Bensőséges ünnepséget rendezett pénteken a Parla­ment kupolacsarnokában a Minisztertanács: hazánk fel- szabadulásának 38. évfordu­lója alkalmából átadták az idei Állami és Kossuth-dí- jakat, valamint a kiváló és Érdemes Művész címeket. Az ünnepségen megjelent Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Gáspár Sán­dor, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Aczél György és Havasi Ferenc, a Közpon­ti Bizottság titkárai, a Poli­tikai Bizottság tagjai. Ott volt a Központi Bi­zottság, a kormány, az Ál­lami és Kossuth-díj Bi­zottság több tagja, valamint politikai, társadalmi és kul­turális életünk sok jeles sze­mélyisége. A megjelenteket Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnökhelyettese, az Állami és Kossuth-díj Bi­zottság elnöke köszöntötte. Beszédében kiemelte: ezek­ben a napokban országszer­te milliók emlékeznek a 38 évvel ezelőtti ánrilis 4-re, arra a napra, amelyen ha­zánk felszabadult. Az 1945 óta eltelt jelentős történel­mi korszak, emberek és né­pek sorsát átalakító idő nagyságát az évek számánál hívebben fejezik ki megvál­tozott életkörülményeink, ál­lampolgáraink tudatának fejlődése, hazánk tekinté­lyének nemzetközi súlya. A felszabadulás a változások tudatos, tervszerű folyama­tát indította el, és lehetővé tette, hogy a nép birtokba vegye hazáját, ura legyen saját sorsának. — A népgazdaság javuló működése, a takarékosság hatásának első jegyei, a munkaszervezés új vonásai­nak kibontakozása mind ar­ról tanúskodnak, hogy van erkölcsi, szellemi, fizikai erőnk ahhoz, hogy elhárít­suk az utunkba kerülő aka­dályokat. Ezeket az ered­ményeket aláhúzzák, hogy a mostani kitüntetésekre aján­lottak mindegyike — állam­polgárok, alkotó közösségek, brigádok — jobb, előrelátó munkával bizonyította: min­den területen van lehetőség figyelemre méltó eredmé­nyek és sikerek elérésére. Munkások, parasztok, tudó­sok, művészek, köztisztvise­lők, világhírű és eddig ke­véssé ismert emberek áll­nak ma itt, hogy embersé­gük, tudásuk, munkájuk alapján a legmagasabb elis­merésben részesüljenek — mondotta befejezésül Sarlós István, majd a kitüntetettek­nek további sikereket kí­vánt. A kitüntetések átadását követően a Minisztertanács fogadást adott. (A kitüntetettek névsorát a 3. oldalon közöljük.) Művészeti díjak Pénteken hazánk felsza­badulásának 38. évfordulója alkalmából a Vigadóban át­adták az idei művészeti dí­jakat. Az eseményen megje­lent Aczél György, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára és Sarlós Ist­ván, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai. A megjelenteket Köpeczi Béla művelődési miniszter üdvözölte. Ünnepi beszédé­ben elmondta, hogy a díjak a kormány és a társadalom megbecsülését fejezik ki azok iránt, akik alkotásaik­kal a ..magyar kultúrát gya­rapítják. A díjak odaítélésé­nél — a művészeti szövetsé­gek és más szervezetek vé­leményére támaszkodva — arra törekedtek, hogy olyan értékeket emeljenek ki, ame­lyek hozzájárulnak a több­ség kultúrájának gazdagítá­sához, de nem hagyták fi­gyelmen kívül az értékes kí­sérleteket sem. Különös fon­tosságot tulajdonítottak azoknak a műfajoknak és műveknek, amelyek a leg­szélesebb rétegek érdeklődé­sét keltették fel. Előtérbe állították a kritikai tevé­kenységet, abból a meggyő­ződésből kiindulva, hogy az irodalmi és művészeti élet sokfélesége csak úgy válik tudatossá, az értékek csak akkor emelhetők ki, a kö­zönség csak akkor tájékozód­hat, ha a kritika megfelelő. A beszédet követően a művelődési miniszter átad­ta a művészeti díjakat. (A művészeti díjasok név­sorát a 3. oldalon közöljük.) Harmincnyolc szabad esztendő Megemlékezés a lókai Színházban

Next

/
Thumbnails
Contents