Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-09 / 83. szám
1983. április 9-, szombat NÉPÚJSÁG Hazai tájakon U soproni Zettl-Langer gyűjtemény A soproni Zettl-Langer-gyűjtemény (Adorján Attila felvétele — KS) Sopront a múzeumok városaként, szabadtéri múzeumként emlegetik. Joggal illetik mindkét jelzővel. Múzeumai, kiállításai közül csak a jelentősebbeket említve: Bányászati Múzeum a volt Esterházy-palotában, a Liszt Ferenc Múzeum (s ennek kiállításai: a régészeti kiállítás'és római kori kőtár a Fabricius-házban, ugyanott a XVI—XVII. századi polgárlakások), a Patikamúzeum, Pék-Múzeum, várostörténeti kiállítás, a lábasház kiállításai, a brenn- bergbányai bányatörténeti "kiállítás... S mindezekhez járul még két gazdag és érdekes soproni magángyűjtemény: a Storno- és a Zéttl-Langer- gyűjtemény. Ez utóbbival szeretném megismertetni az olvasót. Sopronban az idegen kedvet kap, hogy sétálva a kanyargós, macskaköves utcákon — azon túl, hogy bekukkant a gótikus ülőfülkés kapualjakba — egy-egy ódon ház belsejét is megtekintse, ahol szorgos polgárok generációi éltek, nem ritkán válogatott műértékek között. Ilyen otthon a j Zettl-Langer családé is a Balfi utca 11. számú házában, nem messze a város központjától, Sopron egykori „poncichter”, gazda-polgár negyedében. (A „poncichter” tipikus soproni kifejezés, eredeti jelentése Bohnenzüchter, vagyis babtermesztő. A takarékos soproni szőlőtermesztő gazdapolgárok a szőlősorok közé, a föld jobb kihasználása érdekében még babot is ültettek.) A gyűjtemény megteremtője Sopron nagy lokálpatriótája, Zettl Gusztáv volt. A Zettl család 1750-ben Bajorországból jőve telepedett le Kőszegen, majd 1830-ban Sopronba költöztek. Ekkor vették meg egy kádártól a Balfi-úti házat, melyet aztán később átépítettek (a ház falában ma is látható a két kádárcégér: az egyik kőfaragás 1808-ból; a másik rézdombormű 1816-ból). Itt született 1852-ben Zettl Gusztáv. Kortársa, barátja volt Storno Ferenc, neves restaurátor, a Storno-magán- gyűjtemény megalapítója. Zettl Gusztáv — ez a művész hajlamú polgárcsemete — 1870-ben Bécsbe került kereskedelmi gyakornoknak. Itt időt szakított arra is, hogy a festőakadémiát látogassa. Hazatérve Sopronba bekapcsolódott apja üzletébe (egy kis ecet- és likőrgyáruk volt), a napi munka után azonban festett, zenélt, sportolt, és gyűjtötte a régiségeket. Stornóval karöltve kezdték el föltárni Sopron gazdag ókori kincseit, ásatásokat végeztek, bekapcsolódtak a városban kibontakozó régészeti munkába. 1939-ben dr. Langer Herbert átrendezte ’ a gyűjteményt, megtartva az eredeti lakás-jellegét. A felszabadulás után a magyar állam védetté nyilvánította a gyűjteményt, a család pedig megnyitotta a látogatók előtt. Naponta 10—12 óra között látogatható, csoportok előzetes bejelentés esetén más időpontban is megtekinthetik. A gazdag gyűjteményben érdemes elidőzni. A falon fegyvergyűjtemény: puskák, kardok, tőrök, különböző időkből, íj nyílvesszőkkel, odébb két dob az 1848—49- es magyar szabadságharcból. A sarokban római amfora, egy vitrinben pedig régi népviseleti darabok. A lépcsőház mennyezetét Sieiner Rezső freskója díszíti. Az előszoba ajtaja fölött gótbe- tűs felirat: „Kommt herein, hier ist’s gut sein”. (Jöjj be, jól érzed itt magad!”) Itt őskori és ókori régiségek, régészeti leletek láthatók, melyei? Sopron, az egykori Scarbantia földjéből kerültek elő az ásatások és építkezések során. A munkások szívesen hordták a „különc” Zettl-nek a szerintük értéktelen római cserepeket, mécseket, pénzeket... A szekrényekben: pattintott, csiszolt kőeszközök, nyílhegyek, „tűzkutyák”, bronzkori, vaskori használati tárgyak. Nagyon sok római kori emlék: mécsesek, az elmaradhatatlan obulussal. Üvegfiolák, „terra sigillata” edények, fibulák, római bronzeszközök, gyűrűk, kar- perecek... A széles polcokon bőr kötésű fóliánsok sorakoznak. Biblia 1564-ből, régi jogi könyvek, korai útleírások, válogatott történeti munkák részben latin, részben német nyelven írva. Az ebédlő bútorzata ónémet stílusú. Egy biedermeier vitrinben óhabán edények, a legrégibb 1643-ból. Alattuk piros mintás holicsi edények. Egy gazdag veretű üveges szekrény tele régi porcelánnal és üvegneművel. Alt- Wien, Meissen, Rosenthal remekei, Schlaggenwald kézi festésű készlete, óherendi darabok vannak itt egymás mellett. Előszeretettel gyűjtötte Zettl Gusztáv a céhemlékeket is. Céhiratok, korsók, mesterlevelek, céhládák. E .szobában találhatók a Zettl-gyűjtemény legértékesebb képei: egy Paolo Veronese stílusú Madonna-ábrázolás, ered,éti alkotások Jacques Court.cistól, Maul- bertschtől, egy fatáblás kép: a Három Királyok imádása. A látogatók többsége őszinte érdeklődésével honorálja azt a fáradságos munkát, akaraterőt, mely ezt az érdekes, eredeti magán- gyűjteményt létrehozta Sopronban, a Balfi út 11. szám alatt. / Borbély József Megjelent a Dörmi kifestő A gyerekek találkoznak a Dörmögő családdal, megismerik négy kalandjukat, és kiszínezhetik,- kifesthetik a történeteket kísérő rajzokat. Az utolsó történet egy feladatot is rejteget. Akik ezt teljesítik, részt vesznek a jutalomsorsoláson. Kapható az újságárusoknál. A gyereket nem lehet félretenni Az óvónők panaszkodnak, hogy a gyesről óvodába kerülő gyerekek nem tudnak kanállal és villával enni, mert a mama egy héten csak kétszer főz meleget. Sokan nem szobatiszták, pöszék, szókincsük gyér, önzésük azonban kétségbeejtő. Pedig a gyest többek között azért találták ki, hogy az édesanya az első három évben zavartalanul együtt legyen gyermekével. A bökkenő ezután 'következett. Nevezetesen az, hogy az a korosztály került szülő korba, amelyet jobbadéra az óvoda, a bölcsőde és napközi nevelt. A családszervezésről, a gyermeknevelésről, az anyaszerepről ezeknek a lányoknak vajmi kevés fogalmuk alakult ki, A- mai édesanyák — az üdítő kivételektől eltekintve — homályos és bizonytalan elképzeléssel viszik haza csecsemőjüket a kórházból. Tudják, hogy életükben valami alapvetően meg fog változni, de azt nem nagyon, hogy ehhez nekik hogyan kell viszonyulniuk. Nincs, aki erre őket felkészítse, hiszen a mai fiatal anyák szülei rendszerint még dolgoz1- nak, tehát a nagymama sem áll ott a háttérben. A fiatal szülő tehát próbálkozik, és ez a próbálkozás bizony tele van buktatókkal. Vannak olyan anyák, akiket a gyerek idegesít, ők azok, akik emiatt állandóan szoronganak, és feszültségeiket kivetítik a gyerekre. Mindent , megadnak neki, hogy bűntudatukat föloldják, de szót érteni' nemigen tudnak egymással. Boldogok, ha egy kicsit megszabadulnak tőle. Ők rendszerint azért szültek, mert a férj vagy a család ragaszkodott hozzá. A másik nagyobb csoportba azok tartoznak, akik nagyon akartak gyereket, örültek is neki, és már előre elhatározták, hogy egész életüket a gyerekre áldozzák. Erejükön felül ruházzák, mindenről lemondanak a kedvéért, lesik a parancsát, miközben érzik, hogy lassan a fejükre nő. Áz. egykés családok legnagyobb veszélye ez a fajta, magatartás. Majomszeretettel talpig Adidas- ba bujtatott kis diktátort nevelnek, aki kér, parancsol és követel. Szövetségest keres és talál is: kijátssza a szülőket egymás ellen. Vannak aztán olyan szülők, akik nagyon komolyan veszik a gyermeknevelés kérdését. Nevelési kiskönyvtárat, kézikönyveket halmoznak fel, mindent előre megterveznek; az étkezést, a játékot, a pihenést, a büntetést, a • jutalmazást. Az ő gyerekük egész élete panelekből áll össze. Mindaddig, amíg a gyerek fel nem lázad ellene. A tabló, belátom, nem szimpatikus. De sajnos a valóság sem biztató. Az egyik pszichológus szerint, aki utódokat hoz a világra, nem biztos, hogy a nevelésükre is alkalmas. Az egész gyermek—szülő viszony kulcskérdése. Képesek vagyunk-e megtanulni a „gyermek” című tantárgyat? . A mai gyerekek, nézzünk szembe a ténnyel, nagyon kevés időt töltenek a szüleikkel. A bölcsőde, az óvoda, az iskola, a napközi, az egésznapos iskola, távoltartja a gyereket. A fennmaradó -időben benne van az alvás, az öltözködés és az utazás is. Mennyi időnk marad tehát rájuk? Nagyon kevés. Nagy kár, mert a gyereket nem lehet félretenni. A gyerek időrabló jószág, akit nem lehet elodázni, mint egy válóperi- tárgyalást. Tudomásul kell venni, be kell fogadni, és amíg velünk él, addig egyfolytában foglalkozni kell vele. Ne sajnáljuk tőle az időt: sokszor nem is kíván a kisgyerek mást, minthogy meghallgassuk kis gondjait, hogy segítsünk koc- kavárépítésében, hogy fessük be pogácsáit, amelyeket nekünk gyurmázott. Ne sajnáljuk az időt a közös kirándulásra sem. Ne izgasson bennünket, ha koszos lesz, ha sarazik, ha a sóderdombon lapátol. A gyerek az gyerek. Értékrendje alapvetően más, mint a felnőtteké. És neki is van önálló akarata. Illik tiszteletben tartani addig a határig, amíg nem hágja át az ésszerűséget. A szeretet nagyon fontos. Ugyanakkor néni árt némi következetesség sem, és ennek rendszerint az anyukák vannak híjával. Legelőször nem megvenni. Legelőször nemet mondani. Legelőször erősnek lenni! Akkor nem érzi úgy ,a gyerek, hogy neki minden „kijár”. Az ilyen gyerekekből lesznek azok a csalódott felnőttek, akik képtelenek megemészteni, hogy mindenért keményen dolgozni kell. Ne kényeztessük a gyerekeket jobban a kelleténél. Ne vásároljunk ostoba státusz-dolgokat: moncsicsit, csodalegót, több századik matchboxot. Vegyünk játékokat, de csak módjával, és főképp ne olyat, ami nekünk tetszik. Minden gyermek azt adja vissza a szüleinek, amit belétápláltak. És elkezdeni soha nem késő, hiszen olyan kevés ideig lesznek velünk. Seszták Ágnes Kamra, kamraszekrény Alapvető követelményeink a kamrával szemben: hűvös, és szellőztethető legyen. Nagyanyáink hatalmas „önellátó” kamrái ma már csak vidéken találhatók, vagy régi építésű lakásokban. Nincs szükség egész évi élelmiszerkészletünk egyidejű tárolására sem. Bár nem választhatjuk meg magunk a kamrák tájolását — kivéve, ha újonnan építünk —, a hűvösség szempontjából az ideális az északi-északkeleti fekvésű. A kamra ajtaja az előszobába, előtérbe, vagy a konyhába nyílik. Ablakát lássuk el ráccsal, hogy gyakran, szükség szerint nyitva tartható legyen. A kamrában, ha elég nagy, elhelyezhető a hűtőszekrény is. Sőt, eljön majd az idő, amikor az egész kamra egyetlen nagy hűtőszekrény lesz. A kamra kistestvére a kamraszekrény. Kis alapterületű lakások, vagy éppen régi nagy lakás vastag falának egyik ajtómélyedéséből kiképzett, szellőzőnyílással, és rendes ajtóval. A szellőzés az udvari légtérbe csatlakozik. De ajtó helyett hullám-harmonika ajtót is használhatunk. Bár igaz, a harmonikaajtó kevésbé szigeteli el a konyha páráját. Mit tartsunk a kamrában? Mindent, ami élelmiszer. A nagy kamrák helyet adhatnak — külön elhelyezett szekrényben vagy sarokban — az egyéb háztartási tárgyaknak: vasalóállványnak, használaton kívüli vázának stb. Mi az, amit tilos a kamrában tárolni? A takarítás vegyszereit, a piszkos törlőruhákat, a partvist. A tüzelőt. A szennyest. A gyógyszereket. És a lomokat. A kamra nem lomtár! Egészségtelen az öreg, használt, kopott ruhák itteni tárolása. Ha a konyhában nincs elegendő hely, itt is tárolhatunk edényeket, evőeszközöket, lábasokat, üvegeket. T. A. Szép magyar könyv 1983-ban Az idén harmincadik alkalommal rendezték meg a Szép magyar könyv versenyét. Tizenhét kiadó 230 könyvet nevezett be, a hét előzsüri 107 művet javasolta főzsüri elé. Kilenc kiadó élt fellebbezési jogával, és még húsz könyvet 'javasoltak a főzsüri elé. A főzsüri végül tehát összesen 127 műből választotta ki a legszebbeket: 24 díjat és 44 oklevelet nyújtott át 17 kiadónak. Nem volt könnyű a bírálók dolga, nem egyszerű egy-egy' könyvnek elnyernie a szépségdíjat. A 30 évvel ezelőtti könyvek, amelyek akkor részesültek elismerésben, ma már bizonyára nehezebben esnének át a rostán, s ami ennél is fontosabb: az akkori termést a mostanival ösz- szevetve, jól érzékelhetnénk az ízlésváltozást. Persze, a művészet — a könyvművészet is — nem olyan természetű, mint a műszaki technológia, amely avul az idők múlásával. Egy 20-as évek- bel Kner-könyv éppen úgy érték, mint bármelyik frissen jutalmazott mű. Emeljünk ki néhányat az idei szép könyvekből: díjat nyert a Corvina Kiadó Biedermeier-bútorok, Moholy- Nagy László Vörös felhő földjén című könyve; a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztályának kü- löndíját kapta Gyulai Li- viusz Queneau Az élet vasárnapja című könyvének illusztrálásáért. Mind képző- művészeti, de természetesen a társadalom-, a természet- tudományi, a tankönyveket, a gyermekkönyveket, a zeneműveket is díjakkal, oklevelekkel ismerték el, mert a szépséget, az esztétikumot nem egyedül a forma határozza meg: minden forma csak tartalmával együtt lélegzik, alkot egészet. Képeinken a díjazott könyvekből mutatunk be néhányat. Gy. L. Corvina Kiadó: Biedermeier bútorok Corvina Kiadó: Vörös felhő földjén Európa Könyvkiadó: Queneau: Az élet vasárnapja
