Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-03 / 79. szám

NÉPÚJSÁG

1988. április 3„ vasárnap

o

II..I ni«» - __I____•__X

p

iros rakétája a fekete magyar égre.'

(NÉPSZAVA, FEBRUAR 18.)

Lapszemle 1945 kora tavaszáról

| _ I Március 28-án, szer- | g dán, a Szabad Nép I " I a Kunság szélére látogató Rideg Sándor írását közli:

„Autóba olyankor ültem, mikor letartóztattak, vagy egyik börtönből a másikba hurcoltak, mert bár ezerszer megaláztak, még mindig nem voltam alázatos, és urakat sem tudtam szolgálni.

S most, alig tíz nappal ezelőtt újra autóba kellett ülnöm. A volán mellett pártom sofőrje ült, magam az urak helyén kényelmesked- tem, talpig érő télikabátomba burkolózva. A gép meg- veszekedetten rohant az or- ' szágúton, az elmaradozó halmok és tanyák forogni látszottak a szemem előtt. Huszonöt év rettenetessége után most először simogatta meg homlokomat a szabadság levegője, ezen a reggelen éreztem először azt, hogy szabad vagyok.

Nemsokára utunk céljához érkezünk. Elvtarsaink már vártak ránk. Innen is, onnan is szíveskedő asszonyok, és jobbágy arcú emberek kerülnek elő. Barátkozunk, azután kevés szóval, de alaposan tájékozódunk a dolgok állásáról. A földigénylő bizottság már működik, éppen a vetőmag elosztásával van elfoglalva — közlik velem —, a földesurak elszöktek, és az uradalom veszendőnek indult dolgaival is ők törődnek.

A földet minden hivatalos hercehurca nélkül el kell foglalnotok, és meg kell művelni — magyarázom —, a vészmadarakat és gáncsosko- dókat félre kell tolni. Vitatkozásra van még vagy 50 esztendőnk, és szavakban sem lesz hiány, csak vegyétek kézbe a földeket. Az lesz a tietek, ami most a kezetek között marad.”

Másnap a Szabad Népben napvilágot lát egy hír, miszerint rendőrkézre került Szálasi és Vörös János ,,unokahúga”:

„Kál községben és a környező falvakban hónapokon át félrevezette a közönséget

egy szélhámosnő, aki a német megszállás alatt Szálasi unokahúgaként járta a hivatalokat, és a nyilas hatóságokat, így szerzett magának nagy jövedelmet. A Vörös Hadsereg bevonulása után egyszerre, mint Vörös János honvédelmi miniszter húga kezdett szerepelgetni, amíg azután az egri rendőrkapitányság vezetője le nem leplezte. A szélhámosságok egész sorozatát lehetett rábizonyítani, és ennek eredményeképp most Somkuti Já- nosnét letartóztatták.”

Március 31-én, szombaton a Szabadságban hirdetések olvashatók:

„Gamma-felhívás. A pesti oldalon tartózkodó Gammaszakmunkások, segédmunkások, műszaki rajzolók saját érdekükben, munkafelvétel céljából, hátizsákkal jelentkezzenek 1945. április 3-án, reggel 7 órakor az Andrássy út 17. számú ház udvarán. Innen együttes átvonulás a gyárba. Üzemi Bizottság.

A Frank Kávégyár alkalmazottait kormánybiztosi jóváhagyással április 1-én, az üzemi bizottság megválasztása céljából felkérem, jelenjenek meg fél 11 órakor a budai Ketler-vendéglőben.

Több éves gyakorlattal rendelkező, 40 éves, családos vezető gépész, általános szerelő praxissal, állást keres vidékre. Mint ismert sportember, vállalja üzemek, községek sportoktatását is. Válaszokat jó szakember jeligére a kiadóba kérek.

Ne csináljon lakásgondot, keresse fel ifj. Nagyot. Vas utca 5.

Citrompótló akkor jó, ha márkája Apolló.

Petróleumlámpa kanóccal, üveg nélkül égőolaj, balta, kalapács kapható: österréicher. Pozsonyi út 54, V. 3.”

Április 1-én, vasárnap a Szabad Nép közzéteszi az új nemzetgyűlési képviselők névsorát:

„Az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe a Magyar Kommunista Párt Budapestről és Pestkörnyékről a következőket küldte be:

Apró Antal festő, Drahos Lajos vasas, ifj. Fock Jenő műszerész, Házi Árpád szabó, Horváth Márton újságíró, Jászi Ferenc fodrász, Kádár János műszerész. Kállai Gyula újságíró, Kiss Károly cipész, Kovács István kárpitos, Köböl József famunkás, Lukács György, Mód Aladár újságíró, Major Tamás színész, Orbán László jogász, Orlai Károly kér. alkalmazott, Péter Gábor szabó, Rudas László, Ratulovszky János textilmunkás, Somogyi Miklós ács, Szabó István, Szabó Piroska vasas, Váradi József textilmunkás, Veres József lakatos, dr. Weil Emil orvos”.

Az Üj Szó 1945. április

4-én, szerdán beszámol az Operaház díszelőadásáról, amelyet a Vörös Hadsereg tiszteletére rendeztek:

„Húsvét vasárnap az Operaház Aida-előadásán látta vendégül a Vörös Hadsereg tábornokait, tisztjeit és katonáit.

A vendégeket Csorba János, Budapest polgármestere üdvözölte. Beszédében emlékeztette Budapest népét, hogy évek óta most először érezheti az igazi feltámadás hangulatát. A főváros közönsége nevében hálatelt szívvel mondott köszönetét a felszabadító sereg diadalmas parancsnokának, Malinovszki marsallnak.

— Boldoggá tesz a tudat — mondta Csorba polgár- mester —, hogy épp az Operaházban mondhatunk köszönetét, mert ez jelképe annak, hogy a győzelmes Vörös Hadsereg harcai nyomán mindenütt feltámad a kultúra, és a muzsika melódiái váltják fel az ágyúk dörgését. A Vörös Hadsereg győzelmei nyomón felragyog a tudomány, a művészet és a munka csillaga, és a sokat szenvedett emberiségre egy hosszú, boldog béke korszaka következik”.

összeállította: Tuza István

Hogyan is történt?

Válaszol: Szigeti Pál

Megelőzve a Gammába, Budára történő együttes, hátizsákos átvonulást, még február 12-én vagy 13-án hirdetést olvastam a Szabadságban, hogy a pesti oldalon tartózkodó gammások jelentkezzenek a Baross utca 86- ban.

Abban a gyárban voltam esztergályos 1939-től, nem csoda, ha örömmel tettem eleget se felszólításnak. A négyemeletes épület udvarán, kapualjában, függőfolyosóin vagy ötszáz ember tolongott. A második emeleten lakott Dánfi Mihály igazgató, bekopogtam hozzá. Ott találtam László Árpádot, a mozgósítás főszervezőjét. Felvilágosítottak, hogy üzemi bizottságot akarnak választani.

„Álljanak meg, ez így nem megy! Függesszék fel a tárgyalást, míg körülnézek a vasas-szakszervezetnél” — mondtam nekik. Nem kellett nagy utat tennem a szomszédos Vasas-székházig. Láttam a dúlás nyomait, személyi kartotékok hevertek szerteszét. Rábukkantam egy szak- szervezeti titkárra, Molnár elvtársra. Megbeszéltem vele, adjon lehetőséget, hogy a gyűlést náluk tartsuk.

Bevonultak a Gamma munkásai, alkalmazottai a vasasok nagytermébe. Molnár elvtárs elnökölt, még bevezetőt is mondott. Jelölések alapján személyenként zajlott a szavazás. Engem is beválasztottak, gondolom, azért, mert sokan ismertek. Tudták rólam, hogy összeütközésbe kerültem a nyilasokkal.

Az üzemi bizottságban elosztottuk a tisztségeket. Búj- dos Pál lett az elnök, én a titkár. Egyre szaporodott a nép, a gammások riadólánc- szérűén egymást értesítették. Bacsó Béla úti otthonunkban

— azóta is ott lakom — állítottam ki az igazolványokat, rájuk ütve az ü. b. pecsétjét. Naponta százak adták egymásnak a kilincset, úgyhogy a feleségem a gyerekekkel kiszorult a másik szobába. Két hét múlva Kisházi Ödön segítségével független ügyintéző települt a Vasas-székházba, azontúl ő fogadta a jelentkezőket.

Március közepe táján Dánfi gazgató társaságában, akiről később kiderült, hogy múltját politikai bűncselekmények terhelik, egy Adler- gépkocsival küldetésben jártam Debrecenben. Az ideiglenes kormány illetékes minisztereinek Gamma-gyártmányokat ajánlottunk fel a megszervezendő demokratikus magyar alakulatok ellátásához.

Majd megtaláltuk a kapcsolatot gyárunk katonai parancsnokával, Sikman szovjet tiszttel, aki kíséretet biztosított, hogy az emberek a pesti oldalról átvonuljanak a mostani Szabadság-hídon, amelynek felrobbantott részeit pontonokkal pótolták. Juhász István, a tulajdonos az Andrássy úton lakott, nem messze az Operától. Ott gyülekeztek április 3-án, onnan indult a hátizsákos menet. A gyárban új, egyesített üzemi bizottságot választottak a dolgozók, amelynek ismét titkára lettem. Megkezdődhetett a helyreállítás, a termelés.

Pártmunka Békéscsabán

Interjú dr. ábrahám Bélával, a városi pártbizottság első titkárával

A megyeszékhely és a hozzátartozó város környéki községek 200 pártalapszerve- zetében 8500 párttag dolgozik. Üzemekben, termelőszövetkezetekben, intézményekben, a város kerületeiben tevékenységük meghatározó súllyal esik latba. A termelésben, a kulturális, az ideológiai, és egyéb társadalmi feladatok végrehajtásában a párttagok és az alapszervezetek munkája egyaránt kiemelt jelentőségű. Napjainkban a gazdasági élet került előtérbe. A városi pártbizottság napirendjén is gyakran szerepel a gazdasági helyzet értékelése. Hogyan lehet összegezni Békéscsabán a múlt évi tapasztalatokat? Ezzel a kérdéssel kezdtük a beszélgetést dr. Ábrahám Bélával, a békéscsabai városi pártbizottság első titkárával.

— A gazdasági feladatok végrehajtásának feltételei a múlt évben a korábbiakhoz képest nehezebbek lettek. A külgazdasági helyzet szükségessé tette a gazdasági szabályozás évközi módosítását, mely további jövedelmezőség-csökkenést eredményezett. A városban a tervezett beruházások mintegy 95 százaléka valósult meg. Az élelmiszeripar mérsékeltebb termelés ellenére továbbra is meghatározó szerepet töltött be. A vas- és gépipari üzemek gazdasági feladataikat a tervnek megfelelően, 100 százalékban teljesítették. Az építő- és építőanyag-ipar árbevétele elmaradt a tervezettől. A könnyűipari üzemekben nehezítette a folyamatos termelést a tőkés importból származó anyagúk késedelmes érkezése. A mezőgazdasági üzemek eredményes évet zártak. összességében elmondható, hogy a gazdálkodó egységek a nehezebb feltételek mellett igyekeztek tervfeladataikat teljesíteni. Számos területen azonban nem tárták még fel azokat a tartalékokat, amelyekkel tovább lehetne növelni a vállalati jövedelmezőséget.

— Mai helyzetünkben mindent meg kell tennünk tartalékaink feltárására, erőforrásaink és lehetőségeink jobb kihasználására. Ez még fontosabbá teszi, hogy a pártszervek betöltsék hivatásukat a gazdasági irányításban.

— A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pártszervek felismerték ennek a kérdésnek a jelentőségét. Arra törekszenek, hogy területükön javuljanak az ésszerű gazdálkodás feltételei. Változatlanul érvényes, hogy csak azt oszthatjuk el, amit megtermeltünk. Az életszínvonal megőrzéséhez minden dolgozó hozzá tud, és hozzá kell, hogy járuljon a maga munkaterületén. Éppen ezért az agitációnak támogatnia kell a korszerűsítési törekvéseket, meg kell mutatni azokat az előnyöket, melyek bevezetése révén az egész kollektíva előnyökhöz jut. A pártszervek gazdaságirányító és ellenőrző tevékenységük során a fő figyelmet a feladatok megértésére, megértetésére, a végrehajtás és ellenőrzés segítésére kell, hogy összpontosítsák. Szorgalmazzák a gazdaságpolitikai jellegű vitakörök szervezését. A párt városi végrehajtó bizottsága úgy foglalt állást, hogy a pártszervek gondos politikai előkészítéssel minden gazdasági vezető és párttag ügyévé tegyék a gazdaságpolitikai agitációt.

— Van-e az agitációs munkának konkrét eredménye a gazdasági életben?

— A párt XII. kongresz- szusa és a népgazdaság VI. ötéves terve fontos feladatként határozta meg, hogy a gazdálkodó szervek segítsék elő a népgazdaság energia- ellátással kapcsolatos terheinek mérséklődését. A város pártalapszervezetei gazdaságpolitikai ellenőrző munkájuk során figyelemmel kísérik a gazdálkodó szervezetek energiagazdálkodását. Maguk a párttagok és a

pártalapszervezetek is sokat tettek azért, hogy Békéscsabán, és a városhoz tartozó községekben működő gazdasági szervek a megváltozott energiahelyzethez jól alkalmazkodtak. Éves terveikben központi szerepet foglal el az energiatakarékosság.

Szinte minden ágazatban értünk el eredményeket a megtakarítás terén.

— Ügy tudom, hogy több pártalapszervezet munkáját minősítették a felsőbb pártszervek. A minősítésekről és a pártcsoport-beszélgetések tapasztalatairól beszámoltak a taggyűléseken?

— Minősítés készült kilenc pártvezetőség és 176 pártalapszervezet munkájáról a múlt évben. A pártszervezetek mintegy 98 százaléka megfelelt a követelményeknek. Az egyéni, illetve párt- csoport-beszélgetéseken a párttagság 98 százaléka vett részt. A véleményeket, a javaslatokat a beszámolóban hasznosították. A beszámolók tartalmukban és színvonalukban tükrözték az alapszervezetek tevékenységét, azt a tényleges pártpolitikai munkát, amit az adott területen a párttagok végeztek. Előfordult olyan beszámoló is, amely túl általános dolgokkal foglalkozott. Az alapszervezeti jellegnek megfelelően lényegében mindenütt foglalkoztak az éves terv végrehajtásával, az e téren kifejtett politikai szervező és ellenőrző tevékenység értékelésével.

— Milyen témák álltak a beszámoló középpontjában? Milyen kérdések váltották ki a legtöbb vitát?

— Túlzás nélkül megállapítható, hogy a beszámolóknak a termeléssel, a gazdálkodással és a gazdaságpolitikai célok megvalósításával kapcsolatos része volt a legalaposabb, legelmélyültebb és a legönkritikusabb is. Behatóan foglalkoztak a takarékossággal. Nagy hangsúlyt kapott az anyag, az energia, és az import alkátrészekkel való gondosabb gazdálkodás szükségessége. Szinte minden beszámolóban helyet kapott a hatékonyság, a minőség és a munkafegyelem fejlesztésére irányuló törekvés.

— Ilyen önkritikus hangvétellel foglalkoztak a párt belső életével is?

— Nagyon őszinte eszmecserék hangzottak el a párt belső életével kapcsolatban. A párttagság munkájának értékelésével a politikai, szervezeti, a cselekvési egység minősítésével összefüggésben éles viták is előfordultak. Elsősorban azokon a taggyűléseken, ahol a beszámoló feltárta a pártfegyelem lazulását, a rossz példamutatás okozta feszültségeket.

— Hallhatnánk néhány szót az egyéni, illetve a pártcsoport-beszélgetések tapasztal atairól?

— A párttagsággal folytatott beszélgetések bizalmat keltő őszinteség közepette zajlottak le. A párttagok várták ezt az eszmecserét. Alkalmas módszernek ítélik a nagyobb közösség és az ahhoz tartozó dolgozók nézeteinek összehangolására, az egyéni problémák egyeztetésére. A beszámolókban kifejezésre jutott, hogy a párttagság egyetért a párt politikájával. A propaganda- és az agitációs tevékenységet is jónak ítélte. Ezzel összefüggésben azonban kritikai észrevétel is elhangzott. Több hiányosság merül fel a pártoktatással kapcsolatban. A párttagok informálása is elég lassú. A párttaggyűléseken több felszólaló foglalkozott ezzel a kérdéssel. A pártoktatással kapcsolatos felvetések lényegében a tartalmi- munka jobbítására irányultak.

— A pártépítés legfontosabb kérdése a párttaggá nevelés. Ezt a tevékenységet hogyan ítélték meg a megye- székhely párttagjai?

— A párttaggá nevelő tevékenység és a tagfelvételi munka értékelése szinte minden beszámolóban helyet kapott. Ezzel a témával kapcsolatban kifejtett állásfoglalások mind jobban tükrözik a Politikai Bizottságnak a párttagság minőségi összetételére vonatkozó határozatát. A munkások és a fiatalok arányán javítani kell Békéscsabán. Ezen a téren konkrét elhatározás is született. Ennek alapján kétharmadrészben 30 éven aluli fiatalokat, munkásokat, téesztago- kat kell bevonni a pártépítésbe.

— A beszámolók és az elbeszélgetések sok hasznos, figyelemre méltó kérdésre hívták fel a figyelmet. Ezek alapján hogyan összegezné a legfontosabb tennivalókat?

— A teljesség igénye nélkül a következőkben foglalnám össze a főbb tennivalókat. Javítani kell az alapszervezeti pártmunkát és a pártcsoportok szervezeti tevékenységét. Erősíteni kell a pártfegyelmet és következetesebbé, s tudatosabbá kell tenni a párttaggá nevelő munkát.-Az agitációs és propagandatevékenységünk is kívánni valót hagy maga után. Elsősorban a gazdaság- politikai agitációra kell nagyobb figyelmet fordítani. A párttaggyűléseken is sok helyen felvetődött a tájékoztatás. Ennek javítása is a tennivalók közé tartozik. Nagyobb súlyt kell helyezni a párttagság észrevételeinek, javaslatainak következetes feldolgozására és hasznosítására. A kiemelt feladatok közé tartozik a városi párt- bizottság határozatának megfelelően az éves és középtávú gazdasági tervek megvalósítása. Csak a gazdasági élet eredményeivel tudjuk biztosítani az elért életszínvonal szinten tartását. Folytatni kell Békéscsaba és környéke város- és községpolitikai fejlesztését. Nem szabad megfeledkezni a községek népességmegtartó képességének fejlesztéséről sem. Ugyanakkor fokozni kell az ellenőrző munkát, mind a pártellenőrzést, mind az egyéb ellenőrzést végző szervek ellenőrzését. Nem az ellenőrzés számának növelésével, hanem az ellenőrzési munka javításával, a feltárt hiányosságok tudatos felszámolásával.

— Köszönjük a beszélgetést.

Serédi János

Fotó: Veress Erzsi