Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-22 / 94. szám
1983. április Z2., péntek NÉPÚJSÁG üz állami díjas nem búcsúzik — A dédapám költözött ide, Elekre valamikor, a nagyszüleim már itt születtek, így aztán tősgyökeres eleki vagyok én is — meséli az életét Nyisztor György állami díjas, az eleki művelődési ház igazgatója. Az alkalom pedig, hogy újra ösz- szejöttünk, nem éppen köny- nyű: elérkezett a nyugalom ideje. — Nyugalom? Hát azt nehezen tudnám elképzelni — folytatja, és rágyújt az elmaradhatatlan cigarettára. Kinéz az ablakon (hányszor nézett ki így elgondolkozva huszonhárom évig, mióta itt, az egykori legényegyleti székházban tanyázik a községi kultúrház?). Tanyázik, írom, és nem véletlenül. Ide mindig úgy jöttek az eleki- ek, hogy most „tanyázunk egy jót, beszélgetünk, szórakozunk, társadalmi életet élünk.” Nyisztor György persze gyorsan hozzáteszi: — Régen. Tizenöt, húsz meg még több éve. így volt 1946- ban, amikor pártvezetőségi tag lettem az MKP-szerve- zetben, és megbíztak: Gyuri, te leszel a kultúros. Lettem. Nem sokkal rá megválasztottak a községi kultúrbizottság elnökének, ez a bizottság a koalíciós pártok képviselőiből alakult. Akkoriban még én sem gondoltam, mi lesz ebből? Illetve, hogy mi lesz belőlem? De az élet dolgai szépen elrendezik az ember sorsát. Mondják, hogy visszaemlékezni kellemes, jó. Nyisztor György állami díjas igazgató nemcsak a jóra emlékezik, habár életében a jó volt eddig túlsúlyban, és legyen ezután is. — Kultúros voltam, az igaz, de egyébként a községi elöljáróság pénzügyi csoportjában dolgoztam. Később csoportvezető lettem, de az esték mindig a kultúrházban találtak, ahol nagy kedvvel próbált a műkedvelő gárda. Alighogy hazajöttem hadifogságból, negyvenöt decemberében már a Falu rosszában szerepeltem. (Tudod, akBöhm Vilmos Svédországban élő leszármazottai a közelmúltban a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumnak adományozták hagyatékának értékes darabjait. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban a közgyűjtemények új szerzeményeit bemutató, május 8-ig látogatható kiállításon a közönség elé kerül Biró Mihálynak Böhm Vilmosról készült grafikája, iratgyűjteményéből néhány levele, diplomáciai okmányai, emléklapjai. Böhm Vilmos az 1890-es években került kapcsolatba a munkásmozgalommal, kezdetben a Vas- és Fémmunkás Szövetség, 1913 és 1919 között pedig a Szociáldemokrata Párt vezetőségének tagkor falun népszínmű volt a divat.) A Cigénnyal meg egyenesen akkora sikerünk volt, hogy, aki látta az előadást, máig emlékezik rá. — Itt szerepeltünk, ebben a nagyteremben, csak akkor nem így nézett ki. Koporsótetős volt, hajópallós és bizony a színpad is eléggé rozoga. Csak a mi kedvünk, a lelkesedésünk (ki kell mondanom!) volt a mindent elsöprő. Hiszed-e, hogy Moli- ére Volponéját is bemutattuk? Tudom, hogy az ilyesmi már a hivatásos színészek dolga, de lehetett akkor mi- velünk beszélni? Hogy milyen volt az az előadás? A premieren itt volt a minisztérium nemzetiségi osztályának akkori vezetője. A végén sorra kérdezte a szereplőket, kinek mi a foglalkozása, mert nem hitte el, hogy műkedvelők. Azt hitte, becsempésztünk egy pár színészt is magunk közé ... ja volt. A Tanácsköztársaság idején szocializálási, majd hadügyi népbiztos, a Vörös Hadsereg főparancsnoka. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált, tagja lett a bécsi Világosság csoportnak. 1934-ben Prágába, majd Svédországba utazott. 1945 végén hazatért, nem sokkal később az új Magyarország stockholmi nagykövete lett. A fényképek nagyobb része a Tanácsköztársasághoz kapcsolódik, feltűnik rajtuk Kun Béla, Stromfeld Aurél, Bokányi Dezső, valamint Böhm Vilmos és családja. A többi fénykép a bécsi emigrációhoz, valamint Böhm Vilmos diplomáciai tevékenységéhez kötődik. * Amikor azt emlegetjük, hogy milyen volt az a régi népművelés, az állami díjas (aki az első népművelő az országban, ilyen magas kitüntetéssel!) elmereng kissé: — Milyen volt? Annyit mondhatok csak, hogy ösztönös. Hogy eleinte csak a szívünk vitt, meg az-a roppant művelődési éhség, ami az embereket, az elekieket is jellemezte. Nem neheztelek érte, ha a mai fiatalok, népművelők és nem népművelők, kicsit hitetlenkedve néznek rám: igaz ez? Bizony igaz! Aztán még, ha felidézek egy-két emléket, elszorul a szívem, mert manapság? Az a fajta nagy-nagy kultúr- éhség: sehol. Az a fajta nagy-nagy lelkésedés, társaságba vágyódás: sehol. Talán nem illő, de kimondom: én úgy látom, az a szabadnap a legtöbb embernek a kétszeres rohanás, a munka, a különpénzkereset napja. És nem a művelődésé, a pihenésé, a szórakozásé. Mondanom sem kell, negyedórás együttlét után Nyisztor Györgyről azonnal kiderül: korántsem úgy él és gondolkozik, mint aki nyugdíjba készül, mint aki azt mondja: elég volt, nem csinálom tovább. — Képtelen lennék az emlékeimnek élni, nekem a tevékenység az életelemem. El is határoztam: délelőtt kertészkedek, délután pedig ugyanúgy, ahogy volt. Mert — és ez számomra a legszebb elismerés: a község vezetői megkértek, segítsem tovább a híres nemzetiségi együttest, a pávaköröket... Most következik az első, hosszabb szünet közöttünk, majd egy meglepő mondat: — Az elekiek nélkül soha nem lettem volna állami díjas. Ezt írd oda a végére, kérlek. Hogy mit köszönhetnek neki az elekiek, azt pedig ők tudják a legjobban. Sass Ervin Fotó: Veress Erzsi Könyvújdonságok Slaughter: A frontsebész (Zrínyi Katonai Könyvkiadó), Égtájak 1982/83 (Európa Könyvkiadó), Vak Macska belső ügye (Kozmosz), Idegen szavak szótára (Akadémiai Könyvkiadó), Magyarország történeti kronológiája (Akadémiai Könyvkiadó), Amerigo Tot (Idegen- forgalmi Propaganda Kiadó Vállalat), Közép-itáliai Cinquecento festmények (Corvina Kiadó), Kurt Seelmann: Gólya hozza...? (Medicina), Süsü újabb kalandjai (RTV— Minerva), Bari bari, bárány (lapozó, RTV—Minerva), Defoe: Bob kapitány (Móra Ferenc Könyvkiadó), így élt Juhász Gyula (Móra Ferenc Könyvkiadó). Hazakerült a Böhm-hagyaték Orosháziak a haladásért KISZ-klub avatás Bensőséges ünnepség színhelye volt a Kemény Gábor Szakközépiskola ebédlője 1983. április 13-án. Űj KISZ-klubot avattak, amely a nagy érdeklődés miatt kicsinek bizonyult az ünnepség megtartására. Me- kis László KISZ-tanácsadó tanár megnyitója után Kiss Ferenc igazgató számolt be arról, hogy a klub — a gondolat felvetésétől a megszületésig — milyen anyagi áldozatot . és társadalmi munkát igényelt. A korlátozott anyagi lehetőségek miatt a tervezettnél lassabban haladt az átalakítás, pedig a tanulóifjúság nagy mennyiségű társadalmi munkával segítette a megvalósulást. Elmondta, hogy mit vár a klubtól: . a tanulóifjúság művelődési és szórakozási lehetőségeinek bővülését. Kérte a diákokat, hogy tekintsék magukénak a klubot, és mint sajátjukra vigyázzanak. A klubvezetőség elnöke ezt követően ismertette a működési szabályzatot, és körvonalazta a programelképzeléseket, melyek egyaránt fogják szolgálni a tanulók művelődési és szórakozási lehetőségeit. A diákok nevében Dancsó Tibor iskolai KISZ-titkár mondott köszönetét mindenkinek, aki lehetővé tette az új, tágas, modern KISZ-klub létrehozását. Ezután a klubvezetőség elnöke átvette az igazgatótól a jelképes kulcsot, és megnyitotta az első rendezvényt, a diszkót. Április első napjaiban jelent meg az MSZMP orosházi városi bizottságának kiadásában az „Orosháziak”- sorozat harmadik füzete „Orosháziak a haladásért” címmel. A felszabadulásunk 38. évfordulójának tiszteletére közreadott füzetben elsőnek Katong Imre nagy tanulmányát közük, az 1891-es véres május elsejéről. A tanulmány írója részletes gazdasági és társadalmi körképet rajzol fel Orosházáról a török hódoltság végétől az 1890-es évekig. Hosszan és érdekfeszítően tárgyalja a tüntetés előzményeit, majd a véres tüntetést, melyet annak idején „zászló forradalomnak” is neveztek, hiszen az orosházi munkáskor zászlajának elkobzása robbantotta ki az elkeseredett agrárproletárok heves tüntetését, melynek a karhatalom véres közbelépése vetett véget. A szerző számos visszaemlé- kezőt megszólaltat, majd tanulmánya befejező részében az orosházi agrárszocialista mozgalom fellendülését, későbbi megosztottságát is elemzi. Dr. Formann István a „Kormánypártok és haladó mozgalmak Orosházán 1939— 44-ben” címmel teszi közzé írását, mely meglepő anyagbőséggel lepi meg az érdeklődő olvasót. A felszabadulás előtti évek számos, jelentős mozgalmi eseményéről tájékoztat, szól az illegális kommunista csoport tevékenységéről, a földmunkásság és a szegényparasztság mozgalmairól, a szakszervezetek munkájáról. Dr. Formann tanulmánya a korszakot kutatók számára forrásmunkaként is kitűnő. A kiadvány két befejező tanulmányának szerzője Ve- rasztó Antal. Első munkájában az Orosházi Munkásotthon Szövetkezet történetéhez szolgáltat adatokat, megjegyezve, hogy „a munkás- otthon szövetkezeti alapon történő életrehívását az országos mozgalmi gyakorlatból vették át az orosháziak, másfelől a jogszabályok is ezt a formát követelték meg, amennyiben a szociális érdekvédelmi szerepet, illetve annak anyagi vetületét így tudták ellenőrizni”. Nagy esemény volt 1930. november 25-én a munkásotthon épületének felavatása, melyről az országos sajtó egy része is beszámolt. A szerző befejezésül a munkásotthon szövetkezet 1951. október 20-i megszűnését, és annak okait közli, aláhúzva azt a több évtizedes, jelentős tevékenységet, melyet az orosházi munkásotthon kifejtett. A kötet zárótanulmányában az orosházi demokratikus nőmozgalmat tekinti át a szerző 1944-től 1948-ig. A kiadványhoz — mely az Orosházi Üveggyár házinyomdájában készült — Mészáros József, az orosházi városi pártbizottság PMO- vezetője írt előszót. (s—n) Nemzetközi indián nap Konferencia és kiállítás Budapesten Az ELTE folklóré tanszékének latin-amerikai munka- csoportja szervezésében konferenciát tartottak a közelmúltban Budapesten Indián művészet címmel. A konferencia egyben — hazánkban először — megemlékezés is volt a nemzetközi indián napról, amelyet 1940 óta tartanak meg szerte a világban, s amelynek célja a latin-amerikai indiánok kultúrájának a megismertetése, valamint az indiánok múltjának a feltárása, jelenének és jövőjének az elemzése. Az elhangzott előadások két témakörbe, a néprajz és a régészet körébe sorolódtak. Hallhattunk előadást a közép-mexikói preklasszikus szobrászatról, Teotihuacan művészetének történeti hátteréről, Eldorádó aranymű- vességéről, az észak-amerikai indiánok művészeti térségeiről, az inka művészet hódítás utáni továbbéléséről, és egv őserdei indián törzs, a venezuelai piaroák művészetéről és rítusairól. A konferencia egy másik fontos eseménye volt az Indián művészet című kiállí- megnyitása. Bevezetőjében dr. Németh Lajos, az ELTE művészettörténeti tanszékének tanszékvezetője méltatta e gyűjteményt, amelyet dr. Boglár Lajos néprajzkutatóTáncmaszk a brazíliai Xingu vidékéről. A halászattal ösz- szefüggő-termékenységi rítusok során használták (Fotó: Hauer Lajos felvétele — KS) nak brazíliai és venezuelai kutatóútjai során szerzett gyűjteményéből nyújt ízelítőt. A sok szebbnél-szebb, főleg színes madártollakból készült tárgy közül talán külön is ki kell emelni a tapi- rape indiánok egy tollmozai- kos táncmaszkját, amely ritkaságnak számít még a nagy európai múzeumok gyűjteményeiben is. A kiállítás fényképeit Kovács Tamás fotóművész készítette. E fotókat rövidesen viszontláthatjuk az Indián művészet Mexikótól Peruig című könyvében, amely a Corvina Kiadó gondozásában lát napvilágot hamarosan. A Belvárosi Ifjúsági Ház tanácstermét zsúfolásig megtöltő szakmabeliek, egyetemi hallgatók, latin-amerikai diákok és érdeklődők nagy száma bizonyítja azt, hogy milyen nagy az igény hazánkban e kontinens népeinek és kultúrájának megismerésére, s hogy a konferencia menynyire valós társadalmi igényt elégített ki. Az Indián művészet című kiállítás május 5-ig tekinthető meg.- Vargyas Gábor 10.30: Deltácska. (f.-f.) 10.50: Képújság, (f.-f.) 13.30: Iskolatévé. Fizika. . (ism., f.-f.) 14.00: Magyar irodalom. (Alt. isk. alsó tagozat.) (ism.) 14.15: Magyar irodalom. (Ált. isk. 7. oszt.) (ism., f.-f.) 14.45: Környezetismeret, (ism.) 15.05: Aki mer, az nyer. (ism., f.-f.) 15.45: Hírek, (f.-f.) 15.55: Lovag a kisvárosból. 17.10: Képújság, (f.-f.) 17.15: Utazz velünk! Lenin nyomában. 17.55: Reklám, (f.-f.) 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szülőföldem — Illyés Gyula műsora, (ism.) 21.20: Liszt: A-dúr zongoraverseny. (ism.) 21.40: Pénteki randevú. 22.40: Tv-híradó 3. 22.50: Ideiglenes paradicsom. II. MŰSOR BUKAREST 17.50: A lekgisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Dalok. 20.35: Gazdasági figyelő. 20.45: Világhíradó. 21.05: A labirintus. Román tv- film. _ 22.25: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Marin Drzic. 17.00: Tv-napló. 17.10: Orosz nyelv. 17.40: Hírek. 17.45: Tekintet. 18.15: Tv-naptár. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Tejútrendszer. 20.55: Reklám. 21.00: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: Pénteken 22-kor. 23.30: Hírek. Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.37: Zenekari muzsika. 10.05: Hétszlnvirág. 10.35: Non Omnis morior. Jé- kely Zoltán versei. 10.40: Operettdalok. 11.00: Kazimlr Károly színháza. 12.45: Hétvégi panoráma. 14.02: zenekari operarészletek. 14.34: Dalok Lenin születésnapjára. 15.05: Révkalauz. 15.35: Hajdú Erzsébet népdalfelvételeiből. 15.48: Beszéljünk a dadogásról. 16.00: Húszas stúdió. 17.05: V. I. Lenin. 17.25: Beethoven: a-moll szonáta. Op. 23. 17.47: Házról — házra. 19.15: Népszerű zenekari muzsika. 19.35: Szökéssel kezdődött. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Választóvonal. 22.30: Zenekari muzsika. 23.14: A Tátrai vonósnégyes játszik. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Takács Béla nótákat énekel. 8.35: Slágermúzeum. 9.21: Háttérbeszélgetés. 10.00: Zenedélelőtt. II. 45: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Barátság slágerexpressz. 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja. 15.45: A Madness együttes felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Slágerek mindenkinek. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Nagykanizsai dzsesszhétvé- ge. 21.35: Népdalok. 22.00: Ritmus! 22.30: Engedje meg! 23.20: Világslágerek zenekarra. III. MŰSOR 9.00: Katedra. Egész nap a napköziben. 9.30: Fúvósesztrád. 9.48: „Énekeljenek a népek." 11.05: Emil Gilelsz zongorázik. 12.50: Cs. Szabó László: Közel és távol. 13.12: Zenekari muzsika. 14.37: Art Blakey „Jazz Messen- gers” együttese játszik. 15.00: Rádiószínház. Kölykök. 16.1)0: Kamarazene. 17.Ó0: Ifjú muzsikusok zenekara Budafokon. 17.30: Operaáriák. 18.00: A zenéről. 19.05: A magyar nyelv hete. 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. Kb. 21.55: Opera-művészlemezek. Kb. 23.00: Régi magyar dalok és táncok. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Daloló, muzsikáló tájak (Nagykunság). Riporter: Kutas János. Szerkesztő: Máder László. 17.45: Akkor pereskedjünk. Riporter: Kardos Ernő. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Alt. isk. 8. oszt.) 8.30: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) 9.00: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.30: Magyar irodalom. (Alt. isk. alsó tagozat.) 10.00: Magyar irodalom. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 20.00: Dohnányi-est. 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Kortársunk: Kolozsvári Grandpierre Emil. 22.35: Kis tragédiák. 23.35: Pulzus. 0.25: Képújság, (f.-f.) II. MŰSOR 18.15: Családban élni. 18.45: Tudta-e? 19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: A Zagreb ’83 zenei bien- nálé. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Dokumentumadás. 21.45: Reklám. 21.50: Terméketlen föld. SZÍNHÁZ 1983. április 22-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: A KAKTUSZ VIRAGA Békési Ház 1983. április 23-án, szombaton 19 órakor Békéscsabán: ESTI MŰSOR ,,E” bérlet MOZI Békési Bástya: 4-kor: Elefántsztori, 6 és 8-kor: Vérszerződés. Békéscsabai Szabadság: Hét merész kaszkadőr. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Az öszvér nem megy esküvőre, fél 8-kor: Dominó elv. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Szuperzsaru, fél 8-kor: Bűnös dal a föld. Gyulai Petőfi: 3-kor: A kis hableány, 5-kor: Csillagok háborúja I., II. Orosházi Béke: Bombanő. Orosházi Partizán: Szerencsés Dániel. Szarvasi Táncsics: ‘ Ezüstnyereg.