Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-30 / 101. szám
HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS Integrált gazdálkodás — bemutatkozik a Kiváló Vállalat címmel kitüntetett Szarvasi Állami Tangazdaság 10 területi önelszámoló egysége szervezetten végzi nagyüzemi mezőgazdasági feladatát. Az egységek a nagyvállalaton belül nagymértékű önállósággal rendelkeznek, követve a korszerű gazdálkodási követelményeket. Az önálló terv- és nyereségérdekeltség nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az ökológiai és urbanisztikai igényekhez igazodóan tárják fel a termelésben rejlő tartalékokat. Minderre azért is szükség van, mert Békés megye nyugati részén, a Körösök mentén elterülő tizenháromezer hektáros földterületüknek 17%-a jó termést adó vályogtalaj, 37%-a nehezen művelhető, javítást igénylő szikes és 46%-a pedig erősen kötött, rossz vízgazdálkodású réti agyag. Másrészt az ipari és a feldolgozó jellegű üzemek, javító- és szolgáltató egységek a városhoz települve adnak munkaalkalmat e térség lakosságának. A tangazdaság az említett talajadottságoknak és a körzetre jellemző éghajlati adottságoknak megfelelően alakította ki termelési szerkezetét. Kalászos gabonát 3600, rizst 800, kukoricát 1000, napraforgót 600, lóbabot 800 hektáron termelnek. A fennmaradó területen különféle aprómagot, takarmánynövényt, lucernát, vörösherét és silókukoricát termelnek, és 2000 hektáron gyepgazdálkodást folytatnak. Néhány számadat az állattartás és -tenyésztés jellemzéséül: 1600 tejelő tehén, 310 húshasznú tehén, a sza- parulatokkal együtt mintegy 5000 szarvasmarha adja egyik részét a gazdaság állatállományának. Továbbá 460 anyakoca és szaporulata, összesen mintegy 6500 db sertés teszi teljessé az állományt. Az idén 8,4 millió liter tejet és 1600 tonna vágóállatot értékesítenek. A mezőgazdasági alaptevékenységhez kapcsolódó feladatokat, a mikrokörnyezet- hez jól igazodó kerületi rendszerben végzik. A kalászosok, takarmánynövények termelése és a legelők művelése mellett a ró- zsási és a kákái kerület jellegzetes növénye a rizs, a napraforgó és a lóbab. Az örménykúti és a csabacsüdi kerületekben pedig az általánosan termesztett növények mellett a kukorica vetésterülete a mértékadó. Az országban egyedül a tangazdaság rizsfeldolgozó üzeméből kerül ki folyamatosan az előfőzött rizs. Fél-, negyedkilogrammos és 200 grammos csomagolásban jut el az élelmiszerboltokba. Az előfőzött rizs ma már egyre keresettebb terméke a gazdaságnak. A rizsfeldolgozó üzem éves kapacitása; rizselőfőzésben, kiszerelésben és forgalmazásban 1500, az ‘élelmiszeripari termékek csomagolásában 5000, vetőmag fémzárolásában 3000, az aprómagtisztításban,-fémzárolásban 600 és a különféle mezőgazdasági termékek, gabonafélék szárításában, tisztításában 8000 tonna. Saját terméséből exportra készít és csomagol csíkos napraforgót, továbbá bérmunkában a megrendelő kívánságának megfelelően csomagol lencsét, babot, mazsolát, mogyorót. A húsfeldolgozó üzemben évente mintegy 22—23 ezer sertést dolgoz fel és 220 vagon húsárut értékesít. Az alapanyag-ellátásban fontos helyet kap az integrált háztáji sertéstartás. A kihelyezett hízóalapanyagokhoz hízótápot vagy pénzelőleget adnak. Emellett rendszeres a jogsegély- szolgálat és a szaktanács- adás, tehát élő a kapcsolat a közel 1300 kistermelővel. Sajátosság, hogy az egy éven belül 20 sertésnél többet átadók kilogrammonként 1 Ft- os felárat is kapnak. A szakágazatok szintén önálló egységként működnek. A magasépítő üzem elsődlegesen a gazdasági építési feladatokat látja el. Szabad kapacitásával azonban nagyban hozzájárul Szarvas város építési terveinek megvalósításához. Jelenleg a város egyik kiemelkedő beruházásán, a 12 tantermes iskola építésén dolgoznak az üzem- szakemberei. Az önelszámoló rendszerű szállítóüzem gépkocsiparkjával a gazdaság termékeinek mozgatását, szállítását végzi. Szabad kapacitásával pedig a térség gondjait mérsékli, bérfuvarozás formájában. A Körös—Maros vidéki Meliorációs Főmérnökség feladata: a Békés és Csöng- rád megyében sorra kerülő meliorációs munkák kivitelezése. - Jelenleg egymillióötszázezer folyóméter dré- nezési kapacitással rendelkezik. Ezenkívül a savanyú, a szikes, a homok, és az erősen erodált talajok kémiai és szerves anyagokkal való javítására mintegy ötezer— ötezerötszáz, homokrónázás- ra pedig ezer—ezerkettőszáz, és mélylazításra hét—nyolcezer hektár területen vállalhat munkát. A térségben meglevő meliorációs feladatok átfogásá- ra, a meliorációs gépek, eszközök integrációjának és jobb kihasználásának érdekében az ÄGOK Körös—Maros vidéki Meliorácisó Társaság elnevezéssel egyszerű polgári jogi társulást hozott létre. Alapító tagjai: a Szarvasi Állami Tangazdaság, a Hidasháti Állami Gazdaság, a Hódmezővásárhelyi Állami peinek javításait, szinte egyedül végzik az országban. A jövőben bővül a tevékenységi körük a bányagép, és földgép vállalatok gépeinek javításával. A Szarvasi Állami Tangazdaság tevékenységi körének kiszélesítése, gazdálkodásának integrálása, termékeinek értékesítése érdekében 10 egyszerű polgári jogi társulás és 4 közös vállalkozás tagja. Hasznosítja az IKR, a KITE, a Füzesgyarmati Lucernatermesztési Rendszer és a Tau- rina állattenyésztési rendszer ajánlásait. Jellegéből fakadóan fontos szerepet vállal az oktatási feladatokból is. Saját szervezésű tanfolyamokon, a hegesztő és gépjavító szakmunkásképzésben jár élen. Szoros a kapcsolat a megyei és megyén kívüli oktatási intézményekkel, így a DATE Mezőtúri Főiskolai Kara, a kétegyházi KOEK és a békéscsabai szakmunkásképző intézettel. Egyetemi Tangazdaság és a Körösi Állami Gazdaság. A társasághoz csatlakozott: az ásotthalmi Felszabadulás Termelőszövetkezet, az AG- ROBER Békés és Csongrád megyei kirendeltsége, valamint a Szegedi Volán 10. sz. Vállalata. A gépjavító gyáregység fő feladata a szolgáltatás, az erő- és munkagépek javítása, valamint az AGROTEK és AG- ROKER-vállalatok megrendelései alapján a mezőgazdasági munkagépek gyártása. A tolólapok, nyesőládák, gyökérfésűk, altalajlazítók és vagonkirakók ebben a gyáregységben készülnek. Az SZ—100-as lánctalpasok nagyjavításait — évi 120— 140 gép —, azok munkagéA gazdaság fejlődésének történetéből három időpontra célszerű visszatekinteni: az ősi mag 1949-ben alakult. 1961-ben öt gazdaságból — a szarvasi (Káka), íz örménykúti, csabacsüdi, a Sár- gahegyesi Állami Gazdaságnak, és az akkori Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet (rózsási) gazeb: ágának összevonásával — alakult ki a több, mint 13 000 hektáros egysége. Lényegében területe azóta sem változott. A gazdasági tevékenységi kör bővülésével 1980-ban, a Tiszántúli Meliorációs Vállalat átszervezésével kapta meg végleges formáját, s így egy széles vertikummal rendelkező mezőgazdasági-ipari nagyvállalattá fejlődött. A tangazdaság az utóbbi átszervezés óta eltelt három évben jelentős sikereket ért el, különösen erei- .-nyes volt az 1981. és 1982-es esztendő. A kiemelkedő szervező, irányító és mozgósító munka eredményeként a növénytermesztés és állattenyésztés, élelmiszeripar területén — hozam és naturális .rúnátokban — saját rekordjaikat haladták meg. Az 1982. évi. 2109 fős dolgozói kollektíva 977 milliós termelési értéket és 89,539 m/Ft nyereséget, produkált. Ennek eredményeként az 1982. évi gazdálkodás mutatók figyelembevételével elnyerte a KIVÁLÓ VÁLLALAT megtisztelő címet. (X)
