Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-09 / 83. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG D MEGYEI PáRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TIINŰCS LflPM 1983. ÁPRILIS 9., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Kisvállalkozás az iparban Tanácskozott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Készül az egészségügy új bér- és tarifarendszere, melynek első részeként — még az idén — korszerűsítik az ügyeleti díjakat: ezeket a feladatokhoz mérten fogják differenciálni, alsó határuk a jelenlegi összeg lesz. A fekvőbetegek mellett, három műszakban dolgozókat 1984. január 1-től fizikai állományúnknak minősítik, így ők is megkaphatják a második és a harmadik műszak pótlékát — egyebek között erről számolt be dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának tegnap a Parlamentben megrendezett tanácskozásán, melyen részt vettek az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete elnökségének tagjai is. Az eszmecserén — melyet dr. Pesta László (Budapest), az állandó bizottság elnöke vezetett — először dr. Juszt Lajos és dr. Kormos Miklós, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének titkára fűzött szóbeli kiegészítést a két intézmény írásos beszámolóihoz, melyek az egészségügy munkaerőhelyzetével foglalkoztak. A 210 ezer egészségügyi dolgozót érintő kérdésekről folytatott széles körű vitában sokan szólaltak fel. Az ülést dr. Pesta László vitaösszefoglalója zárta. * * * Valamennyi felszólaló azonosan ítélte meg az egészségügy munkaerőhelyzetével A közoktatás és közművelődés együttműködésének kérdéseiről rendezett háromnapos országos pedagógiai tanácskozás tegnap fejeződött be Kazincbarcikán. A konferencia záróülésén a mintegy 350 résztvevő pedagógus és népművelő előtt Bakonyi Pál, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgató-helyettese összegezte a tanácskozás tapasztalatait. kapcsolatos gondokat és teendőket. Alig akadt az egészségügy munkaerőhelyzetének olyan kérdése, amellyel ne foglalkoztak volna a jelenlevők. Szó esett az egészségügyi intézményben dolgozó szakmunkásoknak — iparban dolgozó társaikhoz képest — alacsony fizetéséről; az erejük és tudásuk teljében nyugdíjba vonuló orvosok, ápolónők további foglalkoztatásának lehetőségeiről; a kórházak műszerezettségéről, üzemszervezéséről, konyháinak korszerűsítéséről, vagyis a dolgozókat tehermentesítő, sürgető teendőkről. Ám a legtöbb szakember a fluktuációval, az úgynevezett középkáderek helyzetével, a képzés, továbbképzés kérdéseivel, a bérügyekkel, valamint az egészségügy szakmai és területi aránytalanságaival foglalkozott. Az elvándorlás magyarázatául többen a szakdolgozók és kisegítők helyenként túlzott megterhelését, és ezzel arányban nem álló bérezését jelölték meg. Megtartó hatásúnak bizonyulhatna, ha a nagyobb teljesítményt differenciált bérezéssel honorálhatnák, ám ezt egyelőre hátráltatják az érvényben levő bérkategóriák. örvendetes, hogy rendeződik a műszak- pótlék, ám elgondolkodtató, hogy az egészségügy a népgazdaság egyetlen olyan ága, amelyben a 24 órás szolgálat után nem jár pihenőidő — tették szóvá. A záróülésen kihirdették a közoktatás és a közművelődés kapcsolatáról négy tárgykörben meghirdetett pályázat eredményét. A pályázatra 203 dolgozat érkezett be. A bíráló bizottság csak egy kategóriában adta ki az első díjat, amelynek nyertese Hudy Endre csornai pedagógus. Harminc pályamunkát díjaztak, további harmincat pedig dicsérettel ismertek el. Alkatrészgyártás és karbantartás, software-készítés és gazdaságszervezés, munkaruha-javítás és hulladék- hasznosítás — az iparban mind szélesebb azoknak a tevékenységeknek a köre, amelyekben tért hódítanak a kisvállalkozások. Ez is mutatja, van vállalkozói kedv, különösen, ha a saját munkahelyen kínálkozik lehetőség a többletmunkára, a többletkeresetre. A múlt év végén több mint tízezer új kisszervezetet tartottak számon, amelyeknek legnagyobb része az iparban, állami vállalatokon és a szövetkezeteken belül jött létre. Az eddigi tapasztalatok szerint a kisvállalkozások többsége — kiegészítő tevékenységeivel — jól illeszkedik az ipari nagyvállalatok munkájához — erről tájékoztatták az" Ipari Minisztériumban Osváth Saroltát, az MTI munkatársát. Vezet a gmk Az iparban a különböző kisvállalkozási formák közül eddig a gazdasági munkaközösségek bizonyultak a legnépszerűbbeknek. Kezdetben elsősorban a szellemi területeken, az utóbbi időben viszont a termelésben és a szolgáltatásban szaporodott számuk. A múlt év végén, s az idén is volt olyan hónap, amikor 500—600 munkaközösség jött létre. A legelterjedtebbek a vállalati gmk-k, ennek feltehetően az az oka, hogy e formában viszonylag kisebb kockázattal és jelentősebb saját befektetés nélkül, a szabad idő terhére vállalhatják a tagok a többletmunkát. A könnyűiparban a kellékhiányt enyhítik a vállalati gazdasági munkaközösségek, amelyek közül több hulladékfeldolgozással foglalkozik. Sokan munkaközösségi formában látnak fantáziát a gazdaságszervező, ügynöki tevékenységben. Túlóra helyett Az Ipari Minisztérium illetékesei szerint a tapasztalatok összességében kedvezőek, ám vitathatatlan, hogy a kisvállalkozások e formája okozza a legtöbb feszültséget. Eddig főleg azok az iparvállalatok hoztak létre kisvállalkozásokat, amelyek gazdasági nehézséggel és munkaerőgondokkal küzdenek. Ennek egyik következménye az, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségek többsége a túlórázást helyettesíti, a hiányzó munkaerőt pótolja, sőt a nekik adott megbízás a bérszabályozás kötöttségeinek' „áthidalására” is alkalmazható. Ugyanazzal a munkával a munkaközösségben ugyanis a túlóránál is lényegesen többet lehet keresni. Tény viszont az is, hogy a kisvállalkozások magasabb termelékenységgel dolgoznak, és jobb a szervezettségük. Ráirányítják így a figyelmet a termelési, szervezési lazaságokra, és segítik a tartalékok feltárását. Kilépni a vállalati kapun A hátrányok ellenére szükség van az ilyen jellegű vállalati gazdasági munkaközösségekre, de erősiteni kell a jövőben azokat, amelyek a termelést kiegészítő területeken működnek; alkatrészt, részegységet állítanak elő, hulladékot hasznosítanak, karbantartást végeznek. Több olyan vállalati munkaközösségre lenne szükség, amely kilépne saját vállalata kapuján, és közü- leteknek, partnervállalatoknak, sőt a lakosságnak is termelne, szolgáltatna. Ilyen típusú vállalati gazdasági munkaközösségre jelenleg még kevés példa akad. Kevésbé népszerűek az egyéb vállalkozási formák. A központi döntésre szétválasztott GELKA és AFIT új vállalatain kívül eddig elenyészően kevés kis- és leányvállalat jött létre. A kereskedelemhez, vendéglátáshoz hasonló szerződéses üzemeltetési, bérbeadási forma az iparban még nem terjedt el. Az ok: hiányzik az alapításhoz szükséges pénz, félelem a nagyobb kockázattól, továbbá egyes vállalati vezetők tartózkodó magatartása. A kisvállalkozási formák bővülését, a feltételek javítását az Ipari Minisztérium hamarosan pályázattal ösztönzi. Befejeződött az országos pedagógiai értekezlet Szép a szegfű, de termesztése, ápolása más kertészeti mező- gazdasági növényekhez hasonlóan csak időnként igényli a szorgas munkáskezeket. A kondorosi Egyesült Tsz-nek nem könnyű rendszeresen, folyamatosan munkával ellátni az itt dolgozó asszonyokat. Gondjaikról szól cikkünk az 5. oldalon Fotó: Fazekas László Népfront-kezdeményezések az idöskorúakért Békés megyében az országos átlagot is meghaladja az időskorú lakosság aránya, fdíg 1980-ban 99 ezer nyugdíjas korú ember élt megyénkben, számuk az idén már 100 ezer fölé emelkedett. Többségük nem szorul ellátásra, mivel saját jogú nyugdíjuk (jövedelmük) van, sőt egy részük még tovább dolgozik. Nem kevés viszont azoknak az öregeknek a száma, akiknek jövedelme kiegészítésre szorul, illetve akik rendszeres törődést és egyéb segítséget igényelnek. Ez volt a témája annak az április 8-i tanácskozásnak, amelyet a Hazafias Népfront megyei elnökségének nő- és rétegpolitikai munkabizottsága rendezett Békéscsabán. Az állami és társadalmi szervek, tömegszervezetek, HNF- titkárok, városi főorvosok, szociális intézmények képviselői mellett az értekezleten részt vett és felszólalt B. Nagy Gyula, a megyei párt- bizottság munkatársa is, aki — az elhangzott több véleménnyel összhangban — szintén reálisnak, őszintének és „feladatmeghatározónak” tartotta a beszámolót. Ezt megelőzően dr. Horváth Éva megyei főorvos, a HNF megyei elnöke „A szociális gondozás helyzete megyénkben” című írásos előterjesztéséhez szóbeli kiegészítést fűzött. Rövid történeti áttekintés után részletesen szólt a szociális gondoskodás alkotóelemeiről és a gondozás különböző formáiról is. Kiemelte, hogy az állami támogatáson kívül egyre nagyobb szükség van a HNF, a Vöröskereszt, a szakszervezet és más tömegszervezetek még összehangoltabb tevékenységére, s nem utolsósorban a társadalmi jelző- és patronáló rendszer további szélesítésére. A legtöbb hozzászóló a saját lakóterületén tapasztalható gondokról, jó kezdeményezésekről és más gyakorlati tennivalókról tájékoztatta a tegnapi tanácskozás résztvevőit. Végül a konkrét feladatokat határozták meg, valamint az ajánlásokat fogalmazták meg. —y—n Palesztin kálvária Három és fél évtizede kezdődött a palesztin nép kálváriája: 1948. április 9-én géppisztolytűz végzett Deir Jászin falu arab férfilakosságával, s az akkori fegyverdörgés palesztinok százezreit űzte el szülőföldjéről. Az Afro-ázsiai Szolidaritási Szervezet 1969-ben április 9-ét a palesztin menekültek napjává nyilvánította. Harmincöt éve a palesztinai brit mandátum területén ugrásszerűen csökkenni kezdett az arab népesség aránya. A huszadik század egyik legszégyenteljesebb folyamata indult meg akkor. Az eredeti tervek szerint Izrael testvérállomának szánt Palesztina lakosságát erőszakos eszközökkel zavarták el, helyet csinálva a világ minden részéről érkező telepeseknek. Cisz- jordániában és a Gaza-övezetben mind a mai napig egymást érik az incidensek — a legutóbb több mint ezer iskolás szenvedett mérgezést gyanús körülmények között. A palesztinok helyzete háborúról háborúra súlyosabbá vált. Egyre távolabb kényszerültek hazájuktól, egyre nyomorúságosabb körülmények között tengették napjaikat a sátortáborokban, ideiglenesen összeeszkábált barakkokban. Mégsem veszítették el a reményt, hogy az igazság győzedelmeskedik és visszatérhetnek apáik, immár talán nagyapáik földjére. Bár a fegyveres harc az egyenlőtlen erőviszonyok miatt aligha hozhat belátható időn belül megoldást, a palesztin harcosok áldozatai nem hiábavalók. Az emberéletek ezrei, Szabra és Satila lemészárolt lakói újra és újra a palesztin nép problémájára irányítják a világ figyelmét. A Palesztinai Fel- szabadítási Szervezet legutóbbi. Algériában megtartott konferenciája reális programot javasolt a rendezésre, amely figyelembe veszi a térség összes népének — így az izraelinek is — az érdekeit. Ez persze nem az első ilyen terv, meglehet nem is az utolsó. De egy bizonyos. Amíg a palesztinok államalapítási jogát minden érintett fél el nem ismeri, nem lesz béke a zsidók, az arabok és a keresztények számára egyaránt oly nagy jelentőséggel bíró Közel-Keleten. Horváth Gábor Ezentúl nemcsak a ház, hanem az alapja is készülhet előre gyártott elemekből. A panelházak úgynevezett fogadószintjének betonozása hat hétig tart, a Budapesti Lakásépítő Vállalatnál készülő előre gyártott elemekből való összeállítása mindössze két hétig. Az idén már 980 házgyári lakás alapozását gyorsítják meg az új módszerrel. A képen: előtérben készül a sablon, háttérben kész alapelem, a levegőben az előregyártó telepen (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS)
