Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-22 / 94. szám

1983. ápriüs 22., péntek Közös vagyon — külön vagyon Ami a tied az az enyém is, ami enyém az nem a tied — tartja egy régi szólás­mondás. Ma is megállja a helyét. Különösen a házassá­gi vagyonmegosztással kap­csolatos jogvitáknál. A Leg­felsőbb Bíróság egyik irány­elve kimondja, hogy a há­zasság felbontásával kapcso­latos valamennyi igényt le­hetőleg egy perben döntse el a bíróság. Ezzel szemben a volt házastársak egyre gyakrabban külön pert in­dítanak a házastársi vagyon­megosztásra. — A vagyonmegosztás a házasság felbontásának ál­talában egyik következmé­nye, ezzel is számolni kell a feleknek — mondja Szilvá- syné dr. Futó Rózsa, a Bé­késcsabai Városi Bíróság el­nökhelyettese. 1971. óta fog­lalkozik családjogi perekkel. A megyeszékhelyen évről év­re nő a házassági bontóperek száma. Tavaly 546 bontóper indult, melyből 375 házassá­got bontott fel a városi bí­róság. Emelkedő tendenciát mutat a közös vagyon meg­osztásával kapcsolatos pe­rek száma is. A múlt év­ben 150—160-at tárgyaltak. Fogoal-körömmel Ez eddig rendben is vol­na. Ám olykor más családi jellegű pereknél, különösen a gyermekelhelyezésnél tapasz­talható, hogy fő motiváld té­nyező nem is a gyermekhez való ragaszkodás, hanem a vagyon. Köztudott, akinek ítélik a gyermeket, az kapja meg a lakást is. — Valóban, néha tapasztal­ható, hogy a gyermekhez való ragaszkodás formális, s végső soron valamelyik há­zastárs a gyermek nála tör­ténő elhelyezése révén kíván a lakáshasználathoz hozzá­jutni. De nem ez a jellemző. Tagadhatatlan viszont, hogy az emberek nagyon anyagia­sak lettek. Különösen a va­gyonmegosztási pereknél érezhető. Foggal-körömmel ragaszkodnak a legutolsó vi­rágcseréphez. Más pereknél gyakran kerül sor megegye­zésre, de a házastársi va­gyonmegosztás esetében az ilyesmi ritka, mint a fehér holló. A közös vagyon az, amit a házastársak a házasság fenn­állása alatt szereztek. Külön vagyon fogalmába tartozik az örökség, az ajándékozás, a személyes jellegű tárgyak, vagy ami a házasságkötés előtt már megvolt. Egyszerű és világos az ezzel kapcsola­tos jogszabály. Érvényesítése a .valóságban azonban más képet mutat. ur /0 mssmmmm — Az ingóságon fennálló közös vagyon megosztása nem jelent különösebb gon­dot, inkább a külön vagyo- né. Bizonyítani kell az ere­detét. Ajándékozás esetén azt is, milyen szándékkal ad­ták. Az egyik ügyben a há­zastársak között az is vita tárgyát képezte, hogy a fele­ség külön vagyonból szár­mazó ingatlan eladásából be­folyt 200 ezer forintra a fele­ség a közös vagyon elszámo­lása során igényt tarthat-e? A bíróság 100 ezer forintot ítélt meg javára, a másik 100 ezer forintot azért nem, mert azt közösen használták fel külföldi utazásukra, meg­élhetésükre, és különböző, életvitelt megkönnyítő ingó­ságok vásárlására. Végered­ményben ezt az összeget jogi nyelven -fogalmazva, a fele­ség „beutalta a közös vagyon­ba”. Családvédelmi szempontok Sokkal “több vitával jár, ha a bíróságnak a közös lakás használatának kérdésében kell döntenie. Ez érthető is, hiszen a lakás — legyen az a házastársak közös tulaj­donában álló lakás, vagy ta­nácsi bérlakás, esetleg vala­melyik szülő által biztosított szívességi lakás — nagy ér­téket jelent. Nem egyköny- nyen lehet hozzájutni. Ki jo­gosítható fel a lakás kizáró­lagos használójául? — A bíróság ennél a kér­désnél elsődlegesen a csa­ládvédelmi érdekeket tartja szem előtt. Ilyen például a gyermek, a felek egészségi állapota, de az is, hogy me­lyik házastárs szolgáltatott okot a házasság felbontásá­hoz, melyikőjük magatartá­sa tette lehetetlenné az együttlakást. A lakáshaszná­lat rendezésénél a tuladon- jognak elenyésző jelentősége van, ugyanis a használati jog és a tulajdonjog egymástól elválhatnak. Valamennyi kö­rülmény gondos mérlegelése során így az is előfordul, hogy a bíróság azt a házas­társat jelöli ki a lakás kizá­rólagos használójául, aki nem volt tulajdonosa az in­gatlannak, és a tulajdonos házastársat kötelezi a lakás' elhagyására. Ez történt ab­ban a perben is, ahol a la­kás a férj különvagyonát ké­pezte, és a házastársak kö­zött válásra került sor. A fe­leség egészségi állapota tette indokolttá, hogy a lakásban ő maradjon. /— Mi lett a férj tulajdon­jogával? — Egyesek azt hiszik, hogy a használat rendezésé­vel elvesztik a tulajdonjo­gukat, pedig erről szó sem lehet. A lakáshasználótól a tulajdonos használati díjat is követelhet, melyet a bíró­ság meg is ítélhet, egyben kárpótlást is követelhet. A közös tulajdont képező ingatlanon fennálló tulaj­donközösség megszüntetésé­nek többféle módja, lehet. A leggyakrabban a tulajdonkö­zösség megszüntetésére úgy kerül sor a házastársak kö­zött, hogy a lakásban lakó, vagy a lakás' kizárólagos használójául feljogosított házastárs váltja magához a másik házastárs tulajdoni illetőségét. Ez azonban nem minden esetben a válással egy időben történik, hanem ilyen igény előterjesztésére évek múlva is sor kerülhet. Vajon erre miért? — A házastársak, ha kö­zöttük az érzelmi kapcsolat meglazult és válásra kerül sor, elsődlegesen a lakás- használat rendezését tartják fontosnak, és másodlagosnak a tulajdonjog rendezését. Ehhez az is hozzájárul, hogy a lakásban maradó házas­társ, különösen ha a közös gyermek tartásáról is neki kell gondoskodni, rendszere­sen fizeti a lakást terhelő kölcsönöket, nem rendelke­zik olyan jövedelemmel, hogy a lakásból eltávozó házastárs részére a tulaj­donjoga alapján járó meg­váltási árat egy összegben kifizesse. Mikor csökken a lakás értéke? Köztudomású, hogy ha va­laki egy ingatlant úgy akar vásárolni, hogy abban lak­nak, az ingatlan értéke jó­val kisebeb, mintha üres, beköltözhető állapotban ke­rülne átadásra. Hogyan ala­kul a házastársak közötti el­számolás a tulajdonközös­ség megszüntetése során, ha a lakásban bennlakó házas­társ akarja a másik — a la­kást nem használó — házas­társ tulajdoni részét magá­hoz váltani? — Ezeknél a pereknél a bíróságnak többféle szem­pontot kell figyelembe ven­ni, amire a házastársak sok­szor nem is számítanak. Ál­talános szabály, hogy a bennlakás értékcsökkentő ha­tását annak kell viselnie, aki a lakásban lakik, vagyis úgy kell tekinteni, mintha a la­kás üres, beköltözhető len­ne. Ez esetben az ingatlan értéke a tényleges forgalmi értékkel azonos. A házastár­saknál azonban a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása sze­rint ettől el kell tekinteni, ha egyéb méltányolandó kö­rülmények állnak fenn. Így többek között vizsgál­ni kell azokat a családvédel­mi érdekeket, amelyek a közös lakás használata kér­désében is irányadók. Az eredmény ennek alapján az is lehet, hogy a bennlakás által okozott értékcsökkenés következményeit egyáltalán nem lehet a bennlakóra há­rítani. Vagy ha igen, csak bizonyos mértékben. Ez pe­dig azt jelenti, hogy az a la­kásban lakó, aki az ingat­lant magához kívánja válta­ni, a másik tulajdonos tár­sának nem a beköltözhető állapot szerinti érték, ha­nem a bennlakása folytán okozott csökkentett érték alapján fizetheti meg a megváltási árat. Az egyik ilyen perben a bíróság a feleséget — aki két kiskorú gyermeket tar­tott el — azért jogosította fel a lakás kizárólagos hasz­nálatára, mert a férj alko­holista, durva, tettleges ma­gatartása, munkakerülő élet­módja miatt került sor a házasság felbontására. Az ingatlan forgalmi értéke be­költözhető állapotban 500 ezer forint volt, a feleség bennlakása folytán érték­csökkenten azonban csak 200 ezer forintot tett ki. A bíróság úgy döntött, hogy a feleség által okozott értékcsökkentést az ingatlan forgalmi értékénél a férjnek kell viselnie, vagyis a fele­ség 200 ezer forintért vált­hatta magához az ingatlant. Ez az összeg került a felek között megosztásra. Ilyen döntésre csak nagyon indo­kolt esetben és ritkán kerül sor. A bennlakás által oko­zott értékcsökkenést — ha ez megalapozott — a bíró­ság csak részben vagy egyál­talán nem veszi figyelembe. Serédi János Fotó: Veress Erzsi Miről ír a Magyar Hét? Az Országos Idegenfor­galmi Hivatal több nyelven megjelenő lapja április má­sodik felét felölelő számá­nak címoldalán ezúttal a Szegedi Szabadtéri Játékok előzetes programfelhívásával foglalkozik. Az orosz nyel­vű kiadás ünnepi megemlé­kezést közöl Lenin születé­sének évfordulója alkalmá­ból, a szerb-horvát pedig felidézi Petar Sztambolics jugoszláv államfő magyar- országi látogatását. A Barátság krónika elne­vezésű rovat orosz nyelvű száma beszélgetést közöl a nemrég kitüntetett Rab Zsu­zsa költő-műfordítóval a magyar és szovjet költők kapcsolatáról, ismerteti a szovjet könyvterjesztés ma­gyarországi eredményeit. A lengyel nyelvű kiadás előze­tes tájékoztatást ad a len­gyel vállalatok készülődésé­ről a hamarosan nyíló BNV- re. Színes riport számol be a budapesti AUTÓVILL-nél dolgozó lengyel vendégmun­kások munkakörülményei­ről, terveiről. A csehszlovák mutáció megemlékezik a mártírhalált halt Julius Fu- cikról, ellátogat a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola szlovák tanszékére, riportot közöl a Csehszlová­kiában dolgozó magyar épí­tőmunkásokról. A szerb-hor­vát kiadásban a Jugoszláv Idegenforgalmi Szövetség magyarországi képviselője nyilatkozik a két ország kö­zötti idegenforgalom jelenle­gi problémáiról, s a várha­tóan javuló feltételekről. A román szám kiemelt helyen közli a három román irodal­mi és zenei személyiségnek a magyar kormány által tör­tént magas szintű kitünteté­sét, ismerteti tevékenységü­ket. A Magyar panoráma című belpolitikai rovat számos aktuális témában ad tájé­koztatást gazdasági, kulturá­lis és politikai életünkről. A turisztikai rovat ezúttal a Szegedi Szabadtéri Játékok­ra nyújt előzetes meghívást. A kulturális rovat megem­lékezik Juhász Gyula szüle­tésének századik évforduló­járól, hírt ad a Magyar Tv által a közeljövőben meg­rendezendő karmesterver­senyről. A Sport, pop rovat szokásos sportnaptára és koncertprogramja mellett a Magyar Hét legújabb szá­mát közérdekű információk zárják. Mesteri el.szolgálók részvételével a rendkívül gazdag kínai konyhaművészet remekeiből tartottak bemutatót a budapes­ti Olimpia Szállóban. A változatos étkek osztatlan" sikert arattak mind a szakemberek, mind a vendégek körében. Ké­pünkön Bíró Lajosnak, a távol-keleti ételekre specializáló­dott Vörös Sárkány étterem mesterszakácsának irányításával készül a kínai mogyorós csirkespecialitás (Fotó: Hauer Lajos felvétele — KS) Aki fát ültet, bízik a jövőben A közelmúltban ünnepé­lyes keretek között kezdő­dött Békés megyében a fásí­tási hónap. Ebből az alka­lomból beszélgettünk a ten­nivalókról Mastala Gergely erdészeti szakfelügyelővel. — Megyénk köztudottan nem tartozik az erdőben gaz­dagok közé. Mi ennek az oka? — Valóban így van. Míg tavaly hazánkban az erdősí­tett terület 18,2 százalék volt, addig ez az arány Békés me­gyében mindössze 4 százalék. Hogy ez így alakult, az nem hanyagság, vagy nemtörő­dömség következménye. Egy­szerű a magyarázat: ezeken a földeken búzát, kukoricát, tehát élelmiszert kell termel­ni, nem pedig fát. — Mindezek ellenére, ha jól tudom, a megyénk erdő­területe mintegy 22 ezer hek­tár, ami nem lebecsülendő... — Valóban így van. Ez a 22 ezernyi hektár több szek­torban van. Legnagyobb részt az erdőgazdasági erdők teszik ki, ez csaknem 11 ezer 400 hektár. Ezután termelő­szövetkezeti erdők következ­nek kevéssel több mint 4400 hektáron. Erdőinkből tavaly 83 és fél ezer köbméter fa­anyagot termeltek ki. Ez csaknem 7 és fél ezerrel több, mint a tervezett. Ezzel a töblettel némileg csökken­teni lehetett a megyei beho­zatalt. Az itt kitermelt ipari fát — amely mintegy 45 szá­zalékot tesz ki — itt dolgoz­zák fel, illetve belföldre és exportra értékesítik. Me­gyénkben a feldolgozóüze­mek alapanyag-ellátásához még így is 20 ezer köbméter alapanyagot kellett társme­gyékből behozni. ■*— Gondolom, ha már a vá­gásra érett fát kitermelik, utána gondoskodnak az erdő felújításáról, új erdők tele­pítéséről is. — Ez elengedhetetlen, a jövőnk érdekében. Az el­múlt évben 180 hektár volt a felújítási tervünk, ezt 240 hektárra teljesítettük. Üj er­dő telepítését 110 hektáron terveztük, amit meg is va­lósítottunk. — Milyen tervek vannak az idei évre? — A jelenlegi évben csak-., nem 80 ezer köbméter fa ki­termelését tervezzük. Erdő- felújítás 165 hektáron lesz, míg új erdőtelepítés 86 hek­táron. — Visszatérve a fásítási hónaphoz: ha új és jó föld­területet nem vesznek igény­be erdőtelepítéshez, akkor hol akarnak fásítani? — Azon kívül is nagyon sok lehetőség van. Megyénk­ben nagymértékű melioráci­ós munkák folynak, így szükségszerűen felszámolnak fasorokat és facsoportokat. Nyilván ezeket máshová kell telepíteni. Ott vannak az út menti területek, majorok környéke. Szóval van elég helyünk arra, hogy ligeteket, parkokat, fasorokat, facso­portokat telepítsünk, főleg itt van jelentősége a társadalmi munkának, a lakosság bevo­násának. Az idén a Hazafias Nép­front, valamint a MÉM több mint 500 ezer forint értékű anyagot biztosít megyénk­nek, amelyet főleg a belte­rületeken kell elültetni. Eb­ből minden település kap. Ezen felül a fásítási hónap­ban, a MÉM 400 ezer forint értékű csemetét biztosít, fő­leg a külterült ok fásítására, meliorációs munkákhoz, fa­sorokhoz. Ebből az összeg­ből, mintegy 230 ezer akác­csemetét telepítünk. Ilyen nagy anyagi támogatást még nem kapott a megyénk, és szeretnénk ezt jól felhasz­nálni. Megemlíthetném, hogy az elmúlt idő alatt mintegy 250 hektár zöldövezet jellegű er­dőt telepítettek Gyula, Bé­késcsaba, Szarvas, Orosháza városok' területén. Ebben az ötéves tervidőszakban lehe­tőségünk van 100 hektár új erdő telepítésére, 115 major fásítására és 220 kilométer fasor telepítésére. Mindezek­ből kitűnik, hogy munkánk, tennivalónk bőven van — mondotta Mastala Gergely erdészeti szakfelügyelő. B. O. Faültetés Gyulán — társadalmi munkában Fotó: Béla Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents